Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

4 NÉPÜJSÁG 1961. január 22., vasárnap Több mint tízezer új telefon, öl 154 televízió és 121175 rádióelőfizető, több mint félmilliárd telefonbeszélgetés egy év alatt A Posta vezérigazgatóság össze­állította a múlt év forgalmát is­mertető statisztákét, amely külö­nösen a távbeszélő, a televízió és a rádió fejlődését szemlélteti. Ta­valy tízezer-hétszáznegyvennyolc új telefonállomást szereltek fel az országban. Ebből négyezer-nyolc- százhetvegyegy vidékre került. Je­lentősén, csaknem harmincmillió beszélgetéssel növekedett a tele­fonforgalom, s így több mint fél­milliárd beszélgetést bonyolított le a posta. A távolsági telefonszol­gálatot több mint harmincmillió- szor vették igénybe, ami átszámít­va 108 174 279 percnek feled meg. A posta az év elején 103 654 te­levízió-készüléket tartott nyilván. A múlt évben 51154 előfizető je­lentkezett, csaknem annyi, mint előtt két év alatt. A rádióelőfize­tők tábora 121175-tel gyarapodott a múlt évben, s jelenleg számuk pontosan 2 208 509. A tavalyi eredmények közlésé­vel együtt tájékoztatták az MTI munkatársát a távbeszélő-szolgá­lat idei fejlesztéséről. Az Orszá­gos Távbeszélő Központ és háló­zat bővítésére, korszerűsítésére az idén százötmillió forintot fordí­tanak. Vidéken tovább folytatja a pos­ta a nagyforgalmú kézikezélésű központok automatizálását. Keszt­helyen a régi helyett modem, na­gyobb 1200 állomásos automata­központot építenek, a sztálinvá- rosi automata-központot pedig a nagyobb forgalom és az igények kielégítésére hatszáz állomással bővítik. Szerencsen és Szarvason 600—600 állomásos, Oroszlányban 340 állomásos központot építenek, Lenti, Fonyód, Tiszapalkonya és Szikszó pedig 240 állomásos köz­pontot kap. Így a vidéki távbe­szélő központok befogadóképessé­ge ebben az évben 2500 állomással növekszik. Szombathelyen és Sze­geden a múlt évi központ bővítés után most a hálózatra kerül sor, hogy a telefon-igényeket ki tud­ják elégíteni. Ezenkívül körülbe­lül húsz városban a régi, korsze­rűtlen légvezetékeket född alatti kábelekkel cserélik fel. A tervek szerint vidéken mintegy négyezer új telefonállomást kapcsolnak be az országos hálózatba. Kulturális seregszemlére, mezőgazdasági hónapra készülnek a földmüvesszövetkezetek fl falusi lakosság kulturá­lis fejlődésében, művelődésében nagy szerepe van a földművesszö­vetkezeteknek. Megyei és járási kulturális seregszemléken, vidám műsoros esteken sok megérdemelt tapsot kaptak s nagy sikerrel sze­repeltek a földművesszövetkezeti zenekarok, énekkarok, tánc- és színjátszó-csoportok. Különösen a fiatalság részéről nagy az érdeklő­dés a tanulás, a szórakozás és a szórakoztatás iránt. Megyeszorte nagy gonddal, lel­kesedéssel készülnek most a Ku- lich Gyula kulturális seregszemlé­re. Lelkiismeretes munkájukat egyetlen énekkar tevékenységével is érzékeltethetjük. A 70 tagú csorváei földművesszővetkezeti énekkar pl. — amelyben 15 éves lányok és 65—66 éves idős asszo­nyok is szerepelnek — hetenkint kétszer rendszeresen eljárnak a próbákra. Kodály-, Bartók-, Liszt-, Mendelssohn-műveket tanulnak. Gulyás Mihály karnagy elmondja, hogy a tagság zöme termelőszö­vetkezeti tag. Az őszi nagy mun­kák idején gyakran a mezőről egyenesen az iskolába mentek gyakorolni. A szerszámot a sa­rokba rakták, és beálltak énekelni. Csorváson egyébként szép hagyománnyal rendelkezik a kó­rusmozgalom. 1902-ben főleg ipa­rosokból alakult férfikar a felsza­badulás után alakult át vegyes­karrá. Korábban még a kottákat is maguk vásárolták, de szívesen eljártak énekelni a tagok. Most megsokszorozódott erővel és jó­kedvvel tanulnak, hisz a földmű­vesszövetkezet törődik velük, egyenruhát kaptak, kottával ellát­ják őket. Színdarabot is tanulnak, Az amerikai sajtó „erkölcscsőszei' Köztudomású, hogy az Egye­sült Államokban sok a király. Vannak petróleum-királyok, acél-királyok, autó-királyok, gyümölcs-királyok... Vannak gengszter-királyok is. És van persze sajtó-király: William R. Hearst. Hearst lapjai naponta ötven­millió olvasó kezébe jutnak. Ez bizony komoly hatalom. S ezek­nek a lapoknak megvan a ki­próbált módszerük ahhoz, hogy — az egész nyugati burzsoá saj­tóhoz hasonlóan — elvonják az olvasó figyelmét a létfontosságú kérdésekről, leszoktassák őket az önálló gondolkodásról. Erre valók a látszólag ártatlan, mu­latságos társasági pletyka-rova­tok. Hearst sajtójában a társasági rovat három hölgy szakterülete. Színészek, politikusok, arisztok­raták és gyáriparosok reszket­nek tőlük. A három hölgy a legjobb aka­rattal sem nevezhető csinosnak, de fényképeik gyakrabban je­lennek meg a Hearst-lapokban, mint a bájos, félmeztelen „sex­bombáké”. Ráadásul a csinos if­jú hölgyek csillaga hamar letű­nik, a három sajtó-grácia ural­ma viszont évtizedek óta tart. A legidősebbik hölgy, Heddy Hopper immár 70 éves. 1913-ban megbukott mint filmszinésznö. De jobb foglalkozást talált: rá­jött, hogy a színészpletykák szállítása kitűnő üzlet. Fogadá­sokon, ünnepségeken, házimuri- kon gyűjtötte a híreket. Aki pe­dig nem hívja meg, annak annál rosszabb — még a keresztvizet is leszedi róla. Hogyan folyik ez a nemes munkálkodás? Annak idején például a három hölgy elhatá­rozta, hogy „lejáratja” a Hol­lywoodba meghívott Gina hol- lobrigidát. Miért haragudtak rá, azt csak ők maguk tudják. A sajtóban mindenesetre nagy ri­portok jelentek meg, ahol Lollo kisfiának képeit ez az aláírás dí­szítette: Vajon csakugyan egyet­len gyerek vagyok? Az egész riportsorozat Gina magánéleté­ben vájkált. Heddy Hopper és a két másik hölgy, Elza Maxwell és Lolly Parsons szervezték meg a rága­lomhadjáratot Chaplin ellen is. Az eredmény ismeretes: Chap­linnek örökre el kellett hagynia az országot. A három hölgy sztárokat te­remt és sztárokat buktat meg. Fontosságukat maguk is jól is­merik. „Mi lenne nélkülem az amerikai társadalomból?” mon­dogatja gyakran Elza Maxwell. Pedig csak meglennének vala­hogy nélküle is.„ Talán még jobban... v—d. HASZNOS TUDNIVALÓK Kizárhatd-e az egyeztető bizottsági tag munkaügyi viták intézéséből? A Legfőbb Ügyészség a Munka­ügyi Minisztériummal és a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőképpen foglalt állást a fenti kérdésben. Kölcsönvették a kerékpárdinamómat Hűséges kis kerék­párom már évek óta fáradhatatlanul cipel munkahelyemre, meg onnan haza. Vizet is hordok a hátán a kút­ról. A gyerekemet is gyakran utaztatom rajta. Meg is becsü­löm ezt a derék vas­jószágot. Most, hogy különösen szigorú előírás a kerékpárok esti kivilágítása, va­donatúj dinamót és lámpát szereltem rá. Szép nikkelezettet, mert mondom, nagyon megérdemli a jármű­vem. Büszke is volt rá nagyon! Vidáman csillogtatta-villogtat­ta. Történt tegnap, hogy reggO, szokás szerint rajtiT karikáz- tam munkahelyemre, azonban már nem vele tértem haza, mert váratlanul vidékre vittek gépkocsin és késő este értünk Csa­bára. A ház előtt „raktak le”, gondol­tam, minek gyalogol­jak a kerékpáromért, eláll az az Irodaház udvarán a fészer alatt másnapig. Nem bántja senki, hiszen olyan jók az emberek. Más­nap reggel persze első utam hozzá vezetett. Ismeretlen kéz a fé­szer alól kiállította a kerítés mellé. Megle­pett a dolog, de az­tán fogtam, hogy visz- szatoljam a helyére és — akkor vettem észre, hogy a gyönyö­rű és drága — 120 forintos — dinamó eltűnt. Csak a drót­ja csüngött árván, ijesztően. Hirtelenjé­ben gyalázatos tol­vajra gondoltam, aki pimaszul elveszi a másét, de láttam, hogy az ugyancsak ér­tékes lámpa megvan. Nyomban visszavon­tam súlyos gyanúsítá­som, hiszen a tolvaj, az tökéletesen tolvaj és tökéletes munkát végez, elviszi a lám­pát is. Nyilván köl­csönvette valaki a di­namómat. Ez végtele­nül megnyugtatott és visszaköltözött a kör­nyékbeli emberiségbe vetett, de elinalni akaró nagy-nagy bi­zalom a szívembe. A kölcsönkérés nem lo­pás. A dinamót visz- szakapom. Ennek tu­datában bátran tűr­tem otthon mindazt, amit egy ilyen csalá­di érték eltűnése mi­att kap hozzátartozói­tól az ember. Mobutu és Csőmbe bizonyára dinamólopáson kezd­te, csak így kicsiben, és lám emberrablásig, sőt országrablásig vitte. Én bízom, erő­sen bízom abban, hogy dinamóm eltu- lajdonítója csak köl­csönvevő volt, nem pedig Csombe-ivadék. Ezt hiszi hűséges ke­rékpárom is, amely ott található, ahol eddig és bármikor fel­szerelhető rá a dina­mó.-—búr— Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt sajat koca után, vagy kérjen süldókocát hitelbe! A mindenkori állami szabadárnál 1.— Ft-tal töb­bet kap a szerződés afepján átadott süldőkért! Serféshizlalásra 2 q takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-lagoknak Termelőszövetkezetek! 1,20 Ft. lebonyolítási díjat kapnak kg-ként minden tsz-tag­gal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz! Részletes felvilágosítást az A1 latíorgalmi kirendeltségei adnak! Vállalat járási Békés megyei /Illatforgalmi Vállalat A Munka Törvénykönyvének • munkaügyi vitákról szóló XVII. fejezete az egyeztető bizottsági el­járás általános szabályait tartal­mazza, az egyeztető bizottsági ta­gok összeférhetetlenség címén tör­ténő kizárásának esetét azonban nem említi. A törvény kifejezett tiltó ren­delkezésének hiányában többször megtörtént, hogy a műhelyi egyez­tető bizottság tagja — mint a vál­lalati egyeztető bizottság tagja — a másodfokú egyeztető bizott­sági eljárásban is részt vett. Ez a gyakorlat nem helyes, mert a munkaügyi vitában korábban már eljárt egyeztető bizottsági tag a fellebbezési eljárás során már bi­zonyos mértékig kötve van az el­sőfokú egyeztető bizottsági hatá­rozat meghozatala során elfoglalt álláspontjához és ez a jogorvos­latot előterjesztő dolgozóban a fel­lebbezési fórummal szemben bi­zalmatlanságot válthat ki. Az egyeztető bizottságok szerve­zeti felépítése többek között azt a célt szolgálja, hogy a dolgozó fellebbezését minden vonatkozás­ban — így a személyi összetétel tekintetében is — a panasz alap­ján eljárt elsőfokú egyeztető bi­zottságtól független szerv bírálja el. Ennek az elvnek akkor is ér­vényesülnie kell, ha a munkaügyi vitában másodfokon a vállalati egyeztető bizottság jár el. Azt a szabályt, hogy az ügy má­sodfokú elbírálásából kizárják azt a dolgozót, aki az elsőfokú határo­zat meghozatalában részt vett, a legtöbb eljárási kódex alapvető rendelkezéseként tartalmazza. E szabálynak tehát a munkaügyi el­járásban is érvényesülnie kell. cl ldi,>CtU w, lUCjdl ItCUlgV CloCülJvivv, V» vidám esteket rendeznek s a be­vétel egy részét nyári balatoni ki­rándulásra fordítják. Hasonló lelkes munkát talál­ni a battonyai, újkígyósi, mezőbe- rényi, sarkadi és más földműves­szövetkezeti együttesnél. Nagy szerepe van a földműves- szövetkezeteknek abban is, hogy egyre több könyvet vásárolnak a falvak lakói. A szépen berende­zett, ízléses földművesszővetkezeti könyvesboltok eladói nemcsak ki­szolgálják a betévedt vásárlókat, hanem szívesen mesélnek egy-egy új kiadásról, a jó regények, vers­kötetek tartalmáról. Megyeszerte például 1955-ben 2 millió 300 ezer forint értékű könyvet adtak el a földművesszövetkezetek, 1960. ban pedig 6 millió 750 ezret Most a mezőgazdasági könyvhó­napra készülnek. Elhatározták, hogy ismeretterjesztő előadásokat rendeznek, házról házra járva is­mertetik a földművesszővetkezeti aktívák a jó könyveket, hogy mi­nél többen vásároljanak és olvas- ' sanak. Sokat segít a mővelódésben j az is, hogy megyénk földműves- ; szövetkezetei százhatvankét isme- | retterj esztö előadást rendeznek. ! A szépen berendezett földműves­szövetkezeti klubszobák, a közös­ség rendelkezésére bocsátott televí­ziók, rádiók, lemezjátszók és köny­vek szintén sok kellemes szórako­zást nyújtanak a hosszú téli es­téken. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents