Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

1961. március 19., vasárnap NÉP ÚJSÄG 3 A bezárt laktanyakapu mögött Szabadszálláson 400 hold szarvasi tájfajta lucernát telepítenek az épülő rózsást öntözéses min tógazdaság ban Ahol ezer termelőszövetkezeti elnök „diák*1 lett néhány hétig ^Kovácsoljunk a kardokból eke­vasat” — jutott eszembe, amikor Szabadszálláson átléptem az egy­kori volt katonai laktanya kapu­ját. A portán mosolygós tekintetű idős elvtárs fogadott. Érdeklődé­semre elmagyarázza, hogy a Trak­torosgépész- és Tsz-elnökképző Is­kola igazgatóját az épületrenge­tóber Tsz elnöke és Pethes Gyula, a gerendási Petőfi Tsz elnöke — megvitatják a hallottakat. — Rendkívül hasznosak az elő­adások — mondja Fehér János. — Habár hallottunk száraz elő­adást is, például a számvitelről, mégis azt mondom, jó volt, mert bevezetett bennünket a számok v-i­még ottjártunkkor is emlegették a tapasztalt, nagy köztiszteletnek örvendő gazdát. A tsz-elnök-továbbképzés vég­eredményben egy fél országra ki­terjedő tapasztalatcseréhez hason­lítható. A szövetkezetek elnökei a legtöbb időt tapasztalataik, véle­ményeik kicserélésével töltik. Sán- tha Imre, aki Körösladányból uta­zott Szabadszállásra, úgy értékel te az iskolát, mint az egymástól tanulás nagy lehetőségét. A Békés megyei tsz-ehiökok csoportja Ahogy végignéztem a szünetben beszélgetőket, feltűnt, hogy kö­zöttük mindössze három asszony van. Kürtiné elvtársnő Mezőbe- rényből, Bagyánszki Istvánná az országos hírű csömöri „asszony­szövetkezetből”, a Haladás Tsz- ből jött. Kürtiné figyelmesen hall­gatja Bagyánszkinét, aki arról be­szél, hogy Csömörön tavaly 50 fo­rintot ért egy munkaegység. — Hogyan sikerült ilyen jól gazdálkodni? — kérdi Kürtiné a csömöri asszonyt. — És Bagyánsz- kiné elmondja: teg melyik helyiségében találom. Az udvaron civilbe öltözött embe­rek kisebb-nagyobb csoportokat alkotva, beszélgetnek. Valameny- nyien túl vannak a katonaidőn, mégis itt vafinak, ebben a volt katonai épületben, amelyet trak­torosok, tsz-elnökök továbbképzé­se céljára rendeztek be. Több mint ezer termelőszövetkezeti el­nök tanul itt, ismerkedik meg az­zal az alkotó újjal, amely a nagy­üzemi gazdálkodás szervezéséhez, szilárdításához szükeséges. Megszólal a csengő. A „diákok­ká” vált tsz-elnökök elfoglalják helyüket a tágas kultúrteremben. Mind az ezren egy helyiségben ül­nek és hallgatják az ország neves szakembereinek előadását, az üzemszervezésről, a számvitelről és a mezőgazdasági technikáról. Olyan nagy tudású emberek tarta­nak itt előadást, mint Fehér La­jos elvtárs, a párt Központi Bi­zottságának titkára, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Sípos Gábor, Soós Gábor, a minisztéri­um vezetői és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. És a szünetben, amikor összeve­rődnek a Békés megyeiek, amint a képen is látható — Kerekes András, a végegyházi Szabadság Tsz elnöke, Ivanics József, a csor- vási Kossuth Tsz elnöke, Kiss Já­nos, a nagykopáncsi Győzelem Tsz elnöke, Fehér János, a csorvá- si Ady Tsz elnöke, Varga György, az ugyancsak csorvási Vörös Ok-' l'ágába, a termelőszövetkezeti nyilvántartások vezetésének fon­tosságába. Az iskola előadói naponta 2—3 órán keresztül különféle szakmai előadással kötik le a tsz-elnökök figyelmét. Délutánonként úgyne­vezett osztályfoglalkozások, szemi­náriumok vannak, amikor a mező­gazdásági technikumok igazgatói­— A személyes felelősséget és a termelés egyéni érdekeltségét si­került jól összeegyeztetni. Ennek tudható be a jó eredmény. Persze, a gazdálkodásnak sok csínja-bínja van. A legapróbb részletekig a két asszony kicserél­te tapasztalatát, és amint Kürtiné is mondotta: — A tanfolyamról hazatérve, az ország más részeiben jól bevált .1. .-«i* átt/kiíkáo.. Előadás köztien Knrtinp és Bagyánszkyné val. mint szeminárium-vezetőkkel hosszasan elbeszélgetnek a hallot­tak gyakorlati jelentőségéről és alkalmazásáról. Jólesett hallani Timkó Bélának, a szabadkígyósi mezőgazdasági technikum igaz­gatójának nevét, aki színvonalas baromfitenyésztési előadásával és több mint két héten át, mint sze­mináriumvezető, annyira meg­nyerte az emberek bizalmát, hogy munkamódszereket valósítanak meg Mezőberényben is. Búcsúzunk Szabadszállástól, a termelőszövetkezeti elnököktől, akik jó eredménnyel,1 a legújabb mezőgazdasági munkamódszerek­kel felvértezve végigjárták a tan­folyamot, és azóta már hazatér­tek, hogy a gyakorlatban is alkal­mazzák az iskolán tanultakat. Dupsi Károly A termelőszövetkezeti ehlökök autó parkja Szabadszálláson, az iskola udvarán, A szarvasi Öntözési és Rizs­termesztési Kutató Intézet rózsá- si üzemegységét 1962-re öntözéses mintagazdasággá fejlesztik, ahol összesen 2800 holdon, nagytáblá­kon alkalmazzák a Holt-Körös közelében a kísérleti parcellákon már jól bevált öntözési módokat. Első lépésként 480 hold öntözésé­re már megépültek a csatornák, tető alá került többek között 6 ké­nyelmes családi ház és egy 100 fé­rőhelyes tehénistálló. 400 holdon hamarosan megkezdik a szarvasi tájfajta lucerna telepítését. Az itt termett lucernát zöld állapotban mesterségesen megszárítják, meg- őrlik és fehérjében, karotinban gazdag lucernalisztként takarmá- nyozzák. Ezenkívül termesztenek öntözéses silókukoricát és répa­magot is. A lánctalpas traktorok kocsiszerkezetét is megjavítják Vizesfáson Amint ismeretes, a hazai és a külföldi gyártmányú lánctalpas traktorok járószerkezetéhez nem lehet pótalkatrészt kapni. A Vi- zesfási Állami Gazdaságban három lánctalpas traktor állt kocsi- szerkezeti hibával. A gépműhely dolgozói néhány héttel ezelőtt megvitatták, hogyan tudnák saját felszereléseikkel ezt az igen igé­nyes javítási munkát elvégezni. Végül megállapodtak abban, hogy a három traktor kocsiszerkezetét felújítják és még a tavaszi mun­kák idején üzembe helyezik a traktorokat. Kereki Ferenc, Ungvári László, Turbucz Ferenc és Kopár di Imre hegesztő, esztergályosok és szerelők munkához láttak és pénteken, március 17-én hozzálát­tak az első Sz—80-as traktor járószerkezetének összeszereléséhez. A javítási munka során alkalmazott ésszerűsítésekkel a három trak­tor javítására tervezett felújítási összeg felét megtakarították. Hafvan szövőgépei- kap a Mezőberényi Pamutszövő A Mezőberényi Pamutszövc- gyár 60 szövőgépet kap a Kőbá­nyai Textil művektől. A gépeknek a jelenlegi előkészítő üzemrészben adnak helyet, az előkészítő pedig egy megfelelően átalakított, volt raktárba telepítik. Az érkező gé­pek közül harmincat április 1-én, harmincat július 1-én helyeznek üzemben. Ezzel a gépparkkal kö­rülbelül 5000 folyóméternyi anya­got készítő 12 millió vetéssel nö­vekedik naponként a gyár teljesí­tőképessége a számítások szerint. Az üzemben jelentős mennyisé­gű, úgynevezett tarkán szőtt Tal­lér ruhaanyagot szőnek szovjet­unióbeli kivitelre; s a néphadse­reg részére is dolgoznak, az Attila Tallér erős szövetet készítik. Továbbra is gyártják mintegy 60 —70 féle mintában a yiscosa 'szá­lú Saturnus tarka női ruhaszöve­tet. Ezt a tarkán szőtt kockás és színes anyagot esőkabátbélésként, gépkocsik üléshuzataként is hasz­nálják, s 140 000 íolyómétemyit készítenek belőle az első negyed­évben Mezőberényben. Az első negyedévben kezdték meg az ápolónői munkaruha-szö­vet készítését. A nyerskötéssel mintázott, kék-fehér csíkos pa­mutszövetből 30 000 folyóméternyi kerül ki az üzemből a negyedév­ben, azonkívül még kisebb meny- nyiségű kártköppert és káriszala­got is szőnek. A csehszlovák sajtó a magyar mezőgazdasági kutatók sikeréről Prága (MTI) A pénteki csehszlovák lapok nagy figyelmet szentelnek annak á hírnek, hogy Virág és Győrffv magyar tudományos kutatóknak sikerült olyan kukorica-termesz­tési eljárást kidolgozniok, amely­nél a gyomirtó vegyszerek alkal­mazása feleslegessé teszi a kapá­lást. A Rudé Právo rámutat, az új eljárás a magyar mezőgazdasá­gi kutatás világraszóló sikere. Családi lakóházának építését, tatarozását, átalakítását, szerelését fizetési engedménnyel, építtető úttal biztosított anyag­ból, OTP-kölcsönből, vagy a kivitelező ktsz által bizto­sított anyagból kulcsátadásig vállalják a megye egész területén az alábbi szövetkezetek: Battonya Szarvas Békés Békéscsaba Gyula Dévaványa Gyoma Elek Mezőberény Endrőd Mezőkovácsháza Kevermes Orosháza Okány Sarkad Tótkomlós Vésztő Az itt felsorolt szövetkezetek mindennemű részmunká­kat is vállalnak a családi házak építkezésénél. A kisipari szövetkezetek a lakosság minden igé­nyét olcsón, pontosan, szakszerűen elégítik ki. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents