Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

1961. MÁRCIUS 12., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Drámai események Az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszaka 11 heti szünet után foly­tatja munkáját. Hogy a közgyűlés második részében miként alakul­nak az események, az függ a ké­sőbb megállapítandó végleges programtól és a tárgyalásra irá­nyuló szándéktól. A napirend vég­leges megállapítását egyelőre tár­gyalások előzik meg diplomáciai síkon. Természetszerűleg kiemel­kedő jelentőségűek a közvetlen tanácskozások a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői kő- j zött. Legutóbb Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagy­követe elutazott Novoszibirszkbe. hogy magától Hruscsovtól tájéko­zódjék a Szovjetunió álláspontjá­ról a legidőszerűbb kérdéseket il­letően. A kommentátorok szinte egybehangzóan megállapítják, khogy akkor, amikor az Egyesült Államok a leszerelés kérdésének megtárgyalását azzal az „indoko­lással”, hogy az új kormány ál­láspontját még nem dolgozta ki, határozottan halogatni igyekszik, a Szovjetunió változatlanul a le­szerelés problémáját tartja a kérdések kérdésének, s ragaszko­dik, tűzzék azt a most folyó ülés­szak napirendjére, vagy legalább­is hívjanak össze 1961 tavaszán, legkésőbb nyarán rendkívüli köz­gyűlést a kérdés megoldására. Az ülésszak napirendjére igen sok sürgető kérdés kívánkozik. Ezek között rendkívül időszerű­ek azok, amelyek a szégyenteljes gyarmati rendszer megszüntetésé­vel kapcsolatosak. Ide tartozik a kongói probléma, különösen az­után, hogy a kongói egységet szét­zilálták, a Mobutu-bandák fékte­lenül kegyetlenkednek, az ország törvényes miniszterelnökét, Lu- mumbát meggyilkolták. Akár kü­lön napirendi pontként vitatják meg a kongói kérdést, akár napi­rendtől függetlenül tartják állan­dóan felszínen, a kongói kérdés ráveti árnyékát az ENSZ üléster­mére. Az események igazolják, a kon­gói kérdés az ENSZ közgyűlése elé kívánkozik. Az egyértelműen nyugatbarát ENSZ-apparátus, el­sősorban annak vezetői és sze­mély szerint Hammarskjöld min­den cselekedete fölháborodást vál­tott ki a világ békeszerető népei­ből, és megtépázta az ENSZ tekin­télyét, mindenekelőtt az afrikai fiatal nemzeti államok körében. Ezidén február 20-án, a Bizton­sági Tanács határozatot hozott a kongói kérdésben. Ez a határozat intézkedéseket sürget minden bel­ga és más külföldi katonai sze­mély, az ENSZ-parancsnokság irá­nyítása alatt álló politikai tanács­adó, valamint zsoldos katona Kon­góból való kivonására. Ennek a határozatnak a megvalósítására nem került sor, minthogy az ENSZ jelenlegi apparátusa ezeket a biztonsági határozatokat a ko­rábbiakhoz hasonlóan, nem akar­ja megvalósítani. Hruscsovnák Nehruhoz intézett levele mutatott rá az ENSZ-ap­parátus, és elsősorban Hammarsk­jöld felelősségére és kereken Ki­mondta, „Lumumbát tulajdonkép­pen Hammarskjöld gyilkolta meg.” Az eset tragikus módon megmutatta — hangzik a levélben —, mennyire megengedhetetlen az a helyzet, hogy az ENSZ végre­hajtó apparátusának élén az im­perialisták és a gyarmatosítók em­bere áll. Hammarskjöld egész kon­gói politikája a kongói nép érde­kei alantas elárulásának, az ENSZ alapelvei, valamint a becsületes­ség és a tisztesség elemi szabályai megcsúfolásának politikája. Ebből következik, hogy —mint az üzenet rámutat — Kongó füg­getlensége, valamint az ENSZ te­kintélyének megőrzése egyaránt azt követeli, mielőbb szüntessék be az ENSZ úgynevezett akcióját, vonják ki onnan az összes külföl­di csapatokat és ily módon tegyék lehetővé a kongói népnek, hogy maga oldja meg belső ügyeit. Az afrikai népek előtt ma már nyil­vánvaló, hogy az ENSZ jelenlegi vezető apparátusa és személy sze­rint Hammarskjöld főtitkár poli­tikája segítette elő azt, hogy az egykor egységes kongói földön szakadár