Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

NÉPÚJSÁG

1961, április 20., csütörtök

HÍREK

Nincs irgalom

Tévedés ne essék! A fenti kép nem a mai, hanem a tegnapi gyarmatosítók tükre. Még 1905. január 24-én közölte a Der Wahre Jacob (Az igazságos Jakab) című német szatirikus lap. A rajz a német gyarmatosítóknak az afrikai hererók elleni kegyetlenkedését illusztrálja. Am a mai gyarmattartók kongói, kenyai, algériai, angolai, dél-afrikai és egyéb gaztettei láttán arra gondolunk, hogy az embertelenség módszereit illetően sem változott az elnyomás és kizsákmányolás eme legaljasabb formája. Mondhatnánk, akkor sem csinálták jobban. Az ő szemükben ma sincs irgalomra érdemes az újkori rabszolgák között. De a láncukat tépők sem irgalmaznak többé a véres gyarmati rendszernek!

— TÁNCSICS MIHÁLY születésének 162. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez április 22-én Orosházán a Petőfi művelődési házban az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ- szervezetének önképzőköre.

— ÜNNEPÉLYES keretek között osztják ki az 1960. évi nyereségrészesedést április 25-én délután 3 órakor a Békéscsabai Kenyérgyárban.

— JÚNIUS ELSŐ FELÉBEN Olaszországba utazik a Nyírfácska nevű népszerű szovjet tánc- együttes. A külföldi vendégszereplések között Olaszország lesz a 25. ország, ahol a Nyírfácska-együttes fellép.

— NAGYSZABÁSÚ bált rendez Tótkomlóson a helyi művelődési otthonban április 23-án vasárnap este a tótkomlósi Vöröskeresztszervezet.

— 12 EZER csirkét adnak át a felvásárlóknak ebben az évben a reformátuskovácsházi Béke Termelőszövetkezetből. A termelő- szövetkezetben jelenleg 7 ezer naposcsibét nevelnek.

Hirdetmény!

Békéscsaba Város Tanácsa V. B. közhírré teszi, hogy a Békéscsaba Szabadság tér, Szent István téri vízvezetékcső lefektetése folytán a Március 8. tér melletti autóparkírozó helyet a Szabadság tér lezárt útszakaszára, valamint az evangélikus templom melletti kiépített parkírozó helyre helyezte át.

Városi Tanács V. B. Ipari és Műszaki Osztálya

Kevesebb eső

Cszaik felől csökkenő' felhőzet, kevesebb helyen eső, mérsékelt légáramlás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—12, legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között.

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja.

felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. o. ?., L em. Telefon: 22—96, Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehőczky Mihályi Telefon: 10—at:

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba;

Felelős nyomdavezető: Kendra Győrgj Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesít öltnél,

— TÖBB ÚJ OPERÁT mutatnak be rövidesen Csehszlovákiában. Többek között a Prágai Operaházban bemutatják Prokofjev: Egy igaz ember című operáját. Nagy érdeklődés előzi meg J. Halas: A legyőzhetetlen című operájának bemutatóját is.

— ANYÁK NAPJÁRA készülnek megyénk KISZ-szervezetei. Az anyák-napi ünnepségeket előkészítő járási bizottság a mezőkovácsházi járásban április 19-én tartotta megbeszélését.

— AZ IDÉNY-NAPKÖZIOTTHONOK vezetőinek és dolgozóinak tanfolyamol inditottak április 18-án Orosházán. A tanfolyamon a járásban létesítendő idény-nap- köziotthonok vezetői és dolgozói vesznek részt.

— 300 DARAB kismalaccal szaporodott a kertészszigeti Dózsa Termelőszövetkezet sertésállománya. A termelőszövetkezet sertés- állományában lévő 57 anyakocából 30 fialt le.

— ÁPRILIS 14-én tartották Szeghalmon az MSZMP által szervezett politikai előadások záróvizsgáját. A hallgatók közül különösen jól szerepelt Gál Zoltán, Sáfián Gyula, Márki Balázs, Czeglédi Ferenc, Szebelédi Imre, Baki László és Hegyesi Zoltán.

— OLASZ fényképkiállítás nyílt Prágában. A mintegy 200 színes és fekete-fehér felvétel Olaszország történelmi nevezetességeit mutatja be.

— 25 TAGÚ NŐI BRIGÁD alakult a nagyszénási Dózsa Termelőszövetkezetben. Az asszonyok reggel 8 órától délután 4 óráig dolgoznak a földeken.

— ÉRTESÍTJÜK a város lakosságát, vállalatait, intézményeit, hogy a városi tanács az Ör utcában lévő 10 tonnás mázsáját a mai nappal üzembe helyezte. Városi Tanács V.B. Kereskedelmi Csoportja,

1961. ÁPRILIS 21—27-IG

mezőgazdasági gépszakmában

leltározási tartunk

A leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel.

