Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-14 / 12. szám
6 NÉPÚJSÁG 1961. január 14., szombat HÍREK „TolvajtH fogott az Nagy dolog az, ha éjjeliőr „tolvajt*? fog. Utána az emberek elismerően bólogatnak és olyan megjegyzéseket tesznek, hogy bátor ember. Az alábbi kis történet során azonban a tolvajfogás kicsit balul ütött ki. Tíz óra felé mindenki elment a tsz-irodából. Tóth Mihály, az éjjeliőr vette a botját, hogy megkezdje kötelességét. Komótosan járta körül az épületeket, benézett az istállóba, majd elballagott a juhhodály felé Is. Visszafelé jövet majdnem kiejtette kezéből a botot, amikor azt látta, hogy az irodaajtónál matat valaki. — Hü, a nemjóját, ez tolvaj lesz! Óvatosan közelítette meg az irodát. Botját úgy szorította a kezébe, hogy belefájdult a tenyere. Közben már arra gondolt, hogy holnap az egész falu erről beszél, és így vélekednek majd. — Hallottátok! Tolvajt fogott az öreg Tóth. Bátor ember, nem is csoda, hiszen tüzér volt a katonaságnál. S ő az egészre csak annyit mond: Semmiség volt. éjjéli őr Ezekkel a gondolatokkal surrant az ajtónál matató férfi háta mögé. £ ami biztos, biztos, a furkósbottal odasózott a férfinek. — Mihály bátyám megbolondult kend. — hallotta a tsz-elnök hangját. Az öreg hápogott egy darabig, majd végül megszólalt. — Maga az, elnök elvtárs, mit csinál itt ilyenkor? — Csak a cigarettámért jöttem vissza. —-tyik— JW V------------------------------— TÁVIRÁNYÍTÁSÚ szivatySéta a legszebb lengyel városban A lottó nyerőszámai: 34, 68, 69, 87. 88 — SZABÄSRAJZ tanfolyam indul rövidesen az orosházi Petőfi művelődési otthonban. A tanfolyamot a művelődési otthon vezetősége szervezi. — TÓTH ÁRPÁD életéről és munkájáról tart előadást január 16-án este 7 órakor Békéscsabán a Balassi művelődési otthonban dr. Kovács Sándor Iván, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje. Közreműködnek az ifjúsági irodalmi színpad szavalói. — 100 FÉRŐHELYES istállót, 40 férőhelyes fiaztatót és 250 férőhelyes sertéshizlaldát építenek ebben az évben a szeghalmi Űj Garázda Termelőszövetkezetben. Az építkezést a termelő- szövetkezet házi brigádja végzi. — HÍRT ADTUNK Streit János, Híd- és Vízműépítő Tecnikum tanulójának balesetével kapcsolatban. Az Állami Biztosító évi 5.— forintos díjú tanuló-balesetbiztosítása alapján sietett segítségére és annak ellenére, hogy a baleset kimenetele még ismeretlen, 10 000 forint kárelőlege folyósított. Hideg idő Kisebb felhőátvonulások, főképp reggel és délelőtt többfelé köd. Legfeljebb néhány helyen jelentéktelen havazás. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4— mínusz 8 fok között. Az északi és keleti megyékben helyenként mínusz 10 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton mínusz 3—plusz 1 fok között. Tanácstagi fogadóóra Békéscsabán Békéscsabán a 47. sz. városi választókerületben Rácz Zoltán tanácstag 1961. január 15-én 14—16 óráig a Gellert utca 2/a szám alatt fogadóórát tart. Választói javaslatait, kérdéseit, panaszait meghallgatja, azokra válaszol, illetve azokat a végrehajtó bizottsághoz továbbítja. Kéri, hogy a választói bizalommal keressék fel a fogadóóra alkalmával. BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG Az MSZMP megye! bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség; Békéscsaba, -József A, u. 4., I. em. Telefon: 22—96. Kiadja a BéáSs megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3: Felelős kiadó: Lehóezky Mihályi Telefon: 10—21 Békés (negyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél; «kifizetési dg 1 hóra U,— Bt tyúmű terveit készítették el a Szovjetunióban. Ez a mű óránkén! 4 ezer köbméter kőolajat szivaty- tyúz át 150—200 kilométeres hosz- szú vezetéken. A távirányítású szivattyúmüvet ahhoz az olajvezetékhez tervezték, amefy a Szovjetunióból Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába juttat majd el kőolajat. — IFJÚSÁGI székház építését tervezik ebben az évben Lőkös- házán. A régi mozi épületét akarják majd átalakítani. A tanács irányításával ezt a munkát teljesen társadalmi úton akarják elvégezni, melyben főleg a helyi KISZ-fiatalokra vár nagyobb feladat; — A KORSZERŰ közvilágítás címmel a TIT műszaki szakosztályának villamossági szakcsoportja klubvitát rendez január 18-án Békéscsabán. Előadást tart Nádas Mátyás elektromérnök. — TIZENÖT országból 200 résztvevővel tartották meg a napokban Berlinben a színházépítkezés nemzetközi konferenciáját. Az értekezleten tanulmányozták a mai színházépítkezés összefüggéseit a modern színjátszással és általában a mai építészet problémáival, — MESEFILM-bemutatót rendez január 15-én Békéscsabán, a Helyőrségi Klubban működő pajtás-klub. Az „Elvarázsolt kisfiú” és a „Születésnapi ajándék” című filmeket vetítik majd a gyermekeknek; — ÖTVENÖT NAPOS amerikai és kanadai körútra indult a 100 főnyi lengyel országos filharmonikus zenekar. Összesen 24 hangversenyt ad a zenekar 17 amerikai és három kanadai városban. Visz- szatérőben Svájcban öt hangversenyt ad. — A BAROMFINEVELÉSI alapismeretek elsajátítását segíti elő a nők mezőgazdasági akadémiája. Előadásaira mozgósítják az asszonyokat a nőtanácsok aktívái. Ezenkívül tapasztalatcseréket is szerveznek az olyan állami gazdaságokkal közösen, ahol baromfitenyésztés van. —MEGYEI PEDAGÓGUS-BÁL 1961. február- 4-én, Békéscsabán. Meghívó-igényi® 27—65. 2132 — Évszázadok történelmét lehelik itt az utcák, a falak! — kiáltunk fel a gyönyörűségtől, amint Krakkóba, Lengyelország legszebb városába érkeztünk. Az idő rövid, a látnivaló rengeteg. Idegenvezetőnk, egy kedves és nagyon művelt lengyel bácsi — egy született németen is túltevő gyorsasággal röpítgette ismertetőjét először a XIV. században épült, hatalmas Posztócsamok tövében, a kisebb- nagyobb templomokban, a legrégebben épült házak udvarában, s az egykori királyi vár hatalmas termeiben. Szegény tolmácsunk kétségbeesetten kapkodott a szavak után s hat szász király helyett hatszáz királyt fordított. — így aligha lesz riport —, nézett kétségbeesetten egymásra a 40 főnyi magyar látogató két újságíró tagja. No de... Különben nem árulom el a műhelytitkot, inkább elsorolom röviden, mit tudtam meg Krakkóról, erről a csodálatos Visztula-parti városról. A Wawel, az egykori királyi vár egy 100 méternyi magas dombon emelkedik a város fölé. Mellvédjéről nagyszerű kilátás nyílik a Tátra és a Pierniny hegyek közeli nyúlványaira, a várost körülölelő erdősávra, a 600 műemlékszámba menő régi házra, a rengeteg templomira... Ha már itt tartok, túlteszem magam a leltári felsoroláson: Krakkónak csaknem félmillió lakosa, 11 főiskolája, 63 ipari szakiskolája, 17 gimnáziuma, 93 -elemi iskolája, 15 múzeuma, 9 szállodája, 90 temploma és kápolnája van. A szóhagyomány szerint a VIII. században alapította a várost Krakus wislán szláv törzsfőnök. A tudományos kutatások szerint már 200 ezer évvel ezelőtt is település volt itt. Az első írást, amelyben Krakkó neve előfordul, 966-ban írta Ibrahim ibn Jakab I. Ottó német császárnak. Attól az időtől szaporodtak az okmányok. A Wawel-hegyen a X. században egy paiánkvár volt. Később, a XIII. században Mazárai Kanrád herceg favárat építtetett ide, Lakietek Ulászló és Nagy Kázmér királyok pedig gótikus várat. A vár azonban leégett, s I. öreg Zsig- mond Budáról vitt el egy olasz építészt, akivel új várat építtetett. Az első után sok tűz pusztított végig Krakkón, többször is kirabolták a királyi várat, főleg a németek. A tatárok 1241-ben a vár kivételével minden házat porrá, hamuvá tettek a városban. 1795-ben a poroszok teljesen kifosztották a' vár kincstárát, 1850 és 1905 Időzött az osztrák katonák kaszárnyának használták, s annyira tönkretették, hogy bár 1920-ban kezdték meg a helyreállítását, de még mindig dolgoznak rajta. Ha Konyev szovjet marsall nagy áldozat árán nem védi meg a II. világháborúban, a németek, a tatárokhoz hasonlóan, a földig rombolták volna a várost A vár műkincseit azonban ellopták az 1795. évi poroszok kései utódai. A drága műkincsek Kanadába kerültek, s éppen a napokban közölték a magyar újságok is, hogy Kanada 50 millió dolvissza Lengyelországnak. Magyarok is jártak Lengyelországban a korábbi évszázadokban. A katedrálisban, az egykori koronázó templomban eltemetett királyok síremlékein több magyaros motívumot, sőt magyar nemzetiszínű szalagot is lehet látni. A magyar-lengyel barátság Lengyelország történelmének szinte a kezdeten bontakozott ki. A Krakkóban püspökséget alapító Vitéz Boleszláv neje, Judit az első magyar király, István nővére volt. Kázmér király, akit országújítónak tisztel a lengyel nép, I. Béla magyar királynak a sógora volt. Szent László magyar király Krakkóban született, s Merész Boleszláv lengyel király sógora volt. A fcafárdúlás után Boleszláv uralkodó herceg és magyar származású, Kinga nevű felesége építtette újra Krakkót. A magyar Nagy Lajos 12 évig, utána lánya, Hedvig volt sokáig lengyel király, aki halála után minden vagyonát a Nagy Kázmér lengyel király által 1364-ben alapított egyetemre hagyta. Ezen a lengyel egyetemen a XV. és XVI. században 2000 magyar diák is tanult. Lengyel király volt a magyar Báthori István is, akit egyik legnagyobb királyuknak tartanak a lengyelek, erre nemcsak a történelmi könyvek, hanem sok más külső jel is utal a királyi várban. Többek közt a királyi tanácskozó teremben van elhelyezve Báthori István és felesége életnagyságú portréja. Ennek a teremnek az élmény- számba menő művészi plafonjának a frízét a gyulai származású Ajtósy Dürer Albert testvére, Dürer János alkotta. Hosszan lehetne még sorolni azokat a szálakat, amelyek erős baráti kötelékké fonódtak az évszázadok során a magyar és a lengyel nép között. Krakkóban is, mint szerte a világon a második világháborúig a tatárokat tartották a legvérengzőbb, legvandálabban pusztító népfajnak. Bár Múlásuk után sok kárt okoztak a poroszok és az osztrákok is, de amit a nácik véghez vittek, az felülmúlt minden tatárjáráson! A tatárok elől az emberek el tudtak menekülni, a tatárok főleg az épületeket pusztították, a fasiszta német horda viszont az embereket is. Krakkó közelében van a szomorú emlékű Auschwitz, ahol a náci fenevadak százezer számra pusztították el az ártatlan nőket, gyermekeket, idős és fiatal férfiakat. Krakkóból 180 egyetemi tanárt és 90 ezer zsidót hurcoltak el, bezárták az egyetemeket, lerombolták a szobrokat. A világ népei soha sem bocsátják meg a hitleri hordák e vandál cselekedeteit, azt a sok borzalmat, amit elkövettek. Az ilyen Szörnyű tömegmészárlást csak azok tudják megbocsátani, akik újra tömegpusztításra készülnek: a nyugati imperialisták. Pusztításukhoz szükségük van a hétpróbás, emberek százezreit elpusztító német fasisztákra. Tanácsadójukká, hadseregek és hadsereg-csoportok parancsnokaivá tették őket. Ám vigyázzanak! A világ népei előbb- utóbb számonkérőleg lépnek fel a bűntol terhes német fasisztákkal szemben, s haragjuk lecsap e fenevadak bujtogatóira, az újabb világégést készítgető, a népek pusztulásán gazdagodni akaró tőkésekre is. A lengyel nép élniakarását nem törte meg a sok csapás, ami a történelem folyamán rázúdult. Nagyon sok háború sepert végig hazába felett, s teljes szívből utálja. S nemcsak utálja a háborút, hanem mindent el is követ, hogy megakadályozza, a Szovjetunió és a többi szocializmust építő országokkal karöltve. A leghatásosabb módszerrel, a termelés állandó növelésével teszi ezt. Kraldió eddig sok egyeteméről, középiskoláiról, múzeumairól, temérdek történelmi és műemlékeiről volt híres. Hírnevét máris megnövelte, és egyre tovább növeli a határában épült hatalmas Nowa Huta, vagy a Lenin Vasmű. Ezt a kombinátot nemcsak azért a nagyrabecsülésért nevezték el Leninről, amely mint a világ valamennyi népében, a lengyel népben is, elevenen lobog elévül- hetetlenül nagy történelmi tetteiért, műveiért, hanem azért is, mert Lenin évekig élt Krakkóban és környékén illegalitásban. Tanúja volt annak a rettentő nyomornak, amelyben a galíciai nép élt. E nyomort elég két példával jellemezni: csak vasárnap esténként gyújtották meg a petróleum- lámpát; a gyufaszálat kétfelé hasították, hogy még egyszer annyi ideig tartson, mert arra sem futotta. Hol van már az az idő? A nyomort elfújta az újkori történelem, a szabadság, a nagyszerű termelő munka lázas üteme. A tíz négyzetkilométer területen épült Lenin Vasműben lassan már háromszor annyi acélt termelnek, mint amennyit 1939-ben egész Lengyel- országban termeltek. Az acédter- » melés növekedésére jellemző, hogy míg 1939-ben 39 kilogramm, 1958-ban 221 kilogramm volt az egy főre jutó acéltermelés. Egyébként Krakkó ez új városrészének 80 ezer lakosa van, állandó soín- ház, kultúrpalota és három mozi áll a város lakóinak rendelkezésére. Ennyit tudtam meg Krakkóról. Azt, amit láttam, majd később próbálom csokorba szedni. Kukk Imre Felhívás! Az Állami Biztosító felhívja a lakosság figyelmét az 1961. évre esedékes biztosítási díjak befizetésére. Kérjük, hogy az esedékes biztosítási díjakat a kül- ’ dött csekk«! 1961. január 30-ig fizessék be Saját érdekében cselekszik tehát, ha díjfizetési kötelezettségének minél előbb eleget tesz, mert ha ezt nem teljesíti, ki van téve annak, hogy díj nem fizetés miatt esetleges károsodása nem térül meg. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Békés megyei igazgatósága lár értékre becsült műkincseit ad Száztíz százalékra teljesítették a tervet A Műtrágya- és Növényvédőszer Értékesítő Szöv. Váll. Békés megyei kirendeltsége az elmúlt évi tervét 110 százalékra teljesítette. A tervezett 38 millió forint helyett 48 millió 360 ezer forintot forgalmazott. Az idei év is jól kezdődik. Az első félévi 2200 vagon műtrágyából már 1300 vagonnal adtak ki a termelőszövetkezeteknek. A tsz-ek igényeit most sem tudja kielégítem, hiszen a 2200 vagon megadott keret helyett több mint hat ezer vagon műtrágyára adtak be igényt a termelőszövetkezetek. A szerződésre lekötött kukoricára, a külföldi búzafajtákra, valamint a szerződéses burgonyára a műtrágya biztosítva van.
