Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

1981. február 15., szerda NÉPÚJSÁG Kétmillió forintot fordítanak a csabai posta korssserüsítésére a második ötéves tervben A Postások Szakszervezetének megyed bizottsága tegnap, kedden délelőtt tárgyalta meg a békéscsa­bai I-es számú postahivatal mun­kavédelmi helyzetét Az értekez­letre Füri Gábor, az I-es skámú postahivatal munkavédelmi fel­ügyelője terjesztett be írásbeli je­lentést, amelyben a múlt esztendő munkavédelmi helyzetét, a bal­esetelhárításban és az egészség- védelemben elért eredményeket értékelte, valamint a még mutat­kozó hibákat elemezte. A jelentés­hez szóbeli beszámolót mondott K. Kovács Máté, a megyei bizottság munkavédelmi felügyelője. Mind­két jelentés behatóan értékelte a forgalmi és a műszaki dolgozóik munka- és életkörülményeit. Megállapították többek között azt, hogy a műszaki építő munkakör­ben a nehéz fizikai munkák nin­csenek gépesítve. Ezért helyes lenne, ha a jövőben — az adott gazdasági lehetőségeket figye­lembe véve — a postánál e mun­kák gépesítésére is több figyel­met fordítanának. Amint a jelen­tésekből is kitűnt, még mindig ne­hézségekbe ütközik a kihelyezett építő brigádok élelmezése, ellátá­Elkészűlt 15 szerfás épület A Békés megyei Állami Er­dőgazdaság dolgozói gyors ütemben készítik a termelőszö­vetkezeteknek az úgynevezett szerfás épületek „alkatrészeit”. Az idén összesen 163 nagyobb szerfás épület összerakásához biztosítják a faanyagot. Jelen­leg a sertésfiaztatók faanyagát válogatják és a minták szerint szállításra előkészítik. 15 darab húsz férőhelyes sertésfiaztatót már elkészítettek szállításira. Az épületek között sertésfiaztatón kívül juhhodályt, növendék- marha-istállót, süldőszállást és baromfiólat is készítenek. Az összeszerelhető épületek szállí­tására csak az időjárás meg ja­vulása után kerülhet sor, mert járművekkel a csúszós, síkos erdei utakon igen veszélyes a közlekedés. T ermelőszovetkezetek egyesültek Kardoskúton Kardoskútan 1960. januárjában a tsz-fejlesztés során több kisebb termelőszövetkezet alakult. így az elmúlt évben két új tsz és egy tszcs gazdálkodott. A termelőszövetkezetek közül igazi nagyüzemi területtel csak a Kossuth Tsz rendelkezett (3300 hold). Ez óv januárjában a kis ter­melőszövetkezetek, valamint a volt tszcs gazdái elhatározták, hogy ők is hasonló területtel ala­kítják ki a nagyüzemi gazdaságu­kat Az elhatározást tett követte. Január 22-én Rákóczi né^en egye­sültek: a Petőfi, az Ezütkalász, a Béke Tsz-ek, valamint a tszcs-ből alakult Viharsarok Tsz. A gyártmányok 75 százaléka exporta készül Az Orosházi Vas- és Férni; rn Ktsz-ben az idén a termelés ter­vezett értéke mintegy 9 millió fo­rintot tesz ki. A szövetkezet vezető­sége szerződésileg egész évre biz­tosította a munkát. A termelésnek mintegy 75 százalékát az export teszi ki. Több európai országnak készítenek műanyagformázó gé­pet, ezenkívül exportra gyártanak a ktsz tagjai asztali és mellfúró­kat. A vita kezdete előtt többen in­téztek kérdést a jelentés összeállí­tóihoz, majd megkezdődött a vita. Többen elmondották, hogy a jö­vőben még nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelemre, a postai dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítására, a bal­esetek megelőzésére. Azt is szóvá tették a felszólalók, hogy a meg­történt baleseteket gondosabban vizsgálják ki, mindenkor körülte­kintően állapítsák meg, kit terhel érte a felelősség. A tanácskozáson felszólalt Maur Emil, a Szegedi Postaigazgatóság biztonsági meg­bízottja is. Elmondotta, hogy Bé­kés megyében tavaly a forgalom­nál nyolc baleset