Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

6

NÉPÚJSÁG

1961. március 10., péntek

HÍREK

Juj ,

— Bociros bácsi, aztán nsít szol a mit szóihoz?

— Rossz a világ, rosz- szaK az emberek íiam.

— Vannak még rossz emberek, ez igaz, de azért jobb a világ, mint ezelőtt volt, higgye el, Bodros bácsi és akár tetszik, akár nem, sokkal jobb lesz ezután:

— Soha fiam, soha. Bevette az isten a kezét az emberekről.

— Semmi kézrakosgatás nincs a dologban. Persze nem akarom én elkötni magát attól, amitől úgyse tágít, de ami

— HETVEN HOLDON vetette ei a tavaszi árpát eddig az end- rődi Béke Termelőszövetkezet. A mák vetését hétfőn kezdték meg és már az első napon 15 holdon vetették el.

— HAT SZÁZ AN vettek részt a, nemzetközi nőnapi ünnepségen az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben. A gyűlés után három órás műsorral szórakoztatta a közönséget a tsz KISZ-szervezetének színjátszó és tánccsoportja.

— TÁRSADALMI munkával hozzák rendbe a KISZ-fiatalok a sportpályához vezető utat és a sportöltözőt Körösnagyharsány- ban. Ezzel a munkával mintegy 1300 forintot takarítanak meg.

Kevés felhő

Kevés felhő, eső nélkül. A reggeli órákban néhány helyen gyenge köd. Mérsékelt, helyenként élénk észak- nyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet 12—16 fok között.

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja.

Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. «L 4., I. em. Telefon: 22—96.

Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehóczky Mihályi Telefon: 10—21;

Békés megyei Nyomdaipari Válkdat, Békéscsaba;

Felelős nyomdavezető: Kendra öyörgy Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél.

fiam, úgy sose s&crül. A jóság, a becsületesség ügyében én...

— Hallja-e Bodros bácsi, ebben a maga csi- nálta-árulta micsodában romlott a töltelék.

— Nem is csoda, fiam. Egy ilyen öreg maszek hol hozhatja be másutt a kis házikója árát, a családos lányai, fiai házikójának az árát meg az egyéb elemi költségeire valót, fia nem a kuncsafton. Dehát vannak, akik az ilyesmit fölhánytor- gatják. Még sok a rossz ember — „fiam”.

— húr —

— TÖRPEVÍZBfÜ építésére 625 ezer forintot fordítanak ebben az évben Mezőgyánban. A villanyhálózatot pedig 84 ezer forintos költséggel bővítik.

— NAGY SIKERREL játsszák Dario Nicodemv Tacskó című há- romfelvonásos vígjátékát a két- egyházi művelődési otthon színjátszói. =

— MÁRCIUS 10-ÉN, ma délután 5 órakor tartják meg a március 1-én elmaradt Anyák köszöntése című előadást Békéscsabán, a városi tanács termében.

— SZOMBATON tartja évi mérlegzáró közgyűlését a központi üzemházban az endrőcR Szabó Ktsz, A gyűlés után kiosztják a tagoknak a nyereségrészesedést, majd közös vacsorán vesznek részt.

— HARMINCKÉT DOLGOZÖ részesült egy-két heti üdülésben a békéscsabai Ruhagyár orosházi telepéről az elmúlt évben. Ebben az évben eddig már 10-en kaptak beutalót az ország különböző üdülőibe.

Kis és nagy újságok

Brüsszelben nemrég sajtókiállítást rendeztek, melyen bemutatásra került a világ legkisebb és legnagyobb újságja is. A legkisebb 1779-ben Rómában jelent meg, „Diario Ordinairo” címmel. Mérete: 9x6 centiméter.

A legnagyobb méretű újság az 1841-ben Bostonban megjelent Nation” című lap. Mérete: 165x 120 centiméter.

de rosszak az emberekJ

igaz, az igaz, s ettől az igazságtól viszont a ma- gamfélét nem lehet elkötni, semmiképpen sem.

Nincs „jóember-hiány15 a világban, nyugodjon meg, Bodros bácsi.

— Bár úgy lenne fiam, mert a jóság, a szeretet, a becsületesség, ha megvan, akkor minden van, nekem ez a hitvallásom, ebben nyugszom el.

— Ezt valljuk mi is kedves Bodros bácsi, de arni a lényeg, teszünk is érte éjjel-nappal, hogy mielőbb valósággá legyen a földön.

Ahogy ti csináljátok

3---------------Üzemlátogatáson

Úttörő-csapatunk vezetősége elhatározta, hogy a pajtásokat megismerteti városunk üzemeivel és gyáraival. Ennek a programnak a keretében szerveztünk egy érdekes kirándulást a Békéscsabai Cipész Ktsz-be. A ktsz egy hosszú épülettömbben fekszik a Vécsey utcában. Ide érkeztek a kíváncsi úttörők. Míg a pajtások az üzem berendezését szemlélték, addig elbeszélgettünk kedves kalauzunkkal, Zahorán András bácsival, a ktsz munkavezetőjével. Elbeszéléséből megelevenedett szőnünk előtt az üzem története. 1945-ben egy maroknyi iparosember, szám szerint 12, alakította a szövetkezet elődjét. Hosszú utat tettek meg azóta, tele gonddal-bajjal. De a fáradságos munka meghozta a gyümölcsét. 1945-ben naponta öt

pár' cipő hagyta el üzemüket, s ma már ez a szám meghaladja az ötvenet. A 12 munkás helyett most 150 dolgozó látja el az egyre növekvő igényeket. Az üzem termékei eljutnak Magyarország minden nagyvárosába. A termelés ma már szalagszerűen folyik. Terem- ről-teremre vándorol a cipő, míg végül utolsó állomáshelyére jut. Mi is követtük az új lábbelik útját és közben ismerkedtünk az üzemmel és annak dolgozóival. Utunkat az első munkateremben kezdtük el. Itt állítják össze az elegáns borjúbőr cipők talpát és felsőrészét. Második állomásunk a szabászat és a felsőrész-készítő. Ebben a műhelyben már modem gépek is találhatók. Ezeket a gépeket a ktsz két éve saját pénzén vásárolta. A felsőrészkészítőben a bőr- hulladékból aktatáskákat és divatszatyrokát készítenek. Körsétánkat a javítóműhelyben folytattuk. Itt már fiatalokkal is találkoztunk, akik itt akarják tökéletesen elsajátítani a szakmát. Sétánk utolsó állomásán, az irodán elmondták, hogy most a ktsz 90 ezer forintos alappal rendelkezik. Az iroda falait több vándorzászló és serleg díszíti. Ezeket az üzem dolgozói kapták kiváló munkájukért. Az üzemhez kultúrotthont építettek. A ki estefelé arra jár, annak vidám nótaszó és kacagás üti meg a fülét. Próbát tart a színjátszó-csoport. És aki sportolni kíván, az is hódolhat kedvenc szórakozásának. Szívesen fogadják a futball- és a tekecsapatban. így dolgoznak és élnek a ktsz dolgozói.

Réti István és Vastagh Pál békéscsabai úttörők-------------------------------------------------..

Cs

ak 70 kilométerre

Ankarától

Csupán 70 kilométerre fekszik Ankarától a Kücsükali nevű falu. Kücsükali ugyanolyan, mint a sok más anatóliai község: templommal és pappal, de iskola és tanító nélkül. A község házai kis agyagviskók, amelyekből a járási központba csak gyalog vagy lóháton lehet el- émi.

Ötven gyermek volt a faluban, amikor megkezdődött a tél, február 9-én pedig az „Ulusz” című török lap jelentése szerint már csak negyvenhármán voltak. Heten meghaltak, hait pedig betegágyban, talán halálos ágyán fekszik.

Mit tehet Csubik járási központ orvosa, doktor Demársze- ren ezekért a gyermekekért? Milyen orvosságot s írhat fel az éhségtől elcsigázott gyermekek számára? De nemcsak Kücsii- kaliban van ez így — írja a török lap —, hanem a környező falvakban is...

Doktor Demirszeren levelet és táviratot küldött a Vörös Félholdhoz, amelyekben élelmet kért a gyermekek számára. Néhány nap múlva azonban az Ulusz megírta, hogy senki sem segített az éhező falusi gyermekeknek Ankarától 70 kilométernyire.

V

________________________________Tá

jékoztató a ruházati kereskedelem tavaszi felkészüléséről

Árubemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón ismertette a Belkereskedelmi Minisztérium az újságírókkal a ruházati kereskedelem tavaszi felkészülését. Mint elmondták, az iparral közösen az idén kellő időben felkészültek erre a forgalmas szezonra.

Elsősorban könnyű női és férfi tavaszi kabátokból és ballonkabá- tokból kerül több forgalomba az idén, mint tavaly. A felső kon- fektióruhák választéka is színesedik. A vásárlók kívánságának megfelelően az ipar egyre inkább előnyben részesíti az élénkebb színeket és a modernebb vonalakat. Bőséges választék várja tavasszal a női vásárlókat. A ballonok, a tavaszi kabátok és a kiskosztümök fazonja eltér a tavalyitól, alapanyag, szines minta tekintetében. A kereskedelem számítása szerint egyedül a ballon- kabát-ellátás nem lesz kielégítő. Különösen férfi és gyermek bal- lonkabátból készült kevesebb a kelleténél.

Több mint húszféle úfj mintával bővül a női tavaszi ruhaanyagok választéka. Gondolt a kereskedelem azokra az igényesebb vásárlókra is, akik tavasszal vagy nyáron könnyebb anyagokból kívánnak ruhát varratni. Sok ezer méter magyar és kínai importból származó fémszálas jacquard selyemáru kerül az áruházakba és ÁTEX-boltokba. Csaknem húszféle új női tűsarkú cipő árusítását kezdik meg a tavaszi hónapokban. A férfiak részére olcsó textilből készült félcipőket és szandálokat gyártott az ipar. A legtöbb tavaszi és nyári cipő gumi- és műanyagtaippal készült, ami íar- tósabb, mint a bőrtaip.

Márciusra 400 000 neva & körülbelül 200 000 nylon férfiing került az üzletekbe. Kevés volt tavaly a könnyű tavaszi és nyári strandtáska. Az idén ebből a cikkből is lesz elegendő. Ki tudja elégíteni a kereskedelem a vásárlók igényeit nylonharisnyákból is. Többféle színárnyalatú, varrott és varrás nélküli női nylon harisnya között válogathatnak a vásárlók.

A tervek szerint az új típusú iskolaruhákból, amelyek nagyrészt modern vonalúak, az 1961/62-es tanévre 500 000-et gyárt az ipar. (MTI)

M

ikor először rontott rá Babos Zsiga és vetette szemére, hogy közületi dolgokat egyéni célokra használ, már akkor sejtette Vörhenyi, hogy az intrika szörnyű hálójába került. Azidőben még fölényesen sikerült Babos aljas támadását visszavernie: — Miért fáj neked, Zsiga az életrevalóságom, zajtalan ügybuzgalmam, szerény igyekezetem, mikor mások forintok százezreit... — s itt jelentőségteljesen elhallgatott, közben kezével amolyan „suttyóid” mozdulatot végzett Babos orra előtt, mitől az meghökkent, s odébbállt. Nyilván arra gondolhatott a hitvány int- rikusa, hogy valóban más egy kis rongyos életrevalóság és megint más százezreket csak úgy — sutty!... Szóval, csend lett egy darabig. Vörhenyi azonban érezte — jaj, nagyon is finom szimattal érezte hogy

még jelentkezik néhányszor és temérdek kellemet“ lenség kútfejévé válik.

U örhenyi nem csalatko- ■ zott. Mikor egyszer a vállalati klubszobából — a magnó, a lemezjátszó, meg a klasszikus regénytár összes művei után — a televíziót is hazavitte családi kiaknázás okából, Babos ismét hőzöngeni kezdett: — Persze, a Vörhenyi nyugodtan berendezkedhet otthon, a vállalat kulturális kerete terhére! Bezzeg, ha más csak egyetlen gyufaszálat is... Zsiga úgy belelovalta magát az intrikába, hogy a főnöknek minden tekintélyét latba kellett vetnie elhallgattatására. A fiú ugyanis már ott tartott, hogy holmi lekenyerező szándékú ivászatokra, disznótorokra, némi kölcsönökre meg hasonlókra tett félreérthetetlen célzásokat. Mintha bizony némely elöljáró baráti bizalma és kartársi szeretete az efféle apró figyelmességek nélkül is kivirulna. És — ha igaza is van annak a senkiházi Babosnak, vajon

