Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-02 / 28. szám
19*1. február 2., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 NEMCSAK A VEZETŐK... Termelőszövetkezetek zárszámadásai a sarkadi járásban — Én amondó vagyok, hogy a vezetők a felelősek... — hallottam néhány napja az egyik termelőszövetkezeti gazdától, amint az italboltban egy kisfröccs mellett mérgelődve magyarázott a köréje gyűlt gazdáknak. A többi szóra is odafigyeltem, így tudtam meg, amiatt bosszankodnak, hogy nem érték el az egy munkaegységre tervezett 35 forintot, annál valamivel kevesebbet osztanak a tsz-ben. Később arról beszéltek, nem gazdaember az, aki nem ismeri el, hogy olyan időjárás volt a múlt évben, amire még a legöregebbek is csak nagyon régről emlékeznek. Csaknem egy negyedévig esett az eső. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy még most is van cukorrépa hordani való. Aztán a tossz időjárás következtében a búzából is volt kiesés vagy 30 va- gonnyi. Azt fejtegették, hogy igen nehéz volt a felfejlődött gazdaságuk „indulási” éve. A termelőszövetkezetük az újonnan belépőkkel többszörösére növekedett, a közös férőhelyek híján az állatok leromlottak és nem kevés elhullás is akadt. ' Aztán a cukorgyárat szidták, mert az ottani vezetők állítólag nem vették figyelembe, hogy a földterülethez viszonyítva a járásban ők vetették el a legtöbb cukorrépát. Amikor még nagyob mértékben lehetett volna hordani, akkor a cukorgyáriak olyan indokolatlan szállítási korlátokat állítottak fel, mely visszavetette a tsz munkáját. Később, amikor bejött a rossz idő, már hiába szállíthattak volna többet, a föld ragasztotta a kocsikat. Aztán jött a sok gép, a vontatók meg a lánctalpasok és kínlódtak a latyakban. Végeredményben csaknem többe került a szállítás, mint amennyit a cukorrépa ért. — Ügy látszik, az „időjárásfelelősön” kívül jócskán hibáztak a különböző posztokon álló vezetők is — gondoltam magamban a vitát hallgatva és aztán tovább hegyeztem a fülem, mit mondanak mégi A Mezöhegyesi Atkára Gazdaság dolgozói és vezetősége az utóbbi esztendőkben igen figyelemreméltó eredményeket ért el a növénytermelés és az állattenyésztés hozamának emelésében. A munka jobb tervezése, az élenjáró módszerek bevezetése következtében megvalósították a hetedik partkongresszus 1959—60. évre szóló irányszámait és sikerült az azelőtt deficites gazdaságot nyereségessé tenni. Már az elmúlt évben is 13 millió forint nyereséggel zárt az állami gazdaság. Ebben az esztendőben pedig mindent egybevetve 30 millió forint jövedelemmel dicsekedhet A gazdaság vezetői, mérlegelve az elmúlt évek munkáját, megállapították, hogy elsősorban azokon a területeken voltak kimagasló eredmények, amelyek üzemeltetése központi irányítás alatt állt. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy a gazdaság eddigi szer. zeti felépítéséből kifolyóan bizonyos kettősség fakadt, magyarán: az elvi és az operatív intézkedés nem volt egységes. A kialakult kerületi sovinizmus ugyanis sok esetben zavaróan hatott és akadályozta még a központi intézkedéseket is. A szakemberek véleménye szejint a kerületekre osztott gazdaság kettős jellege: a központilag irányított állatA legjobban méltatlankodó gazda azt bizonygatta, hogy amíg ő és még sokan mások lelkiismeretesen megdolgozták a maguk porcióját, addig voltak jó néhányan olyanok, akik a ferde utakat keresték, másfelé jártak, nem arra, amerre a munka volt. — Huncutkodtaik az újonnan belépett gazdák is néhányan: nem hordták ki a trágyát, meg nem szántották meg a földjüket. Azzal voltak, hogy úgyis