Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

2 HÉPÚJSÁG 1961. február 24., péntek Az 1961. évi költségvetés tárgyalásóval folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülé­sén folytatta az 1961. évi költség- vetés tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP A tanácsi vállalatok munkájá­val, a helyiipar eredményeivel és problémáival foglalkozott. Rámú- tatott, hogy állami helyiiparunk ma már az ország ipari termelé­sének számottevő részét adja. Szemléltetően bizonyítja ezt az 1960-as év néhány termelési ada­ta: égetett téglából például 25,7 százalékát, égetett mészből 18,5, nyershúsból 44, mozaik cement­lapból 12,5,'kenyérből és péksüte­ményből 100 százalékát adta a he­lyiipar az ország ipari termelésé­nek. Az állami építőipar teljes ter­melésének 13 százalékát a tanácsi építőipar oldotta meg. — A helyiipar fejlődése egyes megyékben különösen nagyarányú volt az elmúlt évben — folytatta. — Ez a helyi vezető kezdeménye­zését, lelkesedését és rátermettsé­gét is dicséri. Bács megyében pél­dául a tanácsi helyiipar könnyű­ipari termelésének értéke az 1953. évi 30 millió forintról tavaly 300 millió forintra emelkedett, s az 1961. évi terv már 400 milliós ter­melést irányoz elő. A megyében ha­sonlóan figyelemreméltók a taná­csi vállalatok gazdaságosság-mu­tatói. A legjellemzőbb számokba sűrítve az eredményeket: 100 fo­rint beruházásra eső termelési ér. ték 1958-ban 254, 1959-ben 314, 1960-ban pedig 657 forint volt. Idei költségvetésünk jelentős fej­lesztést irányoz elő. Erről tanús­kodik az, hogy a vállalatok befi­zetése 1960-hoz képest ebben az évben 560 millió forinttal növek­szik, ami a vállalatok termelésé­nek 8 százalékos növekedésén alapszik. — Szóvá kell azonban tennünk a helyiipari fejlődésének néhány nem egészséges tünetét. A tanácsi vállalatok munkájának termelé­kenysége korántsem emelkedett kielégítően. Az átlagos létszám például 1959-hez képest 9,5 szá­zalékkal nőtt, az egy dolgozóra jutó termelés csupán 3,8 százalék­Politikai Bizottságának póttagjai; Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést 10 órakor Rónai Sán­dor. az országgyűlés elnöke nyi­totta meg, majd elsőnek Erdei Ferenc képviselő szólalt fel. kai emelkedett. Ez arra utal, hogy a tanácsi vállalatok munkájában vannak problémák, mihamarabb meg kell találnunk megoldásukat. Ilyen például a vállalatok nem ki­elégítő szervezettsége, a szakem­berek hiánya, egyes helyeken az anyagellátás fogyatékossága és az alacsony műszaki színvonal. Fel szeretnénk hívni az illetékesek fi­gyelmét arra is, hogy az ország helyiiparának fej­lődésében nagy szerepet ját­szanak a tanácsi gazdálkodás anyagi alapjai. A helyi gazdálkodás anyagi for­rásainak szűkülése nagyonis kihat a tanácsi vállalatok tevé­kenységére — hangoztatta. Erdei Ferenc ezután a költség- vetés tudományos kutatásokra szánt előirányzataival foglalkozott. Rámutatott, hogy 1961-ben álla­munk a költségvetés kiadásainak több mint 2 százalékát biztosítja tudományos kutatásra. — A tervszerű tudománypoliti­kához elengedhetetlen, hogy cél­szerűen, a fontossági sorrendet megállapítva gazdálkodjunk anya­gi erőnkkel — folytatta. — Ehhez nagy segítséget nyújt az országos távlati tudományos program ösz- szeállítása, azoknak a kutatási kö­röknek kijelölése, amelyek nép­gazdaságunk szempontjából a leg­fontosabbak, mint ismeretes, 104 tudományos problémakör kimun­kálásán dolgoznak a tudomány munkásai — valamennyi problé­makörben a szakterület leghozzá­értőbb embereiből alakított elő­készítő bizottság tevékenykedik. A bizottságok összeállították programjukat, részletes kutatási tervüket, ezekben a hetekben, hó­napokban egyeztetik elképzelései­ket. A munka nagyon biztatóan halad, minden bizonnyal jelentő­sen fellendíti a legfontosabb nép- gazdasági feladatok megoldását szolgáló tudományos munkát. ződött, a szociális ellátottság azonban nem tartott lépést ezzel. Számos üzemben a helyi eszkö- zök felhasználásával, a meglévő berendezések korszerűbbé tételé­vel teremtenek jobb munkakörül­ményeket. Például a Győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyár ebben az évben az erőtelep dolgozóinak öl­tözőt, a rezsi-műhely számára ét­kező helyiséget, valamint két klubszobát létesít, ahol filmeket is vetítenek majd. A Győri Richards gyárban a múlt évben saját erő­iből úgynevezett légfüggönyt létesí­tettek a festöde bejáratánál, hogy Dr. Huth Tivadar Baranya me­gyei képviselő a hároméves terv egészségügyi eredményeivel és az egészségügyi ellátás idei feladata­ival foglalkozott. Elmondotta, hogy a tervidőszakban két és fél millió­val több a biztosítottak száma, s szép eredmények születtek a kü­lönböző pusztító népbetegségek, fertőző betegségek elleni harcban. Az orvosi munka színvonalának, a szociális ellátás javulásának eredményeként észrevehetően nőtt hazánk lakosságának átlagos élet­kora. Míg 1930-ban a 60 éven fe­lüliek aránya az egész lakosság­hoz viszonyítva 9,8 százalék volt, a múlt esztendőben már 14 szá­zalékra emelkedett. A halálozások aránya 1938—1955 között 14,3 ez­relék volt, 1960-ban már csak 10 ezrelék. Kiemelkedő sikereket ért el a magyar egészségügy a gyer­mekbénulás elleni küzdelem­ben, s a vérbajt, a maláriát teljesen felszámolták. Javult a helyzet a tifuszos, dif- tériás és di zentéi-iás megbetege­dések területén is. — Örömmel számolhatok be ar­ról, hogy a tuberkulózis járvány hazánkban rohamosan cső lekenő irányzatot mutat. A gümőkór elle­ni küzdelem jelentős fordulópont­ját jelenti az 1961. január 1-én életbe lépett kormányrendelet, amely megteremti a reális felté­teleket e veszélyes népbetegség teljes felszámolásához. A képviselő megemlítette, hogy a hároméves terv idején emelke­dett az egészségügyi dolgozók lét­a szennyezett levegőtől megkí­méljék a dolgozókat. A jó munka eredményeként hasonló létesítmé­nyekkel gyarapodott a Lenszö­vőgyár, a Győri Textil és a Sop­roni Pamuti par is. Befejezésül javasolta, hogy a könnyűipari üzemek, illetve a könnyűipar vezetői a munkásosz­tály helyzetéről szóló párthatáro­zat előírásai szerint másutt is ha­sonló módszerekkel igyekezzenek minél jobb munkakörülményeket teremteni a dolgozóknak. A költségvetést elfogadta. lózat, számos nagy beruházást adtak át rendeltetésének, s javult a betegellátás. Mintegy két és fél ezerrel nőtt például a szakrende­lők napi munkaóráinak száma. — 1961-ben újabb nagy lépést teszünk előre az egészségügy fej­lesztésében. A költségvetés egészségügyi és szociális célokra a tava­lyinál 897 millió forinttal többet irányoz elő. Tovább javul a kórházak s a klinikák munkája. A beruházások közül jelentős a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem 400 ágyas klini­kai épületének megkezdése, a Mecsekben 23 millió forint költ­séggel 300 ágyas tüdőszanatóriu- mot építünk, s folytatódik a sztá- linvárosi, a fehérgyarmati, a mis­kolci kórház építkezése, bővül, új köntöst kap számos más nagy fontosságú egészségügyi létesít­mény is. Az Országos Mentőszol­gálat az idén 100 új gépkocsit kap. A budapesti László Kórház kor­szerű laboratóriummal gazdago­dik, s befejeződik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézet, valamint a budapes­ti KÖJÁL izotóplaboratóriumnak bővítése. A költségvetés a biztosí­tottak gyógykezelésére több mint egymilliárd forintot biztosít. To­vább javul a gyógyszerellátás is. Dr. Huth Tivadar felszólalása végül a Pécsi Orvostudományi Egyetem munkáját ismertette, majd javasolta, hogy az 1961. évi költségvetést az országgyűlés fo­gadja el. Szíj jár tó La foss a tanácsi iparban az eddiginél még átgondoltabban kell gazdálkodni Erdei Ferenc: száznégy tudományos problémakör kimunkálásán dolgoznak a tudomány munkásai Dr. Huth Tivadart újabb nagy lépést teszünk előre az egészségügy fej I esztésé ben száma, bővült a körzeti orvosi há­nácsí vállalatok az eddiginél na­gyobb számban juthatnának a nagyiparban kiselejtezett, de a ki­sebb vállalatoknál még nagyon jól alkalmazható különböző gé­pekhez. Különösen a kohó- és gépipartól várnak ilyen segítsé­get. A költségvetést elfogadta. iVajfy Dániel: az új termelőszövetkezetek is ésszerűbben kezdhetik meg a munkát Nagy Dániel Csongrádi megyei képviselő néhány fontos mezőgaz­dasági kérdés szemszögéből vizs­gálta a költségvetést. A mezőgaz­daság szocialista átszervezésének az utóbbi két évben elért eredmé­nyeivel kapcsolatban kiemelte azt a nagyarányú segítséget, ame­lyet az állami gazdaságok nyúj­tottak és nyújtanak az újabban létrejött termelőszövetkezetek gazdálkodásának megalapozásá­hoz. Az elmúlt évben például az állami gazdaságok csaknem két­ezer tenyész-szarvasmarhát, 70 000 tenyész-sertést, 40 000 tenyész-ju- hot, több mint 400 000 tenyész- baromfit és csaknem kétmillió naposcsibét adtak át a termelő- szövetkezeteknek. Mindez — a A szakemberek által nyújtott támo- " gatással együtt — nagymérték­ben hozzájárul ahhoz, hógy az új termelőszövetkezetek ésszerűbben, helyesebb módszerekkel kezdhe­tik meg a közös munkát. A továbbiakban a homoki sző­lő- és gyümölcstermesztés prob­lémáival foglalkozott. Problémát jelent a homokos területeken a talajerő pótlása. Fokozni kell ezeknek a vidékek­nek a műtrágya-ellátását, s gon­doskodni kell hatásos növényvé­dőszerekről. Jelentősnek említet­te meg a vegyszeres gyomirtás al­kalmazását. Az állami gazdaságok az elmúlt két évben kiterjedt nagyüzemi vizsgálatokat végeztek. A múlt esztendőben például már 36 000 holdon alkalmazták ezt a módszert, az idén pedig mintegy 120 000 holdra kívánják növelni az így művelt területet. Az ered­mények kétségkívül megmutatják a vegyszeres gyomirtás számos előnyét: a kapálás ezeken a terü­leteken teljesen feleslegessé vá­lik, ami holdanként 374 forint megtakarítást jelent. Az eddigi kísérletek bebizonyították azt is, hogy a vegyszeres gyomirtással művelt földek haldonként több mint 200 kilogrammal több ter­mést adnak, mint a kapálással művelt területek. Befejezésül kérte a Földműve­lésügyi Minisztériumot és az ér­dekelt megyei és járási tanácsi szerveket, pártfogolják ezeket a kezdeményezéseket, s az állami gazdaságokkal együttesen támo­gassák a termelőszövetkezeti útra lépett parasztságot az új életfor­ma kialakításában, á gazdálkodás megszervezésében. A költségvetést elfogadta. A délelőtti vitában felszólalt: Tóth István, Borsod megye kép­viselője. felszólalásában a taná­csok költségvetésével foglalkozott. Kovács Sándor Szabolcs-Szat- már megyei képviselő arról be­szélt, milyen hatalmas összegeket költ államunk a szocialista falvak gazdasági és kulturális életének fejlesztésére. Takács András Somogy megyei képviselő szűkebb hazája mező- (Folytatás a 3. oldalon.) Vargha Ferenené: könnyűipari termékekből ilyen választékkal még soha nem rendelkeztünk Vargha Ferenené Győr-Sopron megyei képviselő hozzászólásában megállapította, hogy a költségve­tés előirányzatai az elmúlt év gaz­dasági eredményeire épülnek, s hathatósan alátámasztják az ez évi feladatok végrehajtását. Me­gyéjük valamennyi textilipari üzeme maradéktalanul teljesítette múlt évi tervét, s fő törekvésük továbbra is az, hogy a mennyi­ségi követelmények kielégítésén túl, minél nagyobb választékban lássák el a lakosságot szép kivi­telű, jó minőségű ruházati cikkek­kel. Divatbemutatók, kiállítások és az üzletek kirakatai jelzik, hogy könnyűipari termékekből ilyen választékkal még soha nem rendelkeztünk — mondotta. A továbbiakban a megye textil­ipari üzemeinek fejlődéséről, kor­szerűsítéséről szólt. A Győri Tex­tilművek például 90 új automata szövőgépet, új kazánházat, gőztur­binát kapott, a Győri Kötöttkesz­tyűgyár 64, a soproni Sortex 18, a győri Pamutszövő és a Műbőr­gyár 35 új géppel gazdagodott, a Győri Lenszövőgyárban újabban 6 vetélő-csévélő gép is dolgozik. A felsorolt üzemek korszerűsíté­sére a kormányzat ebben az év­ben is jelentős összegeket juttat. Kívánatos volna azonban — tette hozzá—, hogy a beruházások és felújítások keretében megfelelő arányban szerepeljenek a szocia­lista ellátást szolgáló összegek is. Van ugyanis a megyében olyan textilüzem, ahol a termelő-beren­dezések és a létszám megkétszere­Szijjártó Lajos Pest megyei képviselő a tanácsi felügyelet alatt álló iparvállalatok gazdálko­dásáról beszélt. Az ország költség- vetésében évről évre növekvő összeggel szerepelnek a tanácsok gazdasági tevékenységéből szár­mazó bevételek — mondotta. A tanácsi ipar ma már nemcsak a lakosság szükségleteinek kielégí­tésében tölt be fontos szerepet, hanem jelentősen hozzájárul a központi árualap növeléséhez is. E vállalatok bevételei elősegítik a lakosság szociális és kulturális igényeinek kielégítését, s munka- alkalmat teremtenek a lakosság jelentős rétegei számára. Szere­pük növekedését, gazdálkodásuk javulását mutatja, hogy míg a múlt évben a tanácsi vállalatok körülbelül egymilliárd-kilencszáz- millió forint nyereségbefizetéssel szerepeltek az állami költségvetés bevételei között, addig az idén a kétmilliárdot jóval meghaladó be­fizetéssel növelik az állam jöve­delmét. A tanácsi ipar idei feladataival kapcsolatban megemlítette, hogy a tanácsi iparban az eddiginél még átgondoltabban, ésszerűbben kell gazdálkodni, s minden lehe­tőséget ki kell használni a terme­lés fokozására. Nem mindenütt kielégítő még a termelékenység emelkedésé­nek üteme és a termelő be­rendezések kihasználtsága. A munkafegyelem megszilárdítá­sával és az anyagtakarékossággal is többet kell foglalkozniuk a ta­nácsi vállalatok vezetőinek, az anyagok ésszerűbb, takarékosabb felhasználásával például Pest me­gyei viszonylatban csupán egy százalékos eredménnyel is évente mintegy ötmillió forinttal csök­kenthetnék a termelési költsége­ket. A jobb eredmények elérésének ' másik lehetősége volna, ha a ta- j \ \

Next

/
Thumbnails
Contents