Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-15 / 63. szám
1961. március 15., szerda KÉPÚJSÁG 3 Egy évforduló küszöbén Eleken Egy évvel ezelőtt ezer magyar, román, szlovák, és német nemzetiségű termelőszövetkezeti tag és egyéni gazda tanácskozott Eleken, a Hunyadi művelődési otthon nagytermében. Elhatározták, hogy a meglévő négy termelőszövetkezet tagsága és a még kívülálló dolgozó parasztok Lenin néven egyetlen termelőszövetkezetet alakítanak. A lakosság többsége helyeselte ezt a történelmi jelentőségű lépést, de akadtak kétkedők is, akik féltek a 8 és fél ezer holdas nagy gazdaság megszervezésétől. Az évforduló küszöbén az első év eredményeiről és az új tervekről beszélgetünk a szövetkezet vezetőivel: — Már az első év bebizonyította — magyarázza Szatmári Sándor főmezőgazdász —, hogy helyes volt a* egyesülés A nagyüzemi gazdálkodás alapjait együttes erővel könnyebben és rövidebb idő alatt rakhatjuk le. Emlékszem, amikor az alakuló közgyűlésen beszámoltunk arról, hogy többek között 540 holdon termelünk cukorrépát, sokan hangosan megjegyezték: Mit gondol a vezetőség, ki fogja megművelni azt az óriási területet? Fogjon kapát a főagronómus is. Aztán a növényápolásnál kiderült, hogy a családokra felosztott terület kevésnek bizonyult, a nagycsaládosok nagyobb területet is megműveltek volna, mint amennyi jutott. Elmondják azt is, hogy sok mindenre megtanította a tagságot az első közös esztendő. Rájöttek többek között, hogy új módszerrel kell megszervezni a munkát, akkor még jobb eredményre számíthatnak. Tavaly 96 munkacsapatvezető írta jóvá a munkaegységet. Az ő jövedelmüket befolyásolta a jóváírt munkaegységek száma, ezért alapot adott ez a rendszer a mun kaegység h i g i tásra, és nem egyszer az alaptalan gyanúsítga- tásra. Ezért elhatározták, hogy ez évben központi irányítás lesz, a munkaegységet brigádírnokok írják jóvá, akik nem keresnek többet, ha magasabb a munkaegységek száma. — Bebizonyosodott az is, hogy ugyanabban a dűlőben jó néhány mázsával magasabb átlagtermést érhetünk el, ha a tag lelkiismeretesen gondozza a rábízott területet. Tavaly volt olyan tábla, ahol 300 mázsát fizetett a cukorrépa holdja, de volt olyan is, ahol a 200-at sem érte el. Hasonló volt a helyzet a kendernél, kukoricánál és egyéb fontos növénynél. Ezért ez évben úgy szervezzük meg a munkát, hogy minden család papíron vállalja: melyik növényféleségből hány holdat művel meg a háztájiban mennyi csibét nevel, és sertést hizlal közös értékesítésre. Tavasszal kimérjük a területet a vállalás alapján, s a tótkomlósi Haladás Tsz módosított jövedelemelosztási rendszere alapján mindenkinek a megtermelt mázsák szabják meg a kereset merty- nyiségét. Nem mindegy, hogy 150 vagy 200 mázsa cukorrépát ad át az illető ugyanarról a területről. Meggyőződésem, hogy az eddiginél is jobb minőségben és a legjobb időben készülnek el tagjaink a növényápolással és egyéb munkával. Jónak találom ezt azért is, mert a korábbi években előfordult, hogy egy-egy család szorgos munkával tavasztól szeptemberig sok munkaegységet szerzett, megtalálta a számítását és ősszel, az esős októberi-novemberi napokban már nem akaródzott részt venni a betakarításban. Most, mivel a megtermelt mázsák döntenek, mindenki iparkodni fog korán betakarítani a saját területén, és vigyáznak arra is, hogy kukoricacső és cukorrépa ne maradjon száron, illetve a földben. Sok hasznos dolgot észlelnek az állattenyésztésben is. Mivel a kifejt tej és a súlygyarapodás szabja meg a kereset nagyságát, ügyelnek a pontos etetésre, a tisztaságra, és egyéb fontos „apróságra”. Az új rendszerű munkaszervezés előírja azt is, ha valaki a saját hibájából nem kapálja meg vagy nem takarítja be idejében a kukoricát, cukorrépát vagy más terményt, akkor megcsináltatják mással, természetesen az illető tag „számlájára”. Az eleki Lenin Tsz-ben hónapokig tartó felvilágosító munka és közgyűlések sorozata előzte meg az új rendszerű munkaszervezés és jövedelemelosztás bevezetését. A tagság örömmel fogadta az igazságosabb jövedelemelosztás feltételeit. A kedvező márciusi napokban jókedvvel és nagy lendülettel láttak munkához a kertészetben és a szántóföldeken egyaránt. Az eddig munkák azt bizonyítják, hogy érdemes volt aprólékosan foglalkozni a munkaszervezés és jövedelemelosztás problémáival. A lelkiismeretes, jó munka biztosíték arra, hogy az elmúlt éveknél magasabb átlagtermést érjenek el, és teljesítsék a 15 millió forintos áruértékesítési tervüket. A bő termésből természetesen több jut a tagságnak is: jó munka után több jövedelemre számíthatnak az új esztendőben. Ary Róza PILLANATKÉP az okányi tej csarnokból Az okányi tejcsarnok előtt egy szekér állt, amelyről egy 17 éves legényke, Gurmai Sándor hordta be a tejjel tele kannákat. Január elseje óta reggel is, este is itt lehet látni a tejcsamok előtt, naponta 360—380 liter tejet hoz az okányi Alkotmány Tsz. 97 tehenétől. Most ugyan csak 82 a fejős, de elég jó a fe- jési átlag: 9,7 liter. Tavaly nemigen hordták be a tejet a tejcsarnokba, szeparátort vettek, és otthon dolgozták fel. Most az ösztönzi a tsz-t a tej átadására, hogy minden száz liter tej után 25 kiló korpát kap. — A másik tsz-ből, a Petőfiből is hozmok be tejet? —- kérdeztük Balogh Ferenctől, a tejcsarnokostól. — Hoznak onnan is, de kevesebbet, naponta 200 litert* mert gyenge a takarmánykészletük. — Na és a háztáji gazdaságokból? — Nyolcvan háztájiból naponta mintegy 300—400 liter tejet hoznak be. Nem lehet panasza a Gyulai Tejporgyárnak, mert a két évvel ezelőtti ezer—ezeregyszáz liter tej helyett most mindennap 1300—1400 liter tejet adunk át szállításra. Tízezer szénaszárító Nem új dolog, hiszen évtizedek, évszázadok óta állványon szárítják hazánk számos vidékén a szénát, mert így az időjárás, az esőzés sokkal kevesebb kárt tesz benne, sokkal jobb minőségű a takarmány. Megyénkben alig vagy csak elvétve használták eddig a szénaszárító állványt. Most erre az évre az állami gazdaságok 9000 darabot rendeltek a megyei állaMegyeszerfe vetik a cukorrépát A korai kitavaszodás következében a talaj megfelelő hőmérsék- etet ért el és megindult megye- izerte a cukorrépa vetése. Feltéten fontos az agrotechnikai elő- rások szerinti símítózás és a hen- (erezés, hogy megfelelő tömörségű vetésre alkalmas területet kapjunk. Különösen fontos a ki- ögástalan vetésre alkalmas talaj üőkészítése a koptatott cukorré- rarnag részére. A megye területén leszerződött LO 047 katasztrális hold területből i cukorgyár 4920 katasztrális hold őrületre adott ki koptatott