Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. április 21. péntek Tovább dolgoznak a világűr meghódításának tervein a szovjet tudósok Moszkva (MTI) Jurij Gagarin útja megnyitotta az ember számára a Világűr kapu­ját, ahhoz azonban, hogy az em­ber tartós utazásra induljon az űrbe, a Hold és a naprendszer bolygói felé, még számos tudo­mányos problémát kell megolda­ni. Valószínű, hogy a soron követ­kező kísérletek a Szovjetunióban ilyen problémák megoldását szol­gálják majd. A szovjet tudósok valamennyi előrelátható kérdés megválaszolásával nagyszabású kutatási program alapján foglal­koznak, s már most is új kísér­leteket végeznek a huzamosabb ideig tartó űrhajózás sikerének biztosítására. Sziszakjan akadémikus a Prav­da szerdai számában közzétett cikkében' megállapítja: A bioló­giai vizsgálatok eredményeként eddig már sikerrel oldottak meg számos problémát, így például olyan védőberendezéseket készí­tőitek, amelyek a gyakorlatban hatályos biztonságot nyújtanak az űrrepülés körülményei között az élő szervezet számára. Ezek a berendezések megvédték az űr. hajóst a sugárzási veszélyektől, a légnyomás csökkenésétől, megfe­lelő hőmérsékletet biztosítottak számára, védtek az űrhajózás úgy­nevezett aktív szakaszában fellé­pő zaj és rezgés ellen. Az aktív szakasz és a fékezés során fellé­pő túlterhelés elleni védelemben fontos szerepe van a megfelelő elhelyezkedésnek. Az űrhajós ezekben a szakaszokban félig fek­vő helyzetet foglal el. A szovjet tudósok kísérleteket folytatnak az űrhajósok megfe­lelő életrendjének kidolgozására, a pszihikai veszélyek elhárítására, a kabin mikroklímájának biztosítá­sára, a szükséges táplálék-rend­szer kidolgozására, a visszatérítés biztonságának továbbfokozására. „A hazai tudomány és technika megbízható eszközöket dolgozott ki a szervezet életműködéséhez szükséges feltételek hosszú uta­zás során történő biztosítására — írja Sziszakjan. — Különösen fon­tos az a tény, hogy a kidolgozott visszatérítési rendszer teljes mér­tékben biztonságossá teszi az em­ber űrhajózását. Jurij Gagarin- nak, a világ első űrhajósának út­ja világosan bizonyítja ezt a tényt.” A huzamosabb űrutazás problémái V. Gyenyiszov, a technikai tu­dományok kandidátusa a Krasz- naja Zvezdában számol be né­hány olyan problémáról, ame­lyek a hosszabb ideig tartó űruta­zás során léphetnek fel. Ilyen mindenekelőtt a tartós oxigénellá­tás biztosításának, a széndioxid elnyelésének kérdése. Huszon­négy óra alatt egy 70 kiló súlyú embernek mintegy 500 liter oxi­génre van szüksége. Ilyen nagy- mennyiségű oxigént az elhasznált levegő fizikai-kémiai regeneráció­ja útján lehet biztosítani, erre a célra rövidebb úton jól használ­hatóak egyes fémek peroxidjai, hosszabb úton viszont fotoszinté­zis útján lehet biztosítani a levegő regenerálódását. Különösen fontos a megfelelő védőöltözet kidolgozása. Az öltö­zéknek a kabin dekompressziója esetén is biztosítania kell a meg­felelő életfeltételeket, védenie kell a fellépő különleges veszélyek el­len, egyúttal az űrhajózás körül­ményei között segítenie kell a túlterhelés elviselését. A védőruha például az úgynevezett aktív szakaszban és a fékezés során egyes részein — elsősorban a gyo­mor és a végtagok táján — auto­matikusan felfújódik, s így meg­akadályozza, hogy a vér a szívből és az agyból a normálisnál na­gyobb arányban irányuljon a vég­tagok felé. Hosszabb ideig tartó úton ter­mészetesen