63! AZ AZ

neki, Vörhenyi Vazulnak nincs joga kedvébe járni a nagyszerű vezetőnek, akinek a vállára egy ilyen hatalmas munkahelyen — mint amilyen a Kuckucvári Gömbszeletelő és Ürszel- vényszabdaló Vállalat — százak, ezrek vezetésének a súlyos gondja nehezedik? Nem édesítheti meg ideg- gyötrő perceit? Ám, ha valóban a mellett a csibész Babos mellett az igazság, hát legyen vele boldog és üljön nyugodtan a hátsóján. Biztos fizetése, otthona, családja van, mit akar még az élettől, miért kell neki int- rikálással is szórakoznia? Mit üti az orrát felebarátja dolgaiba? Talán bosszantja, hogy egy Vörhenyi Pesten, Váci utcai maszeknál csináltat öltönyt? Ettől a szocializmus még szocializmus. Esetleg azt a vacak ötszobás családi kulipintyó- ját irigyli? Vagy az dühíti ezt a link Babost, hogy neINTRIKA!

ki még nem sikerült gépkocsit vásárolnia? Hja kérem, ha valaki ügyetlen! A vállalat a népé, mindenkié, az övé is, miért nem ragad belőle, amit tud? Ehelyett ellene intrikát! Hát nem megfojtani való alak? Lám a becstelenje akkor sem nyughatott, mikor az a himen-eset történt, holott a szerelmi ügyek a Múzsa oltalma alatt állnak.

I lyesmiket nyilvános■ ság elé cipelni legnagyobb alávalóság. A város már orgiák orgiájáról suttogott. De vajon elképzelhető-e ép ésszel, hogy ő, Vörhenyi, aki pedig nem tejfeles szájú e téren, egyszerre az egész városban habzsolja a szerelmi gyönyöröket? Hát szabad az elefántot földgömbbé fújni? Ráadásul a főnök ahelyett az alávaló helyett mégis őt fedte meg: — Ej- nye-bejnye Vazulka... — ezf mondta és tetejébe az ablakot mosó takarítónő előtt! Ilyen megalázást! Ám Babos még ezután a súlyos elégtétel után sem fért a bőrébe. Addig-addig intrikált, míg lecsukták. — Jaj, ne tessenek megrémülni, nem őt, Vörhenyit, hanem a Babos Zsigát kaszlizták be közveszélyes összeférhetetlenség címén. Minden becsületes ember az hihetne ezek után, hogy az intrikus megtört és megtért. Esze ágában sem volt! A rácsok mögül is intrikált. Levelek útján elhíresztelte, hogy ő, Vörhenyi Vazul az egész Gömbszeletelő Vállalatot könyvelőstől, raktárostól, szőröstöl-bőröslől zsebre- vágta. Fantasztikus! Illetve nem is olyan fantasztikus. Zsebrevágta valóban, na és? Ha egyszer lehetett. Bűn ez? Minek engedték. Ö, Vörhenyi jól tudja mi az illendőség, mindig csak addig tör előre, ameddig engedik, egyetlen centivel sem tovább. Nem is lett volna hiba, ha nincs az emberiségnek ez a legalja, ez a

neó-Luctfer, a Babos Zsiga. A börtönrácsok mögül kikezdeni egy Vörhenyi becsületét, s ezt a helyi társadalom tűri — hallatlan! Mit tehet ilyenkor az önérzetében vérig sértett áldozat? Magasabb hatalmak pártfogása után néz. Például az éppen Kuckucvárra látogató miniszter elé dobban, s fennen követeli, hogy maga a kormányzat vegye oltalmába tisztes személyét és egyszer s mindenkorra védje meg a Babos Zsiga- féle hitvány börtöntöltelé- kek intrikái ellen!

■ kormányzat megvédi ** — a Babos Zsigákat a Vörhenyi félékkel szemben. Ebből viszont két megállapítás születik:

1. — Nincs igazság a földön! (Vörhenyi Vazul.)

2. — Egy valóságos miniszternek kell Kuckucvárra kerülnie, hogy a város arculatáról eltűnjék egy pörsenés. (Babos Zsiga.)

Ezzel be is fejezem:

(Űj Rezső)