Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-19 / 67. szám
1961. március 19., vasárnap NÉP ÚJSÄG 3 A bezárt laktanyakapu mögött Szabadszálláson 400 hold szarvasi tájfajta lucernát telepítenek az épülő rózsást öntözéses min tógazdaság ban Ahol ezer termelőszövetkezeti elnök „diák*1 lett néhány hétig ^Kovácsoljunk a kardokból ekevasat” — jutott eszembe, amikor Szabadszálláson átléptem az egykori volt katonai laktanya kapuját. A portán mosolygós tekintetű idős elvtárs fogadott. Érdeklődésemre elmagyarázza, hogy a Traktorosgépész- és Tsz-elnökképző Iskola igazgatóját az épületrengetóber Tsz elnöke és Pethes Gyula, a gerendási Petőfi Tsz elnöke — megvitatják a hallottakat. — Rendkívül hasznosak az előadások — mondja Fehér János. — Habár hallottunk száraz előadást is, például a számvitelről, mégis azt mondom, jó volt, mert bevezetett bennünket a számok v-imég ottjártunkkor is emlegették a tapasztalt, nagy köztiszteletnek örvendő gazdát. A tsz-elnök-továbbképzés végeredményben egy fél országra kiterjedő tapasztalatcseréhez hasonlítható. A szövetkezetek elnökei a legtöbb időt tapasztalataik, véleményeik kicserélésével töltik. Sán- tha Imre, aki Körösladányból utazott Szabadszállásra, úgy értékel te az iskolát, mint az egymástól tanulás nagy lehetőségét. A Békés megyei tsz-ehiökok csoportja Ahogy végignéztem a szünetben beszélgetőket, feltűnt, hogy közöttük mindössze három asszony van. Kürtiné elvtársnő Mezőbe- rényből, Bagyánszki Istvánná az országos hírű csömöri „asszonyszövetkezetből”, a Haladás Tsz- ből jött. Kürtiné figyelmesen hallgatja Bagyánszkinét, aki arról beszél, hogy Csömörön tavaly 50 forintot ért egy munkaegység. — Hogyan sikerült ilyen jól gazdálkodni? — kérdi Kürtiné a csömöri asszonyt. — És Bagyánsz- kiné elmondja: teg melyik helyiségében találom. Az udvaron civilbe öltözött emberek kisebb-nagyobb csoportokat alkotva, beszélgetnek. Valameny- nyien túl vannak a katonaidőn, mégis itt vafinak, ebben a volt katonai épületben, amelyet traktorosok, tsz-elnökök továbbképzése céljára rendeztek be. Több mint ezer termelőszövetkezeti elnök tanul itt, ismerkedik meg azzal az alkotó újjal, amely a nagyüzemi gazdálkodás szervezéséhez, szilárdításához szükeséges. Megszólal a csengő. A „diákokká” vált tsz-elnökök elfoglalják helyüket a tágas kultúrteremben. Mind az ezren egy helyiségben ülnek és hallgatják az ország neves szakembereinek előadását, az üzemszervezésről, a számvitelről és a mezőgazdasági technikáról. Olyan nagy tudású emberek tartanak itt előadást, mint Fehér Lajos elvtárs, a párt Központi Bizottságának titkára, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Sípos Gábor, Soós Gábor, a minisztérium vezetői és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. És a szünetben, amikor összeverődnek a Békés megyeiek, amint a képen is látható — Kerekes András, a végegyházi Szabadság Tsz elnöke, Ivanics József, a csor- vási Kossuth Tsz elnöke, Kiss János, a nagykopáncsi Győzelem Tsz elnöke, Fehér János, a csorvá- si Ady Tsz elnöke, Varga György, az ugyancsak csorvási Vörös Ok-' l'ágába, a termelőszövetkezeti nyilvántartások vezetésének fontosságába. Az iskola előadói naponta 2—3 órán keresztül különféle szakmai előadással kötik le a tsz-elnökök figyelmét. Délutánonként úgynevezett osztályfoglalkozások, szemináriumok vannak, amikor a mezőgazdásági technikumok igazgatói— A személyes felelősséget és a termelés egyéni érdekeltségét sikerült jól összeegyeztetni. Ennek tudható be a jó eredmény. Persze, a gazdálkodásnak sok csínja-bínja van. A legapróbb részletekig a két asszony kicserélte tapasztalatát, és amint Kürtiné is mondotta: — A tanfolyamról hazatérve, az ország más részeiben jól bevált .1. .-«i* átt/kiíkáo.. Előadás köztien Knrtinp és Bagyánszkyné val. mint szeminárium-vezetőkkel hosszasan elbeszélgetnek a hallottak gyakorlati jelentőségéről és alkalmazásáról. Jólesett hallani Timkó Bélának, a szabadkígyósi mezőgazdasági technikum igazgatójának nevét, aki színvonalas baromfitenyésztési előadásával és több mint két héten át, mint szemináriumvezető, annyira megnyerte az emberek bizalmát, hogy munkamódszereket valósítanak meg Mezőberényben is. Búcsúzunk Szabadszállástól, a termelőszövetkezeti elnököktől, akik jó eredménnyel,1 a legújabb mezőgazdasági munkamódszerekkel felvértezve végigjárták a tanfolyamot, és azóta már hazatértek, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az iskolán tanultakat. Dupsi Károly A termelőszövetkezeti ehlökök autó parkja Szabadszálláson, az iskola udvarán, A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet rózsá- si üzemegységét 1962-re öntözéses mintagazdasággá fejlesztik, ahol összesen 2800 holdon, nagytáblákon alkalmazzák a Holt-Körös közelében a kísérleti parcellákon már jól bevált öntözési módokat. Első lépésként 480 hold öntözésére már megépültek a csatornák, tető alá került többek között 6 kényelmes családi ház és egy 100 férőhelyes tehénistálló. 400 holdon hamarosan megkezdik a szarvasi tájfajta lucerna telepítését. Az itt termett lucernát zöld állapotban mesterségesen megszárítják, meg- őrlik és fehérjében, karotinban gazdag lucernalisztként takarmá- nyozzák. Ezenkívül termesztenek öntözéses silókukoricát és répamagot is. A lánctalpas traktorok kocsiszerkezetét is megjavítják Vizesfáson Amint ismeretes, a hazai és a külföldi gyártmányú lánctalpas traktorok járószerkezetéhez nem lehet pótalkatrészt kapni. A Vi- zesfási Állami Gazdaságban három lánctalpas traktor állt kocsi- szerkezeti hibával. A gépműhely dolgozói néhány héttel ezelőtt megvitatták, hogyan tudnák saját felszereléseikkel ezt az igen igényes javítási munkát elvégezni. Végül megállapodtak abban, hogy a három traktor kocsiszerkezetét felújítják és még a tavaszi munkák idején üzembe helyezik a traktorokat. Kereki Ferenc, Ungvári László, Turbucz Ferenc és Kopár di Imre hegesztő, esztergályosok és szerelők munkához láttak és pénteken, március 17-én hozzáláttak az első Sz—80-as traktor járószerkezetének összeszereléséhez. A javítási munka során alkalmazott ésszerűsítésekkel a három traktor javítására tervezett felújítási összeg felét megtakarították. Hafvan szövőgépei- kap a Mezőberényi Pamutszövő A Mezőberényi Pamutszövc- gyár 60 szövőgépet kap a Kőbányai Textil művektől. A gépeknek a jelenlegi előkészítő üzemrészben adnak helyet, az előkészítő pedig egy megfelelően átalakított, volt raktárba telepítik. Az érkező gépek közül harmincat április 1-én, harmincat július 1-én helyeznek üzemben. Ezzel a gépparkkal körülbelül 5000 folyóméternyi anyagot készítő 12 millió vetéssel növekedik naponként a gyár teljesítőképessége a számítások szerint. Az üzemben jelentős mennyiségű, úgynevezett tarkán szőtt Tallér ruhaanyagot szőnek szovjetunióbeli kivitelre; s a néphadsereg részére is dolgoznak, az Attila Tallér erős szövetet készítik. Továbbra is gyártják mintegy 60 —70 féle mintában a yiscosa 'szálú Saturnus tarka női ruhaszövetet. Ezt a tarkán szőtt kockás és színes anyagot esőkabátbélésként, gépkocsik üléshuzataként is használják, s 140 000 íolyómétemyit készítenek belőle az első negyedévben Mezőberényben. Az első negyedévben kezdték meg az ápolónői munkaruha-szövet készítését. A nyerskötéssel mintázott, kék-fehér csíkos pamutszövetből 30 000 folyóméternyi kerül ki az üzemből a negyedévben, azonkívül még kisebb meny- nyiségű kártköppert és káriszalagot is szőnek. A csehszlovák sajtó a magyar mezőgazdasági kutatók sikeréről Prága (MTI) A pénteki csehszlovák lapok nagy figyelmet szentelnek annak á hírnek, hogy Virág és Győrffv magyar tudományos kutatóknak sikerült olyan kukorica-termesztési eljárást kidolgozniok, amelynél a gyomirtó vegyszerek alkalmazása feleslegessé teszi a kapálást. A Rudé Právo rámutat, az új eljárás a magyar mezőgazdasági kutatás világraszóló sikere. Családi lakóházának építését, tatarozását, átalakítását, szerelését fizetési engedménnyel, építtető úttal biztosított anyagból, OTP-kölcsönből, vagy a kivitelező ktsz által biztosított anyagból kulcsátadásig vállalják a megye egész területén az alábbi szövetkezetek: Battonya Szarvas Békés Békéscsaba Gyula Dévaványa Gyoma Elek Mezőberény Endrőd Mezőkovácsháza Kevermes Orosháza Okány Sarkad Tótkomlós Vésztő Az itt felsorolt szövetkezetek mindennemű részmunkákat is vállalnak a családi házak építkezésénél. A kisipari szövetkezetek a lakosság minden igényét olcsón, pontosan, szakszerűen elégítik ki. (x)