nagy gondot jelent az űrhajós élelmezése. Egy évig tartó útnál például minden utasnak legalább 350 kilogramm élelemre és 700 liter ivóvízre van szüksége. Az űrhajó fedélzetére telepített alacsonyrendű növények segítsé­gével azonban lehetővé válik, hogy az élelmet útközben állítsák elő. A Chlorella vízinövény példá­ul megfelelő mennyiségű fehérjét, szénhidrátot, zsírt és vitamint tartalmaz, ugyanakkor gyorsan szaporodik és oxigént termel. Ha az űrhajó fedélzetén 200 liter vízben 11 kilogramm Chlo­rella van, ez teljes mértékben fe­dezi egy személy levegőszükségle­tét és napi fél kilogrammnyi táp­lálékot is ad. Érdekes adatokat közöl a chlo- relláról A. A Nyicsiporovics tu­dományos kutató a Trud munka­társával. Mint elmondotta, ez a növény megfelelő körülmények között, egyetlen nap alatt tápta­lajban az eredeti mennyiségnek négy-hatszorosára szaporodhat. A növény ilyen táptalajban szapo­rodva súlyának mintegy 50 száza­lékában tartalmaz fehérjéket. Egyre szélesebb méreteket ölt az angolai nép szabadságharca A szabadságukért és független­ségükért küzdő angolai hazafiak harca a gyarmatosítók kíméletlen megtorló intézkedései ellenére egyre szélesebb méreteket és szer­vezettebb jelleget ölt. Az angolai felkelők bekerítették a kongói ha­tártól 90 kilométerre délre lévő Damba városát. AFP-tudósítás szerint a portugál gyarmati ható­ságok kiürítették a középangolai Bungó és az észekkelet-angolai Puri városát, s eltávolították a la­kosságot a Damba közelében lé­vő Hembe és Mukaba helységből. A hazafiak ostromolják Garmona városát is. Fellángolt a felszabadító harc az ország északkeleti vidé­kein is. Az ADN angolai helyzetjelenté­sében hangsúlyozza, hogy a ha­zafiak szabadságharcának most új szakasza kezdődött: ma már nem szórványos támadásokkal, hanem stratégiai tervek szerint végrehaj­tott támadó műveletekkel folyik a szabadságharc. A Reuter Iroda beszámol a por­tugál gyarmatokon működő nacio­nalista pártok vezetőinek Casa­blancában szerdán este megnyílt értekezletéről. Angola, Goa, Mo­cambique, Sano Tómé és a Prin- cipe-szigetek, valamint Portu- gál-Guinea és a Zöld-foki szigetek nacionalista pártvezetői már a megnyitó ülésen elhatározták, hogy megalakítják a portugál gyarmati uralom ellen küzdő pár­tok állandó testületét. (MTI) TIT küldött-közgyűlés Gyulán Vasárnap, április 16-án, a váro­si kultúrházban találkoztak azok, akik Gyulán és a gyulai járásban legtöbbet tettek a tudományos is­meretterjesztésért. A TIT járási elnöksége tartotta meg — háromévenként szokásos — küldött-közgyűlését. A közgyű­lésen megjelent Kaszai Pál elv­társ, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei titkára, Borka József, a megyei tanács népművelési osztályának vezető­je, valamint a párt, a Hazafias Népfront, a KISZ és a nőtanács képviselői. Az elnökség beszámolóját Szilá­gyi Béla tartotta, ismertetve a TIT II. kongresszusa óta végzett mun­kát. Hangsúlyozta, hogy a meg­gyorsult szocialista építéssel a TIT lépést tud tartani. A mezőgazda­ság szocialista átszervezésével meg­növekedett a parasztság tudásvá­gya, a politikai kérdések iránti ér­deklődés. Több a szabad idő, több idő jut a művelődésre. Sokat emelkedett a társulat te­vékenységének szakmai, politikai színvonala. Egyre nagyobb töme­gek vesznek részt a sűrűbbé vált előadásokon. Gyulán a tavalyi év­ben mintegy 150 előadás hangzott el, több mint 12 ezer hallgató előtt. Hasonló a helyzet a járás te­rületén is. A TIT munkáját a párt kultúr­politikai irányelvei határozzák meg. Ezért főleg az utóbbi időben a tudományos világnézet kialakí­tásának elősegítése érdekében hangzott el egyre több előadás. Az előadások sikereinek egyik biztosítéka — mondotta Szilágyi elvtárs — a párt- és a társadal­í\a«*y érdeklődést keltő előadás Békéscsabán a szovjet rakétatechnikáról Békéscsabán a szovjet technika hónapja alkalmából nagy érdek­lődést kiváltó űrhaj ózás-tudomá- nyi ismeretterjesztő délutánt ren­dezett szerdán a Gépipari Tudo­mányos Egyesület, helyi csoportja a Balassi Bálint megyei művelő­dési házban. Fülöp Zoltán, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem kalori­kus gépek tanszékének adjunktu­sa A rakétatechnika helyzete és fejlődésének irányai címmel tar­tott nagysikerű filmvetítéses elő­adást. mi szervekkel kiépített jó kapcso­lat. Különösen jó az együttműkö­dés a KISZ-szervezetekkel, a nő­tanáccsal és a Hazafias Népfront bizottságokkal. ( A járás községeiben, így Eleken, Dobozon, Kétegyházán, Lőköshá- zán helyi TIT-csoportok alakul­tak, amelyek között az eleki cso­port dicsérendő munkát végzett, hisz népes hallgatóság előtt közel 70 színvonalas előadást tartottak. Ezekhez hasonlóan a járás többi községeiben is megalakulnak a TIT-csoportok. A májusban összeülő III. TIT- kongresszus mérföldkő lesz a tu­dományos ismeretterjesztés folya­matában. A szocializmus alapjai­nak lerakásával még nagyobb je­lentőséget nyer a dolgozó nép ál­talános és szakmai műveltségének emelése, a szocialista világnézet formálása — fejezte be beszámoló­ját Szilágyi elvtárs. A beszámolót vita követte, amelyben dr. Mucsi Imre az elő­adások látogatottságának emelésé­vel foglalkozott. Több időt kell fordítani az előadások megszerve­zésére, hogy népesebbek legyenek, nagyobb hallgatóság előtt tartsák meg azokat. Borka elvtárs azzal foglalkozott, hogy a TIT előadó­gárdája zömmel a pedagógusokra épül. Az értelmiség más csoport­jai nincsenek megfelelően képvi­selve. Banadics Márton a klub­élet jelentőségével, Marsi Gyula pedig a népművelési napok rend­szeressé tételével foglalkozott. Szeredi Etel, a városi nőtanács tit­kára után Kaszai Pál elvtárs szólt hozzá, értékelve a járás ismeret- terjesztő munkáját. A vita befejezése utón megvá­lasztották a járási elnökséget és a szakosztály-vezetőket. A TIT já­rási elnökéül dr. Mucsi Imrét, a járási tanács titkárát választották meg. A megyei küldöttek megválasz­tása után Kaszai Pál elvtárs Busa Lászlót, Bálint Jánost, Kollárik Jánost és Takács Sándort az or­szágos elnökség nevében oklevél­lel tüntette ki. K. J. < J>a uáuiiItetDemjej Dúltam rOomi tti kában Lejegyezte: Boda Zoltán II. A nagy lehetőség: cselédsors Még aznap, amikor bevittek a fülstenbergi börtönbe, délután értem jött egy rendőr. Fegyvere­sen bekísért az angol katonai pa­rancsnokság őrszobájába. Két angol katona ült az íróasz­talnál. Egy civil magyar is volt ott. Ö tolmácsolt az angol tiszt és énközöttem. Többek között megkérdezték tőlem, hány éves vagyok. Érdek­lődtek. mi a szakmám, miért jöt­tem el hazulról, és mi a további életcélom. Itt is azt mondtam, amit már utam során is közöltem az érdeklődőkkel: világot akarok látni. Élni akarok a Nyugaton biztosított nagyobb lehetőségek­kel... Tizenötperces kihallgatás után visszavittek a börtönbe. Erről a börtönről elég, ha annyit mondok, hogy a koszt rendkívül silány volt, szinte ehetetlen. Egy hétig tartottak ott, majd a közben ösz- szegyült jött-ment, hazátlan disz­szidensekkel együtt elszállítottak Graz városától nem messze, egy laktanyába, ahol már nyolc—ki- lencszázan tartózkodtak. Útközben Grazban a Vöröske­reszttől kaptunk vacsorát; egy bablevest és egy darab kenyeret. A laktanyából továbbvittek. Késő este volt, amikor leértünk a jugo­szláv határ közelében lévő Spilfel- strasba. Ott egy volt Ferenc Jó- zsef-laktanyába szállásoltak ' el bennünket. Másnap reggel min­denkit beoltottak tífusz ellen. Az ebben a lágerben tapasztal tak megdöbbentettek. A koszt szinte ehetetlen, pocsék, moslék­szerű volt. Bőrkabátom árából megmaradt kis pénzemen igye­keztem egy kis kenyérhez jutni. Kenyeret csak feketén lehetett venni azoktól, akiknek már volt kijárási engedélyük. A lágerben-tartózkodásom alatt megfigyeltem, hogy állandóan váltakozik a lakók száma. A cso­portok jöttek, mentek, a láger ál­landóan mozgásban volt. Külön­böző célú emberek jelentek meg közöttünk, akik toborzást folytat­tak. Voltak közöttünk, akik az idegenlégióba jelentkeztek, hogy megszabaduljanak a lágerélettől. Azok, akiknek Amerikában köz­vetlen vérrokonuk volt, időnként pénzt és csomagot kaptak. Nekik könnyebb volt a helyzetük. Én nem számolhattam senkinek a támogatására, csak azokéra, akik különböző ígéretekkel kecsegtet­tek bennünket. Egy hónapja voltam már ebben a lágerben, amikor a nevemet ki­írták a folyosó falán elhelyezett táblára. Ez azt jelentette, hogy én is jelentkezhetek munkára. Az el­telt idő alatt megvizsgálták sze­mélyazonosságomat és körülmé­nyeimet, ennek alapján adtak en­gedélyt arra, hogy megélhetés után nézzek Lehetett munkára jelentkezni: kőbányába, szénbányába. föld­munkára, favágásra és parasztok­hoz. Mivel a lágerélet alatt egészsé­gileg, fizikailag nagyon leromlot­tam, arra gondolva, hogy a pa­rasztoknál mégis kerül egy kis tej és vaj, oda jelentkeztem. Rövidesen egy nagy teherautó jött értünk. Fölszállítottak rá mintegy hatvanunkat. Nyitott gép­kocsi volt, és éppen nagyon esett az eső. Föltettek bennünket, mint a marhákat. Arra sem gondoltak, hogy egy ponyvát terítsenek a fe­jünk fölé. Mire megérkeztünk, pa­callá áztunk. Egy tisztviselő fogadott bennün­ket. Kis magyar tudással közölte velünk, hogy tizenöten egy steier- marki faluban nyerünk elhelye­zést. A tisztviselővel elindultunk az állomásra, és mintegy harminc­öt kilométeres út után leszáll­tunk Trofajakban. Onnan még 8 kilométert kellett gyalogolnunk szerpentinutakon és hegyi ösvé­nyeken. Ellátottságunkra jellemző egy eset, mely még az állomásra in­dulásunk előtt történt. Egy péküz­letet láttunk, és a kirakatában egy kenyeret. Éhesen néztük, majd megkértük a vezetőnket, hogy vá­sárolja meg nekünk, odaadjuk ér­te a maradék pénzünket. A ke­nyeret aztán szétosztottuk egymás között. Amikor libasorban nekivágtunk a sötét hegyi utaknak, arra gon­doltam, hogy ez a helyzet csak át­meneti lehet, és hamarosan jobb­ra fordul a sorsom. Addig is vi­gasztaltam magam a táj szépségé­vel. Botorkálva mentünk a vezető tisztviselő után. A levegő tiszta volt. Nagyot szippantottunk a he­gyek friss illatából. Egy faluba ér­keztünk. Nagyon fáztunk. A tisztviselő nagy épületbe ve­zetett bennünket. Villanyfények gyúltak érkezésünkre. Egy tágas előszobába léptünk. Megtudtuk, hogy az épület az ottani 20—30 házból álló kis falucskának a pol-

Next

/
Thumbnails
Contents