Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

1961. március 26., vasárnap fa épúj sä a 5 Marták Jjíkésesíit)áu '— Bartók három hangversenyének sajtóvisszhangja — Március 25-en ünnepeltük a magyar zeneművészet halhatatlan alakjának, Bartók Bélának 80. születésnapját. Ez a nap különösképpen kötelez minket arra, hogy összegyűjtsük a Bartók-emlékeket; s az elfeledett ese­ményeket, melyek a bekötött újságok lapjain hírt adnak Bartók Béla me- gyénkbeli kapcsolatáról, szerepléséről ié, a mai olvasók, a Bar tó k-ra jorigók és a zenekultúránkat figyelemmel és gondoskodással ápoló és őrző emberek nagy tábora elé tárjuk. Bartók Béla három békéscsabai hangversenyének sajtóvisszhangját szeretnénk ezúttal ismertetni. A békéscsabai Auróra Kör sok más áldásos közművelődési tevékenysége mellett jelentős munkát fordított Bé­késcsaba zenekultúrájának emelésére, számos hangversenysorozatot rende­zett. Ilyen bérleti hangversenysorozat juttatta el háromszor a békéscsabaiak­nak Bartók Béla zeneművészetének kiváló alkotásait, sót magának Bar­tóknak zongoraművészetébői is adott pompás ízelítőt. Bartók az amerikai és a Szovjetunió- beli hangverseny-kőrútja után a ko­moly sikerű kecskeméti és szegedi hangversenyével a háta mögött 1929. április 7-én tartott Békéscsabán zenei estet. Ez alkalomból a Békés megyei Közlönyben Molnár Antal Bartók mű­vészete címmel méltatja a nagy mű­vészt. A méltatás Bartók zsenije előtti mély hódolat és e csodálatos művészet feltétel nélküli elfogadása jegyében fo­gant. „Bartók új igék, új élet hirdető­je” — írja. — „Bartók Béla legtöbb erővel és eredetiséggel rakta le az új ^«ekuitúra időtálló alappilléreit.‘’ Közlöny Négyszemközt Bartók Bé­lával címmel interjút is közöl. Ebből az interjúból nekünk Bartók egyénisé­géinek hiteles, riporteri hűséggel való megrajzolása és Bartók nyilatkozata mond legtöbbet. A délutáni személy- vonattal érkező Bartókról ilyen képet kapunk: „Energikus profilja csakha­mar kivált, körülnézett. A szeme fia­talosain megcsillant. Hófehér a haja, de sűrű, az arcáról eltűntek a merev vonalak. Semmi póz, teljesein termé­szetes volt, ahogyan beszélt, kérde­zett, intézkedett. A nevetése szelíd, mint a gyermekeké, őszinte és kedves és közvetlen.” Bartókra kellemes benyomást gya­koroltak a vidéki hangversenyei, és ezért kedvezően nyilatkozik ezen váro­sok zeneműveltségéről: — „Nekem a vidék a fontosabb, és kedvesebb a fővárosnál. Itt lehet kultúrát fejleszr- A vidék tiszta és józan, a talaja ítélete pedig erős es romlatlan.” A riporter szerint Bartók önmagáról nem szívesen beszélt. Hosszas unszo­lásra, végül arra a kérdésre, hol sze­retik kompozícióit, azt feleli: — „So­kat játszanak tőlem, de többnyire nem jól. Rosszul értenek meg, még a leg­nagyobb zenekarok is. Nagyszerű él­ményeim vannak azonban Erfurtban, ahol a filharmonikusok felejthetetlen interpretálást nyújtottak, egy egészen fiatal karmester vezényletével...” — Az újságíró sikerei iránt is érdeklő­dött. Bartók idegesen oltogatta a ciga­rettáját, és halkan, lesütött szemmel mondta: — „Nehezek az én dolgaim, és nem. is mindenkinek valók. De ta­lán majd egyszer... majd egyszer...!” Hangversenye Békéscsabán is sikert hozott. A Közlöny eredeti tudósítása, melyben Bartókot „a magyar zeneköl­tők fejedelmének”, „a ma élő muzsi­kusgeneráció egyik legnagyobb alak­jának" tiszteli, beszámol a kultúrpa­lotában rendezett estről. A műsoron Marcello B-dur szonátája, Scarlatti A- dur szonátája, della Ciacia C-dur Can- zorneja, Beethoven Les Adieux-szoná- tája, Kodály Székely keservese és Sír­felirata valamint Bartók Allegro bar- baroja, elégiája, a Szabadban három hangulatfestő része, Preludio all Ung- hei^seje és végül Liszt Vándorlások éveiből szerepelt. A forró sikerű hang­verseny közönségének Bartók ráadásul még eljátszotta az Este a székelyeknél és a 6 román tánc című szerzeményeit. (Tollvégre kívánkozik, s nem hagy­ható el: a békéscsabai lapokon kívül a megyei újságok hallgatnak az ese­ményről. A Békés című gyulai lap a Közművelődési Egylet hangversenyé­ről áradozik, amelyen Hegedűs Lóránt nyug. pénzügyminiszter is felszólalt!) Az Auróra Kör 1931-ben is, amikor Bartók az 50. születésnapját ünnepelte, akart Bartók-hangversenyt rendezni. Ez azonban meghiúsult. Bánók legkö­zelebb csak 3 év múlva, 1934. február 15-én tudott Békéscsabára jönni. Ezen az esten csak Bart ók-műv^k szerepel­tek. A hangverseny címe is erre utalt: „Bartók-ünnep”. Az előző évben Kodályt látták ven­dégül, s mind a Békés megyei Köz­löny, mind a Körösvidek cikkírói meg­különböztetett kitüntetésnek érzik, hogy egymást követő két évben a ma­gyar zeneművészet két legkiemelke­dőbb alakját üdvözölhetik Békéscsa­bán. Bartók tiszteletére, ahogy Kor- niss Géza, akkori kultúrtanácsnok a Békés megyei Közlönynek tett nyilat­kozatából kiderül, új hangversenyzon­gorát vásárolt az Auróra Kör, s első ízben Bartók lesz a megszólaltató ja. A hangverseny a színházban volt. A mű­sor gerincét Bartók magyar és szlo­vák népdalai alkották. Közreműködött Elek Szidi énekmüvésznő és az Iparos Dalárda. A megnyitó beszédet dr. Südy Ernő tartotta, melyben Bartók zené­jének jövőjéről szólt. Bartók fellépé­séről a Körösvidék így ír: „Különös, eredeti hangulat feszült át a nézőtéren, amikor az őszhajű Bartók magánszá­ma következett. Nagy szemei élesen tekingettek a kottára, és az új zon­gora pedig hűen engedelmeskedett an­nak a mesteri kéznek, amelynek játé­kát visszafojtott lélegzettel élvezte a hallgatóság. Ez volt a „Gyermekeknek” nevezett magyar ás szlovák sorozat." . A lapok — kissé túlozva — dicsérik a csabai közönség magas zenekultúrá­ját: a hallgatóság — kivéve a szlovák népdalokat — csaknem valamennyi Bartók-számot ismerősként fogadott. eszembe: „Ember, büszkén hang­zik ez a név”. * A három muronyi termelőszö­vetkezet tagsága február 11-én, szombaton délelőtt tartotta egye­sülő gyűlését. Az állami gazdaság nagyterme zsúfolásig megtelt. A menyezetről farsangi díszletek csüngtek alá, lampionok, papír­virágok, tarka szerpentin-szala­gocskák. A hangulat is ünnepi volt. Odakint tavaszi napsütés ragyo­gott az imitt-amott még fehérlő hóbuckákon. Egy őzike közel merészkedett az épülethez, s okos szemével bámulta a sokaságot. Az ember művelte vidék — a gazda­ság — befogadta ezt a jámbor kis vadat, s hálából az őzike befogad­ta az embert. Az egyesült tsz Lenin nevét vet­te fel. Soha méltóbbat ennél. Hi­szen azt az utat, amelyen most dolgozó parasztságunk is elindult, Lenin dolgozta ki, nagy tapintat­tal, végtelenül nagy humanitással. Megválasztották az elnökséget. Egyhangúlag, egy akarattal. És ez az új vezetőség „méltó akar len­ni a tagság bizalmára” — mondot­ta Kiss Máté elvtárs, a muronyi Lenin új elnöke. Aztán vörös nyakkendős úttö­rők sorakoztak a színpadon. Vi­rágcsokrokkal, vidám dalokkal köszöntötték az elnökséget és a tagságot. Arra kérték szüleiket, hogy még nagyobb odaadással dol­gozzanak érettük — valamennyi ünkért. Régen elverték a delet már az iskola harangján, amikorra vége lett a gyűlésnek. Az emberek be­szélgetve indultak haza. Mindenki terveket forgatott a fejében, min­denki jót akart a közösségnek és önmagának egyaránt. A tavasz pedig rohamosan kö­zeleg. A medve éhesen kószál az erdőben... Az új, nagy tsz tagsá­gára munkás hétköznapok várnak, hogy legyen vetés és legyen ara­tás! Gazdagabb, egyre gazdagabb aratás. . GULYAS SÁNDOR (Folytatjuk) A szlovák népdalok műsorra tűzése a polgári és a kormánypárti sajtót bizo­nyos megütközésre késztette. Nyiltan nem mernek támadni, a beszámolók nem tartalmaznak véleményalkotást, s ha van is, mellébeszélő ízzel készült. A Körösvidék megjegyzi, hogy a kö­zönség sokszor megkésve tapsolt. De az okot nem magyarázza. Bartók, noha a lapok tartózkodóak, (érthető oknál fogva) mégis megked­velte a csabai közönséget. Megdicsér­te az új pompás zongorát, s kijelen­tette, hogy a csabai közönséget job­ban szereti a pestinél. Hogy ez nem­csak udvarias gesztus volt tőle, bizo­nyítja az is, hogy a következő évben ismét vendégszerepel Békéscsabán. Kedves ajándékkal lepték meg a gye­rekek is. Díszes albumot nyújtottak át neki. Az albumban Bartók-kották vol­tak, illusztrációkkal. A fedelén ezzel a szöveggel: Bartók Bélának — a gyer­mekek. 1935. március 10-én Zathureczky Ede hegedűművésszel együtt tartott hang­versenyt. A hangverseny a választási küzdelmek tobzódásának kellős köze­pén hangzik el. A demagóg hangú, szélsőséges Körösvidék a hangverseny­ről csak éppen a hirdetést közli, el van foglalva a kortesjelszavak, félrevezető, hazug ígéretek közlésével. A Békés megyei Közlöny a beszámolója beveze­tőjében is erre utal: Azok számára, akik a ma hétköznapjának nehezen elviselhető ökölharcából a művészetek birodalmába menekülve keresik az él­tető harmóniát, vigasztalódhattak Bar­tók Béla és Zathureczky Ede hangver­senyén. A Horthy-rendszer választási komé­diája ellenére a színházat megtöltötte a közönség, mintha valóban a művé­szet jelentett volna védelmet e ke­gyetlen renddel szemben. Az est ki­robbanó sikerű volt. A ltangvenseny első részében Brahms A-dur hegedű- zongora szonátáját, Debussy szonátáját és Beethoven Kreutzer szonátáját in­terpretálta a két művész. Két Bartók- mű vet is játszott Zathureczky a szerző kíséretével. Az I. rapszódiát és az ere­detileg zongorára írt szonatinát, ame­lyet Gertler Ede hegedűművész hang­szerelt át. „Mindkét mű Bartók mű­vészi fejlődésének ún. „harmadik pe­riódusából” való., amikor művészeté­ben már kikristályosodott tisztaságban érvényesül a kelet-európai népi ze­nék alapján kialakult új bartóki for­manyelv’* — ismerteti a bemutatott müveket a beszámoló. Ez a három hangverseny vázlatos története. Mind a három adalékot szol­gáltat Bartók életművéhez. Mind a há­rom bizonyítéka annak, hogy Bartók művészete nem idegen nekünk, hogy művészetének nálunk hagyományai vannak. E hagyományra bizton számít­hatunk és építhetünk. Májusban a Bartók- és a Liszt-évfor­duló alkalmából zenei hónapot rende­zünk megyénkben. Minden városban és községben hangzik majd el vagy egy hangverseny, "vagy egy ismeret- terjesztő előadás. így minden me- gyénkbelihez eljutnak Liszt és Bartók muzsikájának halhatatlan dallamai. Az ifjú Bartóknak számos kapcsolata van Békés megyével. Szép és dicséretes vállalkozás lenne Bartók valamennyi Békés megyei vonatkozását csokorba gyűjteni. Hisszük, hogy az évforduló és a nagymérvű ünneplés eredményes se­gítséget nyújthatna e munkának. Krupa András Új műsorral mutatkoznak be április 2-án a szeghalmi színjátszók (Tudósítónktól) A szeghalmi járási művelődési ház színjátszói felszabadulásunk 16. évfordulója tiszteletére új műsorral lépnek a közönség elé. A csoport április 2-án este az Egy falat boldogság című zenés vígjá­tékkal lép fel. Április 4-én este pedig bemutatják a Piros madár cí­mű egyfelvonásos színdarabot. Az ünnepi esten fellép a sárréti ének-, zene- és táncegyüttes is. Fásítási nap A KISZ csorvási szervezete az úttörőkkel együtt március 25-én fásítási napot tartott. A fiatalok ezer facsemetét ültettek el a köz­ség területén. Elhatározták, hogy KISZ-fasort létesítenek, amely sok év múlva is emlékezteti majd a résztvevőket a közösen végzett munkára, az együvé tartozásra. A faültetésbe a KISZ-en kívüli fia­talokat is bevonták. Rádió- és televízió műsor HÉTFŐ 1961. MÁRCIUS 27. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Reggeli hangverseny. 9.00 Mesemondó kistarisz- nya... 9.20 Vidéki népi zenekarok mű­sorából. 10.00 Hírek. 10.10 Szórakoztató zene. 11.00 A harmadik fiú. 11.30 Fúvós­zene. 12.00 Hírek. 12.10 Operarészletek. 13.00 Henri Lambert sorsa. 13.2C Köny- nyű zene. 13.55 Napirenden... 14.00 Heti zenés kalendárium 15.00 Hírek. 15.10 Üt- törő-híradó. 15.30 A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel. 15.45 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 16.00 Szív küldi... 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 If­júsági őrjárat. 18.00 Zenés ajándékmíí- sor a Hazafias Népfront gyöngyösi bi­zottságának. 18.40 Szóljon hozzá! 19.00 Zenés útinapló Argentínáról. 19.40 Ver­di: Don Carlos. 19.50 Jó éjszakát, gye­rekek! 20.00 Esti krónika. 20.30 A cso­dadoktor. 21.30 Szerelmes népdalok. 22.00 Hírek. 22.15 Tánczene. 23.00 Ze­nekari hangverseny. 24.00 Hírek, o.lü filmzene. 0.30 Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ: 8.00 Hírek. 14.15 Me­zei csokor. 14.40 Holnap reggel. 15.00 Tánczene. 16.00 Hírek. 16.05 Külpoliti­kai kalauz. 16.15 Kórusok. 16.35 A sza­badulás napja. 16.55 Szterszky Adrien­ne (ének) és Fejér Sándor (hegedű) hangversenye a stúdióban. 17.30 Két gyár — két boríték. 17.45 A Bauer fú­vószenekar játszik. 18.00 Hírek. 18.05 Szépirodalmunk fejlődése Haragos községben. 18.25 Klasszikus operettek­ből. 19.00 Hírek. 19.05 Glazunov: V. (B- dúr) szimfónia. 19.40 Falurádió. 20.00 Népek zenéje. 20.25 Könnyű zene Pá­rizsból. 20.45 Sporthíradó. 21.00 Hírek. 21.05 Folyók muzsikája 21.50 Harc 21,30 Hírek* Ugandáért. 21.50 Operafinálék. 23.00 Hí­rek. KEDD, 1961. MÁRCIUS 28. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Derűs per­cek... 9.00 Moha bácsi, a törpe... 9.20 Iskolai kórusok énekelnek. 9.40 Blahá- né. 10.00 Hírek. 10.10 Lányok, asszo­nyok... 10.30 Bartók-művek. 11.00 Ge- wert úr. 11.20 Dalibor Brázda zenekara játszik. I2.oo Hírek. 12.10 Keleti fúvós- muzsika. 12.25 Magyar nóták. 13.00 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 13.20 A Máday—Ifj. Nagy-együttes játszik. Kállai Judit énekel. 13.40 Ügyes kezek. 14.00 Szovjet dalok. 14.15 A nevezetes rakéta. 14.35 Fiatalok zenei újságja. 15.00 Hírek. 15.10 Egy falu — egy nóta. 15.30 Élőszóval — muzsikával. 17.40 Szót kérünk... 18.00 Zenaida Paly éne­kel. 18.15 Neve: Adolf Eichmann. 18.30 Tánczene. 19.05 Gyári sziréna. 19.25 Csajkovszkij: Vonósszerenád. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Lili bárónő. 21.30 Katonatörténet. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel... 22.25 Csillagbál... 23.15 Tosca. 24.00 Hírek. 0.10 Verbunkosok, katonadalok. 0.30 Himnusz. PETŐFI RÁDIÓ: 8.00 Hírek. 14.15 Könnyű zene. 15.10 Sipulusz két hu­moreszkje. 15.32 Magyar tájak dalai­ból. 16.00 Hírek. 16.05 Magányos far­kas. 16.25 Händel: Vízizene. 17.15 Idő­szerű nemzetközi kérdések. 17.25 A nürnbergi mesterdalnokok. 18.00 Hírek. 18.05 Az Észt Rádió fúvószenekara 'át- szik. 18.30 Majakovszkij elmondja éle­tét. 19.00 Hírek. 19.05 Tánczene. 19.40 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 20.00 A MÁV szimfonikus hangversenye a stúdióban. 21.00 Hírek. 21.05 Távlataink. 21.30 Verbunkosok, népdalok, csárdá­sok. 22.00 Kamarazene. 23.00 Hírek. 23.15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ: 18.00 Gyár vagy nevelő­intézet? 19.00 Szünet. 19.15 TV Híradó. 19.30 Kubai hétköznapok. 19.40 Kis hangulat. 19.50 Foma Gorgyejev. Kb. ? 4 karja tudni a legfrissebb híreket és hogy mi történt a megyében ■ Olvassa íi Népújságot Augusztusban — novemberben Warszawa, Moszkvics, Skoda-Oktávia, Wartburg, Trabant l gépkocsit nyerhet, ha április 30-ig gépkocsi nyeremény betétkönyvet vált? B’elvilágosítást nyújtanak: az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok. (x) SZABADSÁG MOZI. Békéscsaba; Március 23—29: Serdülő lányom. K: h. 6, 8, vas. 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Március 23—26: Balti égbolt. K: h. fél 6, fél 8, v. fél 4.,fél 6, fél 8. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. Március 23— 26: Öz, a csodák csodája. K: h. fél 6. fél 8, vas. fél 4. fél 6, fél 8. SZABADSÁG MÖZl, Gyoma. Március 24— 26: Ballada a katonáról. Kezdés h. 7, vas. 3, 5, 7. ERKEL MOZI. Gyula. Március 24—26: Romeo, Júlia és a sötétség. Kezdés h. fél 6, fél 8, vas. fél 4r fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Március 23—26: Egy tiszta szerelem története. Kezdés h: 5, 7. v: 3. 5, 7. BÉKE MOZI, Orosháza. Március 23—28: Próbaút. Kezdés h: 5, 7, v: 3. y 5, 7. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Már­cius 24—27* öt perc a paradicsom­ban. Kezdés h. fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6. fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI Mezőko­vácsháza. Március 24—26: Messzi ut­ca. Kezdés h. 7. vas. 3, 5. 7. BÁSTYA MOZI, Békés. Március 23— 2*;: Magasabb elv. Kezdés h: 6, 8, v: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Március 24— 26: Tacskó. Kezdés h. 8, vas. 4. 6, 8 órakor. TÁNCSICS mozi. Szarvas. Március 23— 26: Kenyér, szerelem. Andalúzia. Kezdés h. 5, 7, vas. 3, 5, 7. ADY MOZI. Szeghalom Március 24— 26: Tamangó. Kezdés h. 7, vas. 3, 5. 1,

Next

/
Thumbnails
Contents