Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
1961. február 16., csütörtök NÉPÚJSAG 5 SPORT» SPORT-SPORT Jól sikerült a városi asztalitenisz-verseny Békéscsabán Vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium tornatermében rendezték meg a városi asztalitenisz-bajnokságot. A versenyen 92-en indultak. Először a férfi és női egyéni bajnokságot bonyolították le. Amint az várható volt, a felnőtt egyéni bajnokságot Balázs (Békéscsabai Dózsa) versenyzője nyerte. Igen színvonalas és szemet gyönyörködtető játékot mutatott a versenyző. Különösen kitűnt a védekező technikájával. Második Lukács, míg harmadik, negyedik Budai, illetve Botyánszki lett, ugyancsak a Békéscsabai Dózsa versenyzői. A férfi egyéni ifjúsági bajnokságot Farkasvölgyi (Békéscsabai Dózsa) nyerte, második Papp (Bcs. Postás), harmadik Borbola (Bcs. gimnázium), negyedik Kerekes (Bcs. gimnázium). Ezzel egy időben került sor a női egyéni küzdelmekre is. Sajnos, itt felnőtt bajnokságot nem lehetett rendezni, mivel a versenyen csak ifjúságiak jelentek meg. Amint ezt vártuk, a bajnokságot Kerekes (Bcs. gimnázium) nyerte, 2. Sebő, 3. Papp, 4. Timkó. Az egyéni bajnokság befejezése után a páros mérkőzéseket rendezték meg. A férfi felnőttben a Balázs—Botyánszki páros bizonyult a legjobbnak és veretlenül lettek az elsők. 2. Juhász—Budai, 3. Kitzing—Molnár. A férfi ifjúságiak párosát Farkasvölgyi—Kerekes-pár nyerte. 2. Papp—Borbola, 3. Deák— Vitaszek, 4. Nagy—Gonda. Vegyespárosban kemény küzdelem alakult ki, s végeredményben a Botyánszki—Kerekes-pár lett az első, 2. Sebő—Valentínyi, 3. Timkó—Kitzing, 4. Papp—Papp. A városi bajnokság befejezése után a versenyzők a megyei bajnokságra készülnek, amit előreláthatólag két hét múlva rendeznek meg Békéscsabán. Az Orosházi Spartakusz birkózói iól szerepeitek a Béke és Barátság Kupa versenyén Vasárnap Mezőhegyesen rendezték meg az ifjúsági birkózó Béke és Barátság Kupa versenyét. Az Orosházi Spartakusz birkózói 29 ponttal elhódították a II. helyezést. A csapatból különösen jól szerepelt: Fekete Bálint, Fekete István, Tóth Miklós, Berta Károly, Juhász Jenő, Mórocz Sándor és Szakács Sándor. A versenyen indultak a fiatal gyomai birkózók is és 14 ponttal a III. helyezést érték eL ^ Sportakadémiai előadást rendeznek Békéscsabán A Békés megyei Testnevelési és Sporttanács sajtó agitációs és propaganda bizottsága Békéscsabán is megrendezi a sportakadémiai előadássorozatot. Az első előadást február 18-án délután 3 órakor tartják Békéscsabán, a Brigád Filmszínházban. Az előadás címe: A modern edzésrendszer. Előadó Volen- tik Béla, a magyar úszóválogatott edzője. Az előadás után a firenzei 1960- as olasz—magyar válogatott labdarúgómérkőzést és más sportfilmeket vetítenek. Az előadás meghallgatása díjtalan. A szívük biztosan hazahúz... Az égen szürke hófelhők kerge- tőznék és az utcán latyakos patakokban folyik a hóié... Az emberek kerülgetik és a szemerkélő esőben siet mindenki... Az orosházi Táncsics Gimnázium szürke épülete mint szilárd vár néz szembe a várossal, s ablakszemei furcsán szemlélik ezt a téli utcát. Az előcsarnokban csend, kihalt a pódium, s a falon a tablók egykedvűen vesznek tudomást arról, hogy kinek a léptei verik fel a folyosó csendjét. A tanári szobában néhány tanár a következő órára készül, az egész épületben „tapintható” a csend. Felberreg a szünetet jelző csengő, s a folyosó sokszorosan veri vissza a diákok lármáját. A gimnáziumnak 694 tanulója van, egyike legnagyobb gimnáziumainknak. Az elmúlt hónapokban lezajlott oktatásireform-vita nem maradt hatástalan erre a gimnáziumra sem. A tanári kar, de a szülők is, sőt a tanulók is élénken vitatták, mi is legyen a sorsa ennek a gimnáziumnak. Orosháza azon kevés alföldi városok közé tartozik, ahol minden lehetőség megvan arra, hogy iparosítsák, hiszen a föld mélyéből feltörő gáz nemcsak alapanyagot, hanem energiát is jelent. — Üveggyár épül — mondják az orosháziak nem kis büszkeséggel, s már arra gondolnak, hogy akár ők is, de fiuk biztosan az üveggyár munkása lesz. a A traktoros ® osztály Persze ne gondolja senki, hogy Orosháza már ipari város, hogy itt csák hírből ismerik a