Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

2 KÉPÚJSÁG 1961. március 4., szombat A kubai forradalom jellegéről Az elmúlt hetekben a pártoktatás egyes tanfo­lyamain, pártnapokat vezető titkárok tanácsko­zásain több elvtárs érdeklődött a kubai forrada­lom jellegéről. Kérdéseikre válaszolva kivonato­san közöljük a Pártélet januári számában Pécsi Anna tollából megjelent cikket.________________ 1961. január Irén ünnepelte Ku­ba a népi forradalom győzelmé­nek második évfordulóját. Mind­össze két éve áll fenn az Ameri­kai Egyesült Államoktól 200 kilo­méterre fekvő, hat és fél millió lakosságú szigeten az a rendszer, amely máris a függetlenségükért küzdő népek elismerését és az amerikai imperializmus gyűlöletét váltotta ki. Hogyan történhetett meg, hogy az Egyesült Államok tőszomszéd­ságában győzött, és egyre fejlődik ez a forradalmi rendszer? Kuba a többi latin-amerikai or­szágokhoz hasonlóan, évszázadunk elejétől kezdve az amerikai impe­rializmus szabad rablási területe volt. Az ország nemzeti jövedel­mének 90 százaléka a cukornád- és cukortermelésből ered. Az igen jövedelmező termelési ág: a cukornád-ültetvények te­rületének 85 százaléka három nagy amerikai monopólium kezé­ben volt. Nagyrészt amerikai mo­nopóliumok birtokában volt az elektromosenergia-termelés, a bá­nyászat, a közlekedés is. Az amerikai imperializmus se­gítségével 1952-ben Batista tábor­nok katonai puccs útján megra­gadta a hatalmat Kubában és kegyetlen diktátori rendszert veze­tett be. A kommunista pártot be­tiltották, körülbelül 20 ezer hala­dó gondolkodású hazafit meggyil­koltak. Batista diktátorsága az imperialista, monopolista, nagy- birtokos körök reakciós, terroris­ta, népellenes uralmát jelentette, amely teljesen kiszolgáltatta az országot az amerikai imperializ­musnak. A kubai forradalom erői Már 1953-tól kezdve készültek a diktatúra megdöntésére. E harc győzelmét az biztosította, hogy a nép haladó antiimperialista tö­megei egyesíteni tudták erőiket, és a mozgalom különböző formáit fel tudták használni a győzelem kivívására. A mozgalom mindvégig össze­kapcsolódott a Sierra Maestra- hegységben elkezdődött és egyre nagyobb területre kiterjedő fegy­veres harccal, a városokban és falvakban folyó tömegmozgalmak­kal, sztrájkokkal, tüntetésekkel. 1958 végére ezek a mozgalmak annyira megerősödtek, hogy a fel­kelő hadsereg gyors előrenyomu­lását négy napig tartó országos, általános sztrájk támogatta. A néptömegek harca 1959. január 1- én megdöntötte Batista imperia­lista-bérenc diktatúráját, és a forradalmi erőket juttatta hata­lomra. Az 1959-es forradalmi győzelem még nem határpzhatta meg ön­magában Kuba további fejlődésé­hek sorsát. Az USA imperialista köreinek megvolt a tervük arra, hogy megállítsák Kubát a győztes forradalom útján, és visszaállít­sák politikai és gazdasági ural­mukat. Batista bukása után ame- rika-barát „semleges” kormányt akartak létrehozni, az imperialis­ta monopóliumokban érdekelt ku­bai burzsoázia támogatásával. A forradalom után létrejött kormányba be is kerültek ennek a reakciós burzsoáziának a kép­viselői, köztük maga a miniszter- elnök, Urrutia. A hivatalos kor­mányon kívül azonban most már eltávolithatatlanul ott állt a nép­tömegeket képviselő másik hata­lom, a Fidel Castro vezette for­radalmi népi hadsereg. A felfegy­verzett néptömegek nyomására sikerült kiszorítani a kormányból a jobboldali reakció, az imperia­listákkal való megalkuvás képvi­selőit. A hatalom, a kormány most már feltartóztathatatlanul tovább haladt a forradalom to­vábbfejlesztésének útján. Milyennek nevezhetjük ezt a forradalmat, amely ilyen tömeges és határozott antiimperialista, de­mokratikus népmozgalom alapján győzött? Milyen osztályok kerültek hatalomra Kubában? A Kubai Népi Szocialista Párt, a kommunisták pártja, 1960. au­gusztusában megtartott VIII. kongresszusán elemezte a Kubá­ban végbement változásokat, és megállapította, hogy valóban for­radalmi átalakulásról van szó. A latin-amerikai országok imperia­lizmus-korabeli történetében elő­ször került sor olyan győztes meg­mozdulásra, amely nem a mono­póliumok képviselőinek egyik vagy másik: csoportját juttatta kormányra, hanem megdöntötte az imperializmust kiszolgáló osz­tályokat, szétzúzta ezek régi ál­lamgépezetét, és az ország ügyei­nek intézéséből eddig kizárt népi erőket juttatta hatalomra. A párt kongresszusa megállapí­totta, hogy a forradalom a benne részt vevő erőket és céljait te­kintve: demokratikus, mert elsö­pörte a gyűlölt Baíista-diktatú- rát és széleskörű demokráciát te­remtett a néptömegek számára; hazafias nemzeti felszabadító, an­tiimperialista, mert az amerikai imperializmus gyarmati kizsák­mányolásától felszabadította az országot és következetesen meg­védi ezt a függetlenséget, vissza­veri az imperializmus támadási kísérleteit és manővereit; agrár­forradalom, mert megszüntette a nagybirtokrendszert, és a földet a parasztok tulajdonába juttatta; népi forradalom, mert a néptö­megek harcolták ki fegyveres harcok, sztrájkok útján és az új állam népképviseleti szerveiben a népi erők szilárdan kezükben tartják a hatalmat; állandóan előre haladó forradalom, amely ugyan még nem szocialista, de ál­landóan fejlődik és az ipar álla­mosításával, szövetkezetek alakí­tásával, a gazdasági élet állami irányításával megteremti a szocia­lista fejlődésre való áttérés lehe­tőségét. A forradalom azért lehetett ilyen következetesen antiimperia­haladó osztályai és rétegei kerül­tek hatalomra. Milyen osztályok alkotják ezt a hatalmat? A hatalom vezető ereje a bal­oldali, radikális kispolgárság, amelynek pártja a „Július 26-i Mozgalom”, vezetője Fidel Cast­ro. Ez a réteg csak úgy maradhat hatalmon, ha következetesen meg­akadályozza az amerikai monopó­liumok, a földbirtokosok és a re­akciós burzsoázia visszatérési kí­sérleteit, ha következetesen védi a nemzeti függetlenséget. Ehhez azonban szüksége van a nemzet valamennyi népi erejének támo­gatására. S a Kubai Népi Szocia­lista Párt vezette, egyre fejlődő, öntudatosodó munkásosztály, s a vele szövetségben levő szegény­parasztság, valamint a középpa­rasztság teljes forradalmi lelkese­désével támogatja is ezt a népi hatalmat. így alakult ki az a nemzeti­népi egység, amely Kuba összes demokratikus, hazafias, forradal­mi erőit tömöríti a forradalom következetes megvédésére és to­vábbvitelére. A Kubai Népi Szocialista Párt teljes erejével támogatta a forra­dalom győzelmének kivívását, legjobb fiait áldozta fel a fegyve­res harcokban, szervezte a sztráj­kokat, a népi megmozdulásokat. Jelenleg pedig ugyanazzal a ha­tározottsággal támogatja a Fidel Castro Jcörül kialakult nemzeti egységet, a forradalmi hatalmat. A párt szervezettségével, követ­kezetességével, a munkásosztály­ra és a szövetségeseire támasz­kodva biztosítja a forradalom to­vábbfejlődését. E kis nép példát mutat Latin- Amerika népeinek, de Ázsia és Af­rika elnyomott népeinek is arra, hogy le lehet rázni az imperializ­mus gyarmati igáját, sőt ki lehet alakítani és meg lehet védeni a független népgazdaságot, lehet élni imperialista gyámság nélkül, a nép akarata szerint. Most, a gyarmati rendszer felbomlásának korszakában igen hasznos példa ez a függetlenség útján elinduló népek számára. Ez a példa min­dennél jobban alátámasztja a kommunista és munkáspártok 1960-as Moszkvai Nyilatkozatának a nemzeti függetlenség útjára lé­pő népek feladataira vonatkozó megállapítását: „Azokban az or­szágokban, amelyek lerázták ma­gukról a gyarmati igát, a nemzeti megújhodás létfontosságú felada­tai csak akkor oldhatók meg si­keresen, ha elszánt harcot folytat­nak az imperializmus és a feuda­lizmus maradványai ellen, s a nemzet valamennyi hazafias ere­je nemzeti demokratikus egy­ségfrontba tömörül. A politikai önállóság megszilárdítása, a pa­rasztság érdekeit szolgáló agrár­átalakítások végrehajtása, a feu­dalizmus maradványainak és csö- kevényeinek felszámolása, az im­perialista uralom gazdasági gyö­kereinek kiirtása, a külföldi mo­nopóliumok korlátozása és kiszo­rítása a gazdaságból, a nemzeti ipar megteremtése és fejlesztése, a lakosság életszínvonalának eme­lése, a társadalmi élet demokrati­zálása, a független, békeszerető külpolitika megvalósítása, a gaz­dasági és kulturális együttműkö­dés fejlesztése a szocialista és más baráti országokkal — ezek az össznemzeti demokratikus felada­tok alkotják azt a talajt, amelyen a felszabadult oszágokban egye­sülnek is a nemzet haladó erői.” A kubai forradalom következe­tesen megvalósítja ezeket a fel­adatokat, és ebben rejlik szilárd­ságának, állandó előrehaladásá­nak titka. ÚTON a Vénusz-rakéto Moszkva (TASZSZ) A Vénusz felé haladó önmű­ködő űrállomással létesített kap­csolatokból szerzett mérési ada­tok feldolgozása útján nyert eredmények az mutatják, hogy az önműködő űrállomás az elő­zetesen kiszámított pályát meg­közelítő útvonalon repül. Március 3-án magyar idő sze­rint tíz órakor az űrállomás 6 683 60Ó kilométerre lesz a Föld­től, azon pont felett, amelyet a déli szélesség egy fok 15 perc és keleti hosszúság hatvankilenc fok harminc perc koordináták határoznak meg. Ebben az idő­pontban az űrállomás másodper­cenként 1166 méter sebességgel távolodik majd a Földtől. Az ég­bolton az űrállomás továbbra is a Halak és a Cet csillagkép ha­tárán lesz, annak az egyenesnek a közelében, amely a Cet-Béta és az Andromeda-Alfa csillagké­pet köti össze egymással. A jelzett időpontban az önmű­ködő űrállomás rektaszcenziója nulla óra 21 perc 31 másodperc, pályájának hajlásszöge pedig mínusz 1 fok 15 perc 3 másod­perc lesz. A távmérés útján szerzett ada­tok feldolgozásából kiderült, hogy az űrállomás készülékei és berendezései a kapcsolat idején normálisan működtek. Az űrál­lomás belsejében a hőmérséklet és a légnyomás a megadott ha­tárok között mozgott, a napfény hatására működő elemek pedig biztosították a kémia! áramfor­rások normális töltését. A nap irányába terelő készülékek meg­bízhatóan működtek. Február 27-én nem sikerült kapcsolatot létesíteni az önmű­ködő bolygóközi állomással. A következő napokban, ami­kor az űrállomás olyan övezetbe jut, hogy közvetlenül látható lesz a Szovjetunió területéről, folytatják az arra irányuló tevé­kenységet, hogy rádioösszekötte- tést létesítsenek a bolygóközi űr­állomással. (MTI) Padlástól pincéig védi otthonát »z Általános Háztartási biztosítás! Baleset esetén továbbá tűz, üveg, betöréses-lopás, csőrepedós következté­ben előálló elázási károk, szavatossági károknál, tv.-anten­na ellopása, vagy viharkára esetén kártérítést kap Részletes felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ körzetfelügyelői és fiókjai adnak. Fidel Castro miniszterelnök Matansas-tartományban megtekint egy épülő öntözőre ndszert. (MTI Külföldi Képszolgálat.) lista és haladó, mert a nemzet

Next

/
Thumbnails
Contents