Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-03 / 2. szám
IMI. január 3., kedd NÉPÚJSÁG 3 Sok viharsarki tsz-ben alkalmazzák a tótkomlósi Haladás Tsz jövedelemelosztási módszerét Naponta több százan választják az új utat A tótkomlósai Haladás Tsz-ben négy évvel ezelőtt új rendszerű jövedelemelosztást vezettek be, mely szerint a kifejt tej, a megtermett termény, a súlygyarapodás és szaporu Latnevelés mennyisége szabja meg, hogy hány munkaegységet írnak jóvá. Azóta Békés, Csongrád, Pest megye termelőszövetkezeteiből számos delegáció kereste fel a kezdeményező szövetkezetei, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az eredményességi elosztás módját, előnyét. — Mi örömmel adjuk át tapasztalatainkat — magyarázza Lóczi János tsz elnök. — Ebben az évben mintegy hetven munkanapot fordítottunk arra, hogy megmutassuk gazdaságunkat, megismertessük a munkamódszereinket másokkal vagy éppen elmenjünk előadást tartani egy-egy tapasztalat- cserén, vagy szakiskolán. Annak idején az késztette elgondolkodásra a szövetkezet vezetőit, hogy kevés volt a munkaerő. Valahogy meg kellett oldani, hogy idejében földbe kerüljön a mag, elkészüljön a betakarítás. Ezért általában az őszi betakarítás után írjuk zömmel a munkaegységet a növény- termelőknek. Persze, sarkallja őket a kíváncsiság is, hogy miből mennyi termett? Nagyon jó ez a módszer arra, hogy bevonják a családtagokat a munkába. Ennek tudjuk be, hogy tavasztól késő őszig minden időszerű munkával megyeszerte az. elsők között készültünk el. Érdekes az is, hogy a tagság anyagi érdekeltsége láncszerűen kapcsolódik egymáshoz. Ha több a tej, akkor a takarményosnak is magasabb a jövedelme. Ennek tudatában nemcsak arra ügyel, hogy elegendő takarmány legyen, hanem arra is, hogy milyen minőségű szénát termelnek a növényápolók. — Az új módszer eredményeiről konkrét számok alapján beszélhetünk — folytatja az elnök. — Azóta 1200 literrel emelkedett többek között tehenenkint az évi tejhozam. A sertésfialási átlag megkétszereződött, a választási malacok súlya 9 kilóról 17-re emelkedett. A szövetkezet törzsterületén 250 mázsás cukorrépa átlagtermést takarítottunk be, búzából 18-at, őszi árpából 22-t. Ha elemi csapás vagy egyéb önhibán- kivüli ok miatt a tervezettnél kevesebb az átlagtermés, akkor is javára írjuk a munkaegység 80 százalékát a tagnak, hogy ne dolgozzon hiába. Lényegesen egyszerűbb az adminisztráció is, megszűnt a bizalmatlanság, mert mindenki már az év elején tud ja, hogy melyik munkáért mennyi egység jár Az új rendszerű jövedelemelosztás sokait segít abban, hogy az új tagok is iparkodnak a régiekkel vállvetve dolgozni minden munkaterületen. A jó munka eredménye nemcsak abban mutatkozik meg, hogy pl. Roszkos György, Farkas János és mások 500 körüli munkaegységet szereztek ez évben, amiért 18 ezer forint értéket kapnak, hanem a gyors munka következtében magasabb az átlagtermés, tehát jói jár a közösség és az állam is. A Haladás Tsz ez évben csaknem hétmillió forint értéket adott a népgazdaságnak. A Viharsarok termelőszövetkezetei közül előreláthatólag 80 vezeti be újévtől a tótkomlósi Haladás Tsz jövedelemelosztási módszerét. Termelőszövetkezeti párt- taggyűléseken, közgyűléseken és egyéni beszélgetések formájában vitatják a módszer előnyeit, részleteit. Manapság