Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-14 / 62. szám
1981. március 14., kedd NÉP ÚJ SÄG 3 Néhány óra a zsadányi határban A tanácselnök éppen a pantaló- ját csipeszelte össze, a folyosóra készített kerékpárja mellett. — Hova készül Blága elvtárs? — A határba — válaszolta, s kissé kényszeredetten nézett rám, attól tartva, hogy valami miatt az irodában marasztalom. De mikor azt ajánlottam, hogy tartsunk együtt, szinte megkönnyebbült. — Nálunk az a szokás már évek óta, hogy minden nagyobb mezőgazdasági munka előtt ősz- szehívjuk a szövetkezeti párttitkárokat, elnököket, s megvitatjuk- mit, hogyan érdemes csinálni. Február végén is összehívtuk őket. A tavaszi munka, a szántás, vetés mellett vita tárgyát képezte az is, hogy mind a három szövetkezetben azonos nagyságú háztáji területet mérjenek ki és feltétlenül a széjjelszórt területből. Van még ilyen is, mert augusztusra hagytuk az általános földrendezést. — Gyakran jár Blága elvtárs a határban? — Mióta az idő nyílik, nehéz engem bent tartani, de még az elnökhelyettest meg a gazdasági felügyelőt is. Ha megfelel az elvtársnak, a Dózsába menjünk, oda készültem. A Dózsa Tsz földjein, ameddig a szem ellátott, szántottak, vetettek, fogasoltak, műtrágyát szórtak — Mi jót vetnek? — kérdeztük az útbaeső, vetőgéppel köröző emberektől. — Mákot. De mindjárt az mondjuk, hogy vetettünk, mert csak egy pár forduló van a 60 holdból — magyarázta Farkas Lajos fo- gatos. Aztán a tanácselnökhöz fordult: Nézze meg Józsi bácsi ezeket a gépnyomokat, olyan egyenesek, akár a nyíl. — Ilyen rövid darabon nem nehéz egyenesen vezetni a gépet — évődött a tanácselnök elégedetten. De a gép kormányosa, Benedek Lajos nem így értette, rákontrázott: — Lehet felőlem akármilyen hosszú a föld, olyan egyenesen vezetem a gépet, hogy végiglőhetsz rajta. Miközben figyeltem, hallgattam őket, az motoszkált a fejemben: sok mákot vetett ez az 1300 holdas szövetkezet. Meg is kérdeztem, miért markoltak úgy bele? — Azért, mert jó valuta ez a szövetkezetnek. Tavaly is jól fizetett, 30 holdon átlag 340 kilogramm termett. Most többet akarunk, hogy ne csak 22 forint jusson egy munkaegységre, hanem legalább 36. — Az árpát is vetik már? — Hogyne vetnénk, az utolsó néhány forduló van hátra Lupsán Jánosnak a 24 holdból. Amott veti ni, ahol az g Zetor fogasok — Ügy látom, jó sok fogast állítottak munkába. ^ — Muszáj tömöríteni a földet, mert másképpen kiszárad. Az a baj, hogy hengerünk csak egy van. A gépállomás ígért kettőt, reméljük, hamarosan küldik. Amíg idáig értünk a beszélgetésben, Takács István, a szövetkezet elnöke lépett le a kerékpárról. — Mi járatban Blága elvtárs? — kérdezte — minket, idegeneket látva. — Csak kijöttünk megnézni, hogyan haladtok. — Szerintem jól, holnap földbe kerül a 15 hold borsó, aztán hamarosan vetjük a cukorrépát. — Mivel látni jöttünk, menjünk oda, ahol a műtrágyát szórják — indítványoztam. El is indultunk, s közben Takács István elmondta, mennyi gondja-baja van egy szövetkezeti elnöknek, megmutatta melyik 20 holdas táblába vetik a burgonyát — Holdanként 300 mázsa istállótrágyát szórtunk rá. Az a tagunk, aki ezt a földet behozta, azt állítja, hogy innen minden holdból 200 