fordult elő 350 munkanap-kieséssel, a műszakiak­nál pedig ugyancsak nyolc bal­eset 115 munkanap-kieséssel. Kér­te a megyei bizottság tagjait, a társadalmi munkavédelmi fel­ügyelőket, hogy szakítsanak a még tapasztalható liberalizmussal, s a baleseteknél körültekintően álla­pítsák meg az okot, az érte fele­lős személyt. Tájékoztatta arról is az értekezlet résztvevőit, hogy az idén a geszti, a hunyai és a tót- komlósi postahivatalok felújítá­sára mintegy 350 ezer forintot for­dítanak, hogy ezzel is kedvezőbb munkakörülményeket teremtse­nek az ott dolgozóknak. A munka- körülmények megkönnyítésére a megyében, így többek között Gyu­lán, Békéscsabán és Békésen a jö­vőben csőpostát létesítenek. A második ötéves terv idején pedig mintegy 2 millió forintot költenek majd a békéscsabai posta korsze­rűsítésére. (p.) Kölcsönös érdekek •int 'J'öbb mint egy évtizedig bir­kózott az új, az életreva­lóbb, bővebb termést, az egyénnek és a társadalomnak is bőséget, jó­létet Ígérő nagyüzemi gazdálkodás az évszázadok során kialakult, megszokott kisparcellás gazdál­kodással. Tartós, nehéz volt a küzdelem. Érvet érvre, példát pél­dára halmoztak a kommunisták, a munkások, a falvak, a városok, járások és megyék vezetői, és azok is, akik a nagyüzemi gazdál­kodás útját mind nagyobb siker­rel járták, amíg az első kisparcel- lák mellé újabb és újabbak ra­gadtak, s amíg végül nagytáb­lákba simult a föld megyénk va­lamennyi községének, városának határában, A nagy misszió egyik felét tel­jesítették a kommunisták és hűsé­ges segítőtársaik. A másik fele, az, hogy a dolgozó parasztok min­degyike kivétel nélkül magáénak érezze a nagytáblát is, annyira, hogy ne csak a szorgalmát, becsü­letes munkáját, hanem a benne rejtőző, kincseket érő leleményes­ség egész tárházát is a többter­melés szolgálatába állítsa, még hátra van. Nem ért tehát még vé­get a tíz egynéhány éve kezdő­dött nagy beszélgetés, érvelés, a nevelés. A kommunistáknak, mun­kásoknak, a községi, járási és me­gyei vezetőknek épp oly lankadat­lanul kell látogatniok a szövetke­zetekbe tömörült dolgozó pa­rasztságot, mint eddig, mert szük­ség van a felvilágosító, bátorító szóra, a nagyüzemi termelés és életmód egyes, még nem értett szabályainknak, törvényeinek Endrődi cipészek Melyik asszony vagy lány nem szereti, ha lábán szép cipő van? Általában a női nem mindig büsz­ke arra, és meg is követeli, hogy cipője szép, a divatnak megfelelő legyen. Ennek a követelménynek tesznek eleget az Endrődi Cipész Ktsz tagjai. Szenteljünk rá né­hány percet és kukkantsunk be berkeikbe. Az iroda falán vitrin­ben különböző színű és fazonú női cipők hívják fel a látogatók fi­gyelmét. Gondolom, több asszony is szokott ide járni, hogy megcso­dálja a Cipész Ktsz legújabb ké­szítményeit. — Büszkék vagyunk a gyártmá­nyainkra és bizony előfordul, hogy többen bejönnek hozzánk széjjelnézni — mondotta az elnök —, az asszonyokat érdekli, hogy tavasszal milyen lesz a divat, és milyen cipőket kaphatnak majd a boltokban. — Hányféle cipőt gyártottak az elmúlt évben ? — tesszük fel a kérdést az elnöknek. — Mintegy 50 félét, különböző színekben és ezekből 100 ezer pá­rat készítettünk. A szövetkezetek közül országosan elsők lettünk. Tervünket túlteljesítettük. — Ezek szerint lesz nyereségré­szesedés is? — Tavaly 2 millió 900 ezer fo­rint értékű cipőt készítettük. És most mintegy 400 000 forintot osz­tunk ki nyereségrészesedésként. — Átlagosan mennyit kap egy szövetkezeti tag? — Ha az előzetes számításunk beválik, 2600—2700 forintot, mert a múlt évben jól alakult az egy főre jutó termelésünk, 160 855 fo­rintot tett