államok létesüljenek. A számos szakadár állam önmagá­ban életképtelen — ez teszi lehe­tővé az imperialisták számára, hogy bábjaikon keresztül az oszdd meg és uralkodj elvet alkalmaz­zák. A most folyó tananarivei kon­ferencia, amely az imperialisták sugalmazására jött létre, olyan határozatokat fogadott el, melyek szentesíteni akarják Kongó felda­rabolását és az imperialisták ér­dekeinek még könnyebb érvénye­sítése céljából módot adnak újabb és újabb szakadár államok létesí­tésére, újabb és újabb helyi báb­diktátorok állítására. A szabadság és a béke ügye pa- rancsolólag megköveteli a kongói kérdés újfajta megközelítését, az ENSZ szerepének radikális felül­bírálását. Nkrumah ghanai elnök tulajdonképpen közbeeső megol­dást javasolt a közgyűlés második részének megnyitó ülésén, amikor azt követelte, hogy kizárólag af­rikai egységek biztosítsák a ren­det Kongóban — az ENSZ égisze alatt. A szovjet javaslat ennél to­vább ment és tovább megy akkor, amikor annak szükségességét han­goztatja, hogy az afrikaiak maguk oldják meg a kongói kérdést a kongói nép függetlensége és az egész Afrika függetlensége érde­kében. A szovjet javaslat az ENSZ tekintélyének megóvását csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha az ENSZ meg tud szabadulni a nyugati gyarmatosító koalíció vég­rehajtó szervének, az ENSZ-főtit- kárságnak jelenlegi struktúrájától, a kongói helyzetért felelős Ham- marskjöldtől. A drámai események, a törvé­nyes miniszterelnök tragédiája mind több embert győznek meg világszerte a szovjet javaslat he­lyességéről és állítanak a szovjet elgondolás mögé. — Ez a meg­győződés érlelődik megfigyelők körében az ENSZ közgyűlése fel­újításának napjaiban. A gyarmati rendszer pusztulásra kárhoztatott — mondotta Zorin, a Szovjetunió küldötte a Biztonsági New York (MTI) A Biztonsági Tanács magyar idő szerint péntek esti ülésén úgy ha­tározott, hogy helyt ad Libéria javaslatának és napirendre tűzi a portugál gyarmati járomban síny­lődő Angolában kialakult helyzet megvitatását. A TASZSZ jelentése szerint Anglia képviselője felszólalásában szükségesnek tartotta kijelenteni, kormánya „nem látja meggyőző bizonyítékát annak, hogy az an­golai helyzet veszélyeztetné a bé­két és biztonságot”. A francia kül­dött azt próbálta bizonygatni, hogy a Biztonsági Tanács nem jo­gosult az angolai helyzet megvita­tására, Törökország küldötte szin­tén támogatta a gyarmattartó ha­talmak képviselőit. Ecuador kép­viselője csakúgy, mint a francia küldött, kétségbe próbálta vonni a Biztonsági Tanács illetékességét. Ezután Portugália küldöttének adták át a. szót, aki „huligánok­nak” próbálta feltüntetni a nem­zeti felszabadító mozgalom részt­vevőit és a gyarmatosítók olyan nevetséges érveivel hozakodott elő, mintha Angola „egyenrangú része” lenne Portugáliának. A Sa- lazar-diktatúra megbízottja bi­zonygatni igyekezett, hogy a Biz­Hruscsov elvtárs megérkezett a szűzföldi vidékre Kokcsetav (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP első titkára március 11-én a kokcsetavi terület „Kantomiro- vec” szovhozába (szűzföldi vidék, Kazahsztán) érkezett. Hruscsov több mint kétórás be­szélgetést folytatott a szovhoz dol­gozóival. (MTI) tonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni a gyarmatosítók ango­lai gaztetteinek kérdését. A portugál küldött támadta Li­bériát, és „rosszindulatú rágal­mak” terjesztésével vádolta azo­kat a külfödi újságírókat, akik részletesen beszámoltak az ango­lai hazafiakkal szemben legutóbb alkalmazott véres megtorló intéz­kedésekről. Portugália képviselője aljas kirohanásokra ragadtatta “magát a Szovjetunióval szembeh. A válasz jogán ezután felszólaló Zorin szovjet küldött rámutatott, hogy a portugál küldött felszóla­lásában XVII. századbeli portugál törvényekre hivatkozott. Értésére kell adnunk — mondotta Zorin —, hogy