MEZÖSZÖV,

Békéscsaba

5642

Hetven évvel ezelőtti „zászló-forradalomra“ emlékeznek az idei május elsején a Viharsarokban

Békés megyében a hetven évvel ezelőtti munkástüntetéses, véresen megtorolt május elsejéről is megemlékeznek a mostani ünnepségeken. Orosházán 1891. május 1-én robbant ki az úgynevezett „zászló-forradalom'’ —

az orosházi múzeum első évkönyvének tanúsága szerint. Az orosházi mezei munkások zászlóavatással készültek május elsejére, bár az ünnepségeket betiltotta a hatóság. Az egyik oldalán: Szabadság — egyenlőség —

Április 30-án lesz az orosházi üveggyár alapkő-letétele

Orosházán — mint az már ismeretes — 370 millió forintnál több költséggel korszerű üveggyárat építenek. A több évig tartó építkezést májusban vagy júniusban kezdik meg. A tervek szerint az öntött táblaüveget gyártó üzemrész 1963-ban, az öblösüveget — konzerves, befőttes stb. üvegeket — készítő üzem pedig az 1964. évben kezdi meg a termelést, s a továbbiakban egy harmadik üzemrészt is építenek.

Az új üzemben túlnyomórészt helybelieknek nyújtanak kereseti lehetőséget, ezernél több munkást

— köztük körülbelül 450 szakmunkást —, 25 mérnököt és 46 technikust foglalkoztatnak majd a legkorszerűbb önműködő gépi berendezések irányítására és kezelésére. A munkaerőről már előre gondoskodtak, a műszaki egyetemeken több éve tanuló orosházi fiatalokkal szerződést kötnek, s jelenleg 150 ipari tanulót képeznek ki lakatosnak, marósnak, villanyszerelőnek, műszerésznek és más szakmára.

Az új. üveggyár ünnepélyes alapkő-letételét április 30-án, vasárnap délután rendezik meg.

Országszerte megszervezik az üzemi növényvédelmet

Az évről évre több milliárd forint értékű terméskiesést okozó gyomnövények, paraziták és rovar kártevők ellen az idén minden eddiginél szélesebb körű támadás indul. Nemcsak a nővényvédő állomások, hanem már a termelő üzemek is teljes erővel akcióba lépnek. Az idén — a Földművelésügyi Minisztérium rendelete alapján — az egész országban: valamennyi állami gazdaságban, kísérleti és tangazdaságban, termelőszövetkezetben megszervezik az úgynevezett üzemi növényvédelmet. A munkákat mindenütt jól képzett szakemberek, növényvédelmi felelősök irányítják.

testvériség; a másik oldalán: 8 óra munka — 8 óra szórakozás — 8 óra alvás — vörös feliratú fehér selyemzászlót kitűzték a Munkáskor épületére. A szolgabíró azonban zsandárokkal el- koboztatta a zászlót, a Munkáskor vezetőit pedig elfogatta, mire tüntető tömeg vonult a szolgabírói hivatal elé. A tüntetők ellen Békéscsabáról egy század katonaságot, a járásból pedig csendőröket vezényeltek ki. Mint a Népszava egykori száma írta: „... A zsandárok folyton jártak-keltek, s mindenkit, nőt, férfit, öreget irgalmatlanul vertek, s kaszaboltak még akkor is, hä egyedül ment. Irtózatos lármával rontott 2—3 zsandár egy-egy emberre, s kegyetlenül elverve hagyták el.”

Az orosházi események híre futótűzként terjedt el egész Békés megyében, s nagy ösztönzője volt a hetven év előtti májusi földmunkás-tüntetéseknek, így pl. Békéscsabán is.

A forradalmi hagyomány jubileuma alkalmából Orosházán háromnapos emlékünnepséget tartanak: április 29-én a viharsarki földmunkás-mozgalom veteránjainak találkozót és zászlóavató ünnepséget rendeznek; 30-án délután az új üveg-áBL gyár alapkőletételének ünnepé-*^^ lye lesz, s az ünnep előestjén „Piros virágos májusok” címmel színes műsoros estet és tűzijátékot rendez a KISZ-ifjúság a 70. évforduló emlékére; május elsején látványos felvonulást, a Ságvári-ligetben pedig majálist tartanak.

HAT HALLOTT MÁN ilyen csúfondáros, irigy világot? Az emberek azon zsémbelnek, hogy én nagyhangú, bömbölős rádiót vettem. Hát osztán? Akinek nem tetszik, azt üsse meg a guta, vagy csukja be az ablakát, legfeljebb az is vesz magának. Nem igaz? Én akkor is hallgatom, mert nincs faintosabb dolog, mint így vasárnap délelőtt végigheveredni a re- kamén és hallgatni, mint mondja a Kossuth. Szentemre, csudajó dolog. Az is igaz, hogy megdógozik érte az ember! Mert jó summa vót. Csípős árat kért a Kerávill. Megadtam. Má’ nemcsak a magam passziója miatt, hanem a lyán kedviér is. Olyan nagyon szereti a büdös, amikor a Vámosi kanyarintja, hogy: „Nekünk ta- nákozni kellett, valahun ..Még a nagy kamasz fiam is képes vele táncolni. Pedig kiviselte a kato- naidejit is. Mondom ... Irigy az emberiség.

De gyünnének velem a Gerle dűlőbe! Majd megtudnák mi a magyarok istene. Meg ám. Megizzad az ember, mire megforgatja azt az irdatlan agyagos fődet. Aztán nem is megy mindig úgy minden, mint az a szent parancsolat. Hun ennek, hun meg annak esik baja. Akkor kerülget aztán igazában a guta, amikor a megyétől gyünnek. Ott lábatlankodnak, kérdezősködnek, okvetet- lenkednek. De estére meg kelL lenni a kvantumnak, még ha beleszakadok is. De meg ám. Meg is van.,.

Hát ebből telt nekem rádióra.

Ejnye no, vénülök má’. Sokat beszélek össze-vissza, ahelyett, hogy az igazit mondanám. Mert nem azt akartam »én eleibe se mondani, hogy van nekem egy nagy rádióm, dehogyis dicseke- dek...

A rádió

(Monológ)

MONDOM, ott íekszek én vasárnap délelőtt a rekamén. Szól a Kossuth — mert leginkább ezt szeretem hallgatni —, hogy most a zenerajongók műsora következik. Hát csak gyűjjön, mondom, mert legénykoromban én magam is nagy bolongya vótam a muzsikálásnak. A községi legényegyletnek vót egy zenebandája, abban fújtam a bé trombitát. Hát csak egyszer aszongya...

— Egyik kiváncsi zenerajongónk, Száraz Mihály honvéd azt kérdezi, miféle szignál van a műsor elejin...

Má’ úgy morfondíroztam magamba’, hogy ejnye fiam, de buta katona vagy, hogy azt se tudod, hogy ez a jelzés, amire gyünni kell a mókának. De a rádiósok olyan szépen mondták, hogy érdemes vót hallgatni. Ekkor esz- mélkedtem fel én is, hogy ejnye, hiszen én is katona vótam valamikor. Méghozzá a legjavából, a tizenhármasokná’. De rég vót mán az. Alig emlékszem vissza. Azt azér nem felejtem el, hogy egyszer nagyon kibabrált velünk a hadnagyunk, hogy a tűz égesse meg a fajtáját.

Mondom, nagy zenebolond vótam, a kiskésit neki. Egy cimborámmal, Muccs Józsival kerültem össze. Az is olyan kódisíajta vót idehaza, mint én magam. Mondtam egy este neki: Te Józsi, olyan hamvábahót banda ez, hal- lod-e. Kéne valami vígság. Ö is azt mondja: kéne, cimbora... No csinájjunk...

A HETVEN oltárját neki! Egy

álló hétig minden perc arra ment, hogy faragtuk a citerát. Húrokat is szereztünk. Méghozzá közös pénzbü. Olyan síma hangja vót, mint a parancsolat. A nóta is kikanyarodott belüle faintosan.

Egy nap se vót semmi baj. Másnap se, harmad e, vagy negyednap beállít a hadnagyunk. Hen-Ä| cég, pattog. Mint akinek taplót tettek a nadrágjába. Még mondtam is magamba’ no, ez megmar- hult. Elkezdett ordítozni, hogy ez laktanya és nem orfejum. Se verklisház. És hogy ne óbégas- sunk, mint a kehes szamarak. Meg hogy mit gondolunk mi, tán mahónap egy egész cigánybanda telepedik a laktanyába. Azzal fogta és a fődhöz verte a citerát.

Égesse meg a tűz a fajtáját. Ilyenek vótak. No. Most? Egyszerű, standbeli katona csak a maga szakállára küldözgeti a levelet, azt meg bemondja a Kossuth. Biztos még rádiójuk is van nekik ott a laktanyába. De legyen is. Lefogadnám erre a rádióra e, hogy együtt hallgatják a hadnagyukkal. Tudom, mert a Szőlösi- gyerek is mesélte — az pedig már a kapitányságot is megérte —, hogy is van náluk.

HA TANÁKOZNÉK azzal a Száraz Mihállyal, azzal a katonával, szentuccse megmondanám neki, hogy srófolja ő is jó hangosra azt a rádiót, hagy hallják meg az irigyek, hogy nem úri passzió mán ez. Meg azt is megsúgnám neki, hogy csak parolázzom, ko- mázzon tovább a Kossuthtal, mert én is épp készülök egy levelet Íratni a lyánnyal. Megiratom, hogy egyszer azért játsszák el az én nótámat is ... Mert ugye, ha má van egyszer ez a rádió, hát az enyémet is játssza el, legalább egyszer.

Pásztor Ferenc