Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

1961. március 3., péntek mépújsAo 3 Gyümölcsöző tapasztalatcsere r Uj eljárást vezettek be a betonelemek érlelésénél A múlt év őszén az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vasbeton előregyártó telepének ( 4 tagú küldöttsége látogatott el a Budapesti I-es számú Épületelem­gyárba. A kis csoport tagjai a fő­városi üzem technológiai eljárá­sait, a beton keverési módszereket tanulmányozták. Különösen a betonelemek érlelési eljárása nyerte meg tetszésüket. Hazatérve sokat töprengtek azon, hogyan tudnák a látottakat, tapasztaltakat hasznosítani. Leg­inkább a betonelemek korszerű ér­lelési eljárása izgatta őket. Ha ezt sikerül az itteni adottságoknak megfelelően megoldani — okos­kodtak —. akkor egy csapásra meg lehetne változtatni a telepen meghonosodott módszert. Eddig ugyanis a betonelemek érlelésénél az volt a szokás, a munka rendje, hogy az elkészített kamrákat desz­kakerettel vették körül, majd a te­tejére ponyvát terítettek, amely alatt gőzölték. A gőznek azonban egy része elillant, kárba veszett. De idővel a ponyvák is hasznave­hetetlenek lettek, elrongyolódtak. Márpedig egy ponyva nem két fil­lérbe kerül. A deszkakerítésnek sem tesz jót a gyakori gőzölés. Nagy Sándor építésvezető és Opauszki Mihály főművezető, a tapasztalatcsere-látogatás két résztvevője kísérlethez látott. Megtalálták a módját az új érle­lési eljárás bevezetésének. Útmu­tatások alapján elkészítették az üreges sablon betonmagokat. Ezzel pedig nemcsak a kamráknál hasz­nált deszkakeret, hanem a pony­va alkalmazása is feleslegessé vált. A gőzt most már csővezeté­ken eresztik a betonmagok alá, ahonnan semerre sem illanhat el, nem vész kárba egy része, mint korábban. Ez pedig mintegy 30 százalékos szénmegtakarítást ered­ményez, ugyanakkor a gőzölés is egyenletesebb, mivel körülbelül egy órával csökken az érlelés ide­je. Az új eljárást január 26-a óta alkalmazzák a telepen. A Békés­csabai Hűtőház építkezéséhez szükséges 2600 födémpanelt már ezzel a módszerrel gőzölik, mely nemcsak a minőség javítását te­szi lehetővé, hanem azt is, hogy mintegy 20 százalékkal növelhetik a termelékenységet. Az eredmé­nyek láttán a telepen kedvet kap­tak a további kísérletekhez. A jö­vőben szeretnének hasonló eljá­rást meghonosítani a falpanelek és a fedalapok érlelésénél is, mert így ezeknél a gyártmányoknál is csökkenthetik az önköltséget. Jól gyümölcsözik a tapasztalat- csere! (P> ÉLETREVALÓ KÖZÖSSÉG SZERDÁN délután elcsendesed­tek a Békéscsabai Lakatos Ktsz műhelyei. A tagok ünneplő ruhát öltve a KlOSZ-székházba siettek, hogy évzáró közgyűlésükön learas­sák tavalyi szorgalmas munkájuk gyümölcsét. A termés gazdag volt, eredményeik szinte önmagukért beszélnek. Amikor Jenei Pál, a szövetkezet elnöke elkezdte be­számolóját, először mégis ez a mondat ragadta meg legjobban a figyelmemet: — 1956 decemberében nyolcán álltunk össze és kezdtük meg a munkát a szövetkezetben. RÖVID IDŐ telt el azóta. Küz­delmes, dolgos hétköznapok pe­Határjárás Geszten. Afc Ügy melegít a február végi nap, hogy szinte lekívánkozik a nagykabát. Különösen melegük van azoknak, akik hosszú kilométereket gyalogolnak az alig felszáraöt ctülőuton. Márpedig ez a ids brigád, amely most érkezett a kovácsműhely elé, megtett vagy 3—» kilométert. Ugyancsak törölgetlk Izzadt homlokukat. Nem számítottak ilyen hosszú gyalogtúrára, de mit tegyenek, ha a balszerencse Így megtréfálta őket. A kis csoport ugyanis egy négy­személyes hintával indult el, hogy be­járja a 2600 holdas területet. Megnéz­zék a brigádokat, előkészítsék a ta­vaszi vetést. Még jóformán az utak ne­gyedrészét sem tették meg, amikor a hintó kereke csütörtököt mondott, s a kis csoport gyalog indult tovább határ­járásra, Nemcsak egyszerű látogatásról lett volna szó, hanem afféle tisztelet­beli kőrútról is. Ugyanis az új főagro- nómus térképről már ismerte a dűlő­ket, a tanyaközpontokat, de még nem nézett széjjel. Nagyon hajtotta a M- váncsáság. A geszti szikes, rossz, sava­nyú talajt jól ismerte, hiszen a kö­zeli állami gazdaságban dolgozott nyolc évig. Tudja nagyon jól, hogy gróf Ti- száék nem sokat törődtek azzal, hogy Tizenegy új tag lépett be a vésztői Magvető Tsz-be (Tudósítónktól) Nemrég tartotta közgyűlését a vésztői Magvető Termelő- szövetkezet tagsága, ahol többek között Pardi Gergely elnök bejelentette, hogy 11 új tag kérte felvételét a termelőszövet­kezetbe. Az elnök ismertette ezenkívül még, hogy ebben az évben halastavat létesítenek a termelőszövetkezetben, vala­mint, hogy megalakították az önkéntes tűzoltótestületet is a tsz-en belül. javítsák, pótolják a talajerőt, csak a cselédeket tudták izzasatatni. Azt is jól tudja Fari Pál — mert ő az új főagro- nómus —. hogy nem lesz könnyű dol­ga termelőszövetkezetben. Mi tagadás, a két geszti tsz, az Előre és az Új Ta­vasz nem valami fényesen zárta az el­múlt gazdasági évet. Ehhez sok körül­mény hozzájárult. A szikes, rossz föld is, de nem ez volt a döntő. Sőt az el­múlt gazdasági évben talán egyáltalán nerr.. Furcsa, de azt lehet mondani, hogy ezek a talajok a mostoha időjá­rást még jobban tűrték, mint a zsíros fekete földek. Most, hogy a két tsz egyesült, hívták, hogy a 2600 holdnak legyen szakmai vezetője. Fári Pál ott­hagyta a gazdaságot és február köze­pétől tsz-tagnak mondja magát. Eddig nem sok ideje volt, hogy szétnézzen a határban, hiszen itt volt a tervkészítés, a tervek összehangoitósa. Kicsit fur­csák voltak az első napok, mert gaz­dálkodás szempontjából még nem tar­tanak ott a tsz-ben, ahol egy állami gazdaságban. Szerényebbek még a le­hetőségek. A két tsz egy honapja egyesült. így Jött létre az egy falu, egy tsz, Egyetértés néven. De így sem tartozik a nagy termelőszövetkezetek közé. Mindössze 2600 holdjuk van. A község földterülete több mint nyolcezer hóid, ebből 2900 a szántó, a többi rét, erdő és vízállásos terület. Nem kis gond nehezedett Fári Pál vállára, amikor a tsz szakirányítását elvállalta, hiszen tudja jól, hogy az 1400 lakosú kis köz­ség gazdáinak itt, ebben a tsz-ben kell megélni, és nem úgy, mint a bolond grófok idejében, nem úgy, mint W45- től napjainkig élitek, hanem sokkal, de sokkal jobban. Hogyan és hol kezdjék el a jobb élet megteremtésének útját? Erről sok szó esett az elmúlt hetek­ben, napokban. A legfontosabbakban valamennyien egyetértettek abban, rödve. A Kycera mögött, ahol még száraz fű sem nő a juhok