ki. Az átlagmunkabér pedig 21 899 forint volt. Rövid beszélgetés után széjjel­néztünk a műhelyekben. Megle­pően tapasztaltuk, hogy itt már nagyüzemi módon, szalagrend­szerben dolgoznak. Az előkészítő műhelyben idős és fiatal férfiak, nők hajoltak a munkapadok fölé. Közöttük több ősz hajú férfit is láttunk. — Nagyon jó szakmunkások az idős dolgozóink -r jegyezte meg Sárhelyi elvtárs —, tessék csak nézni azt a szemüveges, ősz hajú bácsit, Király Jánosnak hívják, szabászmester. Mezőberényből jár hozzánk. Az egyik legjobb szak­emberünk. Fürgeségét sok fiatal megirigyelheti.. — És az asszonyok? — Azok is kitesznek magukért. Itt van például Galambosné, ő ragasztó. Annak ellenére, hogy asszony, ugyanolyan jól dolgozik, mint bármelyik férfi. A cipész szövetkezetnek 38 ipari tanulója is van. A másod- és harmadéves tanulók szinte kész mesternek számítanak: A fiúk közül kitűnik ügyességével Héjjá Sándor harmadik osztályos és Martincsek Imre második osztá­lyos tanuló. Persze itt sem marad­nak le a lányok. Mint ahogyan arról Bella József oktatójuk be­szélt, ügyesek és lelkiismeretesen dolgoznak. Különösen dicséretet érdemel Fekécs Irma, Sztanyik Mária és Tímár Mária. De a többi tanulók is kitesznek magukért. Ezután a második terembe lá­togattunk el, ahol már összfeállít- ják a cipőket. Ebben az üzemrész­ben új gépeket kaptak. Többek között három csiszológépet és egy sarokfelverő-gépet. Amíg széjjel­néztünk, a szövetkezet elnöke azt is elmondotta, hogy ebben az év­ben új fazonú cipőket is készíte­nek. A női törpetűsarkú cipőből az első negyedévben mintegy 60 ezer párat gyártanak. A cipőket általában budapesti és békéscsa­bai boltokba szállítják. Tehát ha valaki Budapesten ci­pőt vásárol, gondoljon arra: lehet, hogy azt egy Békés megyei kis­község cipészei, az endrődiek ké­szítették. Jantyik Tibor megértésére. No és arra, amit legnehezebben tudnak megérteni jó néhányan, hogy miért nem lehet mindent kiosztani, amit megter­meltek, miért kell a közös va­gyonra tartalékolni, miért nem termelhetnek azt, amit akarnak, s miért szabályozzák a háztájit és így tovább a kérdések özöne, amelyeken munkakedv-csökken- tően rágódnak, vitatkoznak. Kü­lönösen sok vita és kevés meg­értés van az új szövetkezetek egyes részében azon, hogy miért kell annyi terményt, pénzt tarta­lékolni. Megtörtént, hogy az elő­relátó, az évről évre mind na­gyobb jövedelmet biztosító közös vagyont gyarapító, a közös állo­mányt fejleszteni akaró vezetősé­get leváltották a mindent osztani akaró új tagok. S a mindent ki­osztani akarás nem elszigetelt je­lenség. Hány és hány zárszám­adási közgyűlésen lehetett hallani, hpgy a részes művelésre, részibe kaszálásra jelentkeztek azok is, akik betegnek mondták magukat, ha közös munkáról volt szó. A minél többet hazavinni elv diktál­ta a vésztői Aranykalász Tsz-ben azt a gondolatot, hogy a here ré­szes kaszálása után, részében tör­ténjen a cséplés is. párt, a kormány, a kom­munisták és mindenki, aki híve a szocializmusnak, azt akar­ja, hogy évről évre több érték ke­rüljön a szövetkezeti parasztok kamrájába, pénztárcájába, de ah­hoz, hogy így legyen, meg kell te­remteni a gazdasági alapot, a je­lentős közös vagyont, s közben ad­ni kell terményt is, húst is, ipa­ri növényt is a népgazdaságnak. Hogyan jutott volna most 38—40. vagy még ennél is több forint a füzesgyarmati Vörös Csillag, a mezőkovácsházi Új Alkotmány és az orosházi Űj Élet, és még szá­mos termelőszövetkezetben, ha nem lenne aranyfedezetük a gaz­dasági épületekben, állatállo­mányban, gépekben, ha a tagok résziben kaszáltak, csépeltek vol­na, s ha a közös