gyakran cseng a telefon a Haladás Tsz irodájában. Érdeklődnek a környék szövetkezetei, mit hogyan csináljanak, elő. És jöttek a tanúk, hogy elmondják, milyen emberinek ismerik Szabó Jánost, aki még a vádlottak padján sem érzett felelősséget a kétéves Margitkáért, az egyéves Andriskáért, és a kórházban betegen fekvő Jancsikáért. Ezt mondta az orvos: — A hathónapos Jancsit fizikailag leromlott állapotban találtam. Éppen ezért azonnal be is utaltam a kórházba... Majd jöttek a szomszédasszonyok, hogy tanúvallomást tegyenek. B.-né: — Többször vittem tejet Szabó János gyermekeinek, mert nem tudtam nézni, hogy szenvednek az éhségtől. Még arra sem jutott Szabónénak, hogy tűzrevalót vegyen, amivel vizet melegítsen gyermekeinek megfürösztéséhez, ruháik kimosásához... P.-né: — Szabómé sokszor panaszkodott nekem iszákos férjére. Közvetlen szomszédok vagyunk, nap mint nap láttam a két nagyobbik gyermeket. Sokszor megsajnáltam őket, s jóllakva engedtem haza őket. Ugyanakkor Szabó részegen tért haza... — Mi a véleménye a tanúk vallomásához? — kérdezte a bpró a vádlottak p>adján ülő Szabót. — Egy szó sem igaz abból, amit elmondtak! — Jó! Kérem a következő tanút — szólt határozottan a bíró... S a tanúk jöttek egymás után, és vallottak, mert erezték: igaz ügy mellett állnak, még akkor is, ha Szaíbó János konokul tagad is. I.-né: Egyik kislányuk rendszeresen bejárt hozzám. Amikor belépett az ajtón, máris az ennivalót kereste. És én nem álltam meg, hogy ne adjak neki enni... Gyámügyi előadó: — Ismerem Szabóék családi körülményeit. A teljes bizonytalanság lebegett a Szabó gyerekek feje fölött. Az italos apa mellett éheztek és rongyosan jártak gyermekei. Ezért szorgalmaztam állami gondozásba vételüket. Sajnos, Szabó János három hónap óta állami gondozásban lévő gyermekei után a havonkénti ötszáz forint hozzájárulásból eddig még csak száz forintot fizetett... így vallottak a tanúk valameny- nyien. Közülük egy sem adott igazat Szabó Jánosnak, de annál inkább sajnálkoztak Szabó feleségén. A védőnő is elmondta, hogy kenyeret vett a Szabó gyerekeknek, amikor családlátogatásra ment hozzájuk. A bíróság Szabómét is meghallgatta. S az alacsony termetű, törékeny külsejű asszony, aki mindenkinek panaszkodott részeges férjére, aki elmondta nyomorúságos sorsát — a tárgyalóteremben férje mellé állt. De arcán látszott, hogy bensőjében mást érez. Azonban félt megmondani az igazat, hiszen már volt szerencséje megismerni férje csontos kezét. Azt azonban elmondta, hogy szülei házánál nem »yen nyomorúságosam élt; fordul az is, hogy meghívják az elnököt, agronómusf vagy a főkönyvelőt: gyertek, segítsetek, nem értünk mindent, hogyan csináljuk? És a komlósiak mennek jó szívvel. Miért ne hozzon másutt is jobb munkafegyelmet, magasabb termésátlagot az új elosztási mód? Azt azonban nem szűnnek meg hangoztatni, hogy nem szabad szó szerint lemásolni a tényeket, minden szövetkezetben a helyi adottságoknak megfelelő módosítással kell alkalmazni. Hisz más talajon, nagyobb vagy kisebb arányú gépesítés mellett más normákat kell megálllapítani, hisz még a kezdeményező szövetkezetnél is sok a módosítás a 4 év alatt. Ary Róza 1960. gazdasági évről valóban elmondhatjuk, hogy a termelő- szövetkezet fejlődésének éve volt. Az év első felében több ezer családdal és több tízezer hold földdel nőtt a közös gazdaság. A második félévben, de különösen az utóbbi hónapokban sokat gyarapodott a termelőszövetkezetbe lépők száma. A második félévi statisztika szerint július elsejétől december 30-ig 11 686 tag kérte felvételét s mint. egy 44 153 hold földdel léptek be a megye termelőszövetkezeteibe. Az utóbbi egy hónapban 5 község: . Pusztaföldvár, Köröstar- csa, Nagykopáncs, Kétsoprony és Kondoros vált termelőszövetkezeti községgé. Ezenkívül a városok közül Gyula és Békéscsaba után Orosháza város is a termelőszövetkezeti városok közé tartozik. Pusztaföldváron három-négy nap alatt szinte 5 ezer hold földdel nőtt a közös gazdaság. A belépők többsége a régi szövetkezetekbe kérte magát felvételre, de egy új szövetkezet is alakult. Köröstarcsán rövid idő alatt 4 ezer holddal nőtt a közös gazdaság. Ma már a megye községei és városai közül csupán két község az, amely nem viseli a megtisztelő címet, hogy termelőszövetkezeti község: Bucsa és Nagyszénás. Azonban ebben a két községben is — egyre nő az érdeklődés a termelőszövetkezetek iránt. Hogy ne legyen panasz a békési kosarasokra A békési kosárüzemet nemcsak nálunk, de külföldön is jól ismerik. Készítményeik már bejárták több külföldi országot. Amikor felkerestük a kosárüzemi vállalatot, hogy széjjelnézzünk házuk táján, nagy munkában találtuk őket, hiszen az év utolsó napjaiban voi- j tunk náluk. Az üzem irodájában . Kovács Gábor igazgató elvtárs fo- gadott bennünket. Arra a kérdés- i re, hogy az éves tervüket hány százalékra teljesítik, mosolyogva válaszolt: — Meglesz a száz százalék. Az első három negyedévet 101,9 százalékra teljesítettük. A kosárüzem különösen híres a ruhás- és kutyakosár készítéséről. Mindkettőt külföldnek gyártják. Kovács elvtárs rövid számolás után közölte velünk, hogy kutya- kosárból 140 ezret, ruháskosárból szintén annyit gyártottak ebben az évben. Beszélgetésünket egy fiatal férfi zavarta meg. Valamit akart az üzem igazgatójától, de aztán ő is bekapcsolódott a beszélgetésibe. Az ügyész vádoló szavai megtöltötték a termet. S miközben a gyermekeivel mitsem törődő ap>a lehorgasztott fejjel állt a bíróság előtt, Szabóné a hátsó p>ad mellett sírt. Talán férjét siratta. De valószínűbb, hogy három gyermekét, akik férje miatt kerültek el a családi fészekből. A védőügyvéd bár védeni akarta Szabó Jánost, mégis inkább vádoló szavak hagyták el száját. Mert hogy is lehet olyan apát védeni, aki gyermekeit éhezted, rongyokban járatja, csak azért, hogy ő ihasson. Rövid szünet után a bíróság ítéletet hirdetett: — A Magyar Népköztársaság nevében Ítéletet hirdet a bíróság — hangzott a tárgyalást vezető bíró szavai. — Szabó János gyomai lakost ifjúság elleni bűntett miatt három hónapi börtönbüntetésre ítéli... Az ítélethirdetés véget ért. Már a bíróság előtt álltunk, de még fülünkben csengtek a szavak. Magunk előtt láttuk a konok aipát, a síró anyát, s az általunk ismeretlen három gyermekre gondoltunk. Arra, hogy milyen lesz a sorsuk, a jövőjük ezeknek a gyerekeknek, akiket az apa viselt dolgai kény- szeríteltek el a családi otthonból. Vajon mit hoz az új év e három apróságnak? Amíg az állam visel rájuk gondot, addig lesz mosoly is arcukon. De mi lesz, ha ismét hazatérnek a szülői házhoz? Balkus Imre Amint később megtudtuk, 5 volt a KISZ-brigád vezetője. Ez a brigád dolgozik legjobban az üzemben A múlt év novemberi tervüket például 159 százalékra teljesítették. Vándor zászló-tulajdonosok is. — A KISZ-kangresszus tiszteletére szierveztünk egy munkaversenyt, melvben jól szerepeltünk, s a járási KlSZ-bizottságtól kaptunk egy vámdorzászlót. — Nagyon jól dolgoznak a fiatalok — szólt közbe Kovács elvtárs. — Többször kaptak már pénzjutalmat is. A brigádnak tíz tagja van, mind fiatal. Legtöbb részük sportol is a vállalat futballcsapatában. Amilyen jó munkások, olyan jó futballisták is. — Sajnos, a decemberi hónapunk már kicsit nehezebb volt — mondja a fiatalok brigádvezetője. Üj kosárféleséget gyártattunk: szállítókosarat. Ez egy kicsit nehezen ment. — Majd megtanuljátok, ugyanúgy, mint a többit — mosolygott az igazgató. Persze, mint minden fiatal, a békési kosaras fiúk is csintalanok. Briigádvezetőjük több esetet sorolt fél, amikor egy-két fiatalt fegyelmezni kellett. A legfőbb kö-1 telességüket azonban teljesítik, jól dolgoznak. Több olyan fiatal van a brigád tagjai között, akik joggal érdemlik meg a dicséretet, hiszen munkájukkal elősegítették az üzem tervteljesítését. — Különösen szívesen beszélek Gál Sándorról és Antal Elemérről — jegyezte meg a brigád vezető. — Ezek a fiatalok már többször kaprtak elismerést a vállalat igazgatójától. Ezenkívül pénzjutalmat js. Ha jól emlékszem, 300 forintot. A jó munkának megvan az értelme. A fiatalok átlagkeresete meghaladja az 1500 forintot. És ahogyan hallottuk, a mamák örömére minden fiatal rendesen hazaadja fizetését, tehát így sincs panasz rájuk. — A KISZ-brigád minden hónapban társadalmi munkát is végez, mintegy 200 órát. — Ugye, brigádvezető elvtárs? — szólt közbe az igazgató. Az üzem igazgatói ánaik kérdésére a fiatal brigadéros kissé elhasznált papírlapot kotorászott elő a zsebéből.' — A KISZ-kongresszus tiszteletére rendezet versenyen elsők lettünk — mondja, hiszen ezért kaptuk a vándorzászlót is. Jól mondta az igazgató elvtárs, minden hónapban 200 társadalmi órát vállaltunk Ennek a kötelezettségünknek eleget is teszünk. Az 1960-as év eredményes volt, hiszen a békési kosárüzern dolgozói több mint száz százalékra teljesítették éves tervüket. S ahogy azt az igazgató elmondotta, terven felüli nyereségrészesedést is osztanak az üzemben. A munkások szeretnének most, az 1961-es évben is úgy dolgozni, hogy Svédországban, s az Egyesült Államokban se legyen panasz a békési kosarakra. Jantyik Tibor Autóbusz-helyi járatot kapott Mezőberény Mezőberény termelőszövetkezeti község lakóinak kérésére január 2-tól helyi autóbuszjáratot indított a 41. Autóközlekedési Vállalat. Az utasok szállítására egy buszt kaptak, mely a falutól kilenc kilométerre lévő kettőskúti Előre Tsz-től a község központjáig, piaci alkalmakkor pedig — hetenként kétszer — a kereki határ- rész Körös-bídjáig is közlekedik. Mezőberény Békés után második olyan községe megyénknek, ahol a lakosság szállítására helyi autó- buszjáratot szerveztek. Á füzesgyarmati Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az 1961-es évre minden tagjának, a tsz-szel kapcsolatos felsőbb szervek dolgozóinak, az Ellátó és Értékesítő Vállalatok, valamint az egész ország dolgozóinak sok szerencsét és eredményekben gazdag, boldog új évet kíván