számára, ősszel és télen szomorú fellegek szállnak el felette, s a hegy gerincén fésülik meg szürke, nedves bundájukat. Kycera kol­dus volt, s ugyanilyen koldus volt Ján Kanis Brce aprócska háza is. AZ ÖREG régen építette, még akkor, amikor megházasodott. Szegény legény szegény leányt vett el, s egy szoba elég volt arra, hogy betakarja szerelmüket. Ezért Kanis egyszobás házat épített, a szobát konyha választotta el az is­tállótól, a ház oldalához odara­gasztott egy összefércelt pajtát is. Többre már nem bírta ereje. Ma — igaz, a szoba túl kicsi. Justin megnősült, és a házba hoz­ta Dorkát, két ágy kell a szobába. Az egyik az ajtó melletti sarok­ban áll, ezen alszanak a fiatalok, a másik a szemben lévő sarokban nyög, ezen alszik az öreg, a beteg feleségével. Széles kemence ter­peszkedik a harmadik sarokban. Az utolsóban van az asztal, elég­gé felesleges ezekben a mindig hideg kysuci házakban. Ha a szo­ba közepén az egyik lábaddal megfordulsz, a másikkal mindjárt ki is kell lépned az ajtón. Ilyen kevés hely, ilyen kevés le­vegő jutott Jan Kanis Brcenek, a feleségének, Justinnak és Dórá­nak. S keserű volt Dora és Justin szerelme. Nemsoká, a lakodalma után Justin találkozott az ismerőseivel, akik Ostrava környékén dolgoz­tak. — Gyere velünk, Justin, hát­ha neked is akad valami munka. — Justin egyszer fogta magát, és elindult velünk, hogy munka után nézzen. — Jobb lesz így — mondta ak­kor Dórának —, a magam pénzét keresem, s nem kell itthon kín­lódni a dűlőkön, azért a néhány szem krumpliért. Bizony, ezt már maguk beszél­ték meg. Téglagyárban talált munkát, és havonta kétszer járt haza, meg­görnyedve a kenyérrel és liszttel teli nehéz batyu alatt. És zsebé­ben még néhány garas is. Dora nem sokat adott a batyu­ra. Dora fiatal asszony volt. Havonta kétszer, alkonyaikor, mikor Justin hazafelé tartott, elébesietett. Mindig elkerülte a korhadó kerítést, keresztülfutott a réten, és a kiserdő mellett úgy re­pült, mint a pehely a szélben, egészen a keresztútig, ahol a fe­kete kereszt szomorkodott. EZEN AZ ÜTŐN munkából Jus­tinon kívül már senki sem jött ha­za. És amikor a mélyből, a fekete háttérből lassacskán, egészen a csillagokig nőtt fel Justin alakja, a forró szél Dórát, mint száraz levélkét, tépte le és mindaddig so­dorta előre, míg Justin izzó kar­jában el nem olvadt, mint a hó­pehely. — Justin...’ A férfi megölelte egy kicsit, és azután azt mondta: — Gyerünk haza! Dora elengedte, de nem moz­dult el a helyéről. A fű illatozott, és a közelben zenélt az erdő. Fe­lettük kivirágzott az ég, mint jú­niusban a rét. A sötétkék lég sze­relemmel volt telítve. — Miért nem jössz? — kérdezte fáradt hangon. Felelet helyett Dora a nyakába borult, mint nehéz, édes gyü­mölcs. — Mi van veled, Dora? — Maradjunk itt egy kicsit... (Folytatjuk) hogy jól megtáapozzöJt az eJstí Kózöe gazdasági évet. A határjárás is ezért történt. Megnézték, hogyan készítették el a tavaszi árpa magagyát, hol és me­lyik területen vetnek zabot, kukoricát és hol „hozzák" egy tagba a luoerna- fttlctet. Mert a jelen mellett a jövőre Is gondolnak. Távlati tervük az, hogy a legszükségesebb gabonatermesztés mellett a fő helyet a takarmányter­mesztés foglalja el, és ami ebből