mázsa burgonyát szedünk fel. Én 80 mázsával is megelégednék. Amint odébb haladtunk, Blága elvtárs megjegyezte: — Vajon megint mostohán fizet ez a lapos? Ez a rész — mutatott körül — mintegy 150 hold csak 5 évenként terem. — Halastónak való ez, most is víz csillog egy részén — tette hozzá Takács István. — Érdeklődtünk már, hogy csinálhatnánk-e halastavat, de egyelőre nem tudnak adni hitelt hozzá. — Az a baj, hogy fásítani nem érdemes — fejtegette a tanácselnök. — Az az akácos 20 éve sínylődik amott a szántó végében. — Viszont a nyárfák jól megnőttek, azok úgy látszik, kedvelik ezt a talajt — jegyeztem meg. — Szó se róla, de a mi fiatal szövetkezetünk nem győzné kivárni, amíg a fákat értékesíteni lehet. Most is volt mit hallgatnom, hogy 22 forint munkaegységértékkel zártuk az évet. — Sok terméskiesésük volt? — Volt az is. A búzában aratás után 120 ezer forint értékű kárt JSovehedett a termelékenység, javult a minőség a* Orosházi Ruhagyárban Az Orosházi Ruhagyár dolgozói 1960-ban az éves tervet 104 százalékra teljesítették. Az egy személyre jutó termelési érték 3,7 százalékkal magasabb a tervezettnél. A termelékenység — az 1959. évihez viszonyítva — 7,3 százalékkal nőtt, amit új gépek beállításával, a munka jobb megszervezésével és begyakorlottságával értek el. A minőség I. osztályú részarányban egy százalékos emelkedést mutat. A jó eredmény elérését a szocialista munkaverseny jelentős mértékben elősegítette. 100 holdnn kertészkedik a békéscsabai Kulich Gyula Tsz A békéscsabai Kulich Gyula Tsz-ben az idén 100 hold kerté- etet állítottak be. Többségük öntözött terület. A palántákat előkelik. A fő jövedelemforrást a korai növényekből, az úgyne- ízett primőrárukból várják. Az első szállítmány, a korai retek ha- arosan piacra kerül. A napokban kezdik meg az uborka palán tá- sát is. Természetesen melegágyba, gyeptéglákba. Hamarosan a ildbe kerül 3 hold területen a zöldség- és két holdba a sárga;pamag. , A Kulich Gyula Tsz-ben az idén virágkerteszettel is foglalkozik. Öt holdba vetnek különféle nemesített virágmagot. tett a sok eső, 200 ezer forint értékű aprómagot meg az őszi esőzés vitt el. De legjobban, egyenként 10 forinttal, a sok sajáterejű beruházás csökkentette a munkaegység értéket. Egy régi tsz-től egyetlen kis istállót örököltünk, nézze mennyi sorakozik most amott a majorban! Tavaly 12 különböző épületet építettünk. Ezek most már gyümölcsöznek. A kezdeti, a két évvel ezelőtti 120 ezer forintról 3 millió 200 ezer forintra növekedett az összvagyonunk. — Ha tavaly olyan sokat építettek. az idén már nem? — Dehogynem, építünk az idén is. Most is épülőfélben van egy 300 férőhelyes birkahodályunk, mindjárt odaérünk, ott az erdő sarkán lesz. Saját erőből építjük ezt is. Muszáj, mert újabb 200-znl szaporodik az idén az anyajuhok száma — Most hány birkájuk van? — 760 felnőtt juh és 400 bárány. — Gondolom, hogy az idén osztanak annyi értéket munkaegységenként, amennyit terveztek. — Sok mindenre kötöttünk szerződést a különböző vállalatokkal, de sajnos jó időjárásra nem lehet szerződést kötni. Mindenesetre a tervezett munkaegységérték jobban van biztosítva, mint tavaly. Januárban is, februárban is osztottunk 15 forint előleget