Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-02 / 52. szám
1961. március 2., csütörtök n ép új s Ag 3 Fejlődik a konzerviparunk, növekszik a kereslet Békés megyében 1960-ban a különböző konzervfélék fogyasztása 1959-hez viszonyítva 66 százalékos emelkedést mutat, ami körülbelül 100 vagon mennyiséget tesz ki. Legkedveltebb a külföldi szardínia, a májkrém, a sertés-, marhapörkölt, a lecsó, a zöldborsó, zöldbab, a különböző fajta savanyúság, a sokféle befőtt, dzsem és gyümölcslé. Nagyon népszerűvé vált a paradicsom is, amelyből a fogyasztás az 1959. évihez képest háromszorosára emelkedett. A Békés megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat 1961- ben félmilliónál több üveg gyümölcslé forgalombahozatalát tervezi. Ez 12 és fél vagonnyi áru. A többi konzervféléből a kereslet 15— 20 százalékos emelkedésére készülnek fel. Különösen a májkrémfélék, a diétás konzervek, a nyári időszakban pedig az üdítőitalok és szörpök nagyobb arányú kereslete várható, amit a vállalat megrendelésekkel már biztosított. Az Élelmezési és Belkereskedelmi Minisztériumban a napokban az érdekelt ipari és kereskedelmi vezetők együttesen megtárgyalják a konzervgyártás — igények szerinti — fejlesztésének lehetőségeit. A UelU-foiÜ Hűtő Vállalat naponta 40 tonna húst tárol a lakosság ellátására. A hűtőházitól úgynevezett thermos-teherautókon, higiénikus alumimuintartályokban szállítják a húst az elárusítóhelyekre. szocializmus építésének a legtökéletesebb forradalmára legyen, a segédmunkástól a miniszterig, hogy minden egyes ember éjt nappallá téve dolgozzon a társadalomért. Nemes a vágy és sokan mások is ezt szeretnék. Csakhogy hol vagyunk mi még ettől? S ha máris így lenne, akkor mi szükség lenne a vezetőkre és a különböző társadalmi szervekre? Azokra sem lenne már ott szükség, akik ma ilyen „kemény” követelményeket akarnak állítani az emberek elé. Azt mondjuk, hogy a szocializmust mi az egész néppel építjük fel. És milyenek az emberek? A dolgozók túlnyomó többsége egyetért a szocializmus felépítésével. Tudja, hogy az egyedüli társadalom, amely jólétet, emberséget, becsületet ad mindenkinek. Vannak olyanok is, akik ilyen vagy olyan kérdésben nem értenek egyet velünk, s ezt meg is mondják. Kevesen vannak, akiknek egyelőre nem nagyon tetszik a szocializmust építő rendszerünk, de dolgoznak, s nem folyamodnak tettlegességre népi hatalmunkkal szemben. Vannak kimondottan ellenségeink is, akiket, ha tetten érünk, lefülelünk. Ezekhez az utóbbiakhoz, ellenségeinkhez nem sorolhatjuk azokat, akik csak részben vagy egyelőre semmiben sem értenek velünk egyet. Őket is bevonjuk építőmunkánkba, annyira, a menynyiben számíthatunk rájuk. Bár a csoportosítgatás, a fokozatok felállítgatása nem valami szerencsés dolog, mégis látni -kell, hogy kit hova tegyünk, ha munkábaállítás- ról van szó. Nyilvánvaló, azt az embert, aki csak részben ért velünk egyet, s emiatt nem tud teljesen az ügyért verekedni, nem választjuk meg megyei tanácselnöknek vagy párttitkárnak. Aki viszont őszinte harcosa tud lenni a szocializmus politikájának, azt akár még miniszterelnöknek is el- küldhetjük. Egy másik gondolatot is ébreszt az emberben az említett ferde felfogás. Vajon azok, akik politikai megbízhatóságot latolgatnak egy üzem segédmunkási beosztásával szemben, mert a segédmunkás nem ért mindenben velünk egyet, vagy mert nem akar társadalmi munkát végezni — azok kikre akarják bízni az emberek nevelését, mellénk állítását? Azt szeretnék, ha üzemük már teljes értékű szocialista üzemmé lett volna, tehát nemcsak a termelőeszközök tulajdonviszonyait, hanem az emberek gondolkodását is szocialistának szeretnék már tudni. Mondom, ezt nagyon sokan szeretnénk. De csupán szeretni, vágyódni utána nem elég. Nevelni, győzködni kell a még ingadozó embereket ügyünk igazságáról, hogy aztán ők is teljes értékű EREDMÉNYEK ÉS TERVEK A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban A Földművelésügyi Minisztérium néhány nappal ezelőtt jóváhagyta a Mezőhegyes! Állami Gazdaság 1960. évi gazdálkodásáról készített mérlegbeszámolót. Megyénk legnagyobb állami gazdasága a tervezett 12 millió forint nyereség helyett 28 millió forinttal zárta az évet. A tervezett nyereséget és a terv feletti összegből 9.2 millió forintot befizettek a nemzeti jövedelem gyarapítására a népgazdaság megfelelő számlájára. A gazdaságban maradt ösz- szeget a gazdaság fejlesztésére, a biztonsági és az igazgatói alap növelésére fordítják, s a dolgozók között 24 napi átlagkeresetnek megfelelő összeget, mintegy 3,5 millió forintot osztanak ki. /I 28 millió forint nyereség határozottan imponáló benyomást kelt. Szép, jó eredmény, igen sok gazdaság követhetné a mezőhe- gyesiek példáját A kiváló eredményről szóló mérlegben azonban több érdekes adat vonja magára a figyelmet. A növénytermesztés kiemelkedő, hiszen a 28 millió forint nyereségből 27-et ez az üzemóg adott. A hibridkukorica-vetőmagtermesztés is jól sikerült. A holdanként tervezett termésátlagot csaknem megduplázták és a mázsán- kénti összköltséget 50 százalékkal csökkentették. A hibridkukorica- vetőmagtermesztés végeredményben kilencmillió forint nyereséggel járt. A cukorrépa 5,5 millió forintot, a kender 1.2 millió forint tiszta jövedelmet biztosított. A gépesítés folytán egy mázsa kenyérgabona termesztésére 3,1 óra helyett 2,4 óra is elegendő volt Az állattenyésztés helyzete ösz- szességében a tavalyihoz képest sokat javult. A korszerűtlen elhelyezés, a takarmánytermelés nem kielégítő volta miatt, 800 ezer forint veszteségre tervezték az állattenyésztést, s ezzel szemben egymillió forint nyereséget értek harcosai legyenek az országépí- tésnek. Azzal pedig, hogy politikai megbízhatóságról fecsegünk, azzal, hogy eget érő követelményt állítunk egy szakmunkás vagy segédmunkás elé, nem állítjuk magunk mellé, nem győzzük meg, hanem eltaszítjuk magunktól. Ha azt akarjuk, hogy társadalmi munkát végezzen, segíteni kell a megértésben: az a munka, amit ő így csinál, közvetlen magának, családjának, munkatársainak hoz hasznot. Nem tagadhatjuk, hogy az Orosházi Vasipari Vállalatnál mindenképpen csökkenteni kellett a létszámot, mert annak idején — még egyszer: ottani hibákból — felduzzasztottak azt. Ha okosabban terveztek volna, ha jobban megszervezték volna a termelést, nem került volna sor az elbocsátásokra. De megtörtént — ahogy mondták az elvtársak —, tanultak belőle, s ebben az évben már jobban ügyeskednek. A jobb munkához viszont az is hozzátartozik, itt is és másutt is, hogy az embereket ne úgy tekintsék, ahogy szeretnék, hanem úgy, ahogy vannak, mert akkor tudják, hogy a termelés folyamán kit miben és hogyan kell segíteni, nevelni, mit kell tenni, hogy tudatukban és gondolkodásukban is teljes értékűvé váljanak az emberek a társadalom számára. Varga Tibor el, vagyis 1,8 millió' forint eredményjavulást. Az ipari üzemek termelésében is jó irányban ható változások tapasztalhatók. Kétmillió forintos eredményjavulással járultak hozzá a múlt év sikereihez. Mezőhegyes múlt évi jövedelmének több mint 96 százalékát a növénytermesztés adta. Kérdés: az állattenyésztés a jövedelmezőség biztosításában miért maradt le? Aki Mezőhegyesről hall, az előtt a gondosan tartott tehenészet, a sertéstenyésztés és a baromfinevelés képe bontakozik ki. Mégis hogyan lehet, hogy az állattenyésztési üzemág a jövedelmezőségi versenyben mélyen mögötte maradt a növénytermesztésnek? Az eredményekből határozottan állíthatjuk, hogy a Mezőhegyesen alkalmazott új agrotechnikai eljárások kenyérgabonánál, kukoricánál, cukorrépánál és kendernél beváltak. A talaj szerkezet minőségének növelésére a vetésforgó-rendszer, az istálló- és műtrágyázás, a gépesítés magas foka kedvezően hatott. Földjeiken a mélyművelés bevált. Termésátlagaikat a fontosabb növényeknél még a múlt év aszályos időjárása sem ronthatta le. A növénytermesztésben tehát átütő sikerek születtek. így érthető, hogy a jövedelem tekintélyes részét a jól felszerelt, jól gépesített üzemág adta. Az állattenyésztésiről mindez nem mondható el, habár a hozamok többé-kevésbé kieJégítőek. Tehenenként átlagosan 3820 liter tejet fejtek. Vágómarhából 10 vagonnal adtak át többet, mint tervezték, ugyanakkor lemaradtak a tervtől 10 vagon hízott sertés, 5,5 vagon vágóbaromfi és 1,2 millió darab tojás értékesítésével. Mi az oka ennek a lemaradásnak? Amíg a növénytermesztésben az egyes munkák gépesítésével előrehaladtak, s a fejlődés ütemét tartani tudták, addig az állattenyésztés évszázados épületeiben jóformán Mária Terézia idejében meghonosodott munkaszervezéssel dolgoztak. Egy-egy állatgondozó 12—15 szarvasmarhát látott él. A sertéstelepeken az igénytelen man- golica-sertés helyett az igényes fehér hússertést tartották. A hizlaldában is ugyanez' volt a helyzet. A baromfitenyésztésben a tervezett tyúklétszámot a főigazgatóság jóváhagyta, ugyanakkor a baromfiólak építésére előirányzott összeget törölte a tervből. De hiba volt a takarmány termesztéssel is. Az üzemegységekben úgy könyvelték el az állattenyésztést, mint A Mezőgyáni Gépállomás körzetében az esős ősz miatt 9 ezer hold termelőszövetkezeti föld maradt szántatlan. A hiányosság mielőbbi pótlása érdekében a gépállomás vezetőinek javaslatára három műszakban szervezték meg a traktorosok munkáját s éjjelnappal hasítják a friss barázdákat. A traktorosok egy-egy műszakban 7 órát szántanak, egy órát karbantartásra fordítanak, hogy ne kelljen leállni műszaki hiba miatt. Az éjjel-nappal dolgozó veszteségre tervezett üzemágat és így is kezelték. Takarmánytermesztésre a lehető legsoványabb területet hagyták meg. Az alacsony hozamok, a betakarítás hagyományos módja egyszerűen útjába állt a fejlődésnek. Másrészt a kutatóintézetek nemcsak Mezőhegyesnek, de a többi gazdaságnak sem adtak kézzelfogható technológiai előírásokat, a nagyüzemek állattenyésztéséről, a fajtamegválasztástól és a takarmányozástól kezdve a feltétlenül szükséges élet- körülmények biztosításáig. A gazdaságban kellett úttörőmunkát végezni a fehér hússertés legjobb hizlalási módjának kidolgozására, a baromfinevelés technológiájának összeállítására. Esek a kotot gat ások erősen éreztették hatásukat az állattenyésztés hozamainak és költségeinek alakulásán. Mindezek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy az állattenyésztők többsége derekasan dolgozott és beigazolták: mostoha körülmények között is születhetnek jó eredmények. Valamennyi gazdaságvezető megtanulta, hogy ez az üzemág az eddigieknél is több odaadást, bizalmat, megértést, nagyobbfokú gépesítést, korszerűbb elhelyezést érdemelne, mint amilyenben még ma is része van. Nem arról van szó, hogy a jelenlegi állatszállásokat rombolják le, mert ez badarság lenne, csupán a kor modern felszerelésével kellene ellátni az istállókat, a sertéshizlaldát, a „tojásgyárat”, s gazdaságon belül meg kellene szüntetni azt az áldatlan állapotot, amely az ipari növények termesztését fölé helyezi a takarmány termesztésének. Lehetővé kellene tenni, hogy egy-egy telepen — mint például a központi hizlaldában is — a gépesítés folytán a munka termelékenysége fokozottabban növekedjék. A hozamok növelésére Mezőhegyesen megtalálták az egyedüli, a nagyüzemek által járható utat: a gazdaság szerkezetét a termelés követelményeinek megfelelően alakítják át, s a fontosabb növények termesztését, a kiváló állatfajták tenyésztését a gazdaság legjobb szakembereinek kezébe teszik. A specialisták egy-egy növény termesztésével vagy egy-egy állatfajta tenyésztésével foglalkoznak majd ténylegesen nagyüzemet jellemző módon. S ámeny- nyiben ez az új szervezés a hozamok öt százalékos növelését hozza, öt százalékos önköltségcsökkentéssel, úgy az 1961-re tervezett 22 millió forintos nyereség helyett 42 millió forintot érhetnek el. Dupsi Károly traktorok között mozgó-műhely jár s a karbantartáshoz megfelelő segítséget nyújt a földeken. A háromműszakos munkát Máté Béla brigádjának tapasztalatai alapján megszervezték az okányi termelőszövetkezetek földjén is. A tapasztalatok iránt a Körös-menti gépállomások körzetében igen nagy az érdeklődés s több helyen követik a jó példákat, ami lényegesen meggyorsítja a szántást- vetést anélkül, hogy a traktorosoktól nehéz munkát kívánnának. Három műszakban dolgoznak a Mezőgyáni Gépállomás traktorosai