vető- nagot, melynek különösen a mos- ani szárazabb tavaszon van je- en tősége. Tovább terjesztik az új kereskedelmi formákat A megyei tanács v. b. december 20-i határozata után a v. b. kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és az' állami kereskedelmi vállalatok vezetői közösen beszélték meg a megyében ez évben átalakításra kerülő boltok korszerűsítésének lehetőségét. Április elseje után a járási székhelyeken az új kereskedelmi formákat tervszerűen és célravezetőén igyekeznek majd megvalósítani. A szükséges növényszám elérésére feltétlen fontos a cukorgyár által megállapított katasztrális holdanként 14—16 kilogramm mag elvetése. Koptatott magból 5—7 is elegendő. Fontos, hogy a répamag ne kerüljön túl mélyre, legfeljebb 4 cm mélységre. Mélyebb vetés a mag befulladását és a fejlődés késését eredményezheti. Leggazdaságosabb növényállományt a 42—44 centiméteres sortávolságnál lehet elérni. Ennél nagyobb sortávolság a növényállomány és a termés rovására megy. Feltétlen fontos a száraz tavasz miatt, hogy a vetést hengerezés kövesse, kivéve az olyan talajt, amely túl nedves vagy tömörö- dött. A fekélyesedési hajlam megszüntetésére a cukorgyár a koptatott répamagot Ceresán nevű védekezőszerrel csávázta. A száraz időjárás mellett már a kelés idejére is ajánlatos megszervezni a kártevők figyelését. Azon a területen, ahol a kelés előtt barkó látható, a vakporozást nem mulaszthatják el. A cukorgyár ez évben is több motoros és háti permetezőgéppel, valamint a jól bevált Wofatox-szal kívánja elősegíteni termelőegységei részére a magas jövedelmet biztosító cukorrépa termesztését. DR. VITAY JÁNOS Mezőhegyes» Cukorgyár mi erdőgazdaságtól. Rájöttek, hogy a takarmány nagy kincs, nem elég csak megtermelni, hanem a legmesszebbmenőkig törekedni kell minél jobb minőségben való betakarításra is. Nyilvánvaló, hogy a zölden állványra rakott lucerna, vöröshere, vagy más takarmány esős időben sem ázik meg annyira, mintha renden maradna, gyor. sabban szárad, nem kell forgatni, egyszóval elsőosztályú minőségben lehet a szénát betakarítani. A megye állami gazdaságainak rendelése arra ösztönözte a Békés megyei Állami Erdőgazdaság vezetőit, hogy saját részükre is készítsenek ezer darab szénaszárító állványt. Az erdőgazdaság területén évente mintegy ezer mázsa lucernát, ezer mázsa vörösherét és kétezer mázsa fűszénát takarítanak be. Ezután ezt a jelentős mennyiséget jó minőségben akarják szárítani, kazalozni. Tanulságos beszélgetés miskolci Patyolat Vállalat felvételre keres textl I vegyész technikust, vagy gyakorlattal rendelkező kelmefestő és vegytisztító szakmunkást segédművezetőnek. 15 ezőmegyerről jövet, ráfordulunk a Békéscsabára vezető útra és alig haladunk kétszáz métert, amikor idős parasztembert látunk magunk előtt, aki öregesen emelgeti lábait a köves úton. A jobb vállára vetve, egy pár csizma lóg a füleinél gondosan összekötve. Így aztán jutott az öregnek előre is, hátúira is egy-egy. Meghallván a motorzúgást, félrehúzódik az út szélére. Amikor megállunk és biztatom, hogy üljön be, bizalmatlanul nézeget bennünket: — Oszt’ mért akarnak felvenni? — Mert öregek már azok a lábak a hosszú sétákra, rájuk fér a kímélés — felelem. Hitetlenkedve néz rám, tekintete mintha azt mondaná: — Nahát, mit meg nem ér az ember... Az autóban bemutatkozunk. — Hankó János nyugdíjas tsz- tag vagyok, itt a mezőmegyeri Egyakarat Termelőszövetkezetben. n beszélgetés folyamán kide- " rül, hogy lekéste a buszt és gyalog akart bemenni Csabára, mert kilyukadt a csizma. Kíváncsi vagyok, az idős parasztember hogyan vélekedik a szövetkezetről és megkérdezem: — Hogyan boldogulnak a tsz- ben? — Hát boldogulunk, boldogulunk, még én is eJ-eldolgozgatok egy-egy kicsit, de azért van egy nagy baj. .. — És mi volna az a nagy baj? — Hát nézze, ón megmondom, hogy mi a baj: — Az országos vezetők elrontották a parasztembereket... — És hogyan rontották el? — Hát úgy, hogy miért köllött azt kimondani, hogy a paraszt- ember is nyolc órát dolgozzon? — Ezt ugyan senki sem mondta. Arról volt szó, hogy a parasztok számára is egy szebb, emberibb életet kell teremteni... De arról nem, hogy nyolc óra alatt... Lehet az egyébként hat is, a lényeg az, hogy időben el legyen végezve minden... Az öreg homlokát ráncolva tűnődött egy ideig, majd megszólalt: — Hát így vóna? De akkor miért tartják úgy egyesek, hogy a kapát is akkor köll letenni, amikor a kőműves a malteroskana- lat? H — Ezt már maguknak paraszt- embereknek jobban kell tudni... Egy kis időre közénk telepedik a csend... Aztán Hankó János bácsi megunva a hallgatást, megtöri a némaságot: — Hej, lennék csak ón vezető ember, majd csinálnék rendet... irtelen ötletből vezérelve mondom: — Idefigyeljen bátyám! Képzelje el, hogy maga most az egész megyének a teljhatalmú vezetője. Mit csinálna először is? Hankó bácsi először „ízlelgeti” a hirtelen kapott „rangot”, majd beleélve magát a szerepbe, kimondja, amit már régen kigondolt (csak eddig nem mondta ki). — Hát először is huszonötöt veretnék annak a parasztembernek a fenekire, aki hét órakor kel fel..., de az is kapna, aki a kukoricaszárat akkor vágja, amikor már süt a nap és hull a levele... osztán az is megkapná a huszonötöt, aki délbe forgatná a hereszénát, mint a nyáron is láttam. Egyéni paraszt korában ilyet nem csinált egy se, mert kiszekirozták volna a faluból... Szóval majd csinálnék én rendet... Tanulságos beszélgetés volt, természetesen nem a „huszonötökre” gondolok, hanem a szavak mögé nézek, mert lényegében azt mondta ki Hankó János bécsi, amit minden parsztembernek tudnia kell: A mezőgazdaságban a munkákat idejében kell elvégezni. És szeretni kell a földet, úgy, mint egyénileg dolgozó korukban. Még most is a fülembe csengenek az idős parasztember szavai: — Mert tudja fiam, a földet gondozni kell, mert különben úgy járt, mint az az ember, aki nem tisztálkodik: lekoszosodik, oszt nem ér semmit... Érdemes elgondolkodni Hankó *" János bácsi szavain. Ügy gondolom, a huszonöt kivételével (amit biztosan nem is gondolt komolyan), minden szavát tanításnak lehet venni: — A földet a közösben szeretni kell, mert meghálálja. És nem az orvosnak, a tisztviselőnek vagy a munkásnak, hanem elsősorban annak, aki szereti és megmunkálja jól és idejében ... Ö. Kovács István az E Cipőt csak szakiizletben vásárollan férfi szandál új- női szandál 94.— Ft-tól donság 114.— Ft-tól női papucscipö 163.— Ft-tól férfi papucscipő 228.— Ft-tól gyermek szandál 43.— Ft-tól Nagy választék lit elpáholtban Békéscsaba, Sztálin út 5. alatt. 1169