belépnek a közösbe, mit törjék magukat. Elhanyagolták a felszerelésüket is — bizonygatta az egyik társalgó és egy nevet is említett arra, hogy az illető olyan szekeret vitt a közösbe, hogy már a tsz kapujában majdnem széthullt. Olyan is akadt — ennek is említették a nevét —, aki az utolsó milliméterig elkoptatta a lova lábáról a patkót. Az első szava az volt, patkoljátok már meg azt a szerencsétlen párát, mert lejárja a körmit... — Az efféle munkák is sok munkaegységbe kerültek — emelte fel figyelmeztetően az ujját a másik gazda. Így folyt közöttük a terefere, hol szenvedélyesen fellobbant, hol alábbhagyott. Csak nem álltam már szó nélkül és odaléptem közéjük. Mondtam, abban igazuk van, hogy a vezetők felelősek, de azért ne varrjanak mindent a vezetők nyakába, mert közgyűlés is van a világon, és ha jól hallottam, vannak vagy öt-hatszázan abban a gazdaságban. — No, azért nehogy azt tessék hinni, hogy olyan nagyon rosszul állunk! — szabadkoztak mindjárt egyszerre többen is. — Csak hát éppen a hibákról beszélgettünk — magyarázta a kisfröccsös gazdatárs. — Építettünk mi ebben az esztendőben sokmindent, ami később hozza a hasznot — magyarázta. Aztán egymás szavába vágva újságolták el, hogy létesítettek 120 férőhelyes tehénistállót, 500 férőhelyes hizlaldát, és 240 férőhelyes süldőnevelőt, baromfiólakat, transzformátort meg még sok tenyésztés és az üzemegységenkénti, helyi jellegű növénytermesztés a további fejlődés akadályává vált Ez arra késztette a gazdaság politikai és gazdasági vezetőit, hogy magasabb színvonalú vezetési formát alakítsanak ki, mégpedig a gazdaság átszervezése útján. Ki is dolgozták az átszervezés gyakorlati végrehajtásának módját. A 22 ezer holdas gazdaság eddig 217 táblára oszlott. A gazdaság vezetői elhatározták hogy a Dombegyházi ÁG hozzácsatolásával 28 ezer holdra gyarapodott területet összesen 20 táblára osztják. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy az ezer holdas nagy táblákon jóval olcsóbban lehet megszervezni a növényápolást, a növényvédelmet, a betakarítást és más munkákat. Eddig mintegy ezer holdon termeltek cukorrépát, de 6—8 egymástól távoleső területen. Ez komoly mértékben nehezítette a gépek jó kihasználását s a legfejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazását. Ha a jövőben egy területen lesz a cukorrépa, ez csökkenteni fogja a termelési költségeket és lehetővé teszi, hogy tovább növekedjen a gazdaság nyeresége. Másik jelentős lépés, amely az előzővel szorosan összefügg, hogy mindent és emellett még felújításokat is csináltak. — Aztán mondják meg őszintén: a vezetőség mellett a hibákra önmagukban nem találnak semmiökot? — érdeklődtem, mert ezt a részét a dolognak még nem nagyon boncolgatták; — Látjuk mi a mienket is — felelte önérzetesen egyikük —, ebben a gazdasági évben meg is szorítjuk azokat, akik a kihúzót játsszák vagy sepekulálnak. Megtanítjuk őket arra, hogyan éljenek a valóságnak... — No, akkor helyben is vagyunk — szóltam mosolyogva, hiszen éppen erről van szó, a termelőszövetkezet sorsa nem kizárólag egy-két vezetőn múlik — elvégre őket is maguk választják —, hanem a gazdák összességének akaratán. Azzal meg, úgy látom, a tanulság után nem lesz baj — tettem "pontot a közbeszólásom végére, s aztán megittam én is a kisfröccsömet. Boda Zoltán A gyulai mezővárosi napok közelmúltban lezajlott kétnapos vitája a parasztság települési problémáit vizsgálta a nagyüzemi mezőgazdaság viszonyai között. E kérdést maga az élet tűzte napirendre azzal, hogy községeink, városaink egymás után válnak, s váltak termelőszövetkezeti helységekké. A széttagolt alföldi paraszti gazdaságok helyét a nagyüzem foglalja el. E körülmények között a tanyavilág létjogosultsága kérdésessé vált: egyrészt akadályozza a nagyüzemi gazdálkodást, másrészt a tsz-parasztság megnövekedett szociális, kulturális, kommunális igényeit tanyarendszerben kielégíteni nem lehet. Mi történjék a bomló tanyavilággal? Erre keresték és nagyMezöhegyesen megszüntetik a kerület-rendszert és az ipari üzemek mintájára központi irányítást valósítanak meg. A gazdaság vezetését az igazgatók és az osztályvezetők mellett a specialisták vezetése alatt szervezik meg központi irányítással. Megszűnik minden területi jellegű szervezettseg, az egész gazdaság egy elvi irányítás és operatív intézkedés alá fog tartozni. A növénytermesztés és az állattenyésztés minden területén specialisták irányítják majd a munkát. A ve- tőmag-agronómus, a kukorica-, a cukorrépa-, a lucernatermesztö, vagy más szakember jobban elmélyülhet majd a saját munkájában, mert nem nyugszik a vállán még sokféle gond, így több ideje lesz megismerni hazánk különböző tájain, vagy a külföldön jól bevált új agro- és zoótechnikaá módszereket. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság szakemberei úgy vélik, hogy a magasabb szintű vezetés, a nagy. táblák kialakítása már az első évben nagyobb eredményeket hoz. A tervezet két év alatt teljesen megvalósul. Ha pedig megvalósul, a gazdaság eddigi jövedelmezőségét legalábbis megduplázhatják, több húst, zsírt, tejterméket, vetőmagot adhatnak olcsóbban a népgazdaságnak. A termelőszövetkezetek zárszámadásainak felülvizsgálata és megerősítése, valamint a zárszámadást tárgyaló közgyűlések tartása jó ütemben halad a sarkadi járásban. A 32 termelőszövetkezet közül 27 termelőszövetkezet zárszámadását vizsgálták eddig felül. A felülvizsgálással egy időben tart a zárszámadások megerősítése is. A járási tanács v. b. mezőgazdasági osztálya már 20 zárszámadást erősített meg. A megerősített zárszámadással rendelkező termelő- szövetkezetek közül 7 már megtartotta a zárszámadást tárgyaló közgyűlést is. A járás területén lévő termelőszövetkezetek közül a kötegyáni Üj Élet Tsz-ben 32,33 Ft, a körösnagyharsányi Kossuth Tsz-ben 28,09, a zsadányi Búzakalász Tsz-ben 33,93 Ft. az okányi Alkotmány Tsz-ben 30 Ft, a sarkadi Haladás Tsz-ben 28,70 Ft az egy munkaegységre jutó részesedés. vonalakban meg is találták a választ a gyulai mezővárosi napokban. A történelmileg kialakult mezővárosaink városfejlesztési problémái jelentős részt a mező- gazdasági település problémái. Gyula vonatkozásában is ez a helyzet. Gyula 1959. december 31-vel lett termelőszövetkezeti város. Több mint harmincezer holdas területén 97 százalékban nagyüzemi gazdálkodás folyik. Nálunk is csökken a mezőgazdasági termelőhelyeken (kint a földeken) élő munkaerők száma. Az utóbbi tíz évben csaknem felére csökkent. Ez a folyamat a nagyüzemi gazdálkodás következtében — az eddigi tapasztalatok alapján — még fokozottabb mértékben erősödni fog. Becslés szerint 5—10 év alatt teljesen megszűnik városunk körül a tanyarendszer. Hová költöznek az emberek? — Régebbi nézet az volt, hogy kánt maradnak a határban: tanyaközpontokba, új kis falvakba tömörülnek. E meggondolás alapján jelölte ki a Tanyai Tanács annak idején a Benedeki határban az új falu helyét, s építettek tanácsházát is. Az élet nem igazolta ezt az elméletet. Ehhez hasonló elképzelés a város távlati tervének kidolgozásakor is felmerült, azzal a változattal, hogy tanyaközpont — de nem új falvak! — a jelenlegi tsz-központok körül