munkaegységenként. Ez is a jobb alapozottságot bizonyítja. Meg az is, hogy a tavalyi 210 sertés és 40 szarvasmarha helyett az idén 320 sertést és 60 szarvasmarhát hizlalunk. A munka is sokkal jobban, szervezettebben megy. Az a 400 hold őszi vetés, amit most 50 kilójával fejtrágyázunk, tavaly holdanként egy mázsa szuperfoszfátot kapott. Reméljük, az idén nem szórja széjjel a vihar és nem csíráztatja ki az eső a búzakeresztjeinket. A műtrágyaszóró emberek elhaladtak. De elhaladt az idő is, Takács Istvánnak Sarkadra, Blága Józsefnek a hivatalba kellett mennie. Még egyszer széjjelnéztünk a népes határban, s azt állapítottuk meg a tanácselnökkel, hogy nagyon szorgalmasak a zsa- dányi Dózsa Tsz tagjai, nagyon sokat fejlődött két év alatt a 12 taggal, 134 hold földön alakult közös gazdaságuk. Knkk Imre Mi lenne, ha?... Nem tudom, van-e a megyében olyan község, ahol az utóbbi években ne rendeztek volna tisztasági hónapot. Azt sem tudom, vagyis nem emlékszem rá, hogy megyénk székhelyén, Békéscsabán rendeztek-e és mikor, tisztasági hónapot? Pedig nagyon ideális lenne! Ez a gondolat szombaton és vasárnap érlelődött meg bennem végérvényesen — de azt hiszem, másokban is. A márciusi szél úgy söpörte a port szemünkbe, arcunkba, fogaink közé, hogy a hátunk is megborzongott. Azt már aztán embere válogatta, hogy ki, milyen formában nyilvánította véleményét. Mert mi tagadás, dicsérő szavakkal bizony nem illették a köztisztaságért felelős vállalatot. S ez érthető is. Hiszen, amikor az Állami Áruház előtt, majd a Sztálin úton „elhúzott” egy- egy helyi autóbusz, akkora porfelhőt hagyott maga után, hogy a jámbor járókelő sötét színű ruhája pillanatok alatt virágosabb lett néhány árnyalattal. A csabaiak nem értik, miért kell foguk alatt a port recsegtetni, miért lesz vastagon poros a ruhájuk, ha végigmennek a város főbb utcáin? Nem értik, mert tudják, hogy van egy köztisztasági vállalat! Ugyanakkor Békéscsaba megyénk székhelye. Más megyékből,' sőt külföldről is ellátogatnak gyakran városunkba kedves vendégek. Ha már a csabai emberekre kevésbé gondol a köz- tisztasági vállalat e márciusi napokon, legalább az ország más részéből, vagy éppen más országokból hozzánk érkezőkre gondoljanak. Igaz, arról is lehetne beszélni, hogy az utcaseprők ne reggel 7—8 órakor sep- regessenek nagy szorgalommal, jó nagy port csapva, hanem, mint más nagyobb városokban, a hajnali órákban, amikor még alig járkálnak az utcán emberek, s a lakások és a közhivatalok ablakai is csukva vannak. Egy szó annyi mint száz: higgyék el a köztisztasági vállalat vezetői, sokkal tisztább is lehetne Békéscsaba, megyénk székhelye, mint amilyen jelenleg. Ezért aztán az sem ártana, ha Békéscsabán is meghirdetnének valami tisztasági hónap-félét. Bizonyára sokan helyeselnének egy ilyen mozgalmat. Balkus Imre Egy év alatt ezer literrel gyarapodott az átlagos tejhozam a Szarvasi Állami Gazdaságban A Holt-Körös partján 10 évvel ezelőtt hatalmas szikes legelőn alakult a Szarvasi Állami Gazdaság. Az elmúlt években talajjavítással, öntözéssel és mélyműveléssel jól termővé varázsolták az egykor terméketlen sziktalajt. Különösen az abrak- és szálastakarmány termesztésére fordítottak