Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-28 / 74. szám

1961. március 28., kedd N ÉPÚJ SÄG 3 PADSZERELÉS Igaz, borongós az ég, de a márciusi ftzelek már langyos meleggel fújdogál- nak, s a néhány perces napsütés ki­nyittatja velünk kabátunk szárnyait. A pázsit élénkzöldje virít, a fák ágain már pattannak a rügyek ... SZAKADOZNAK A SZALAK mmsMSm t.. Még sütött a nap és bizony van, aki klskabátban szaladgál, de van, ki­nek lábai még a tavaszi napsütésben sem fürgék, jólesik néha egy kis pi­henő, igaz, csak a padtartó betonoszlopon jut hely, de néhány perc és Magunkkal hoztuk a múltból a kapzsiság, az önzés, a magunknak valóság, a mások bőrén való meg­gazdagodás embertelen és alatto­mos gondolkodását. A kizsákmá­nyoló világ velejárójától nem sza­badulhatott sem munkás, sem pa­raszt, sem más. Nem szabadulha­tott, mert akkor tönkremenésre, éhségre lett volna kárhoztatva. Ki ahogy tudott, ahogy lehetőséget látott, szerezte meg magának az élethez szükséges anyagiakat. Különösen teleszívta magát a múlt káros szemléletével a pa­rasztság, amely naponta érezte háza és gazdasága felett a kizsák­mányolok feneketlen gyomrát, s az örök védekezés miatt nem ala­kulhatott ki benne más szemlélet, mint: körömszakadtáig verekedni a maga egyéni érdekéért, még má­sok kárán is. Ez a magántulajdonon nyugvó gondolkodás nem tűnhetett el i egyik napról a másikra. Bár már mindenütt a szocialista tulajdon- viszonyokat látta, az emberek pi c e0!fm<ísérí cselekvő gondolkodását Pl' !; érezte maga körül a parasztem­Í !> bér, az önzés kínzó szálai ezrével ■I kötötték még a múlthoz. És ezek i| a szálak még ma is, amikor a gaz- [i dálkodás formája már kollektív, '! sok tekintetben a múlthoz láncol­ja gondolkodásában a termelő­szövetkezeti gazdát. Bizony itt-ott '! még értetlenül nézik a nagy­I üzemi, közös gazdálkodást, itt-ott még nem látják, hogy ez a gaz­dálkodás azért adja bő termését, hogy minden dolgos kéz egyfor­mán nyúlhasson a kosárba; hogy ne egyesek meggazdagodását, s mások elnyomorodását teremtse I meg. De már szakadoznak a szálak! A termelőszövetkezetek földjein, magtáraiban, istállóiban egyre több, a szálak szakadozását bizo­nyító szó- „Miénk”, „a mi vagyo- Ji nunk”, „valamennyiünké. az u egész országé”, meg hogy; „így csináljuk”, „magunknak dolgo­zunk”. Nemrég Mezőkovácsházán jár­tam a Rákóczi Termelőszövetke­zetben. Takács Kelerríennel, a nö­vényápoló brigádvezetővel és Jó- zsa József sertésgondozóval néze­gettük az állatállományt. Sok min­dent elmondtak, hogyan fejlődtek t.. Kipp-kopp, koppán a kalapács, nyikoros a csavar, puffan a deszka és máris piros támlájával virít a pad. Fényképészünk elhasal a zöld gyepen és a kész pad támlája mögül kandikál a padszerelőkre. S néhány óra múlva lehet ül dögélnl... AnwyVmf W^WAVUWWVVWWVWWWAndWaWVWUVVVVVt A kisiparosok adókedvezményéről eddig, s mit akarnak ezután csi­nálni. Minden szavukból érez­tem, hogy itt többről van szó, mint egyszerű kötelességtudásról. Ezeknek az embereknek a szemé­ben jövő van, szép, boldog jö­vő, szocialista jövő. És ha egy ember már kissé szé­gyenkezve néz vissza maradi aka­ratosságára a belépés előtt — ez is a szálak szakadását jelzi. Nos, ennek is példáját láttam ott: A múltról, a belépésről beszélgetve a brigádvezető célzatosan megje­gyezte Józsa Józsefnek: — Hát ami azt illeti, te is elég sokat várattál magadra, míg kö­zénk jöttél... — A sertésgondo­zó kissé sértődötten és szégyen­kezve válaszolt: — Ne félts te csak engem ... Mellékesen jegyzem meg, nem is kell félteni Józsa Józsefet. Ha váratott is magára, most a kitűnő sertésállományával bizonyítja, hogy az ő fejébe is új gondola­tok költöztek -.