mezőgazdaságot. Orosháza határa mindig /jlfl'C’h't ú'lcci'í'&U iff• • • Mint minden újságíró, én is valami különöset, valami érdekeset akartam tőle hallani. Ha mást nem, legalább azt, hogy magáról, az életről beszéljen. Azonban ezt ba vártam. Pallér Sanyi bácsi sokkal szerényebb annál, mintsem ezt tegye. Amikor életéről faggatom, csak azt tudom meg tőle, hogy pályafutását mint kistisztviselő kezdte, majd két és fél évtizedig — vagyis a felszabadulás évéig — mint könyvelő dolgozott egy vállalatnál. Hogy a 25 éves könyvelőség alatt mennyire becsülték meg, mint kiváló képzettéggel rendelkezőt, s csak a munkának élő embert? Erről egy szót sem hallottam Pallér Sanyi bácsitól. XJgyan mit is mondott volna? Mint a múlt megannyi kistisztviselője, ő is annyit dolgozott, amennyit csak bírt. S amikor minden hónapban felvette a busásnak megközelítően sem mondható fizetését, abban a tudatban ült ismét asztalához, hogy legalább egy hónapra van miből élnie. A felszabadulás évében Sanyi bácsi életében is változás történt. Becsukta magamögött a vállalat kapuját, amelyben negyed századot könyvelői munkakörben dolgozott. Ugyanakkor kinyílt előtte egy tágasabb ajtó, hogy rajta belépjen. Vártak rá a békéscsabai adóhivatalban. Pallér Sanyi bácsi itt is megmutatta: hogyan kell becsülettel segíteni azt a nagy társadalmi átalakulást, amely 1945-től 1949-ig hazánkban végbement. S aztán jött 1950, az első tanácsválasztás. Mint a pénz- gazdálkodásban jártas és nagy gyakorlattal rendelkező embert, társadalom a megyei tanács pénzügyi osztályához hívták. A vállalati pénzgazdálkodási csoport vezetője lett. Azóta több mint egy évtizede ebben a munkakörben dolgozik. Mint a tenyerét, úgy ismeri a tanácsi vállalatokat... Becsületességéért, szorgalmáért 1953-ban megérdemelten tűzték mellére a Kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést. S ő csak annyit mondott, hogy ezután is jól akar dolgozni. Keveset mondó szavait annál több tett követte. Bár az évek egymás után suhantak el felette is, de munkájában soha nem lehetett lanyhulást tapasztalni. A megyei tanács , vezetői a pénzügyi osztályon becsülettel eltöltött több mint egy évtizedes munkájáért, s pár nappal az előtt, hogy hatvanadik életévét betöltötte — a múlt év decemberében —, kedves meglepetést tartogattak számára. Most is magam előtt látom Pallér Sanyi bácsit, amikor semmiről sem tudva, az osztály- vezetőjével magához kérette a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Még most is magam előtt látom, amint Arany Tóth Lajos elvtárs előtt áll a hatodik évtized küszöbét átlépő Sanyi bácsi és meglepetten átveszi a Szocialista munkáért érdemérmet. Talán már a harmadik pohár likőrt ittuk Pallér Sanyi bácsi egészségére, amikor megszólalt, hogy elmondja kérését, ami oly’ régen bensőjében volt. Azt hittük, be akarja jelenteni a megyei tanácselnöknek, hogy nyugdíjba kíván menni, pihenni a 42 éves fáradságos munka után. Tévedtünk gondolatainkban. Ezt mondta, ezt kérte: „Arany Tóth elvtárs, legyen szabad kérni valamit: én nem akarok még nyugdíjba menni... Dolgozni szeretnék tovább, amíg úgy érzem egészségi állapotom... Itt akarok még maradni a kollektívában... Itt maradhatok?... A válasz nem késett. Arany Tóth elvtárs örömmel fogadta Pallér Sanyi bácsinak ezt a kérését és megnyugtatta: ha. még úgy érzi, dolgozzon csak nyugodtan. Segítse a körülötte szorgoskodó fiatalokat, hogy amikor ő végleg búcsút int az íróasztalnak, méltó utód foglalja azt el... És Sanyi bácsi, aki már a hatvanegyedik évét tapossa, most talán még fiatalosabban lépked a harmadik emeletre, mint pár évvel ezelőtt. Balkus Imre híres volt kiváló mezőgazdasági munkásairól, és a régi, de az újonnan alakult termelőszövetkezetek is szép eredményeket könyvelhetnek el maguknak. Az orosházi gimnázium volt az első a gimnáziumok között, ahol már 4 évvel ezelőtt bevezették a politechnikai oktatást. Sokszor érte őket gáncs és talán ők maguk is sokszor megvívták saját kishitűségükkel szemben a harcot. Ma már érettségire készül a IV/d, ahogy a gimnáziumban hívják őket, a traktoros osztály. Létszám: 38 és a többség — 21-en — vidékről járnak be. Naponta vállalva az utazás fáradalmait, őszszel s tavasszal sárdagasztást, télen a hideget és a havat. Huszon- ketten továbbtanulnak. Agrármérnökin, a műszakin és ki tudná felsorolni a pályák sok-sok ágát. Vajon mi a véleményük a politechnikai oktatásról? Segített-e nekik a pályaválasztásban? A válaszok lassan gyűlnek, sokszor ellentmondók, de egyben megegyeznek: — A célt eléri a politechnikai oktatás, közelebb kerültünk az élethez — mondja Hegedűs Béla. Az ellenvélemény nem alapjaiban bírálja a politechnikai oktatást, hanem csak azért, mert továbbtanulás céljából több magyart és több nyelvórát akarnak hallgatni. Papp Zoltán, az egyik továbbtanuló azt kifogásolja, hogy kéthetente a félnap nem elég a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez. Lehet, hogy igaza van, hiszen ők az „iparosok”. H Milyenek a munkások? Talán a politechnikai oktatás ellen a szülők közül többen éppen azért tiltakoztak, hogy féltették a fiatalokat attól, hogy az üzemben vagy a gyárban a munkásoktól csak a „csúnyá’1 beszédet tanulják meg és esetleg durvák lesznek „féltett” gyermekeik. Az- § óta eltelt esztendők bebizonyították, hogy alaptalan volt ez a félelem, mert tanulóink nem a csúnya beszédet tanulták meg, hanem inkább a felelősségérzetet, és [egymás munkájának megbecsülését. Most a válaszok is ezt mondják el, de hozzátéve: — A munkásoknak természetesen akkor is termelni kell, mikor mi ott vagyunk és ezért kevesebbet tudnak velünk foglalkozni. Azt hiszem, azokban az üzemekben, és azoknak a munkásoknak a helyzetében a következő időben új megoldást kell teremteni, hogy anyagi károsodás nélkül tudjanak foglalkozni a tanulókkal. Ez nemcsak a tanulók, hanem a munkások érdeke is! A négy év tapasztalatát nehéz lenne egy rövidke beszélgetésben összefoglalni, de tanulságként elmondhatjuk, mint ahogy a tanulók is elmondták: 1 — Csak hasznunkra váH ... ^ A továbbtanulás ™ és ax otthon Papp Zoltán élőbb idézett mondata, hogy félnap kevés a gyakorlat megszerzéséhez, élénk vitát váltott ki. Rácz Sándor azt mondta: — Én a nyáron már segédvezető voltam és elég sok gabonát önállóan vágtam le. Az osztály többsége a beszélgetésből láthatóan elfogadta ezt az érvelést, mert nyáron már többen kamatoztatni akarják az iskolában és az üzemben szerzett tapasztalatokat. — A bejárók közül ki megy vissza a saját falujába? Egy fiú áll fel először akadozva, de aztán bátran elmondja: — El szeretném végezni az agrármérnöki szakot és utána a tót- koímlósi Alkotmány Tsz-be szeretnék kerülni, szüleim is ott dolgoznak. — Társadalmi ösztöndíjat kap? — Szeretnék. Tizennyolc évesek. Négy év tapasztalattal, négy év tanulással a hátuk mögött, most még az érettségi előtt, készülnek az életre. S ha kinéznek az ablakon, akkor látják ezt a várost, ahol eltöltöt- tek néhány szép esztendőt és ha pedagógusok lesznek is, vagy agrármérnökök, szívük azért biztosan hazahúz... (—czi) Vésztőn üzembe helyezték a szűrőgépházat Kedden Vésztőn üzembe helyezték a törpevízműhöz tartozó szűrőgépházat, mely a vizet vastalanítja, mangántalanítja és savtalanítja. A község ivóvíz- ellátása, mely évtizedek óta nagy gondja volt a lakosságnak, megoldódott. A Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás, valamint a községbeliek véleménye szerint a víz minősége ivásra és mosásra megfelelő. A szűrőgépház üzembehelye- zési eljárását kedden beszélték meg a szakemberek. Bőrmegbetegedés eflen hatékony szer került forgalomba A bőrmegbetegedések, és különösen a gombás bőrmegbetegedések leküzdésére a Budapesti Bőr- gyógyászati Klinikán több évi kutatómunka eredményeképpen új gombaellenes szert kísérleteztek ki, melyet Mykofen hintőpor néven a gyógyszeripar már forgalomba is hozott. Ez a szer a gombás fertőzések megelőzésére és a kezelt gombásodások visszatérésének megakadályozására szolgál. A hintőpor nemcsak gyógyszertárakban, hanem illatszerboltokban, fürdőkben, trafikokban ts kapható. Endrődi Cipész Ktsz A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Endrődön, Gyomán és Déva. ványán méretes részlegeink bő választékkal és figyelmes kiszolgálással várják kedves megrendelőiket. Bármilyen javítási munkát gyorsan és pontosan vállalunk.