gondot s ennek eredményeként kiváló minőségű törzsállatállománnyal rendelkeznek. Az elmúlt évet hétmillió forint tiszta nyereséggel zárták, aminek jó részét az állattenyésztés adta. A 280 tehéh évi átlagos tej hozama 1000 literrel gyarapodott. Az egy laktáeió alatt 4100 liter tejet adó tehenek gondozóinak fele asszony. A nők lakásba is beillő tisztaságot, rendet tartanak, percnyi pontossággal etetnek, itatnak és fejnek. A jó takarmányon kívül a lelkiismeretes munka sokat segített a kimagasló tejtermelés!, hizlalási és egyéb eredmények elérésében. Az állami gazdaság a fizikai munkák megkönnyítése érdekében bevezette a két műszakot és a gépi fejőst. A tehenészek az eddiginél is több gondot fordíthatnak saját képzésükre, az új módszerek megismerésére. A télen bevitt gyenge földek művelésére különös gondot fordít az orosházi Üj Élet Tsz Az Űj Élet Tsz aprólékos gondossággal művelt földjén búzából 17 mázsás átlagtermést takarítottak be tavaly. A száraz nyár ellenére jól fizetett a kukorica, a cukorrépa és egyéb kapásnövény is. — Sok hasznos tapasztalatot szereztünk az elmúlt évben, az új tervezés mégis komoly gondot okozott — mondja Varga Mihály tsz-elnök. — Szövetkezetünk határa a télen 1700 holdról 3200 holdra gyarapodott. Sok rossz minőségű földet hoztak be az új belépők. Mi a törzsterületen már úgy készítettük elő a talajt, hogy 20 mázsás búzatermésre számíthatunk rajta, de amit az ősszel még egyénileg vetettek, ahány parcella, annyiféle. Ezért nagy gondot fordítunk a behozott földek megművelésére, a vetések ápolására. A kisparcellákon fejtrágyázzuk az őszi kalászosokat. vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. A tavasziak alá már nagyüzemi módszerekkel készítünk magágyat, gondoskodunk jó vetőmagról és megfelelő növényápolásról is. így akarjuk csökkenteni a régi és új terület terméshozama közötti különbséget. — A területnövekedéssel arányosan szeretnénk fejleszteni az állatállományt is: a tehenek létszámát 100-ról 180-ra szaporítjuk, és a nagyobb állomány átlagos tejhozamát 3300 literről legalább 3600-ra szeretnénk emelni. 100 holdanként 100 kiló húst adunk a népgazdaságnak. Ebben sokat segít a nagyüzemi baromfinevelés. Ez évben legalább 60 ezer csibét adunk el, és több ezres törzsállományt válogatunk magunknak, ezenkívül leszerződtünk ötezer májlibát. A kislibákat a háztáji portákon nevelik öt hétig az asz- szonyok. és azután hozzák a közösbe, ha már megerősödtek. Kísérletképpen 1500 pulykát nevelünk. A napospulykákat parabolatükrös módszerrel neveljük öt hétig, azután háztáji portákra visszük, s aratás után a néhány éve ültetett erdősávban, szabadban tartjuk. Ha jól jövedelmez a pulykatenyésztés, törzsállományt hagyunk, s később több ezret nevelünk évente. Igyekszünk minden lehetőséget kihasználni: a vámosban eddig üresen lévő pincékben összesen 700 négyzetméternyi területen tenyésztünk gombát, ami 300 ezer forint jövedelemmel szaporítja ez évben a bevételünket. Felvásároljuk a város fekáltrá- gyáját, a vágóhídi hulladékot, hogy minél több baromfitáphoz és trágyához jussunk. A nagy körültekintéssel készült tervünk reális. Előreláthatólag legalább 36 forint értéket oszthatunk majd munkaegységenként.