alakulnak ki. A mezőgazdaságban is szétválik egyre határozottabban a munkahely és a lakóhely. A lakosság — tapasztalataink ezt mutatják — a belterületre összpontosul. A tsz-központok majorok lesznek, legfeljebb készenléti szál. lássál, de nem állandó lakóépületekkel. A gyulai mezővárosi napok során az alföldi mezőgazdasági lakó. település elfogadható alsó határát 2500 fő körül állapították meg, mint olyat, amely még a korszeÉvek hosszú során mindig vitára adott alkalmat a baromfi kelte-’ tő állomások csibeelosztása. A közelmúltban rendelet jelent meg, amely szabályozza a naposcsibe eladását. A rendelet értelmében naposcsibét csak a baromfifeldolgozó vállalatok hozhatnak forgalomba. Csütörtökön, február 2-án A zárszámadások készitésévei egyidejűleg készítik az 1961. évi terveket is termelőszövetkezeteinkben. A hibridiízemek január végére beftfezik a kukorica-vetőmag fémzároiását Az ez évi hibridkukorica-vetőmag tisztítását, szárítását és fémzárolását 3 hónappal ezelőtt kezdték még a 10 állami gazdasági hibridüzemben. Ezek közül elsőnek a bajai üzem fejezte be a munkát. A többi üzemben ezekben a napokban fejezik be a fémzárolást, és e hónap végére országszerte előkészítik a hibridkukori- ca-vetőmagvakat. Az állami gazdasági hibridüzemek az előzetes számítások szerint 3000 vagon fémzárolt hibridkukorica-vetőmagot állítanak elő; rűbb igények kielégítésére képes, ha nem is gazdaságos formában. Egy ilyen település Gyula esetében külterületi lakóinak több mint 50 százlékát jelentené. Ilyen település — új falu — a város külterületén sehol nem jöhet létre. Kisebbek esetében pedig a szükséges szociális, kulturális, kommunális igények kielégítése (orvos, gyógyszertár, iskola, kultúrház, mozi, járda, villany, víz, csatorna stb.) óriási költségtöbbletet igényelne. Az évek során — egyre gyorsuló ütemben — Gyulán is megszűnik a tanyavilág. Az ott la. kók a város belterületére költöznek, ahol a fentebb említett igények kielégítésének feltételei szélesebb skálán is biztosítottak. Figyelmet kell fordítani tehát megfelelő belterületi, beépíthető terület kijelölésére, s ott „gazdatelkek” biztosítására, amely lehetővé teszi a háztáji jószág tartását. (A háztáji gazdasággal még hosszú időn keresztül számolni kell és szükséges is.) A gyulai telkek ilyen szempontból megfelőek, a most felosztásra kerülő törökzugi részeken is. (Inkább a város- központban kellene a teieknagy- ságból lefaragni). Mezővárosok esetében gondoskodni kell megfelelő ipar — elsősorban feldolgozó ipar — ki- fejlesztéséről a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerők foglalkoztatására. A mezőgazdasági termelés is egyre iparszerűbbé válik. A parasztság igényeit a városba telepítéssel egyre fokozottabban kielégíti. Ezzel a munka- viszonyainak megváltoztatásával alapjában eltűnik a különbség, amely még fennáll a városi és a tanyasi, az ipari és a mezőgazda- sági munkás között. — A vázolt települési irányzat eredménye: a termelőszövetkezeti parasztság sokoldalú felemelkedését, az emberibb, a jobb élet kialakítását teszi lehetővé. Gyulai Kiss Gábor a baromfikeltetéssel és a csibeértékesítéssel kapcsolatban a megyei tanács mezőgazdasági osztályán a baromfikeltető állomások vezetői, a megyei tanács szakemberei a Barnevál megbízottaival értekezletet tartanak. Ekkor beszélik meg a miniszteri rendelet végrehajtását, a naposcsibék szakszerűbb, igazságosabb elosztását. A Mezőhegyesi Aílami Gazdaságban az ipari üzemek mintájára központi irányítást valósítanak meg A tanisivilág" jövője Négy és fél millió csibe kerül elosztásra ;
