Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

Szovjet tudósok nyilatkozata a szovjet űrhajó-kutatások eredményeiről A nyergesújfalui Viscosagyárből A Szovjet Tudományos Akadé­mia sajtóértekezletet rendezett, amelyen ismertették a szovjet űr­hajók segítségével végzett kutatá­sok eddigi eredményeit. Megmutatták azokat a kutyákat és más élőlényeket, amelyek fent Tipcsijev akadémikus, a Szov­jet Tudományos Akadémia alel- nöke kijelentette: közeledik az ember' űrrepülése. Természetesen erre csak akkor kerül sor, ami­kor a szovjet tudósok számára teljesen bizonyossá válik, hogy jártak a világűrben és sikeresen élve és egészségesen vissza tudják visszatértek a Földre. hozná a Földre az első űrhajóst. — Egyelőre azonban — folytat­ta — a fő figyelmet arra összpon­tosítjuk, hogy tanulmányozzuk a szputnyik-űrhajókon már utazást tett élőlények állapotát. - Sziszakjan akadémikus kijelen­tette, hogy a szovjet űrhajók egy­más utáni felbocsátása az ember űrrepülésének megvalósításához szükséges közvetlen előkészüle­tekhez tartozott. Elmondta, hogy az ember űrre­pülésének két egymást kölcsönö­sen kiegészítő oldala van: egy technikai és egy biológiai. — A technikai lehetőségek szempontjából — mondotta — az ember már 1960-ban végezhetett volna űrrepülést. Ami az űrhajó­zás biológiai szempontjait illeti, ez a probléma sokoldalú és a leg­aprólékosabb részletekig való mély és sokoldalú kidolgozása szükséges. Az idevágó biológiai kísérletek­nél figyelmet fordítottak arra, hogy különböző biokémiai rend­szereket és élőlényeket vonjanak be a vizsgálatokba. Ennélfogva élesztőgombákat, vírusokat; algá­kat, növénymagvakat, egereket, tengeri malacokat is felhasznál­tak. — A szovjet tudósok sikeresen megoldották azt a feladatot — hangsúlyozta ezután Sziszakjan akadémikus — hogyan biztosítsák a szükséges feltételeket az űrha­jónak abban a részében, amely­ben az ember tartózkodik majd az űrrepüléskor. — Arra az alapvető következ­tetésre jutottunk — jelentette ki az akadémikus —, hogy ha az űr­hajó olyan körpályáján halad, amely alacsonyabb a földet körül­vevő radiációs övezeteknél, akkor a repülés körülményei nem hat­nak ki lényegesen a szervek élet­működésére. Talán ilyen lehetett az a nagy­szerű pillanat, amikor hordozójá­ról, a VII. szputnyikról elindult a Venus felé vezető útjára a szovjet űrrakéta. Bombák, amelyek Hirosimát és Nagaszakit földig rombolták „Csöpi” és „Kövér”, így becézik azt a két bombaszörnyeteget, ame­lyek emberek százezreit gyilkolták meg néhány másodpercnyi idő alatt Közülük a Hirosimára dobott „Csöpinek” egy­szerűbb volt a szerkeze­te. Súlya 4080 kilogramm hossza 3 méter, széles­sége ÜTI méter volt. A Nagaszakit földig romboló „Kövér” súlya 4530 kilogramm, hossza 3,2; szélessége 1,5 méter #volt. A bombák mindegyi­kének robbanóereje 20 000 tonna trotil rob­banás erejével volt egyenértékű. Mindkét bombánál kö­zös volt a különben egy­mástól eltérő szerkezeti megoldás mellett, hogy a kritikus anyagmennyi- ■eget a töltet egy kinőn­ie álló részének az alap­töltetbe való „belövésé- vel” hozták létre. A „be- lövés”, azaz a bombák robbantása hagyományos robbanóanyagból álló töltet segítségével tör­tént, és akkor ment végbe, amikor a bombák 600 méter magasban vol­tak a föld felszíne fe­lett, A Danulon-üzem földszintén a száltekercselőben felcsévélik a teljesen kihűlt állapotban leér­kező fonalat. A képen: Kecskés Jánosné tekercselő Innen • onnan Golyóscsapágy és fűtőtest üvegből A Szovjetunió üvegtechnikai kí­sérleti kutatóintézetében számos érdekes célra használják fel az üveget. Az egyik tudományos ku­tatóintézet munkatársai például közönséges üvegöntésű csapágy­golyókat készítetlek. Az ilyen golyóscsapágyakat eredményesen próbálták ki gyorsan forgó alkat­részeknél. Ugyancsak érdekes az üvegcsövek felhasználása lakóhá­zak fűtéséhez. A kis keresztmet­szetű üvegcsöveket fötőpanelekbe építették be, s ezeken keresztül áramlik a forró víz. Az üvegcsöves fűtőpanelek alkalmazása felesle­gessé teszi a költséges fémradiá­torok készítését. Az üvegcsövek élettartama rendkívül nagy, s így a fűtőtest jóformán semmi javítás­ra sem szorul. o Mikro-íssólámpa Az elektronikus készülékek mi­niatürizálása során rendkívül kis­méretű izzólámpát fejlesztettek ki, amelynek súlya 5 mg, hossza 2,3 mm, átmérője pedig 0,6 mm. A be­épített wolframszál 6,25 mikromil- liméter vastag, tehát az emberi hajszál átmérőjének csak egytized része, és ez egy 25 mikromillimé- ter átmérőjú spirál alakjára van feltekerve. Az izzólámpa teljesítménye i V feszültség mellett 25 mw és így tranzisztoros áramkörökben jelző­lámpaként alkalmazható. Felhasz­nálási területe: tranzisztoros számí­tógépek, kapcsoló- és jelzőtáblák, orvosi készülékek. Kis méreteinél fogva kiváló pontszerű fényforrás optikai készülékek számára. 0 Parányi rádiókészülék »gy nemrég bemutatott gyufa­doboz nagyságú rádiókészülék sú­lya 30 gr. A külső hallójáratba he­lyezett bábhallgatóval rendkívül tisztán lehet a helyi adót venni. Az állomás behangolása a beépített ferritrúd ki- és becsavarásával történik; Készülnek a kukoricabetakarító gépek Mezőgazdasági gépgyártásunk az idén a tavalyinál hatha­tósabban segíti a kukoricatermesztőket. Képeink a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban készültek, ahol a kukoricabetaka­rító gépeket állítják elő. A KB—1-es kukoricabetakarítóbó! tavaly 330 készült el a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyárban. Az idén 1100—2000-ret gyárta­nak belőle. A KB—2-es a kétsoros kukoricabetakarító prototípusa jól vizsgá­zott. Ez a gép óránként több mint fél kataszteri holdról töri le a csövet és szecskázza föl a szárat. HUMOB-SAROK Imádom a rádiómuzsikát.

Next

/
Thumbnails
Contents