Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-15 / 39. szám
1981. február 15., szerda NÉPÚJSÁG Kétmillió forintot fordítanak a csabai posta korssserüsítésére a második ötéves tervben A Postások Szakszervezetének megyed bizottsága tegnap, kedden délelőtt tárgyalta meg a békéscsabai I-es számú postahivatal munkavédelmi helyzetét Az értekezletre Füri Gábor, az I-es skámú postahivatal munkavédelmi felügyelője terjesztett be írásbeli jelentést, amelyben a múlt esztendő munkavédelmi helyzetét, a balesetelhárításban és az egészség- védelemben elért eredményeket értékelte, valamint a még mutatkozó hibákat elemezte. A jelentéshez szóbeli beszámolót mondott K. Kovács Máté, a megyei bizottság munkavédelmi felügyelője. Mindkét jelentés behatóan értékelte a forgalmi és a műszaki dolgozóik munka- és életkörülményeit. Megállapították többek között azt, hogy a műszaki építő munkakörben a nehéz fizikai munkák nincsenek gépesítve. Ezért helyes lenne, ha a jövőben — az adott gazdasági lehetőségeket figyelembe véve — a postánál e munkák gépesítésére is több figyelmet fordítanának. Amint a jelentésekből is kitűnt, még mindig nehézségekbe ütközik a kihelyezett építő brigádok élelmezése, ellátáElkészűlt 15 szerfás épület A Békés megyei Állami Erdőgazdaság dolgozói gyors ütemben készítik a termelőszövetkezeteknek az úgynevezett szerfás épületek „alkatrészeit”. Az idén összesen 163 nagyobb szerfás épület összerakásához biztosítják a faanyagot. Jelenleg a sertésfiaztatók faanyagát válogatják és a minták szerint szállításra előkészítik. 15 darab húsz férőhelyes sertésfiaztatót már elkészítettek szállításira. Az épületek között sertésfiaztatón kívül juhhodályt, növendék- marha-istállót, süldőszállást és baromfiólat is készítenek. Az összeszerelhető épületek szállítására csak az időjárás meg javulása után kerülhet sor, mert járművekkel a csúszós, síkos erdei utakon igen veszélyes a közlekedés. T ermelőszovetkezetek egyesültek Kardoskúton Kardoskútan 1960. januárjában a tsz-fejlesztés során több kisebb termelőszövetkezet alakult. így az elmúlt évben két új tsz és egy tszcs gazdálkodott. A termelőszövetkezetek közül igazi nagyüzemi területtel csak a Kossuth Tsz rendelkezett (3300 hold). Ez óv januárjában a kis termelőszövetkezetek, valamint a volt tszcs gazdái elhatározták, hogy ők is hasonló területtel alakítják ki a nagyüzemi gazdaságukat Az elhatározást tett követte. Január 22-én Rákóczi né^en egyesültek: a Petőfi, az Ezütkalász, a Béke Tsz-ek, valamint a tszcs-ből alakult Viharsarok Tsz. A gyártmányok 75 százaléka exporta készül Az Orosházi Vas- és Férni; rn Ktsz-ben az idén a termelés tervezett értéke mintegy 9 millió forintot tesz ki. A szövetkezet vezetősége szerződésileg egész évre biztosította a munkát. A termelésnek mintegy 75 százalékát az export teszi ki. Több európai országnak készítenek műanyagformázó gépet, ezenkívül exportra gyártanak a ktsz tagjai asztali és mellfúrókat. A vita kezdete előtt többen intéztek kérdést a jelentés összeállítóihoz, majd megkezdődött a vita. Többen elmondották, hogy a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelemre, a postai dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítására, a balesetek megelőzésére. Azt is szóvá tették a felszólalók, hogy a megtörtént baleseteket gondosabban vizsgálják ki, mindenkor körültekintően állapítsák meg, kit terhel érte a felelősség. A tanácskozáson felszólalt Maur Emil, a Szegedi Postaigazgatóság biztonsági megbízottja is. Elmondotta, hogy Békés megyében tavaly a forgalomnál nyolc baleset fordult elő 350 munkanap-kieséssel, a műszakiaknál pedig ugyancsak nyolc baleset 115 munkanap-kieséssel. Kérte a megyei bizottság tagjait, a társadalmi munkavédelmi felügyelőket, hogy szakítsanak a még tapasztalható liberalizmussal, s a baleseteknél körültekintően állapítsák meg az okot, az érte felelős személyt. Tájékoztatta arról is az értekezlet résztvevőit, hogy az idén a geszti, a hunyai és a tót- komlósi postahivatalok felújítására mintegy 350 ezer forintot fordítanak, hogy ezzel is kedvezőbb munkakörülményeket teremtsenek az ott dolgozóknak. A munka- körülmények megkönnyítésére a megyében, így többek között Gyulán, Békéscsabán és Békésen a jövőben csőpostát létesítenek. A második ötéves terv idején pedig mintegy 2 millió forintot költenek majd a békéscsabai posta korszerűsítésére. (p.) Kölcsönös érdekek •int 'J'öbb mint egy évtizedig birkózott az új, az életrevalóbb, bővebb termést, az egyénnek és a társadalomnak is bőséget, jólétet Ígérő nagyüzemi gazdálkodás az évszázadok során kialakult, megszokott kisparcellás gazdálkodással. Tartós, nehéz volt a küzdelem. Érvet érvre, példát példára halmoztak a kommunisták, a munkások, a falvak, a városok, járások és megyék vezetői, és azok is, akik a nagyüzemi gazdálkodás útját mind nagyobb sikerrel járták, amíg az első kisparcel- lák mellé újabb és újabbak ragadtak, s amíg végül nagytáblákba simult a föld megyénk valamennyi községének, városának határában, A nagy misszió egyik felét teljesítették a kommunisták és hűséges segítőtársaik. A másik fele, az, hogy a dolgozó parasztok mindegyike kivétel nélkül magáénak érezze a nagytáblát is, annyira, hogy ne csak a szorgalmát, becsületes munkáját, hanem a benne rejtőző, kincseket érő leleményesség egész tárházát is a többtermelés szolgálatába állítsa, még hátra van. Nem ért tehát még véget a tíz egynéhány éve kezdődött nagy beszélgetés, érvelés, a nevelés. A kommunistáknak, munkásoknak, a községi, járási és megyei vezetőknek épp oly lankadatlanul kell látogatniok a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot, mint eddig, mert szükség van a felvilágosító, bátorító szóra, a nagyüzemi termelés és életmód egyes, még nem értett szabályainknak, törvényeinek Endrődi cipészek Melyik asszony vagy lány nem szereti, ha lábán szép cipő van? Általában a női nem mindig büszke arra, és meg is követeli, hogy cipője szép, a divatnak megfelelő legyen. Ennek a követelménynek tesznek eleget az Endrődi Cipész Ktsz tagjai. Szenteljünk rá néhány percet és kukkantsunk be berkeikbe. Az iroda falán vitrinben különböző színű és fazonú női cipők hívják fel a látogatók figyelmét. Gondolom, több asszony is szokott ide járni, hogy megcsodálja a Cipész Ktsz legújabb készítményeit. — Büszkék vagyunk a gyártmányainkra és bizony előfordul, hogy többen bejönnek hozzánk széjjelnézni — mondotta az elnök —, az asszonyokat érdekli, hogy tavasszal milyen lesz a divat, és milyen cipőket kaphatnak majd a boltokban. — Hányféle cipőt gyártottak az elmúlt évben ? — tesszük fel a kérdést az elnöknek. — Mintegy 50 félét, különböző színekben és ezekből 100 ezer párat készítettünk. A szövetkezetek közül országosan elsők lettünk. Tervünket túlteljesítettük. — Ezek szerint lesz nyereségrészesedés is? — Tavaly 2 millió 900 ezer forint értékű cipőt készítettük. És most mintegy 400 000 forintot osztunk ki nyereségrészesedésként. — Átlagosan mennyit kap egy szövetkezeti tag? — Ha az előzetes számításunk beválik, 2600—2700 forintot, mert a múlt évben jól alakult az egy főre jutó termelésünk, 160 855 forintot tett ki. Az átlagmunkabér pedig 21 899 forint volt. Rövid beszélgetés után széjjelnéztünk a műhelyekben. Meglepően tapasztaltuk, hogy itt már nagyüzemi módon, szalagrendszerben dolgoznak. Az előkészítő műhelyben idős és fiatal férfiak, nők hajoltak a munkapadok fölé. Közöttük több ősz hajú férfit is láttunk. — Nagyon jó szakmunkások az idős dolgozóink -r jegyezte meg Sárhelyi elvtárs —, tessék csak nézni azt a szemüveges, ősz hajú bácsit, Király Jánosnak hívják, szabászmester. Mezőberényből jár hozzánk. Az egyik legjobb szakemberünk. Fürgeségét sok fiatal megirigyelheti.. — És az asszonyok? — Azok is kitesznek magukért. Itt van például Galambosné, ő ragasztó. Annak ellenére, hogy asszony, ugyanolyan jól dolgozik, mint bármelyik férfi. A cipész szövetkezetnek 38 ipari tanulója is van. A másod- és harmadéves tanulók szinte kész mesternek számítanak: A fiúk közül kitűnik ügyességével Héjjá Sándor harmadik osztályos és Martincsek Imre második osztályos tanuló. Persze itt sem maradnak le a lányok. Mint ahogyan arról Bella József oktatójuk beszélt, ügyesek és lelkiismeretesen dolgoznak. Különösen dicséretet érdemel Fekécs Irma, Sztanyik Mária és Tímár Mária. De a többi tanulók is kitesznek magukért. Ezután a második terembe látogattunk el, ahol már összfeállít- ják a cipőket. Ebben az üzemrészben új gépeket kaptak. Többek között három csiszológépet és egy sarokfelverő-gépet. Amíg széjjelnéztünk, a szövetkezet elnöke azt is elmondotta, hogy ebben az évben új fazonú cipőket is készítenek. A női törpetűsarkú cipőből az első negyedévben mintegy 60 ezer párat gyártanak. A cipőket általában budapesti és békéscsabai boltokba szállítják. Tehát ha valaki Budapesten cipőt vásárol, gondoljon arra: lehet, hogy azt egy Békés megyei kisközség cipészei, az endrődiek készítették. Jantyik Tibor megértésére. No és arra, amit legnehezebben tudnak megérteni jó néhányan, hogy miért nem lehet mindent kiosztani, amit megtermeltek, miért kell a közös vagyonra tartalékolni, miért nem termelhetnek azt, amit akarnak, s miért szabályozzák a háztájit és így tovább a kérdések özöne, amelyeken munkakedv-csökken- tően rágódnak, vitatkoznak. Különösen sok vita és kevés megértés van az új szövetkezetek egyes részében azon, hogy miért kell annyi terményt, pénzt tartalékolni. Megtörtént, hogy az előrelátó, az évről évre mind nagyobb jövedelmet biztosító közös vagyont gyarapító, a közös állományt fejleszteni akaró vezetőséget leváltották a mindent osztani akaró új tagok. S a mindent kiosztani akarás nem elszigetelt jelenség. Hány és hány zárszámadási közgyűlésen lehetett hallani, hpgy a részes művelésre, részibe kaszálásra jelentkeztek azok is, akik betegnek mondták magukat, ha közös munkáról volt szó. A minél többet hazavinni elv diktálta a vésztői Aranykalász Tsz-ben azt a gondolatot, hogy a here részes kaszálása után, részében történjen a cséplés is. párt, a kormány, a kommunisták és mindenki, aki híve a szocializmusnak, azt akarja, hogy évről évre több érték kerüljön a szövetkezeti parasztok kamrájába, pénztárcájába, de ahhoz, hogy így legyen, meg kell teremteni a gazdasági alapot, a jelentős közös vagyont, s közben adni kell terményt is, húst is, ipari növényt is a népgazdaságnak. Hogyan jutott volna most 38—40. vagy még ennél is több forint a füzesgyarmati Vörös Csillag, a mezőkovácsházi Új Alkotmány és az orosházi Űj Élet, és még számos termelőszövetkezetben, ha nem lenne aranyfedezetük a gazdasági épületekben, állatállományban, gépekben, ha a tagok résziben kaszáltak, csépeltek volna, s ha