állomány jász­la helyett a 'háztáji padlásra, a piacra került volna a takarmány? Jó néhány termelőszövetkezetben próbálták már ki a terméselosz­tásnak az utóbbi módját és csak­hamar rájöttek ennek tarthatat­lanságára. Megpróbálták és még próbálkoznak egyes szövetkezet­ben a népgazdasági érdekeket, a lakosság élelmiszer-ellátását, az ipar nyersanyag-szükségletét fi­gyelmen kívül hagyva, csak azt termelni, ami legjövedelmezőbb­nek látszik. Ezt az utat éppen úgy nem lehet járni, mint ahogy nem lehet főleg a háztájira alapozni a jövedelmet, a közös munka, a kö­zös vagyon gyarapításának elha­nyagolásával. ^melyik tsz-nek nincs közös vagyona, annak kevés jöve­delemhez jut a tagsága. Annak az államnak, amelyiknek nincsenek tartalékai, és nem tud olyan árut adni a külföldnek, amilyenért az éppen adni akarja eladó nyers­anyagát vagy készáruját — üre­sen marad a kincstára. A mi ter­melőszövetkezeteink azért erősöd­nek, fejlődnek rohamosan, mert jó népgazdaságunk irányítása, az állam jól gazdálkodik a rendelke­zésére álló ipari és mezőgazdasá­gi termékekkel, s tudja a mező- gazdaságot gépesíteni, a műtrá­gyaadagot növelni. Az állam so­hasem aszerint vásárol külföldön, hogy mit kap meg legelőnyöseb­ben, hanem aszerint, hogy mire i)an legjobban szükség a terme­lés, a bőség, a jólét növeléséhez. A gyárak munkásai, vezetői sem azt termelik, amiből a legna­gyobb jövedelmet látják, hanem mindig azt, amire a legnagyobb szükség van ahhoz, hogy a bőség megteremtésének útján mindig tovább haladjunk. Hova jutnánk, ha például a Vörös Csillag Trak­torgyár a kevésbé kifizetődő trak­torgyártás helyett a külföldön nagyon kelendő villamossági cik­kek gyártására térne át. Elgon­dolni is rossz az ilyesmit. Ilyen rossz elgondolni azt is, hogy egye» termelőszövetkezetek nem termel­nének búzát, napraforgót, rost­lent, nem nevelnének szarvas- marhát, mondván, hogy az nem kifizető. Emlékezetes az a vita, amelyik távaly ősszel a búzave­tést megelőzte, s nem ismeretlen az sem, hogy néhány tsz tehén- és kocatartás, vagyis hízóalap- anyag-neveléá helyett vásárlásra akar berendezkedni. Ilyen hangok hallatszanak az ecsegfalvi Egyet­értés Tsz-ben is, pedig ennek a szövetkezetnek nagyon is indokolt volna a tehén- és a juhállomány­növelése, hiszen földjeik, különö­sen az utóbbi években bevitt föl­dek, kiabálnak a talajerő-után­pótlásért. jCjok mindennel lehetne még indokolni annak szüksé­gességét, hogy azok, akik eddig a termelőszövetkezeteknek igyekez­tek megnyerni a dolgozó parasz­tokat, látogassák őket most is, ez­után is lankadatlan szorgalom­mal és segítsenek nekik meglát­ni, hogy a pillanatnyi egyéni ér­dekek tiszavirág életűek. A szö­vetkezeti gazdáknak csak úgy 'emelkedik a jólétük évről évre folyamatosan, ha növekszik a kö­zös állomány, a géppark, a közös vagyon, ha a szövetkezet megfe­lelő tartalékösszegekkel, takar­mányalappal rendelkezik. Min­den egyes termelőszövetkezet is csak úgy tud évről évre törés­mentesen fejlődni, ha azt is ter­mel, amire a népgazdaságnak szüksége van, mert akkor a nép­gazdaság is tudja segítem a szö­vetkezeteket építkezési anyagok­kal, gépekkel és minden mással, amire az eredményes, jó gazdál­kodáshoz szükség van. Kukk Imre Békés megye? Állami Építőipari Vállalat kőműves, ács, festő-mázoló tanulókat vesz fel, jelentkezhetnek azok a 15—17 éves korú fiatalok, akik az általános iskola 8 osztályát elvégezték. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a vállalat központjában, BÉKÉSCSABA, József Attila utca 4., vagv a 611. sz. Mü. M. Intézetnél, Békéscsaba, Lenin út 3. 21503

Next

/
Thumbnails
Contents