nem a XVII. század, ha­nem a XX. század második felé­re érvényes törvényeknek megfe­lelően kell élnünk, amelyek pusz­Tanócs péntek esti ülésén tulásra kárhoztatják a gyarmati rendszert, beleértve a portugál gyarmaturalmat is. Nagy derültséget keltett a portu­gál küldött válasza, amikor kije- jentette, hogy Portugália ma is a XVII. század „szellemében” él. Ezzel a Biztonsági Tanács ülése befejeződött. * A Reuter-iroda lisszaboni je­lentése szerint a portugál kor­mány péntek este közleményt adott ki az angolai Malange-tér- ségében februárban állítólag tör­zsi alapon lefolyt „összetűzések­ről”. Jellemző, hogy a közleményt éppen akkor hozták nyilvánosság, ra, amikor a Biztonsági Tanács határozatot hozott az angolai hely­zet napirendre tűzéséről. A köz­lemény szerint a „törzsi összetű­zéseknek áldozatai is vannak”. (Folytatás a 2. oldalon.) Épül a szlovák kollégium Békéscsabán a Pus­kin téren egy évvel ez­előtt kezdte el az ÉM Bé­kés megyei Vállalata az ország egyik legmoder­nebb nemzetiségi kollé­giumának építését. A falakat felhúzták, az emeleteket elkészítették. Akad azonban még jócskán kőműves-, ács- és asztalosmunka. A csaknem 10 millió fo­rint beruházásból épülő 200 személyes kollégium­ban 1962. januárjától a békéscsabai szlovák tan­nyelvű általános iskolá­sok és gimnazisták kap­nak helyet. Az ember űrhajózásának küszöbén Moszkva (MTI) A Földre visszatért negyedik szovjet szputnyik-űrhajó továbbra is élénken foglalkoztatja a szovjet közvéleményt. A szombati lapok is első oldalukon közlik tudósok és egyszerű szovjet dolgozók nyi­latkozatait, szívből jövő gratulá­cióit a szpunyik-űrhajó megte­remtőinek. Számos érdekes technikai kér­dést vetnek fel a szovjet tudomá­nyos kommentárok a szputnyik- űrhajó visszatérésével kapcsolat­ban. G. Csornij, a fizikai mate­matikai tudományok doktora pél­dául a visszatérítés néhány tech­nikai kérdésével foglalkozott az Izvesztyijában. A szovjet tudós megállapítja: a szputnyik-űrhajó visszatérítése során a tervezők si­kerrel oldották még az úgyneve­zett hőhatár leküzdésének problé­máját. A nagy sebességgel mozgó kozmikus test ugyanis az atmosz­féra sűrű rétegeiben rendkívül felmelegszik. A Szovjetunióban az elmúlt évek során a szuperszoni­kus — hangsebesség feletti — re­pülés kérdései vizsgálatának kö­zéppontjában éppen ez a kérdés állott és a tudósok számos, jól felhasználható megoldás tervét dolgozták ki. Ezek közül a leg­megfelelőbbet alkalmazzák a szputnyik-űrhajó visszatérítésénél is — állapítja meg Csornij. G. Mihajlov, az elméleti és al­kalmazott mechanikai tudomá­nyos bizottság titkára a szovjet rádiónak adott nyilatkozatában ugyancsak a visszatérítés néhány kérdésével foglalkozik. A szovjet tudomány számára nem csupán az a kérdés tekinthető ma már megoldottnak, hogy hogyan küz­dik le a hőhatárt, hanem az is, hogyan biztosítják ugyanekkor a hermetikusan zárt kabin belső hőmérsékletének állandóságát — állapítja meg Mihajlov. — Abban az esetben ugyanis, ha a szput­nyik-űrhajó felülete túlságosan át­melegednék, a kabin belsejében az élet feltételei nem lennének meg. A kabin belsejében különle­ges hőkicserélő szerkezet műkö­dik, amely lehetővé teszi, hogy az űrhajó hosszabb utat tegyen meg az atmoszféra sűrűbb rétegeiben anélkül, hogy ez a legkevésbé is veszélyeztetné az utasok életét. J. Fedotov, az orvostudományok kandidátusa a Krasznaja Zvezdá- ban közzétett cikkében megálla­pítja: a kísérlet vezetői ezúttal is televíziós berendezések segítségé­vel figyelhették meg az állatok magatartását az űrrepülés körül­ményei között. Nagy pontossággal működő szerkezetek közvetítették a földi megfigyelőkhöz a kísérleti kutya legfontosabb szerveinek működését jellemző adatokat. Ezek a szerkezetek — amelyek­nek érzékelő berendezéseit a ku­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents