Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-07 / 56. szám
I NÉP ÚJ SÄC 3C ii /á t t le // e j n i/á <f/tap Tabi László szatirikus vígjátéka a Jókai Színházban Az új magyar vígjáték útja — vidéken is — siker felé vezet. A békéscsabai bemutató is erre enged következtetni. Tabi László vígjátékában merészen új témához nyúlt. Mondanivalóját fesztelenül, szellemes hangon pergeti le, mindhárom felvonásban. Szereplőinek nagy része a mai életből formált típusok kifigurázása, amelyek között néhány — mint Baranyai Burger és Zsenda — rendkívüli bonyolult alakok. Baranyai Burger családjáról rajzok karikatúra életszerű, amelyben a családfő nagyszerűen megformált, végig ellentmondásos figura. Baranyai figurájának nagyszerű komikuma az a lényegében álreakciós, dohogó, zsörtölődő, de valójában magát nagyon jól érző, de önmaga előtt is alakos- kodó professzor, akiben harcol a — régi — kormányfő tanácsos és az — új —, a Kossuth-díjas mérnök. Ez az ellentmondásosság, helyesebben mondva kétszínűség, teszik szatirikussá, nevetségessé. A figura azonban végig életszerű marad. Zsenda kamkírozása már nem sikerült ilyen jól. Figurája nem képvisel típust — főleg ma nem — a munkásosztályon belül. Ilyen „naiv osztályharcos” munkásvezetőt keveset szült a történelem. Ellentétben a professzoréval, nehezen lehetne alakját elhelyezni a mai életben. így inkább furcsa részvétet, mint rokonszenvet arat. Nevetünk figuráján, „bemondásain”, de gyakran rossz szájízzel. Amolyan szatirikus, sőt tragikusan komikus, majdnem „negatív” pozitív hős. A darab többi figurája jobban megközelíti a valóságosat, de nem mindegyik megfelelően szatirikus. Jól sikerült az unatkozó, magát állandóan központban tartani akaró naív Baranyainé, valamint a tanács ügybuzgó bürokratájának és a „wofct wgyvéd”-nek alakja. A darab tói gyorsan pereg, állandóan úgy érezzük, hogy nem éri meg a harmadik felvonást, Ezen segít az emléktábla leleplezése körülötti bonyodalom, amely egy felvonással megnyújtja a darab életét, és ugyanakkor jól is illeszkedik bele a darab egészébe. A rendezés jól oldotta meg nehéz feladatát, bár a mű tényleges hibáin többet segíthetett volna. Főleg Zsenda és Tibor alakja vár korrigációra. A legnehezebb szerep, Baranyai Burger alakítása Petöházi Mik- lós-nak jutott. Jól érezte magát szerepében, és jól formálta meg ezt a nehéz, ellentétekkel teli morgó-zsörtölődő, önmaga és a világ előtt alakoskodó figurát. Baranyainé alakja, ha lehet még jobban sikerült. Dobi írisz kitűnően mutatta be a figura naParkosítanak az utcabeliek Már a szomszéd kertek alatt lopakodik felénk a kedves tavasz. Ezt érezhették meg Békéscsabán az Urszinyi utca lakói. Ügy kezdődött a dolog, hogy valakinek közülük eszébe jutott, mi lenne, ha az ő utcájuk a kikelet méltó fogadására növényruhába öltözne? Gondolatát közölte a Kertészeti Vállalattal, aztán beszélgetett lakótársaival is, házanként. A vállalat szombat délig szépen, rendben és teljesen ingyen minden ház elé odavarázsólt nyírfa- suhángokat, és vagy hatfajta bokrot. Hiszen ez már nem is fásítás, hanem parkosítás, örvendeztek a szívek. Elsőnek, úgy 2 óra tájban az a szerény névtelen fogott az ültetéshez, akinek az utcaszépítés ötlete felvetődött. Példája ragadós volt, mert a munkából térők elverve éhüket, sorra eljöttek házaikból, és iskolások, munkások, értelmiségi dolgozók, nők, férfiak egy akarattal láttak ehhez a kedves, közhasznú tevékenységhez. Mire a villanyok kigyúltak, egyetlen ház kivételével, mindenütt he_ nyükön álltak a nyírfacsemeték és díszbokrok. Annak az egyetlennek a gazdája Amerikában van, de a telek kezelésével megbízott ígérte, hogy az odaeső részt hamarosan elülteti. Hogy ki volt az Urszinyi utca Deák és Bajza utca közé eső szaMíre jó a sajtóhiba? Helsinkiben nagy derültséget keltett az egyik finn lap alábbi közleménye: „Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a lapunkban található sajtóhibákat szándékosan nem korrigáltuk, hogy örömet szerezzünk azoknak az olvasóinknak, akik csak azért ■"á- sárolják lapunkat, hogy sajtóhibákra vadásszanak.” kaszának szépítésében a kezdeményező és a példamutató? Ö nagy szerényen annyit mondott: Nem fontos, ne említsük a nevét. Egyébként egyszerű, szorgalmas családapa. Ellenben arra hivatkozva, hogy itt a tavasz, a faültetés ideje, az utcabeliek és a maga nevében arra kéri Csaba többi utcáinak lakóit, hogy ragadják meg a Kertészeti Vállalat ingyenes juttatását, és parkosítsák a házaik előtti részt a maguk és mindannyiunk egészségére, s gyönyörűségére. Hogy mi kell ehhez? Egy odavaló ember, aki elkezdi s a tavaszi hangulat magával ragadja a többieket is. —húr— ívságát, jelentéktelenségét úgy, hogy a darab egyik legjobb alakítását tőle láthattuk. Élethűen ka- rikírozta ki a butácska, doromboló, csivitelő, magát jelentéktelensége miatt mindig észrevetet- ni akaró nevetséges úriasszonyt. Majdnem egyenrangú alakítást nyújtott vele Árvái Ágnes, Zsen- dáné szerepében. Kedvesen, szere- tetre méltóan ábrázolta a munkásfeleséget. Az qreg Zsenda valószínűtlen figuráját színrehozni egyik legnehezebb feladat volt. Körösztös István mindent megtett, hogy Zsen- dát, ezt a házmester üfo.-elnököt jól formálja meg. Sikerült! Sokat derültünk buta oszt-ályharcossá- gán, medvemódra mozgó, mocorgó, fontoskodó, okoskodó figuráján. Kár, hogy a rendezés nem csökkentette Zsenda figurájának hibáit, amelyek — mint a harsány tele- fonozónak — sokszor nevetségessé tették alakját. Ez már nem szatirikusán, hanem durván hatott. Kedvesek voltak a fiatalok. Várnagy Kati üde jelenség. Afféle kis — csak azért is férjhez megyek — fruskát alakított. Inkább operett-színésznő, kár hogy Zsenda Kati szerepében kevéssé volt szatirikus. Baranyai Tibort alakító Pató István túl komolyan játszotta. Meggyőző ábrázolása, komoly hangja inkább valami • drámai mélységű darabhoz illettek volna. így nem eléggé vígjátéki a figura. Kár, hogy az apával bátran szembeszálló, vitatkozó, határozott egyéniség a darab végére az ellentétébe csap át. Gyáva, sőt kicsit idétlenül gyáva figurává zsugorodik össze, de még így sem válik szatirikussá. A rendezés ezt az ellentétet — még ha a darab hibája is — csökkenteni tudta volna. Meg kell emlékeznünk a dr. Nagybercsényi Ödönt formáló Székely Tamásról, akinek rövid szerepe igazi szatirikus alakítás volt. Hasonlóan szatirikus figurát formált meg Lajtos Ernő szerepében Basa György. A díszlet Bozó Gyula tervezése — Ízléses, főleg hatásosan érvényesült a jó térbeoszibás és az odavarázsolt távlat. Kollárik János Peter Jilemnicky: VIHAR Fordította: Krupa András • (4.) KÉRDŐN fordult felé, s Justin hirtelen olyan jól érezte magát, mintha megsímogatták volna. Ni, őt, a tapasztalatlant, kérdi. Ebben a pillanatban érezte meg, hogy másképp nem lehet felelni, s azt mondta: — Nos... sztrájkolni kell. Mindenesetre. Mentek és a sztrájkról beszélgettek. Valójában Bartek beszélt és Justin hallgatta. Elfogta minden szavát és úgy tűnt neki — ez valami új, feszíti az izmokat, ráncolja a homlokot és jó helyre üt. — Aztán tudod-e, hogy még a munkából is kidobhatnak? Justin ránézett hunyorgó szemével. Bartek nem tréfált. De amikor maga elé idézte a koldus fizetését, amikor végigmérte felrepedezett lapátkezét, amely minden nehéz munkára alkalmas, minden világossá vált előtte: — Hadd dobjanak ki... Elmegyünk máshová. Bartek miközben búcsúzott, megveregette Justin vállát: — Jól van, barátom. Nem szabad félnünk. Midnyájunk ügyéért... és ezért egy lépést sem hátrálhatunk! Bartekből az ifjúság frázisa beszélt. De a szája jó darab igazsággal vértezte fel. Otthon Justint meglepetés várta. Ján Kanis Brco hamar megfeledkezett felesége haláláról, s az utóbbi időben magával sodorta egy vad szélvész, mely már régen dühöng a vidéki dombokon és ránehezedett az ő fösvény szívére is. A köves Kysuceban, ahol az 1961. március 7., kedd A Szabad Német Ifjúság jubileumára Ezelőtt 15 évvel, 1947. március 7-én alakult a Szabad Német Ifjúság, a demokratikus Németország ifjúsági szervezete. A legjobb, legtisztánlá- tóbb fiatalok fogtak akkor össze, hogy a német nép haladó erőivel együttesen távolítsák el a háború romjait, küzdjenek a faji őrület, a felsőbbrendűség elmélete és a sovinizmus, a hódítás náci ideológiája ellen. Első eset volt ez a német történelemben, amikor az Elba és a Rajna közti térségben az ifjúságot a béke, a demokrácia és a népek közötti barátság szellemében nevelték. Mi, magyarok is örömmel köszöntöttük ezt, hiszen történelmünk során bő alkalmunk volt ennek az ellenkezőjét tapasztalni és súlyos, véres következményeit viselni. A haladó világ nagy megdöbbenésére azonbari Németország nyugati részében hamarosan felszínre törtek a nép javíthatatlan megrontói, és — az amerikai megszállók segítségével — hazugsággal, csalással, demagógiával, s ha másként nem ment, terrorral visz- szaerőszakolták magukat a hatalom sáncaiba, és többek közt kérlelhetetlen harcba fogtak az FDJ, azaz a Szabad Német Ifjúság demokratikus szervezete ellen. Tűzzel-vassál vitték a harcot, mert megdöbbentette a bonni urakat, hogy az FDJ mindinkább a német ifjúság élcsapatává válik. Betiltották ottani működését, és ezzel úgy vélték, ezt a kérdést elintézték. Nagyon tévedtek, hiszen Nyugat-Német- országban az ifjúság az első sorokban halad a békéért, az atomfegyverkezés ellen, a Németország demokratikus, békés újraegyesítéséért küzdőkkel. Nagy példakép számukra a Német Demokratikus Köztársaság, ahol a fiatalok cselekvőén, alakíthatják saját életüket és jövőjüket. Az NDK-ban, a német történelem első munkás- és parasztállamában minden lehetőség nyitva áll az ifjúság előtt alkotóerőinek szabad kibontakoztatására. Az üzemekben, a szocialista mezögazd.aság erősítésével, a köztársaság ifjúsági építkezésein, a párt hívására megjelentek a fiatalok, és ugyanúgy ott vannak a körzeti és területi népképviseletek, és a népi-kamara képviselői között. Az FDJ, mint az ifjú nemzedék élcsapata, tehát nemcsak szavakkal, hanem a társadalmi élet minden területén végzett odaadó munkájával egyértelműen és világosan hitet tett a szocializmus építése mellett. A német munkásosztály pártja, a Német Szocialista Egységpárt féltő gonddal és hűséggel segíti az FDJ-t, és az egész német ifjúságot. A békeszerető haladó német ifjúság a szocialista tábor és az egész világ békeszerető fiatalságával szétszakíthatatlan barátságban ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Az ünnepi alkalommal Békés megye kiszesei és egész ifjúsága a magyar nép jókívánságaihoz csatlakozva, forró testvéri üdvözletét küldi a 15 éves fennállását ünneplő Szabad Német Ifjúságnak! Huszár Rezső Irodalmi színpad Sarkadon Sarkadon irodalmi színpadot alakítottak a KISZ-fiatalok Paál Gyula művelődési előadó irányításával. Bemutatkozásként Tiszta szívvel címmel nagysikerű József Attila estet rendeztek március 3- án, amelyen először szerepelt a Jenei Károly eukorgyári idős munkás által vezetett hattagú ei- tera-zenekar is. Az új művészeti együttes tagjai irodalmi- és zenés-, dalos esteket rendeznek majd a néhány hét múlva megnyíló új járási művelődési házban és a környéki falvakban/ egész évi munka fele pocsékba megy, isznak. Ott isznak legtöbbet, ahol legnagyobb a szegénység. De mit igyanak pénz nélkül...? A TEXT1LGYÁR — éltetőjük volt, némán áll és még csak a kereke sem mozdul. De már kereke sincs — elvitték az urak és azóta a szegénység, mint az özönvíz, rá- ömlött a tájra. És amikor az emberek a tanácstalanságban üres zsebbel és hassal a fájó gondjaikat a tiszta szeszbe kezdték ful- lasztani, s amikor ez a láz már fenyegette az egész éhes környéket, rossz helyre ütötték le a pecsétet az urak: betiltották a denaturált szesz árusítását. Ej, urak, urak — verjétek a fejeteket falba! Átugrod a hegyeket, átmégy az erdőkön — és Sziléziában vagy. Sziléziában annyi szeszt kaphatsz, amennyit akarsz... A határon, a fehér úton, sétálnak a csendőrök. A fekete erdőkben, a mellékösvényeken járnak a csempészek. Nagy titokban hozzák a szeszt Kysuceba és mostantól kezdve merész kalanddal adnak el minden üveget. És drágábban. Kysuceban csavarognak a sziléziai férfiak és nők. Vajat, tojást visznek magukkal és szeszt hoznak. Ezen is azon is, okosan keresnek és kinevetik a hivatalos pecsétet, amely élteti őket... A gyár néma, a falak repedeznek... JÁN KANIS BRCO az utóbbi időben szintén bekapcsolódott ebbe a seftbe. Sziléziaiak jöttek és hoztak neki szeszt. Kanis bukdácsolva hordta a szeszt a sötét éjjeleken a fürge patakhoz, ahol az irtványok házacskái lapultak és ott főzték a büdös, különféle fazekakban és cukorral keverték. A csendőrök mentek a dombokon, sárba, ködbe burkolva, megállították a gazdákat a házuk eF t: — Hát aztán öreg, most már vidám az élet, behordták a termést...? — Bizony, vidám! A szájakból, mint télen a pára, ömlött a visszataszító büdösség. Keserves dolog volt a pincében heverő krumplihalmocskára gondolni is... Ittak a gazdák, a fuvarosok, a