a közös állomány jászla helyett a 'háztáji padlásra, a piacra került volna a takarmány? Jó néhány termelőszövetkezetben próbálták már ki a terméselosztásnak az utóbbi módját és csakhamar rájöttek ennek tarthatatlanságára. Megpróbálták és még próbálkoznak egyes szövetkezetben a népgazdasági érdekeket, a lakosság élelmiszer-ellátását, az ipar nyersanyag-szükségletét figyelmen kívül hagyva, csak azt termelni, ami legjövedelmezőbbnek látszik. Ezt az utat éppen úgy nem lehet járni, mint ahogy nem lehet főleg a háztájira alapozni a jövedelmet, a közös munka, a közös vagyon gyarapításának elhanyagolásával. ^melyik tsz-nek nincs közös vagyona, annak kevés jövedelemhez jut a tagsága. Annak az államnak, amelyiknek nincsenek tartalékai, és nem tud olyan árut adni a külföldnek, amilyenért az éppen adni akarja eladó nyersanyagát vagy készáruját — üresen marad a kincstára. A mi termelőszövetkezeteink azért erősödnek, fejlődnek rohamosan, mert jó népgazdaságunk irányítása, az állam jól gazdálkodik a rendelkezésére álló ipari és mezőgazdasági termékekkel, s tudja a mező- gazdaságot gépesíteni, a műtrágyaadagot növelni. Az állam sohasem aszerint vásárol külföldön, hogy mit kap meg legelőnyösebben, hanem aszerint, hogy mire i)an legjobban szükség a termelés, a bőség, a jólét növeléséhez. A gyárak munkásai, vezetői sem azt termelik, amiből a legnagyobb jövedelmet látják, hanem mindig azt, amire a legnagyobb szükség van ahhoz, hogy a bőség megteremtésének útján mindig tovább haladjunk. Hova jutnánk, ha például a Vörös Csillag Traktorgyár a kevésbé kifizetődő traktorgyártás helyett a külföldön nagyon kelendő villamossági cikkek gyártására térne át. Elgondolni is rossz az ilyesmit. Ilyen rossz elgondolni azt is, hogy egye» termelőszövetkezetek nem termelnének búzát, napraforgót, rostlent, nem nevelnének szarvas- marhát, mondván, hogy az nem kifizető. Emlékezetes az a vita, amelyik távaly ősszel a búzavetést megelőzte, s nem ismeretlen az sem, hogy néhány tsz tehén- és kocatartás, vagyis hízóalap- anyag-neveléá helyett vásárlásra akar berendezkedni. Ilyen hangok hallatszanak az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben is, pedig ennek a szövetkezetnek nagyon is indokolt volna a tehén- és a juhállománynövelése, hiszen földjeik, különösen az utóbbi években bevitt földek, kiabálnak a talajerő-utánpótlásért. jCjok mindennel lehetne még indokolni annak szükségességét, hogy azok, akik eddig a termelőszövetkezeteknek igyekeztek megnyerni a dolgozó parasztokat, látogassák őket most is, ezután is lankadatlan szorgalommal és segítsenek nekik meglátni, hogy a pillanatnyi egyéni érdekek tiszavirág életűek. A szövetkezeti gazdáknak csak úgy 'emelkedik a jólétük évről évre folyamatosan, ha növekszik a közös állomány, a géppark, a közös vagyon, ha a szövetkezet megfelelő tartalékösszegekkel, takarmányalappal rendelkezik. Minden egyes termelőszövetkezet is csak úgy tud évről évre törésmentesen fejlődni, ha azt is termel, amire a népgazdaságnak szüksége van, mert akkor a népgazdaság is tudja segítem a szövetkezeteket építkezési anyagokkal, gépekkel és minden mással, amire az eredményes, jó gazdálkodáshoz szükség van. Kukk Imre Békés megye? Állami Építőipari Vállalat kőműves, ács, festő-mázoló tanulókat vesz fel, jelentkezhetnek azok a 15—17 éves korú fiatalok, akik az általános iskola 8 osztályát elvégezték. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a vállalat központjában, BÉKÉSCSABA, József Attila utca 4., vagv a 611. sz. Mü. M. Intézetnél, Békéscsaba, Lenin út 3. 21503