„én érted, te érte m.” Almáskamaráson mondta el Tö­rök elvtárs, a községi párttitkár, náluk arra is jutott az erőből, hogy a szomszéd községek pa­rasztságát is szervezték a nagy­üzemi gazdálkodásra. S nemcsak a kommunisták, hanem a párton- kívüliek is. Sőt, volt olyan ember, aki még egyéni gazda volt, s azt mondta: — Gyerünk, menjünk agitálni... Vegyétek úgy, hogy már alá is írtam a belépésit... Nem kellett tehát hozzá menni, ő Március 28-án este 6 órakor a KIOSZ újkígyósi szervezetében taggyűlést tartanak. Az ülésen részt vesz a megyei adóközösség vezetője, valamint a KIOSZ köz­ponti kiküldöttje A tanácskozá­son az adóról, illetve a most ka­pott adófizetési kedvezményekről lesz szó. Eddig ugyanis minden kisiparos fizetett adót. Ezután az idős mesterek jelentős adókedvez­ményben részesülnek. kérte felvételét, s azonnal indult; hogy másokat is a közösbe hívjon. Ezért nincs baj a munkával Al­máskamaráson. Az elnök azt mondja, nem érti, hogy egyes szö­vetkezetekben munkaerőhiányra panaszkodnak. Neki azon fő a fe­je, kit hova küldjön munkába, ki­nek milyen feladatot adjon, mert naponta „rágják” a fülét a tagok: „miért nem adsz már nekem is valamilyen munkát?” Számtalan példa bizonyítja, hogy azt a nagy fordulatot, mely végbe ment a földeken, a gazdasá­gokban, követte a fejekben végbe­menő változás is. Amikor magas szintű állattenyésztésről olvasunk az újságban, amikor kitűnő ter­méseredményekről hallunk, akkor az is ott áll mögötte, hogy válto­zik, formálódik az emberek gon­dolkodása, magukénak, vala­mennyiükének tekintik nagyüzemüket. Tehát szakadoznak a múltba visszahúzó szálak. De azért azt ne gondoljuk, hogy ezek maguktól ernyednek majd szét, vagy csu­pán azzal megsemmisülnek, hogy most már a gazdálkodás formája szocialista. Rengeteget kell még ezeket a szálakat nyirbálni, vag­dosni. Ne tegyük le az ollót, sőt ahol eddig még nem tették, ve­gyék kézbe, s meggyőzéssel, ne­veléssel, szakmai és politikai is­kolák szervezésével tépegessük a múltba visszahúzó átkos és em­bertelen szálakat. Varga Tibor jQjjjulih az első tHiinhaeififseq a kis k&eujjü^sJkíkkeít DCiuiáqötáu Az elmúlt év nem sikerült a legjobban a kunágotai Petőfi Termelőszövetkezetben. Nemcsak a kedvezőtlen időjárás miatt — általában erre szokás hivatkozni —, hanem, mint a tsz-irodán mondják: amiatt is sok volt a ter­méskiesés, hogy az új tagok több­sége nem vett részt a közös mun­kában. Sok ezer forintot emésztett fel az önerőből történő építkezés is. 400 férőhelyes hizlaldát, 40 kutri- cás fiaztatót, a borjak részére ak­tokat, a növendék-marháknak nyári szállást építettek. Ezer kí­vül állami hitelből 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót hoztak tető alá. Mindez azonban szükséges volt, mert a következő évek állat- tenyésztésének megalapozását je­lentette. Igaz ugyan, hogy ha el­maradtak volna a fenti építkezé­sek, munkaegységenként 12 fo­rinttal többet (40 forinton felül) oszthattak volna, de az is igaz, hogy ebben az esetben ma ugyan­ott, az út kezdetén tartanának, s talán még nehezebb kilátásokkal kezdték volna az új gazdasági esz­tendőt, mint tavaly. Ma azonban, a viszonylag ala­csonyabb munkaegységosztás elle­nére, jó a hangulat a Petőfi Ter­melőszövetkezetben. A szövetke­zeti gazdák büszkén tekintenek a sok új gazdasági épületre, melyek már a közös vagyonuk Sok emberben éppen ez a körül­mény érlelte meg az új gondolko­dási módot. Olyan emberekben, akiket — mondjuk meg durván — tavaly kötéllel sem lehetett volna a közös munkába vonni. A len­dületesen beindult tavaszi szán­tás-vetés tennivalóinak végzésé­ben már ott találjuk a kunágotai Petőfi Tsz földjein azokat is, akikre tavaly még illet a fenti meghatározás. Persze sokat jártak hozzájuk a népnevelők. Beszélgettek velük, felrázták a lelkiismeretüket. A közös gondokról szóltak, meg a lehetőségekről is, hogy milyen fel- emelkedés előtt áll a község, ha mindenki becsülettel kiveszi ré­szét a munkából. A tavasz küszö­bén aztán egyre többen kopogtat­tak be a tsz-iroda ajtaján. Felje­gyeztették magukat valamelyik brigádba. Bányás Mihály, Kocza Sándomé, s ki tudná felsorolni a sok nevet, akik ma már szorgal­masan dolgoznak a földeken. Meg is van az eredménye a szorgalomnak. Néhány napja a já­rási tanács vezetői tartottak ha­társzemlét Kunágotán, s elismeré­süket fejezték ki aziránt, hogy milyen lendületesen halad a munka a Petőfi Termelőszövetkezetben is. A tavaszi árpát már régen elve­tették, azon túl földberaktak 26 holdra elegendő sárgarépamagot, 60 holdon dugványrépát, 70 hol­don pedig az aprómagvakat ve­tették el. Szépen zöldellnek már az új ta­vaszi vetések, s gyűlik az első munkaegység is a kis könyvecs­kékbe Kunágotán... (vd) Ha az Endrődi Vegyes Ktez el­múlt évi működését nézzük, vilá­gosan láthatjuk, hogy termelésé­nek több mint 50 százalékát a la­kossági szolgáltatások teszik ki. De igen jelentősek voltak azok az építkezések is, melyeket a tsz- eknél végzett. Ezek közül is kiemelkednek a Béke Tsz nél épített 2500 férőhe­lyes csibenevelő és egy darab 50 férőhelyes borjúnevelő istálló. Ugyanilyen istállót építettek a Kossuth és az Üj Barázda Tsz- ben is. Az utóbbinál ezenkívül építettek egy szivattyúházat és egy kultúrházat, melyben iroda és egy korszerű orvosi rendelő is van. A Szabad Föld Tsz-nél szintén építettek egy 200 férőhelyes süldő- szállást. A lakosság részére 13 családi házat építettek és ezenkívül sok helyen végeztek tatarozási mun­kákat. Az asztalos részlég az elmúlt év során helyi megrendelésre nyolc hálószoba-garnitúrát, 9 darab festett szekrényt, tizenhat ágyat, öt festett konyhagarnitúrát, 16 da­rab íróasztalt és 6 darab irodai szekrényt készített. De jelentős volt az a termelési érték is, melyet kereskedelmi cé­lokra állították elő. így érték el, hogy termelési tervüket százöt százalékra teljesítették, így a szövetkezet évi nyeresége a termelési érték 4,4 százaléka lett. Igen jónak mondható a múlt évi átlagkereset is a szövetkezetnél, mely 17 800 forintot tesz ki. így a 100 forint munkabérre eső ter­melési érték 240 forint. Sz. K. 300 fiatal találkozója Dévaványán Március 23-án Dévaványán ta­lálkozót rendezett a község fiatal­sága részére a helyi KlSZ-szerve- zet vezetősége. A művelődési ott­honban megrendezett találkozón háromszáz fiatal vett részt, kisze- sek és KISZ-en kívüliek. A fiata­loknak Csaba János községi párt­titkár tartott tájékoztatót az ifjú- ség időszerű feladatairól. A be­széd után a fiatalok klubestet ren­deztek. Közreműködött a gyomai területi KISZ-szervezet tánczene­kara. Halkímélő területeket jelöltek ki a Körösökön Néhány nappal ezelőtt jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete a halászati és a horgá­szati tilalmi idők szabályozásáról. A rendeletben egy új szakaszt is beiktattak, mégpedig a halkímélő területek kötelező kijelölését. Eze­ket a területeket a rendelet értel­mében a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya határozza meg. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya élt a földművelésügyi miniszter által adott rendelkezési joggal és úgy határozott, hogy március 16-tól június 30-ig meg­tiltja a halászatot és a horgásza­tot a Fehér-Körös gyulai duz­zasztómű aljától Szanazugig, a Fehér- és a Fekete-Körös találko­zásáig. A Sebes-Körösön Körösúj­falutól a komádi hídig, a Hármas- Körösön a Sit gátőrháztól a gyo­mai közúti hídig. Az említett te­rületeket feltűnő helyen táblával látják el, amely figyelmezteti a halászokat és horgászokat a hal­kímélő területnek az említett idő­szakasz alatti pihentetésére. Tizenhárom családi házat építettek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents