Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-23 / 70. szám
4 NÉPÚJ SÄG 1961. március 23., csütörtök Saját életüket ábrázolják színpadon a mezőkovácsházi színjátszó csoport tagjai Mezőkovácsházán az Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben Balázs Tibor fiatal pedagógus irányításával színjátszó csoport alakult. Elhatározták, hogy Tóth Lajos orosházi gimnáziumi tanár,, fiatal írónak a viharsarki parasztság időszerű problémáit tükröző három- felvonásos drámáját adják elő. Az egyes szerepeket olyan paraszt- emberek és községi vezetők alakítják, akikről a szerző művét alkotta. így például a színműben szereplő termelőszövetkezeti brigádvezetőt idős Varga András, az Üj Alkotmány Tsz üzemegységvezetője, a tanácstitkárét Dinya Lajos, a szövetkezet pártalapszervezetének titkára, az iskolaigazgatóét Cs. Tóth Imre helybeli pedagógus alakítja, s a többi szerepet is maguk a szövetkezet tagjai, asszonyai, fiataljai játsszák, Balázs Tibor rendezésében. A darabot a tervek szerint április 4-én mutatják be a mezőkovácsházi járási új művelődési házban, majd Orosházán és a környező községekben, termelőszövetkezeti központokban is előadják. Dexséry László előadássorozata megyénkben Dezséry László, a Magyar Rádió főmunkatársa hétfőn délután 5 órakor Mezőhegyesen a művelődési • otthon nagytermében, este 7 órakor pedig Mezőkovácsházán Gyermeknevelés a családban címmel tartott előadást. Az előadást sokan hallgatták meg, majd vitát rendeztek az elhangzottakból. A vita során az előadó sok kérdésre adott hasznos választ a nagyszámú hallgatóságnak. „(^MiLadi höi“ 1961 „Fentiül a kapa most, létévé [a gazda, Csíkos tarisznyáját a szegre lakasztja...” A lenyugvó nap sugára a még lombtalan akác gallyai közt néz be a nyitott konyhaajtón. Az ólban két lábra állnak a kocák, az istállóban Lenke tehén kéri a vacsorát. Virágnak, a fiatalasszonynak ezer keze nőhetne, hogy eleget tegyen a sok kérő szájnak. Még a frissen kelt csirkék se nyugosznak a kendővel takart garabolyban, anyjukra csipognak, a sarokban tojást kotyogó kotlóra. Nem kell most a vendég, de ha már itt van, jószívvel fogadják, kőtt-palacsintával kínálják, ez készült vacsorára a csirkepaprikás mellé. — Levágtuk a „Gézát” — kotnyeleskedik a ház egyetlen gyermeke, a 8 éves Gyurka gyerek. — Ü-ú-úgy sajnáltuk anyuval, de tyúkot nem vághattunk, tojnak meg kotlának. Gézáért meg nem kár, úgyis bábakakas volt. A háziasszony fedőt tesz „Géza” illatozó földi maradványaira, fakanállal csap a palacsintás tálban kotorászó gyermeke kezére, aztán „lükök a tehénnek egy kis szárat” kiáltással elszáguld az istálló felé. Űtközben megáll, a végtelen síkságon átfut a szeme, majd megakad a zöldülő heretáblában mozgó, egyre növő kis ponton. — Jön már a gazdánk — mondja vidáman, ahogy beér a házba. — Jön már apu! — ugrál a kisfiú. — Jön a gazda — szűköl Lindi kutya, s szemét behunyva, nedves orrát az ismerős szagot hozó szél elfogy a „Géza” csirke utolsó darabja is, csontján a cica és a kutya rágódik. Gyurka gyerek meg egy csokoládészeletet majszol és közben a rádión állomást keresgél. A gazda a disznóól körül végzi az esti tennivalót, a gazdaasszony mosogat. A nap már a látóhatár szélébe kapaszkodik, majd elmerül a szürkületben. Pusztaottlaka — Bagó falu lámpagyöngysora felcsillan az éjszakában. A lebontásra váró elhagyott tanyából kuvikok szállnak égerészni. Függönyök lebbennek az ablakokon, dunyhák magasodnak a megvetett ágyakban. A kis család nyugovóra tér, békében, szeretetben, az új napba vetett hittel. H. I. Tudósítókról, levelezőkről „Többet írjanak életünkről, gondjainkról és sikereinkről” — mondották több községben a napokban megtartott Népújság- ankétokon. Valóban nem egyszer előfordul, hogy egy-egy községről hónapokig nem írunk az újságban. Ennek egyik oka az, hogy a hivatásos megyei újságírók a, községek és kisebb települések mindegyikébe nem képesek rendszeresen eljutni. Ez egymagában nem is lenne baj. A lapnak nem célja, hogy nagyszámú apparátussal dolgozzon. A kommunista újságnak viszont éppen egyik fontos sajátossága, hogy szerkesztésében részt vesznek a munkások, a parasztok és az értelmiségiek is, az olyan emberek, akik önzetlenül fáradoznak azért, hogy hírt adjanak környezetük életéről. Sajnos azonban egy-két helyen ma sem nézik jó szemmel a tudósítót vagy a rendszeres levelezőt, nem támogatják, nem segítik kellően. A