Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
1951. január 13., péntek NÉP ÚJ SÄG 3 Bucsa, 1961 A csúszós járdákon kigombolt nagykabátban mennek az emberek ügyes-bajos dolgukat intézni. A házkörüli fák csupasz ágain verebek gubbasztanak. Toll- ruhájukat néha felborzolja a vidáman fújdogáló szél. A tanácsháza előtt embercsoport. Beszélgetnek, nevetgélnek. A napbarnított, kérges kezüket nadrágjuk vagy kabátjuk zsebébe dugják. A komoly beszédbe belekeveredik egy-egy vidámabb megjegyzés is. Az italbolt felől dobpergés hallatszik. — A kisbíró — szól egy ba- jusztalan legényke. Valójában az. Ahol nincs han- goshiradó, így adják közre a rendelkezéseket és hirdetményeket. A kisbíró megvárja, míg ösz- szegyűlnek egy páran, majd felolvassa a községi tanács vagy valamelyik termelőszövetkezet felhívását. fú A tanácsháza irodájában a szokottnál nagyobb a forgalom. Az emberek egymásnak adják a kilincset. Nem is csoda, hiszen Bucsa lakóinak nagy része ezekben a napokban választja az újat, a tsz-t. Az egyik irodában hosszú asztal mellett vagy nyolcán dolgoznak. — A tanácselnökhelyettest keressük — kérdésünkre egy ősz hajú férfi válaszol: —■ Nem tudom, hol van. Alig mondta ki, a mellette ülő férfi felemelkedik székéről. — Én vagyok kérem. — ?... Hiába, ilyen nagy munkában még arról is megfeledkezik az ember, hogy ki ül mellette. Az ősz hajú férfi bocsánatkérően néz ránk, majd újra a munkája fölé hajol. Tóth Ferenc elnökhelyettessel egy másik irodába megyünk, ahol Nyilas Péter tanács- titkár ül, s két tsz-taggal beszélget. Azt latolgatják, hogyan lesz, mint lesz. Főhet is a fejük a község vezetőinek, hiszen a napokban 558-an választották a közöst. A tsz földterülete 2858 holddal gyarapodott. Ezek a számok arra késztetik a vezetőket, hogy új terveket dolgozzanak ki. A tanács- titkár előtt papír és ceruza. Éppen írni akar valamit, amikor nyílik az ajtó? Gyarmati Lajos megáll a csukott ajtó előtt. Leveszi kucsmáját, s csak úgy egyszerűen megjegyzi. — Belépnék. A többiek nem csodálkoznak, s nem is kérdezték, hová? Mostanában nem ritka az ilyen eset. Az emberek egymás után jönnek, hogy ebbe vagy abba a tsz-be belépnek. Pár perc alatt kitöltik a belépési nyilatkozatot. Gyarmati Lajos öt hold 1400 négyszögöl földjével együtt lépett a közösbe. Külföldi telepítésre 1200 élő vadnyidat fognak Mezőhegyesen A Mezőhegyest! Állami Gazdaság szántóföldjein szerdán megkezdték az élő vadnyulak fogását. Előzőleg megfigyelték, hol tanyáznak tömegesebben a tapsifülesek, s ezeken a helyeken az utak mentéről negyven, egyenként húsz folyóméteres nagyságú hálóval ..hajtanak” rájuk. Négy vadász vezetésével 64 hajtó 1200 vadnyulat ejt így zsákmányul, kb. 10 000 holdnyi területen. A nyiulakat Sopronon át külföldi vadasterületek benépesítésére és vérfrissítésére szállítják. A gazdaság területén szépen halad az élő fácán fogása is: az értékes vadszámyasokból 2800-at zsákmányolnak, s eddig már 1500 élő fácánt küldtek el a társas gazdaságoknak szaporításra. Az idén 17 ezer baromfit nevelnek fel a gádorost Petőfi Tsz-ben A gádorosi Petőfi Tsz az elmúlt gazdasági évben a járásban baromfitenyésztéséről volt híres. Közel 20 000 csirkét, 276 libát, ötezer kacsát és több száz gyöngytyúkot és pulykát neveltek fel. A Bameválnak és a budapesti piacokon több mint 250 mázsa baromfit értékesítettek. Ezenkívül mintegy 800 kacsát és libát továbbte- nyésztésre adtak át más termelőszövetkezeteknek. Az idén is több mint 17 ezer baromfit kívánnak felnevelni. Az első kiscsirkéket a hónap második felében várják. Az idén ötezer pulyka, nyolcezer csirke és négyezer kacsa felnevelését tervezték. A három ember újra összedugja a fejét, hogy tovább folytassák a tervezgetést. A másik irodában a Hazafias Népfront elnökével, Szebelley Ferenccel ülünk le egy pár percre. Ö ismeri a község kulturális és sport-életét is. — Azt mondják rólam, hogy univerzális ember vagyok. Nem mondom, van egy pár funkcióm — nevet. — Mivel töltik a téli estéket? — A népfrontnál beindítottuk a tanácstagok oktatását, mintegy ötvenen tanulnak. A TIT is minden héten tart előadást. Ha jól emlékszem, hatvanat terveztünk be a téli hónapokra. — És az asszonyok? — Azok sem maradnak le. Dr. Menyhért Vilmosné szervezte a sütő-főző tanfolyamot. Ott mintegy 25 asszony szorgoskodik. Ezenkívül lesz dolgozók iskolája is. Ide 12-en járnak. — Mit csinálnak a fiatalok? — A sportolók készülnek a téli spartakiádra. A tornászlányok pedig már a nyári versenyekre gondolnak. Szebelley Ferencné azt akarja, hogy a bucsai lányok ne hozzanak szégyent községükre. Közben bejön az irodába Keller Mária igazgatási előadó. Ő a községi népkönyvtár vezetője is. Az emberek egyik legjobb téli szórakozása az olvasás. Ez így van Bucsán is. — Valóban— jegyzi meg Kellír Mária. — Csak az a baj, hogy kevés a könyvünk, mindössze 530 kötet. Azt mondhatom, hogy már majdnem mind kiolvasták a könyvre éhes emberek. Például Fenyődi József né és Burai Imré- né minden hónapban 30—35 könyvet kölcsönöz. Az egész család olvas. De ezenkívül még sokan vannak, akik 8—10 könyvet is elolvasnak egy hónapban. — Ebben az évben sem gyarapítják az állományt? — De igen. Körülbelül hatezer forintot fordítunk erre a célra. Ez kell is, hiszen az olvasók igénylik az új könyveket. © A bucsai tanácsházáról délfelé megyünk el. A kisbíró újra ott veri a dobot a italbolt előtt. Mikor már vagy 20-an összegyűlnek, egy papírlapot húz elő zsebéből és olvasni kezd. — A községi MSZMP felhívja a lakosság figyelmét, hogy ma este nagygyűlést tart. Előadó a megyétől jön. Jantyik Tibor tosan lépked, gyanakvó arccal figyeli Bánt. Aztán látja, hogy ki az, erre megnyugszik. — Ilyen vendéglátók maguk itt Haragoson? — szól át Bán a kerítésen. Az öreg szégyelli magát, falhoz támasztja a vasvillát, az ugató kutya felé rúg. Nyitja a kiskaput, veszi le róla a lakatot és a keresztpántot. — Tessék, elvtárs... Szívesen látjuk... Azt hittük, hogy idevalósi... Bán a konyha felé ballag, úgy szól vissza az öregnek. — Miért? Idevalósit nem engednek be? — Nemi — mondja keményen az öreg. Amikor belépnek a konyhába, Bán kicsit meghökkenve néz körül. Az ajtó mellé kapákat, ásókat, kiegyenesített kaszákat támasztottak. A konyha közepén köszörűkő áll, rajta egy legény, éppen késeket fen. Egyiket a másik után. A tűzhelyen egy edényben ólom olvad, tíz év körüli gyerek furkósbotot ólmoz. Az asztalon gyógyszeresdoboz, vatta, kötszerek, sebkötöző csomagok. A bentiek ügyet sem vetnek a vendégre. Folytatják a munkát. Bán megdöbbent arccal áll meg az ajtóban. Ilyet még nem sokat látott. Ki kell vennie a pipát a szájából. Aztán lassan megszólal. — Hát maguk mire készülnek itt? Kitört talán a háború? A kérdéstől a háziak hökkennek meg. Hogy-hogy? Hát van valaki, aki nem tudja, mi történik a faluban? Elnémulnak a csodálkozástól. Bánnak még egyszer kell kérdeznie. — Mire készítik maguk ezeket a fegyvereket? Az öreg sodorint egyet huncutul a bajuszán, vár egy kicsit, csak azután mondja: a szépségkirálynő választására... Bán elvtárs azt hiszi, hogy őrültek közé került. De az öreg invitálja, vezeti a szobába. Leülteti, borral kínálja, és magyarázni kezd. — Az úgy kezdődött kedves elvtárs, hogy volt itt egy nyárfasor, a híd mellett..; Amikor Bán elvtárs kilép a kiskapun, az egész család kíséri; barátságosan, mosolyogva búcsúznak tőle. De a rendíthetetlen nyugalmú Bán úgy látszik, megrendült. Gyors léptekkel megy a szomszéd kiskapuhoz, megveri. — Ki az? — kérdezi valaki bent- ről. Bánt beengedik. Félórát ugrik a toronyóra mutatója, amikor Bán kiszédül ezen a kapun. A kis Wartburg házról házra kíséri. Bán elvtárs arca egyre dúl- tabb, pillantása egyre tétovább. A toronyóra szorgalmasan mutatja az időt. Végül az utolsó ház kapuján támolyog ki Bán elvtárs. Megtörli a homlokát, zavaros pillantással néz végig a falun. Mögötte a ház falán ott virít a plakát. „Körtáncok, párostáncok, társastáncok, magánszámok! Tanuljon illemet Merci Kázmérnál.” A plakát mellett egy hirdet- rhény. „Rendkívüli közgyűlés a Toldiban.” Bán az autóhoz szédeleg, nyitja az ajtót, beül. A sofőrhöz fordul. Ügy látszik, nagyon elgondolkoztatta valami... — Baj van Haragoson. (Folytatjuk) Mit kell tudni a gépvásárlásról? A termelőszövekezeteknek ebben az évben is módjuk lesz gépet vásárolni. Állami támogatást is kapnak hozzá hosszúlejáratú hitei formájában. A szövetkezetnek a gép vásárlásakor továbbra is a vételár legalább 25 százalékát keli készpénzben kifizetnie. A gépeik elosztásánál azok a tsz-ek részesülnek előnyben, amelyek az egész vételárat nyomban kifizetik, illetve 25 százaléknál többel járulnak hozzá a vételárhoz saját erejükből. A gépvásárlási hitelt a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókja folyósítja. 1961-ben a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai önálló gépike retet kapnak, és a kereskedelem is a megyében működő telepére juttatja el a megye termelőszövetkezeteinek jutó gépeket. Nem lesz tehát szükséges a gépekért Budapestre vagy bárhová távolra utazná. A szükséges gépek megszerzése érdekében továbbra is a megyei, járási tanács mezőgazdasági osztályához kell fordulni. Ügy helyes, ha a szövetkezetek az üzem gépesítésének fejlesztésénél is a gazdaságosságot tartják szem előtt. Csak akkor vegyenek újabb traktort, ha a meglévőhöz már megvan valamennyi munkagép, amit gazdaságukban jól tudnak használni. Az új tsz-ek építési beruházásairól Érdeke minden kezdő szövetkezetnek, hogy beruházási lehetőségeinek nagy részét a közös sertés- és baromfiállomány megteremtésére használja fel, mert a jelenlegi körülmények között az állattenyésztésben ezek a legnagyobb árutermelést produkáló, s így a beruházásokat leggyorsabban megtérítő üzemágak. A beruházásokat a lehető legkevesebb befektetéssel érjék el, s rövid építési idővel, a helyi anyagok fokozott felhasználásával, ideiglenes, de az állattartási követelményeknek megfelelő épületeket építsenek. Ezt nemcsak az új termelőszövetkezetek kisebb anyagi lehetősége, de az állam gazdasági segítségének mérsékeltebb igénybevétele is indokolja. Helytelen lenne, ha nem véglegesen kialakult területű, első éves tsz-ek ideiglenesen kijelölt major helyén drága épületeket emelnének, amelyek a későbbi máj or tervezésnél a telephe- heiyen kívül kiesőén, esetleg kihasználatlanul maradnának. Az első éves tsz-ek építési beruházásainak épülettípusa elsősorban az egyszerű szerfás létesítmény. Ezek az épületek olcsók, könnyen, rövid idő alatt házilag is felépíthetők. Lehetővé teszik a helyi anyagok legnagyobb mértékű felhasználását, s a célnak megfelelnek. Ki kell használni természetesen minden olyan épületet, pajtát is, amely kisebb átalakítással, néhány fal felhúzásával a szarvasmarhák közös elhelyezésére alkalmas. Ügy jó, ha az átalakítandó épület legalább 25—30 tehén megfelelő elhelyezésére ad módot. Kapható-e anyagmentes hitel a szeri ás építkezésekhez? Az elmúlt években nyújtott anyagmentes hitelek igen sok tervszerűtlen- ségre adtak alkalmat, ami főleg anyagellátási zavarokban és egyes épületeit befejezésének áthúzódásában éreztette hatását. Ebben az évben már anyagmentes keret, ún. ,,síma forint" nincsen. Ilyen igények tehát nem elégíthetők ki. Az építési beruházási keretekből megvalósítandó létesítmények megépítéséhez szükséges építési anyagokról az illetékesek gondoskodtak. Az 1961-ben megvalósítandó szerfás létesítményekhez szükséges faanyag kitermelése és a kívánt választéknak megfelelő le- szabása folyamatban van. Egyes helyeken már .szállítások is történtek. Ha a szerfás létesítményekhez helyi anyag áll rendelkezésre, ezt a körülményt már a tervjavaslat elkészítésénél kell figyelembe venni. A helyi anyagok alkalmazásánál azonban minden esetben vigyázni kell arra. hogy nem minden anyag alkalmas mindenfajta épület megvalósítására. Majortelepítésről A teiTnelöszö vetkezetek máj ortele- pítésd terveit a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályok keretében működő tsz beruházási irodák tervező- részlegei díjtalanul készítik el a tér* nieiőszö ve tkezeteknek. A jól elkészített telepítési tervnek sok szempontot kell kielégítenie. A* üzemszerveziés, talaj adottságok (alapozás), vízellátás, út- és elektromos bekötés stb. szempontjain kívül az érdekelt minisztériumok (építésügyi, egészségügyi, közlekedésügyi, belügyminisztérium) ide vonatkozó rendeletéiben foglaltakat is be kell tartani. A telepítési tervnek a lehetőséghez mérten a tsz jelenlegi gazdálkodását és távlati fejlesztési lehetőségeit is ki kell elégítenie. A sokféle szempont mérlegelése során gyakran előfordul az, hogy a tervezők elképzelése nem mindenben egyezik a termelőszövetkezetek igényeivel. A termelőszövetkezetek tervezéssel kapcsolatos elképzeléseiket, a tervezés községben folyó helyszíni munkák során, a tervezőkkel ismertethetik. A tervezők kötelesek az érintett termelőszövetkezetekkel és a községi tanáccsal állandó kapcsolatot tartani. Teljesen helytelen és megengedhetetlen az az eljárás, mikor a tervezőik a tsz bevonása nélkül készítik el a telepítési tervet. A kiadott utasítások értelmében a tervezőknek a tsz elképzeléseit és igényeit a leg messzebb menően figyelembe kell venni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban még esetleg járatlan termelőszövetkezetek helytelen elképzeléseit a tervbe maradéktalanul be kell építeni. Ha a termelőszövetkezet és a tervezők között — lényeges kérdésben — a kölcsönös megbeszélések után sem jött létre megegyezés, akkor a döntés joga, mindkét fél meghallgatása után a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjét illeti meg. Telepítési tervet csak akkor szabad elfogadottnak nyilvánítani, ha a tervet felülbíráló tervtanács és az arra minden esetben meghívott termelőszövet- , kezet vezetősége egyértelműen elflo- : gadja. Szabad hízott sertést vásárol az Allatforgalmi Vállalat! Átvételi árak: Fehér hússertés: 110-130 fcg-ig 14,50 Ft 131 kg-iól 15Hús- és húsjellegü sertés: 110—140 kg-ig 13,80 , 141 kg-tól 14,30 , Zsír- és zsírjellegü sertés: 126—140 kg-ig 13,50 141 kg-tól 13,80 „ Részletes felvilágosítással az Állatforgalmi V. kirendeltségei szolgálnak
