Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

2 KÉPÚJSÁG 1961. február 7., kedd Az üzenet kétségeket szül... A Pravda kommentárja Kennedy üzenetéről Moszkva (TASZSZ) A Pravda vasárnapi számában í,Szemleíró” aláírással cikket kö­zölt, amely kommentálja Kennedy amerikai elnöknek az ország hely­zetéről szóló üzenetét. Az új washingtoni kormány — hangzik a cikk — most teszi még első lépéseit. A közeljövő meg­mutatja majd, hajtandó-e együtt­haladni az élettel, mely megkö­veteli a szakítást a hidegháború elavult dogmáival, de azit is el­engedhetetlenné teszi, hogy az Egyesült Államok új irányt szab­jon külpolitikájának, ami az ösz- szes országokkal és népekkel az egyetemes béke javára szolgáló békés együttélés és gyümölcsöző együttműködés egyetlen ésszerű irányzata. Ahhoz sertebi kétség nem fű­ződik és nem is fűződhet — hangsúlyozza a Pravda —, hogy az új amerikai kormánynak a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítását célzó lépései a Szov­jetunió részéről támogatásra ta­lálnak. Kennedy elnöknek a Karibi­tenger térségében kialakult hely­zetére vonatkozó nyilatkozatáról szólva a lap rámutat: különösen hangzik az új államfőnek az az állítása, mintha „kommunista ügynökök” támaszpontot létesítet­tek volna Kubában. Mindenki tudja — folytatódik a cikk —, hogy kubai földön csak egy idegen támaszpont található, mégpe­dig a kubai nép akarata elle­nére létesített amerikai kato­nai támaszpont. Ez a Kuba térképén pontosan megjelölt támaszpont Guantana- moban van. Az amerikai államfő — folytat­ja a „Szemleíró” — valamilyen nemlétező „kommunista világ­uralmi törekvésről” kiagyalt ko­holmányt ismételgetett, s valami­féle „kommunista ügynökök” la­tin-amerikai „fondorlatairól” be­szélt. Mire való — teszi fel a kérdést a kommentár — felidézni ilyen üres dajkameséket? Az ilyenfaj­ta koholmányok ismételgetése nem a józan értelem követését jelenti. Az üzenetben — mutat rá a Pravda — Kennedy az Egyesült Államoknak olyan szerepet pró­bál tulajdonítani, hogy csakis ő lehet a latin-amerikai népek gyámja és védnöke. Ezek a népek azonban egyre határozottabban követelik a teljes politikai és gazdasági függetlenséget és a latin-amerikaiaknak aligha tetszenek azok a washingtoni er­kölcsi prédikációk, hogy milyen társadalmi rendszert engedélyez­nek vagy nem engedélyeznek számukra. A földikerekség e térségében ki­bontakozott nemzeti felszabadító mozgalom lendülete szemléltetően bizonyítja, hogy a latin-amerika­iak nem akarnak többé az Egye­sült Államok utasításai szerint élni, hanem maguk akarják ke­zükbe venni sorsuk irányítását. Ehhez joguk is van. Az a tény, hogy nem akarják józanul szemlélni a világon kiala­kult helyzetet — folytatódik a Pravda kommentárja — meg­nyilvánul az üzenetnek abban a fejezetében is, amely kifejti az amerikai kormányköröknek Ke- let-Európa népei „szabadságának és jólétének helyreállításához” fűzött reményeit. Hiszen jól ismert dolog — emeli ki a Pravda —. hogy az európai szocialista orszá­gok népei visszavonhatatla­nul az új élet megteremtésé­nek útjára léptek és erélyesen visszautasítanak minden olyan kísérletet, amellyel őket újból a kapitalista „szabadságjo­gok” jármába próbálják kényszeríteni. E népek minden olyan szóbeszé­det, amely országukban a kapita­lista rendszer visszaállításához fűzött reményekre vonatkozik, belső ügyeikbe való beavatkozási törekvésnek, igazi szabadságuk és szuverenitásuk ellen irányuló me­rényletnek tekintenek. Kennedynek arról a kijelentésé­ről szólva, hogy szándékában van ismét folytatni a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésére vo­natkozó tárgyalásokat, a lap hang­súlyozza, hogy az Egyesült Álla­mok elnökének van egy olyan megnyilvánulása, amely lényegé­ben a nullával teszi egyenlővé jószándékainak kinyilvánítását Vajon az a kijelentése, amelyben elengedhetetlennek nyilvánítja a katonai eszközök megerősítését — teszi fel a kérdést a Pravda — nem húzza-e keresztül jószándé­kokat hangoztató szavait? Hogyan egyeztethetők össze az elnök békeszólamai a fegy­verzetek ellenőrzésének, az amerikai nemzeti politika fő céljának hirdetésével? Hiszen mindenki tudja, hogy „a fegy­verzetek ellenőrzése” csupán a hadviselési eszközök felhal­mozásának és tökéletesítésé­nek álcázása. Az üzenetből — folytatódik a cikk — nem derül ki, milyen konkrét intézkedéseket szándéko­zik tenni az Egyesült Államok kormánya a béke javára. Erről az üzenet csak ködösen, szinte fu­tólag tesz említést. A háborús ké­szülődésekről szóló fejezeteket vi­szont meglehetősen világos és sza­batos fogalmazásban közli. A „lé­gi csapatszállítás fokozott mozgé­konyságának” megteremtésére és a Polaris-rakétákkal felszerelt tengeralattjárók építésének meg­gyorsítására, valamint az ameri­kai rakétaprogram sürgős végre­hajtására vonatkozó utalásai azon­ban ellentmondanak a béke meg­szilárdítására kifejtett kívánsá­gainak. Ez természetesen — hang­súlyozza a cikk — csak fokozott éberségre késztetheti a békeszere­tő népeket. Maga az üzenet kétségeket szül és ezeket csak az ame­rikai kormány oszlathatja el. mégpedig nem szavakkal, ha­nem a béke javát szolgáló konkrét intézkedésekkel. Befejezésül a Pravda ezeket írja: Maga az élet, a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek kölcsönös érdeke, éppen úgy mint au egyetemes béke sjrsa sürgetően követeli az egészs íges nemzetközi helyzet megteremté­séhez vezető út megtisztítás: it, a hidegháború felszámolását is a fegyverkezési verseny megszünte­tését. E halaszthatatlan feladat megoldásának kulcsa minden bé­keszerető nép szerint mindé íek- előtt a szovjet—amerikai vis;sony megjavítása. Miért fontos a szervezésének Kisipari termelőszövetkezet eink többségénél vannak gyártmányok, amelyek ma már nagyobb tömeg­ben készülnek. Sajnos, ezeket a termékeket még ma is a hagyo­mányos eszközökkel és módon ál­lítjuk elő. Ez természetesen nem vezethet eredményre a tekint etben, hogy az egy főre eső munka ter­melékenységét jelentős mérték­ben emelhessük. Ha szakítunk azonban a hagyományos munka- módszerekkel és az egyéni vagy csoportos termelési módról soro­zat- vagy szalagszerű gyártásra térünk át, jelentősen növelhetjük a termelékenységet. Sőt, ha a hagyományos szerszámain­kat, szerszámgépeinket meg­felelően célszerszámokká, illet­ve célgépekké alakítjuk át. és mind nagyobb mértékben ráté­rünk az egyes munkaműveletek készülékek segítségével való el­végzésére, még nagyobb lehetősé­günk lesz termékeink önköltségé­nek csökkentésére, az egy főre eső termelési érték növelésére. Sajnos, szövetkezeteink ezzel a lehetőséggel nem sokat törődnek, és elhanyagolják a termelés belső megszervezésének ezt az adottsá­gait. Az igaz, hogy vakon és ta­lálomra üzemet szervezni nem le­het. Ehhez szívós és kemény mun­ka, valamint akarat kell, s fő­képpen az, amitől szövetkezeteink vezetői fáznak, a gyártási folya­mat tervdokumentációjának elké­szítése. Tudom, nagyon sokan ezt felesleges munkának tekintik és azt mondják, hogy minek ez, hi­szen anélkül is áttekinthető a gyártási folyamat. De csak figyel­jük meg a jelenleg meglevő gyár­tási folyamatainkat, könnyen rá­jövünk és megállapíthatjuk, hogy az egyes munkaműveletek között mennyi az üres, a számunkra el­veszett idő a munkavégzés