Népújság is, mint minden más lap, csak akkor töltheti be igazán a feladatát, ha a hivatásos szerkesztők mellett a munkáslevelezők és tudósítók sokasága tevékenykedik. Ez csak úgy érhető el, ha a lap aktíváinak szervezésében, nevelésében a hivatásos újságírók mellett ilyen irányú tevékenységet folytatnak a helyi pártbizottságok és pártszervezetek is. Nem egy pártszervezetben a helyi tudósítókat különálló embereknek tartják és csak akkor és annyiban kerülnek szóba, ha valamit nem sikerült úgy megírni, ahogyan kellett volna. Az említeti kérdésekről abban a pártszervezetben gondolkodnak helyesen, ahol a taggyűlés és a vezetőség erőfeszítéseket tesz levelezők és tudósítók felkutatására, s megbízzák őket: írjanak a község életének fontos eseményeiről. A munkások, parasztok és értelmiségiek közül ilyen úton kikerült tudósítókat és levelezőket saját aktíváiknak tekintik, megbízatásukat fontos pártmunkának tartják. Ez a helyes álláspont. Ott, ahol még nem forrt ki ilyen szemlélet, igen hasznos lenne, ha a taggyűlésen vagy vezetőségi ülésen az idevágó napirenden belül, e feladatnak nagyobb fontosságot tulajdonítva többet foglalkoznának a levelezőkkel. Ennek a munkának eredményeképpen növekedne a levelezők és tudósítók száma, tovább erősödne a pártlap és a dolgozók kapcsolata, a község lakossága és a pártszervezetek még jobban magukénak éreznék a megyei Népújságot, mert több helyi jellegű írás jelenne meg életükről, gondjaikról és nem utolsósorban munkasikereikről. B. Z. iHHimiiiiiiiiiiiuiiiiiiiHiiiiiiniiiiuHiiniiiniiinui A magyar gyógyszer világmárka gondolat gyógyszergyártásunkról — Itt a tavasz! Családi házak építésé!, alakítását OTP-köicsönnel vagy készpénzfizetéssel vállaljuk Asztalos, kőműves, ács, villanyszerelő, vízvezeték és bádogos részlegeink mindenkor kisipari minőségi munkával és figyelmes kiszolgálással állunk kedves megrendelőink rendelkezésére. Tervezési munkát is vállalunk! Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! Vésztői Vegyes Ktsz vezetősége Vésztő, Kossuth Lajos u. 44. Telefon: 40. (x) felé fordítja. És pár perc múlva az erős tavaszi naptól lesült arcú, erős, egészséges férfi, Öreg Gyuri, leteszi a kapát a folyosóra. Arca fáradt, de szíves mosolyú, válláról nem csíkos tarisznyát, de sárga bőrtáskát akaszt a fogasra. S az ügyes asszonykézzel sokszínűre festett falú kiskonyhában Arany „Családi köré' -nek meleg derűje támad. Öreg György arcán is szántott már egy-két barázdát az élet, habár a legszebb férfikorban van. De a mai nap inkább gondűző volt, mint gondhozó. Zárszámadás óta ez volt az első nap, hogy megkezdhették a tavaszi munkát, öt a krumplivetők közé osztották be. A felesége élénken érdeklődik, ki volt a „párja” a munkában, ki vetette a fészekbe utána a burgonyát. No, az külön öröm, hogy egy boszorkányosán ügyes fiatalasz- szony — s így még fél sorral mindig előbbre vannak a többinél. Tizenhét hold a mai napi teljesítménye, s aztán egy kis gyors fejszámlálás, meglesz-e a másfél munkaegység —, mert ennyire- „ütemezték” be a munkát. Mire elfogy a nap története — — Néhány érdekes Még ma is vannak, akik a külföldi gyógyszereket istenítik és nem bíznak a magyar készítményekben. Erre utal egyik SZTK- beteg érdekes gyógyszerkalandja is, melyet a napokban mesélt el az orvosi rendelő előtt várakozó betegeknek. Az idős bácsi arról beszélt, hogy kérte az orvost, neki külföldi gyógyszert írjon fel. Az orvos megmagyarázta, hogy kitűnő magyar gyógyszereink vannak. Ű azonban nem nyugodott meg. Budapesti rokonától megtudta, hogy az éppen Egyiptomba indul szerszámgépeket átadni. Megkérte őt, hogy szerezzen neki külföldi gyógyszert. A rokon Egyiptomból azt írta, hogy tolmács útján érdeklődött, beszerezhető-e ott a nevezett gyógyszer. A tolmács biztató választ adott, mely szerint jelenleg nem kapható ugyan a gyógyszer, de külföldről nagyobb szállítmány érkezik. Ügy is történt és a rokon megküldte a különleges külföldi gyógyszert. — Izgatottan olvastam el a gyógyszeres doboz minden betűjét, bár abból nem értettem egy szót sem. A dobozt letettem, majd ismét felvettem — magyarázta az öreg a hallgatóságnak —, aztán egy különös szó tűnt fel rajta: „Békési". Gondoltam, külföldön is írhatják „Békési”. Feleségem kinevetett és azt mondta, külföldről magyar gyógyszert kaptam, ugyanis a békéscsabai „Békési” elnevezésű nyomda alkalmazza ezt a jelzést az általuk készített gyógyszeres dobozokra... — így beszélte el az idős bácsi különös történetét és még hozzátette, hogy a gyógyszert eldugta és sokáig nem szólt az esetről senkinek, mert belátta, hogy az orvosnak igaza van. E kis történet is bizonyítja, téves azoknak a felfogása, akik lebecsülik a magyar gyártmányú l gyógyszereket. Tényekkel bizo nyitható gyógyszergyártásunk fejlettsége. Említésre méltó, hogy eddig kb. 450 „törzskönyvezett” gyógyszert állítunk elő. A hagyományos gyógyszereink mellett megtaláljuk a gyógyászatban használatos legújabb bevált készítményeket is. Szakembereink a gyógyszerek minőségét alaposan és körültekintően ellenőrzik. Megemlítem, hogy 1959. évben megjelent az V. Magyar Gyógyszer- könyv követelményei más országok gyógyszerkönyvével összehasonlítva a legszigorúbbak egyikének mondható. A magyar gyógyszeripar készítményei keresett cikkek külföldön. Kiváló minőségűek az ember és nem utolsósorban említhető állatgyógyászatban használatos oltóanyagaink és gyógyító savóink. Ennek köszönhető, hogy a teljes gyógyszeripari termelésünk egyharmadát exportáljuk. A Chinoin, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár készítményeit mintegy 60 országban ismerik. A Szovjetunión, Kínán, az európai és ázsiai népi demokratikus országokon kívül a magyar gyógyszerek ismertek és jó hírnévnek örvendenek Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban, a skandináv államokban, Svájcban, Törökországban, Egyiptomban, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Kanadában, Indiában és egyéb, közelés távol-keleti országokban is. Gyógyszeriparunk fejlettségét bizonyítja az, hogy saját szabadalom alapján előállított készítményeinkre eladási szerződéseket kötöttünk olyan nagymultú gyógyszeriparral rendelkező országokkal, mint a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia és Ausztria. Pártunk Központi Bizottsága nak kongresszusi irányelvei szerint népgazdaságunk fejlődésiének egyik kulcskérdése a vegyipar gyors és nagyarányú fejlesztése. Vegyiparunk egyik legkorszerűbb ága, a gyógyszeripar fejlesztése mind a belföldi ellátás, mind az export szempontjából feltétlenül indokolt. Vegyiparunk fejlesztése lehetővé teszi, hogy a jövőben is felvehetjük a versenyt a fejlett gyógyszeriparral rendelkező országok készítményeivel-, mind technológiai, mind hatástani szempontból. A baráti országok közötti munkamegosztással a magyar gyógyszeripar évről évre bővülő termelési és értékesítési .lehetőségekhez jut. 1960. év áprilisában KGST- tárgyalások keretében Budapesten steroidkonferenciát tartottak. Szintén 1960. évben rendezték meg hazánkban a gyógyszerterápiás konferenciát, amelyen a magyar szakembereken kívül részt vettek az összes szocialista országok képviselői, az európai tőkés országok és az Egyesült Államok szakemberei is. Tudósaink nemzetközi konferenciákon értékes előadásokat tartottak, hol a megjelentek elismerésüket fejezték ki gyógyszer- iparunk szakemberei iránt. Ügy érzem, a felsorakoztatott alapos tények eloszlatják azoknak az embereknek téves felfogását, kik gyógyszeriparunk készítményeit lebecsülik, s csak a „külföldi”-t látják jónak, holott külföldről is magyar gyógyszert küldenek. Minden beteg felé az a kérés, bizalommal forduljon becsületes orvosainkhoz, kik bizalommal külföldről ajánlt kitűnő magyar gyártmányú és Magyarországon is bőven kapható gyógyszerekkel igyekeznek tudásuk legjavát adni, minden betegei meggyógyítani. Süli Ferenc Irodalmi hétfő és Beethoven-est Hétfőn, március 20-án este két jelentős kulturális esemény szín- ilye volt Békéscsaba. A Megyei Könyvtárban a Tudományos Is- eretterjesztő Társulat és a könyvtár szervezésében dr. Halász őd egyetemi tanár színvonalas előadás keretében ismertette és ösz- efüggéseiben mutatta be az újabb német irodalmat. Előadásában tért a XX. században élő német írók munkásságának méltatására, könyvbarátok nagy tetszéssel fogadták az előadást. A másik kulturális esemény a Jókai Színházban játszódott le. Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar V. bérleti-estjét tartotta, zenekar élén Kóródy András érdemes művész, a Magyar Állami peraház karmestere állt, a zongoránál Szabó Zsuzsa, a Budapesti ilharmónia művésze, Beethoven kiváló tolmácsolója, a III. Leonó- i nyitány, a C-móll zongoraverseny és az V. szimfónia előadásával ivívta a békéscsabai zenerajongók elismerését.
