Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-11 / 36. szám
1961. február 11., szombat MÉPÚJSÁG 3 Az idén 50 százalékkal nő a melegágy} ablakfelület Megyénk nagyüzemi gazdaságaiban is egyre nagyobb tért hódít a gyulai és a sarkadi termelő- szövetkezetek példája nyomán a zöldséghajtatás. A múlt évben 160 ezer négyzetméter ablakfelület állt a közös gazdaságok rendelkezésére. Az üveggyár korszerűsítésével és az új, a nagyobb méretű 100x150 centiméteres egy bordával és négy üvegtáblával ellátott ablakok gyártásával az idén sor kerülhet a melegágyi ablakfelület nagyobb arányú növelésére. Megyénk termelőszövetkezetei 80 ezer1 négyzetméter terület befedéséhez igényeltek melegágyi ablakkeretet. Az üveggyár termelése és az asztalos üzem kapacitása a kora tavaszi időszakban 50 ezer négyzetméter felületű ablak leszállítását teszi lehetővé. így a tavasz folyamán a közös gazdaságokban már 210 ezer négyzetméter melegágyban folytathatnak zöld- séghajtatást. Megjelent A termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve A termelőszövetkezeti üzem- szervezés gyakorlati kézikönyve jól kezelhető formában, tömören, minden elvont fejtegetés nélkül, de elméletileg is megalapozottan nyújtja a termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati tudnivalóit. A termelőszövetkezeti gazdálkodás szervezésének és irányításának kérdéseire közérthető, konkrét feleletet ad, illetőleg világosan feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek között adott esetben választani lehet. Kézbe adja a gazdálkodás szervezésében és tervezésében használható legfontosabb adatokat és irányszámokat, k A Magyar Tudományos Akadé- Ttnia Mezőgazdasági ökonómiai és Üzemszervezési Bizottsága vezetésével a kézikönyv összeállításán az elméletet és gyakorlatot jól ismerő szakemberek széles köre működött közre. A könyvet Erdei Ferenc akadémikus szerkesztette. A könyv 5 részben foglalja ösz- sze a legfontosabb ismereteket. Az első rész a közös gazdálkodás megszervezésével és a nagyüzemi termelés kialakításával foglalkozik. Az első rész behatóan foglalkozik a közös gazdálkodás céljával és helyzetével, a szakemberek kérdésével, a közös gazdaság területével, a termelőszövetkezeti gazdaság berendezésével, a gépállomás és a termelőszövetkezet kapcsolatával, a termelés irányával és szerkezetével, az árutermeléssel, munkaerő-gazdálkodással, takarmány-gazdálkodással, értékesítéssel, beszerzésekkel, a termelés bővítésével és a háztáji gazdasággal. A második rész az egyes üzem- ágak megszervezését, nevezetesen a szántóföldi növények, kertészet, szálastakarmányok, az állattenyésztés és egyéb üzemágak kérdéseit ismerteti. A harmadik rész az üzemvezetés, munkaszervezet és jövedelem- elosztás korszerű ismereteit tárgyal ja, ezen belül ismertetésre kerül a termelőszövetkezet irányítása és üzemvezetése, az üzemi és munkaszervezet, jövedelemelosztás és jövedelemrészesedés, valamint a munkavédelem témaköre. A könyv negyedik része gyakorlati emberek számára jól használható formában és érthetően ismerteti a számvitel, pénz és hitel- gazdálkodás és a zárszámadással kapcsolatos kérdéseket. Az ötödik rész a termelőszövetkezeti gazdálkodás tervezésének témaköréből a gazdálkodás mutatóit, a gazdálkodás elemzését, a tervezés rendszerét, valamint az éves tervezést tárgyalja. A könyv gyakorlati használhatóságát fokozza, hogy minden egyes fejezete és alfejezete útmutatóul használható egy-egy üzem- szervezési témakörben. A kézikönyv utolsó részeként a szerzők összeállították a gyakorlatban előforduló szakkifejezések magyarázatát is. Érdemes volt sutba dobni a vándortarisznyát... Oly jólesik a tavasziasan kellemes napsütés, hogy szándékosan lassítom lépteimet a méhkeréki utcán. A tócsákat kerülgetve, el-» gondolkodva közeledem a tanácsházzal szemben lévő Nicolae Bal- cescu Tsz irodájához. Meglep az utca csendje, s a termelőszövetkezet központjából kihallatszó beszéd. Úgy látszik, sokan keresik fel télvíz idején az irodát, ilyenkor sok mindenről elbeszélgethetnek a vezetőkkel és egymással a a tagok. Közismert dolog volt, hogy a román településű, sűrűn lakott Méhkerék lakóinak döntő többsége nem kapott földet, vagy nagyon kevés jutott, mert a közelben kevés volt a felosztásra váró nagybirtok. így történt, hogy a román parasztok a felszabadulás után is családjuktól távol keresték meg a kenyérnekvalót. Igaz, gyökeresen megváltozott a helyzetük, mivel szorgalmuk híre messze eljutott, megbecsülték őket mindenütt. Jó szállás, meleg étel és megfelelő kereseti lehetőség várta őket. Szerették a méhkerékieket, mert soha nem az órát nézték, hanem azt, hogy hol mit lehet dolgozni, hisz ettől függött a kereset. Szépen öltözködtek, sok lakást felújítottak, de nem élt együtt a család, aminek legtöbbször a gyermeknevelés látta kárát. Sok családi élet is felbomlott, amit a rendszeres együttélés megakadályozhatott volna. Gondjaikról tudomást szerzett a párt és a kormány. így történt, hogy 1959 őszén megkapták az új szalon tai állami gazdaság földjét, megalakították a Nicolae Bal- cescu Tsz-t, ahova beléptek a földdel rendelkező gazdák is. Űj élet kezdődött tehát a faluban. Az apáról fiúra szálló vándortarisznyát sutba dobták, s a saját nagytábláikon, jó hírnevükhöz méltó szorgalommal láttak munkához. Az irodában az első év eredményeiről beszélgetünk. Martyin László tsz-elnök elmondja, hogy bizony nem volt könnyű az első igazán közös esztendő. Hétezer holdas határukban minden időszerű munkával szinte az elsők között végeztek, de a kedvezőtlen időjárás egyik-másik növényféleségnél a vártnál alacsonyabb termésátlagot hozott. A bevitt kis- parcellák minősége nagyon különböző volt, itt a termés sem lehetett egyforma. Nagy területet veszélyeztetett a belvíz, de csatornákat építettek, kitisztították a régieket, s a közeljövőben nem kell félniük a belvíztől. Rendkívüli szorgalmukra vall Uötyy&H uzüleliU ? A napokban! beszélgettem a Gyulai Mezőgazdasági Ktsz műszaki vezetőjével, Kelemen Jánossal. Azt kérdeztem tőle, hogyan lehetséges az, hogy ilyen kis szövetkezetben, mint amilyen az övék, ahol csupán mintegy száznegyvenen dolgoznak és néhány éve még alig hallunk róluk, ma már olyan készítményeket, lakás- kisbútorokat és üzletberendezéseket csinálnak, melyek nemcsak a belföldi piacon, hanem külföldön is nagy érdeklődést váltottak ki? A műszaki vezető mosolyogva válaszolta, hogy a dolog sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, már ami a módsaert illeti — tette hozzá.-^Például, hogyan is született az önkiszolgáló üzletekben alkalmazott középgondola? — tette fel a kérdést mintegy önmagának, s elmondotta, hogy az elnök elvtárssal Budapesten jártak az ipari vásáron. Ott láttak hasonló berendezést. Tanulmányozták ezeket a berendezéseket, mert ezt teszik minden olyan ára esetében is, mely a ktsz gyártási profiljához közel áll. Megállapították, hogy az egybe gyártott berendezési tárgynak többféle hátránya van. Olyat Nagyarányú kntatági program az ország talajvízkészletének feltárására A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben most készült el a tanulmány az alföldi Duna-sza- kasz balpartjának talajvizeiről A munka része annak a nagyarái í programnak, amelynek megvalósításával az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság részletesen feltárja az ország ,talajvíz-kincsének elhelyezkedését és mennyiségét. 1959-ben először a Csengődi Állami Gazdaságban alkalmazták, s azóta már szélesebb körben elterjedt az új módszer: a talajvizet hasznosító csőkutas öntözés. Ezzel mesterséges csapadékot lehet biztosítani az élővizektől, folyöktól, patakoktól vagy vízkivételi művektől távol fekvő területeken is, érthető tehát az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek nagy érdeklődése. Az eddigi vizsgálatok szerint a Kisalföld és a Nagyalföld Duna- menti részének mintegy hatszázezer holdas területéből 175 000 hold kaphat talajvizből mesterséges csapadékot. A talajvíz-készlet feltárására az idén tovább folytatják a kutatást (MTI) kellene gyártani, melyet köny- nyen szét lehet szedni, vagy egyes részeit el lehet hagyni és a fel nein használt alkatrészekből kisebb berendezési egységet is ki lehet alakítani — mondották egymásnak. ^ Kísérleteztek, terveztek. Töprengtek, a szaklapokat tanulmányozták és megszületett az új típus, mely már nem rendelkezett a régiek hátrányaival és ugyanakkor minőségben, szépségben nem maradt a régi gyártmány mögött. Egyszóval a ktsz vezetői, amikor járják az országot, akkor az alkotó ember szemével néznek szét. Keresik a gyártmányok többféle típusainak jó tulajdonságait és azokat egyesítik az új gyártmányban és a hátrányos tulajdonságokat elhagyják. Tehát a módszer tényleg egyszerű. Viszont ennek a módszernek a felismerése, gyakorlása és a kivitelezésért folytatott szívós és szenvedélyes munka a ktsz vezetőinek és tagjainak megbecsülendő erényeit mutatja. Egyben bizonyíték ez arra is, hogy a kisiparosságnak előnyére szolgál a szövetkezés. Tudásuk legjavát ösz- szevetve, egymást kölcsönösen kiegészítve nagy dolgokra képesek, nagyobbakra, mint amikor a városiban egy-két ember uralta a kisipart, míg a többség a meggazdagodás reményétől sem hizlalva úgy-ahogy vagy éppen elszegényedve tengette életét a kicsiny, termelőeszközökben szegény műhelyekben. Talán nem egészen vág ehhez a témához, de mégis érdemes szóvá tenni, amit a műszaki vezetőtől még megkérdeztem: Hogyan van az, hogy ez a ktsz üzletberendezéseket és lakás-kisbútorokat gyárt, amikor a neve mezőgazda- sági ktsz? Megemlítettem azt is, hogy tudomásom szerint gyártmányaikkal akkor kerülnek kapcsolatba a mezőgazdasággal, amikor egy-egy parasztember bemegy egy fényesebb szórakozóhelyre, vagy elmegy nyaralni és beleül ebben az üzemben gyártott székekbe, vagy akkor, ha ilyen széket vesz a lakásba, esetleg abban az esetben, ha a tengerparton elheverészik a ktsz készítette, kényelmes hordozható „kabinban”, vagy az önkiszolgáló boltokban a középgondoláról leemeli a szükséges árut. Nos, ennyiben és ilyen távolról mezőgazdaságiak ők, de ugyanúgy szolgálják ezek a készítmények az ipariakat is... — Mi már kértük a névváltozást — válaszolta Kelemen János —, de nem akarják ... Mit lehet erre mondani? Talán csak annyit, hogy jó lenne, ha a „ktsz-ek neveit Kiszerelő Vállalat” is megtanulná azt az egyszerű módszert, ahogyan születik az új. Boda Zoltán az is, hogy ők termelték megyénkben a legszebb dohányt, amiért holdanként 17 ezer forint jövedelemhez jutottak. A dohánybeváltó szakemberei már többször felkeresték őket, hogy termeljenek nagyobb területen dohányt, amiből 50 hold termesztésére rendezkednek be. Harminc holdat a belvízlevezető főcsatorna mentén öntözésre rendeznek be. Aprólékos gondossággal készítették el a melegágyakat, ahol főleg palántaneveléssel foglalkoznak a kezdeti időben. A beszélgetésbe többen bekapcsolódnak. Elmondják, hogy az első évben vásároltak lánctalpas traktort, Zetort. tehergépkocsit, építettek dohány pajtát, növendék- marha-istállót, sertésólat és egyebet. Mindenki tudja, hogy a következő év sokkal könnyebb lesz: a tagság döntő többsége már alig várja a tavaszt, készül a munkára, mert örül, hogy odahaza keresheti meg a család kenyerét. A rendszeres pénzkeresethez szokott tagságnak előlegről havonta gondoskodik a vezetőség s így nyugodtan dolgoznak. A munkában ez évben élen fognak járni, belvízveszély nem fenyegeti a szövetkezet határát, építkezésre is kevesebbet fordítanak, mint az első esztendőben, tehát több közvetlen jövedelemre számíthat a tagság. Szó esett arról is, hogy 28 forintot ért egy munkaegység náluk. Ez nem sok, de az első év nehézségeit és a kedvezőtlen Időjárást figyelembevéve nem rossz eredmény. Páter László pl. — akinek néha kislánya is segített — kilenc hónap alatt 20 ezer forintot keresett a községben. Gondoltak arra is, hogy munkaegységre takarmánygabonát kapjanak a tagok, a háztájin is megtermett a 20 mázsa kukorica, így csaknem valamennyi portáról adtak el hízott sertést az államnak. Erdei Mihály pl. 20 sertést hizlalt, ami lényegesen emelte az évi jövedelmet. Jó kereseti lehetőségre vall. hogy 8 termelőszövetkezeti tag épített házat az elmúlt évben, sokan tataroztatták. felújították a régit. A Nicolae Balcescu Tsz tagsága úgy véli: érdemes volt süt- ba dobni a vándortarisznyát. Ary Róza Takarékos ember vásárlás előtt felkeresi a BIZOMÁNYI ARUHÁZAT. Pénzt spórol9 ha nálunk vásárol Kis zománchibás mosógépek, leértékelt méteráruk, ruházati cikkek nagy választékban. Használt fényképezőgép, rádió, óra. kerékpár, bútor, szőnyeg, ruházat vétele és eladása. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ Békéscsaba, Sztálin út 6. 18475 A Körös Állami Áruház ma este 20 órától reggel 4 óráig nagytebruár 11-én szabású vidám farsangi bált rendez a CSABA SZÁLLÓ összes termeiben. Divatbemutató! Tombola! A műsorban fellépnek operettdalokkal és vidám jelenetekkel a Jókai Színház művészei. 21502