szem­pontjából. Ez természetszerűleg abból adódik, hogy a soron követ­kező munkaműveletek nincsenek időben egymáshoz hangolva. Na­gyon sok esetben az egyes mun­kaműveleteket is sokféleképpen lehet elvégezni úgy, hogy a mun­♦Megjelent a Békés megyei Kisipari Szövetkezeti Híradó 1961. I. számában. Csőmbe ügynöke a Délafrikai Unióban toboroz Vasárnap megnyílt az ázsiai és afrikai népek „kongói hete* JELLEMZŐ KÉPEK i a mai Amerikáról M SciMeia számára irta tlinr Petid haladó amerikai kázaazaaszi Leopoldville Az ENSZ leopoldvillei képvise­lőjének szóvivője vasárnap kije­lentette, épen és egészségesen je­lentkezett csapattesténél az ENSZ nigériai egységének két katonája, akikről korábban azt jelentették, hogy a Kivu tartományban fekvő Kíndunai, az ENSZ csapatok és baluba harcosok összetűzésénél két társukkal együtt eltűntek. A szó­vivő megjegyezte, hogy a még hi­ányzó két nigériai katona is épség­ben előkerül. New York Az ENSZ küldöttségének New York-i tanácskozásai a Biztonsági Tanács kedden folytatódó ENSZ- vitája előtt vasárnap kényszerűen szüneteltek. Mint ismeretes, a New Yorkra hullott hatalmas hó­tömeg miatt hivatalosan korlátoz­ták a gépkocsiforgalmat, így az ENSZ-küldöttségek tagjai nem voltak láthatók az ENSZ épületé­ben, amelyben — mint a Reuter megjegyzi — sohasem szünetelt vasárnap a diplomáciai munka, amióta a kongói probléma foglal­koztatja ae ENSZ-et, Johannesburg Míg az ENSZ Biztonsági Taná­csában még nem fogadtak ei olyan javaslatot, amely megoldaná a tör­vényes rendet Kongóban, addig Csőmbe, a belga gyarmatosítók szolgálatában álló katangai „mi­niszterelnök” szabadon szervezi idegenlégióját, amellyel végleg meg szeretné dönteni Kongó tör­vényes kormányát. A Johannesburgban megjelenő Rand Daily Mail vasárnap közölte, megérkezett a Délafrikai Unióba Stuart Finlay-Bissett angol állam­polgár, Csőmbe ügynöke, hogy Csőmbe légsugárhajtású gépeinek vezetésére alkalmas pilótákat, il­letőleg a gépek karbantartásához szakembereket toborozzon. Finlay- Bissett kijelentté: A keresett piló­ták és technikusok azért kellenek, hogy ,,a levegőben legyenek Csőm­be francia légsugárhajtású vadász­gépei ... ha kitör a polgárháború Kongóban”. Az élet azt mutatja, hogy í ka­pitalizmus régi társadalmi íend- szere nem tud többé egyeresen felfelé ívelően fejlődni. A kapita­lista termelési viszonyok és a ter­melőerők közötti ellentmondás már rég megszüntette a kapita­lista rendszer haladó vonásait. Az Egyesült Államokban, a leg­erősebb és a legfejlettebb kapita­lista országban a visszaesésnek és a bomlásnak folyamata jelenleg rendkívül előrehaladott sza fasz­ba jutott. Az amerikai kapi aliz- mus aránylag nem is olyan Jégen még képes volt mérsékelt gazda­sági növekedésre, s lépést t idott tartani a műszaki és tudom! nyos haladással. A jelenkor soícrétű technikai forradalmának idős :aká- {ban az amerikai imperiali amus hanyatlása annál is inkább ki­domborodik, mert ezt egy egész sor jellemző tény is aláhúz; a. A szputnyikok. a Jtagy műszál :i-tu- dományos előrehaladásunk tbben a korszakában a kapitalista gaz­daság fogaskerékáttétele nyilván­való akadályt képez a termelő­erők fejlődése számára. A terme­lésben alkalmazott új eljárás3k és új anyagok következtében igyes vállalatoknál az automatizálás, a kibernetika meghonosítása révén gyors ütemben növekedhet az ipari munkatermelékenység. De a kizsákmányoláson, alapuló társa­dalomban a termelés növekedése elkerülhetetlenül összeütközésbe kerül a belső piac korlátáival, ami végzetesen hat ki a kapitalis­ta országok egész gazdasági életé­re. Vészes egy helyben topogás Míg az amerikai acélművek termelő kapacitása az utóbbi 10 esztendőben 50 százalékkal növe­kedett, addig az acéltermelés egy­helyben topogott. 1960. második félévében kapacitásuk 50 százalé­kánál nem tudtak többet kihasz­nálni. Igaz viszont, hogy az acél­iparban rosszabb a helyzet, mint a többi termelési ágban: de az sem kevésbé igaz, hogy a legtöbb iparágnak kisebb vagy nagyobb arányban, hasonló problémákkal kell szembenézniük. Ugyanakkor ismeretes, hogy az acélipar hely­zete előbb vagy utóbb mindig ki­hat a gazdaság más nagy szekto­ktsz-ek műszaki tökéletesítése ka végeredményben azonos te­gyen. Az időfelhasználás szem­pontjából mégis különböző lesz. Éppen ez adja meg létjogosultsá­gát a művelettervezésnek, hogy a sok különböző gyártási művelet­ből a részünkre legalkalmasabbat, illetve leggazdaságosabbat válasz- szűk ki, és az egész gyártási fo­lyamatot a leggazdaságosabb mű­veletekből építsük fel. Ehhez vi­szont szükséges, hogy a különböző műveleteket gazdasági számítás és mérlegelés alapján összehason­lítsuk, és a legalkalmasabbat mű­szakilag érthetően, részben szö­veggel, számokkal és rajzokkal rögzítsük, megmagyarázzuk a dol­gozóknak. Amidőn ezt tesszük, tu­lajdonképpen elkészítjük a gyár­tási tervdokumentációt is. Tudom, sokan lenézik ezt a papírmunkát, de megyénkben van már példa arra. hogy ha a műszakiak mun­kájukat ennyire következetesen hajtják végre, annak meglesz a kellő és várt eredménye. A Szarvasi Ruházati és a Gyulai Szabó Ktsz-nél ezek a munka-át­szervezések már befejezés előtt vannak, s ezeknél a szövetkezetek­nél máris érezhető a termelékeny­ség emelkedése. Jelenleg a Gyulai Cipész Ktsz-nél folynak az átszer­vezés előkészületei. Ezekkel az át­szervezésekkel a várt eredmény nem is marad el, s anélkül, hogy a dolgozóknak több munkaráfor­dítást kellene végezte. A szóban forgó szervezés, terve­zés ma már önálló tudomány tár­gyát képezi, amivel nem rendel­kezik minden szövetkezeti veze­tőnk. Megyénkben azonban van­nak mái’ olyanok, akik ezzel a kér­déssel foglalkozták, s részben en­nek a tudásnak birtokában van­nak. A szövetkezeti vezetőknek nem kell elzárkózni attól, hogy felkeressék ezeket az embereket és segítségüket kérjék az egyes termékek gyártási folyamatainak megszervezéséhez, átszervezésé­hez. Éppen ez az egyik célja és egyik feladata műszaki körünk­nek is, hogy azoknak a vezetők­nek és szövetkezeteknek, ahol ilyen kívánság van, segítsen. GRAMANTIK LÁSZLÓ, a KISZÖV mérnöke raira. Jellemző, hogy erről mit ír a nagyon elterjedt „Time” című lap: „Az ipar jelenlegi termelő kapacitásának csupán 80 százalé­kát használja ki... A régi ipar­agak, mint például a szénipar, az autóipar, az acélipar és a kőolaj­ipar, amelyek a munkaerő-fel­használás bázisait képezték, nem­csak bővültek és nem létesítettek új munkahelyeket, de az automa­tizálás miatt még kevesebb mun­kást foglalkoztatnak, mint az­előtt”. Sőt még azokban az iparágak­ban, ahol a termelés növekedett, egyes termelési folyamatok auto­matizálása és gépesítése folytán az ipari munkások foglalkozta­tottsága csökkent. Várható, hogy ezen a téren a munkanélküliség eléri a háború utáni rekord hat­millió főt, ami azt jelenti, hogy a munkaerő 10 százalékát nem ve­szik igénybe. A munkások más 10 százalékát a fegyveres erők foglalkoztatják, vagy pedig lőszer és katonai felszerelés gyártására használják fel — amely a munka- nélküliség elleplezését jelenti a normális termelő tevékenységgel szemben. Ebből kiderül, hogy az Egyesült Államokban a munka­erő egyötöde „feleslegessé” vált anélkül, hogy kilátás lenne a hely­zet bármilyen javulására; sőt in-

Next

/
Thumbnails
Contents