kö­vetkezik, az állattenyésztés. Kevés föl­dön, jól élni csak akkor lehet, ha oko­san, hozzáértéssel gazdálkodnak. Már­pedig Fári Pál agronómus és a többi tsz-gazda azt akarja, hogy a geszti emberek becsületesen, jól éljenek, a tsz nevéhez méltóan, egyetértésben. Csepkó Eta Korai csibét neveinek A Pusztaszőlősi Állami Gazda­ság az elmúlt évben 21000 csibe felneveléséből 54 000 forint bevé­telre tett szert. Ez évben 4 ezer­rel növelik a csibék számát, a be­vételt pedig téli neveléssel fo­kozzák. Már eddig 8000 darab naposcsibét szállítottak a gazda­ságba. A tenyésztési idő lerövidí­tése érdekében megfelelő tápszert alkalmaznak. regtek le az erősödő közösség fe­lett. Azóta a tagság többszörösére szaporodott, az eredmények sok­szorosára nőttek. Erre a rövidke időszakra a tavalyi esztendő tet­te fel a koronát. Felsorolni is sok lenne, hogy mi mindent csináltak, termeltek. Néhány adatot azon­ban mindéképpen érdemes meg­jegyezni. Az éves termelési ér­ték meghaladta a 4 és fél millió forintot. Csak drótfonalból olyan tekintélyes mennyiséget készítet­tek, amiből egy méter magasságú kerítést lehetne húzni Békéscsaba és Hódmezővásárhely között. Két­százötvenegy családnál melegsze­nek a náluk készült hordozható csempekályhák körül. A szövetke­zetiek becsületére válik, hogy leg- fontosab rendeltetésüket: a szol­gáltatási és javítási tevékenységet is évről évre fejlesztik. Elvállalták a hűtőgépek, a mosógépek, a rá­diók, a televíziók, a különféle vil­lamos háztartási berendezések- és készülékek garanciális javítását is, hogy ezzel enyhítsenek a la­kosság gondján. A számok a szol­gáltatás és javítás fejlesztését szemléltetően tükrözik, hiszen ta­valyelőtt több mint 580 ezer fo­rintot tett ki ez a munka, tavaly pedig csaknem 925 ezer forintot. Az idén még előbbre akarnak lép­ni, hogy az igényeket jobban ki­elégíthessék. És ez igén helyes tö­rekvés. A SZORGALMAS munka, amely abban is megnyilvánult, hogy egy esztendő alatt 8 száza­lékkal növelték a termelékenysé­get, megtermetté a maga gyümöl­csét. Tovább gyarapodott a szö­vetkezet vagyona, a tagság között pedig a mérlegzáró közgyűlésen 147 500 forint nyereséget oszthat­tak szét. Ilyen fiatal és aránylag kislétszámú ktsz-nél figyelemre méltó eredmény ez, amely szem- melláthatóan bizonyítja a szövet­kezeti gondolat helyességét. Az életrevaló közösség jó példa rá, hogy az összefogás valóban megsokszorozza az emberek ere­jét. P. P. Tíz nap alatt több mint 5 ezer holdat szántottak fel a gépállomások A Békés megyei Gépállomások Igazgatósaga március 1-óre Is­mét összeállította a dekádjelemtését. Ebben szerepel többek között az idei, 1961. évben végzett összes talajmunka, amely meghaladja a 35 ezer normálholdat. Ebből a talajmunkából közép- és mélyszán­tásra mintegy 18 700 normálhold jut. Az elmúlt 10 napban, február 20-tól március 1-ig a megyében 562 traktorral dolgoztak s fel­szántották több mint 5200 hold földet. CSAL A 01 HÁZ ópité-ff' javítást' fafarozósf vállal boly bon ás \ridák<zn 1 11 Ifi 'II 1 1.1 1 .Qji m I^TIíhi Wii i1 ifiiiiH Hűli) &ÜÚ-MCTTJTId !*i.l KlrHUPW iifcífc. a K/SLAK/isEP/TO ÉS KARBANTARTÓ KTSz GYULA Aj lossy A. u. 4o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents