Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

IMI. január 3., kedd NÉPÚJSÁG 3 Sok viharsarki tsz-ben alkalmazzák a tótkomlósi Haladás Tsz jövedelemelosztási módszerét Naponta több százan választják az új utat A tótkomlósai Haladás Tsz-ben négy évvel ezelőtt új rendszerű jövedelemelosztást vezettek be, mely szerint a kifejt tej, a megter­mett termény, a súlygyarapodás és szaporu Latnevelés mennyisége szabja meg, hogy hány munkaegy­séget írnak jóvá. Azóta Békés, Csongrád, Pest megye termelőszö­vetkezeteiből számos delegáció ke­reste fel a kezdeményező szövetke­zetei, hogy a helyszínen tanulmá­nyozhassák az eredményességi el­osztás módját, előnyét. — Mi örömmel adjuk át tapasz­talatainkat — magyarázza Lóczi János tsz elnök. — Ebben az év­ben mintegy hetven munkanapot fordítottunk arra, hogy megmu­tassuk gazdaságunkat, megismer­tessük a munkamódszereinket má­sokkal vagy éppen elmenjünk elő­adást tartani egy-egy tapasztalat- cserén, vagy szakiskolán. Annak idején az késztette elgondolkodás­ra a szövetkezet vezetőit, hogy ke­vés volt a munkaerő. Valahogy meg kellett oldani, hogy idejében földbe kerüljön a mag, elkészüljön a betakarítás. Ezért általában az őszi betakarítás után írjuk zöm­mel a munkaegységet a növény- termelőknek. Persze, sarkallja őket a kíváncsiság is, hogy miből mennyi termett? Nagyon jó ez a módszer arra, hogy bevonják a családtagokat a munkába. Ennek tudjuk be, hogy tavasztól késő őszig minden idő­szerű munkával megyeszerte az. elsők között készültünk el. Érdekes az is, hogy a tagság anyagi érdekeltsége láncszerűen kapcsolódik egymáshoz. Ha több a tej, akkor a takarményosnak is magasabb a jövedelme. Ennek tu­datában nemcsak arra ügyel, hogy elegendő takarmány legyen, ha­nem arra is, hogy mi­lyen minőségű szénát termelnek a növényápolók. — Az új módszer eredményei­ről konkrét számok alapján be­szélhetünk — folytatja az elnök. — Azóta 1200 literrel emelkedett többek között tehenenkint az évi tejhozam. A sertésfialási átlag megkétszereződött, a választási malacok súlya 9 kilóról 17-re emelkedett. A szövetkezet törzs­területén 250 mázsás cukorrépa átlagtermést takarítottunk be, bú­zából 18-at, őszi árpából 22-t. Ha elemi csapás vagy egyéb önhibán- kivüli ok miatt a tervezettnél ke­vesebb az átlagtermés, akkor is javára írjuk a munkaegység 80 százalékát a tagnak, hogy ne dol­gozzon hiába. Lényegesen egysze­rűbb az adminisztráció is, meg­szűnt a bizalmatlanság, mert min­denki már az év elején tud ja, hogy melyik munkáért mennyi egység jár Az új rendszerű jövedelemelosz­tás sokait segít abban, hogy az új tagok is iparkodnak a régiekkel vállvetve dolgozni minden mun­katerületen. A jó munka eredmé­nye nemcsak abban mutatkozik meg, hogy pl. Roszkos György, Farkas János és mások 500 körüli munkaegységet szereztek ez év­ben, amiért 18 ezer forint értéket kapnak, hanem a gyors munka következ­tében magasabb az átlagtermés, tehát jói jár a közösség és az ál­lam is. A Haladás Tsz ez évben csaknem hétmillió forint értéket adott a népgazdaságnak. A Viharsarok termelőszövetke­zetei közül előreláthatólag 80 ve­zeti be újévtől a tótkomlósi Ha­ladás Tsz jövedelemelosztási mód­szerét. Termelőszövetkezeti párt- taggyűléseken, közgyűléseken és egyéni beszélgetések formájában vitatják a módszer előnyeit, rész­leteit. Manapság gyakran cseng a telefon a Haladás Tsz irodájában. Érdeklődnek a környék szövetke­zetei, mit hogyan csináljanak, elő. És jöttek a tanúk, hogy elmond­ják, milyen emberinek ismerik Szabó Jánost, aki még a vádlottak padján sem érzett felelősséget a kétéves Margitkáért, az egyéves Andriskáért, és a kórházban be­tegen fekvő Jancsikáért. Ezt mondta az orvos: — A hathónapos Jancsit fizikai­lag leromlott állapotban találtam. Éppen ezért azonnal be is utaltam a kórházba... Majd jöttek a szomszédasszo­nyok, hogy tanúvallomást tegye­nek. B.-né: — Többször vittem tejet Szabó János gyermekeinek, mert nem tudtam nézni, hogy szenved­nek az éhségtől. Még arra sem ju­tott Szabónénak, hogy tűzrevalót vegyen, amivel vizet melegítsen gyermekeinek megfürösztéséhez, ruháik kimosásához... P.-né: — Szabómé sokszor pa­naszkodott nekem iszákos férjére. Közvetlen szomszédok vagyunk, nap mint nap láttam a két na­gyobbik gyermeket. Sokszor meg­sajnáltam őket, s jóllakva enged­tem haza őket. Ugyanakkor Szabó részegen tért haza... — Mi a véleménye a tanúk val­lomásához? — kérdezte a bpró a vádlottak p>adján ülő Szabót. — Egy szó sem igaz abból, amit elmondtak! — Jó! Kérem a következő tanút — szólt határozottan a bíró... S a tanúk jöttek egymás után, és vallottak, mert erezték: igaz ügy mellett állnak, még akkor is, ha Szaíbó János konokul tagad is. I.-né: Egyik kislányuk rendsze­resen bejárt hozzám. Amikor be­lépett az ajtón, máris az ennivalót kereste. És én nem álltam meg, hogy ne adjak neki enni... Gyámügyi előadó: — Ismerem Szabóék családi körülményeit. A teljes bizonytalanság lebegett a Szabó gyerekek feje fölött. Az ita­los apa mellett éheztek és rongyo­san jártak gyermekei. Ezért szor­galmaztam állami gondozásba vé­telüket. Sajnos, Szabó János há­rom hónap óta állami gondozásban lévő gyermekei után a havonkén­ti ötszáz forint hozzájárulásból ed­dig még csak száz forintot fize­tett... így vallottak a tanúk valameny- nyien. Közülük egy sem adott igazat Szabó Jánosnak, de annál inkább sajnálkoztak Szabó felesé­gén. A védőnő is elmondta, hogy kenyeret vett a Szabó gyerekek­nek, amikor családlátogatásra ment hozzájuk. A bíróság Szabómét is meghall­gatta. S az alacsony termetű, töré­keny külsejű asszony, aki minden­kinek panaszkodott részeges férjé­re, aki elmondta nyomorúságos sor­sát — a tárgyalóteremben férje mellé állt. De arcán látszott, hogy bensőjében mást érez. Azonban félt megmondani az igazat, hiszen már volt szerencséje megismerni férje csontos kezét. Azt azonban elmondta, hogy szülei házánál nem »yen nyomorúságosam élt; fordul az is, hogy meghívják az elnököt, agronómusf vagy a fő­könyvelőt: gyertek, segítsetek, nem értünk mindent, hogyan csi­náljuk? És a komlósiak mennek jó szívvel. Miért ne hozzon má­sutt is jobb munkafegyelmet, ma­gasabb termésátlagot az új elosz­tási mód? Azt azonban nem szűn­nek meg hangoztatni, hogy nem szabad szó szerint lemásolni a té­nyeket, minden szövetkezetben a helyi adottságoknak megfelelő módosítással kell alkalmazni. Hisz más talajon, nagyobb vagy kisebb arányú gépesítés mellett más nor­mákat kell megálllapítani, hisz még a kezdeményező szövetkezet­nél is sok a módosítás a 4 év alatt. Ary Róza 1960. gazdasági évről valóban elmondhatjuk, hogy a termelő- szövetkezet fejlődésének éve volt. Az év első felében több ezer csa­láddal és több tízezer hold földdel nőtt a közös gazdaság. A második félévben, de különösen az utóbbi hónapokban sokat gyarapodott a termelőszövetkezetbe lépők száma. A második félévi statisztika sze­rint július elsejétől december 30-ig 11 686 tag kérte felvételét s mint. egy 44 153 hold földdel léptek be a megye termelőszövetkezeteibe. Az utóbbi egy hónapban 5 község: . Pusztaföldvár, Köröstar- csa, Nagykopáncs, Kétsoprony és Kondoros vált termelőszövetkezeti községgé. Ezenkívül a városok közül Gyula és Békéscsaba után Orosháza város is a termelőszövetkezeti városok közé tartozik. Pusz­taföldváron három-négy nap alatt szinte 5 ezer hold földdel nőtt a közös gazdaság. A belépők többsége a régi szövetkezetekbe kérte magát felvételre, de egy új szövetkezet is alakult. Köröstarcsán rövid idő alatt 4 ezer holddal nőtt a közös gazdaság. Ma már a megye községei és városai közül csupán két község az, amely nem viseli a megtisztelő címet, hogy termelőszövetkezeti község: Bucsa és Nagyszénás. Azonban ebben a két községben is — egyre nő az érdeklődés a termelőszövetkezetek iránt. Hogy ne legyen panasz a békési kosarasokra A békési kosárüzemet nemcsak nálunk, de külföldön is jól isme­rik. Készítményeik már bejárták több külföldi országot. Amikor fel­kerestük a kosárüzemi vállalatot, hogy széjjelnézzünk házuk táján, nagy munkában találtuk őket, hi­szen az év utolsó napjaiban voi- j tunk náluk. Az üzem irodájában . Kovács Gábor igazgató elvtárs fo- gadott bennünket. Arra a kérdés- i re, hogy az éves tervüket hány százalékra teljesítik, mosolyogva válaszolt: — Meglesz a száz százalék. Az első három negyedévet 101,9 szá­zalékra teljesítettük. A kosárüzem különösen híres a ruhás- és kutyakosár készítéséről. Mindkettőt külföldnek gyártják. Kovács elvtárs rövid számolás után közölte velünk, hogy kutya- kosárból 140 ezret, ruháskosárból szintén annyit gyártottak ebben az évben. Beszélgetésünket egy fiatal fér­fi zavarta meg. Valamit akart az üzem igazgatójától, de aztán ő is bekapcsolódott a beszélgetésibe. Az ügyész vádoló szavai megtöl­tötték a termet. S miközben a gyermekeivel mitsem törődő ap>a lehorgasztott fejjel állt a bíróság előtt, Szabóné a hátsó p>ad mel­lett sírt. Talán férjét siratta. De valószínűbb, hogy három gyerme­két, akik férje miatt kerültek el a családi fészekből. A védőügyvéd bár védeni akar­ta Szabó Jánost, mégis inkább vá­doló szavak hagyták el száját. Mert hogy is lehet olyan apát vé­deni, aki gyermekeit éhezted, ron­gyokban járatja, csak azért, hogy ő ihasson. Rövid szünet után a bíróság íté­letet hirdetett: — A Magyar Népköztársaság ne­vében Ítéletet hirdet a bíróság — hangzott a tárgyalást vezető bíró szavai. — Szabó János gyomai la­kost ifjúság elleni bűntett miatt három hónapi börtönbüntetésre ítéli... Az ítélethirdetés véget ért. Már a bíróság előtt álltunk, de még fü­lünkben csengtek a szavak. Ma­gunk előtt láttuk a konok aipát, a síró anyát, s az általunk ismeret­len három gyermekre gondoltunk. Arra, hogy milyen lesz a sorsuk, a jövőjük ezeknek a gyerekeknek, akiket az apa viselt dolgai kény- szeríteltek el a családi otthonból. Vajon mit hoz az új év e három apróságnak? Amíg az állam visel rájuk gondot, addig lesz mosoly is arcukon. De mi lesz, ha ismét ha­zatérnek a szülői házhoz? Balkus Imre Amint később megtudtuk, 5 volt a KISZ-brigád vezetője. Ez a brigád dolgozik legjobban az üzemben A múlt év novemberi tervüket például 159 százalékra teljesítet­ték. Vándor zászló-tulajdonosok is. — A KISZ-kangresszus tisztele­tére szierveztünk egy munkaver­senyt, melvben jól szerepeltünk, s a járási KlSZ-bizottságtól kap­tunk egy vámdorzászlót. — Nagyon jól dolgoznak a fiata­lok — szólt közbe Kovács elvtárs. — Többször kaptak már pénzju­talmat is. A brigádnak tíz tagja van, mind fiatal. Legtöbb részük sportol is a vállalat futballcsapa­tában. Amilyen jó munkások, olyan jó futballisták is. — Sajnos, a decemberi hóna­punk már kicsit nehezebb volt — mondja a fiatalok brigádvezetője. Üj kosárféleséget gyártattunk: szállítókosarat. Ez egy kicsit nehe­zen ment. — Majd megtanuljátok, ugyan­úgy, mint a többit — mosolygott az igazgató. Persze, mint minden fiatal, a békési kosaras fiúk is csintalanok. Briigádvezetőjük több esetet so­rolt fél, amikor egy-két fiatalt fe­gyelmezni kellett. A legfőbb kö-1 telességüket azonban teljesítik, jól dolgoznak. Több olyan fiatal van a brigád tagjai között, akik joggal érdemlik meg a dicséretet, hiszen munkájukkal elősegítették az üzem tervteljesítését. — Különösen szívesen beszélek Gál Sándorról és Antal Elemér­ről — jegyezte meg a brigád veze­tő. — Ezek a fiatalok már több­ször kaprtak elismerést a vállalat igazgatójától. Ezenkívül pénzju­talmat js. Ha jól emlékszem, 300 forintot. A jó munkának megvan az ér­telme. A fiatalok átlagkeresete meghaladja az 1500 forintot. És ahogyan hallottuk, a mamák örö­mére minden fiatal rendesen ha­zaadja fizetését, tehát így sincs panasz rájuk. — A KISZ-brigád minden hó­napban társadalmi munkát is vé­gez, mintegy 200 órát. — Ugye, brigádvezető elvtárs? — szólt köz­be az igazgató. Az üzem igazgatói ánaik kérdé­sére a fiatal brigadéros kissé el­használt papírlapot kotorászott elő a zsebéből.' — A KISZ-kongresszus tisztele­tére rendezet versenyen elsők let­tünk — mondja, hiszen ezért kap­tuk a vándorzászlót is. Jól mondta az igazgató elvtárs, minden hónapban 200 társadalmi órát vállaltunk Ennek a kötelezettségünknek ele­get is teszünk. Az 1960-as év eredményes volt, hiszen a békési kosárüzern dolgo­zói több mint száz százalékra tel­jesítették éves tervüket. S ahogy azt az igazgató elmondotta, terven felüli nyereségrészesedést is osz­tanak az üzemben. A munkások szeretnének most, az 1961-es év­ben is úgy dolgozni, hogy Svédor­szágban, s az Egyesült Államok­ban se legyen panasz a békési ko­sarakra. Jantyik Tibor Autóbusz-helyi járatot kapott Mezőberény Mezőberény termelőszövetkezeti község lakóinak kérésére január 2-tól helyi autóbuszjáratot indí­tott a 41. Autóközlekedési Válla­lat. Az utasok szállítására egy buszt kaptak, mely a falutól ki­lenc kilométerre lévő kettőskúti Előre Tsz-től a község központjáig, piaci alkalmakkor pedig — he­tenként kétszer — a kereki határ- rész Körös-bídjáig is közlekedik. Mezőberény Békés után második olyan községe megyénknek, ahol a lakosság szállítására helyi autó- buszjáratot szerveztek. Á füzesgyarmati Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az 1961-es évre minden tagjának, a tsz-szel kapcsolatos felsőbb szervek dolgozóinak, az Ellátó és Értékesítő Vállalatok, vala­mint az egész ország dolgozóinak sok szerencsét és eredmények­ben gazdag, boldog új évet kíván

Next

/
Thumbnails
Contents