Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

BÉKÉS MEGYEI ★ Ara: SO fillér * Világ profét árjai, egyesüljetek Kölcsönös segítséggel... Jól ismert Hruscsov elvtárs- tól az a tétel, hogy a szocializ­must építő országok egy időben lépik át a kommunizmus küszö­bét. Ezt van hivatva elősegíteni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, melynek valamennyi szocialista ország aktív tagja. A KGST-ben tömörült országok egymást segítve fejlődnek, és politikailag, gazdaságilag vál­nak szilárdakká, az ellenség számára bevehetetlen bástyák­ká. A szocialista országok roha­mos fejlődésének alapját képezi a KGST. Kicserélve egymás ta­pasztalatait, segítve egymáson, élnek jobban azoknak az orszá­goknak a népei, melyek hű szö­vetségesként társultaik a KGST- be. Amiről eddig szóltunk e né­hány sorban, ez a szocialista or­szágok közötti kapcsolatot, an­nak fontosságát érzékeltette. S most próbáljuk Hruscsov elv­társnak ezt a tételét a megyé­ben megváltozott arculatú me­zőgazdaságra alkalmazni. Mert lehetséges ez. Tudott dolog, hogy 1960 téli és tavaszi hónapjaiban, majd az utóbbi néhány hét alatt százá­val, ezrével választották az egyénileg gazdálkodó parasztok a párt és a kormány — leg­utóbb az országgyűlés — által javasolt új paraszti életet, a nagyüzemi gazdálkodást. A be­lépési nyilatkozatot aláírt pa­rasztembereknek csak egy ré­sze kérte felvételét a már évek óta meglévő termelőszövetkeze­tekbe. Az új belépők közül igen sokan úgy döntöttek, hogy új szövetkezeteket alakítanak. Azt aligha szükséges bizonygatni, hogy a múlt év tavaszán, de kü­lönösen az utóbbi hetekben ala­kult termelőszövetkezetek poli­tikai, gazdasági körülményeit semmiképpen nem lehet hason­lítani a már több évvel ezelőtt létrejött szövetkezetekkel. Azon­ban ahogyan a szocialista orszá­gok egymás segítségével foko­zatosan egyszintre emelkednek, termelőszövetkezeteink között is el kell, hogy mosódjon az a meglehetősen nagy különbség, ami jelenleg látható. Néhány éven belül szövekezeti gazdasá­gainknak megközelítően egyfor­ma gazdasági szintre kell emel- lcedniük. Hogy ez így legyen, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a kölcsönös segítségnyújtás. Pon­tosabban: hogy a már évek óta jól és eredményesen gazdálko­dó termelőszövetkezetek gazdái nyújtsanak segítő kezet a most kezdőknek, a nagyüzemi gaz­dálkodást ízlelgetőknek. Alacso­nyabb szinten ugyan, de hason­lít ez a szocialista országok egyetemes fejlődését elősegítő KGST-hez. Néhány év múlva a most alakult termelőszövetke­zeteknek is el kell érniük, meg kell közelíteniük azoknak a szövetkezeti gazdaságoknak a színvonalát, amelyek 6—8, vagy éppen tíz éve építgetik a jövőt. Hogy új termelőszövetkezeteink néhány éven belül elérjék ezt, annak megvan a reális alapja. Megvan elsősorban is azért, mert vannak szilárd és jó pél­dát mutató szövetkezetek, me­lyek a kezdeti nehézségeket már évek óta maguk mögött hagyták. Az ilyen termelőszö­vetkezetek gazdag tapasztalat­tal rendelkeznek. S itt követke­zik egy lényeges feltétel: Ha a több éves termelőszövetkezetek nemcsak nézik gyengébb test­vérük birkózását az újjal, hanem segítségükre is siet­nek, s ha az új útra most lépettek nem szégyellnek segítséget kérni azoktól a szö­vetkezeti gazdáktól, akik már túljutottak a buckás útszaka­szon — akkor érvényesül a köl­csönös segítés. S ez nemcsak a most még kezdeti lépéseket té­vő szövetkezeteknek, s azok gaz­dáinak jelent felmérhetetlenül sokat, hanem az egész népgaz­daságnak. Tapasztalható olyan jelenség a megye egynéhány községé­ben, hogy az évek óta nagyüze- mileg gazdálkodó termelőszö­vetkezetek gazdái így véleked­nek: „Mink is sokat gürcöltünk, amíg idáig elértünk, a tandíjat is jól megfizettük, hát csinál­ják a most tsz-t alakítottak is, ahogyan tudják.'’ Helytelen, és nagyon káros nézet ez, mely egészében a népgazdaságnak árt. Örvendetes azonban, hogy a régi termelőszövetkezetek gaz­dái, vezetői túlnyomó részben nem így gondolkodnak. Sok he­lyen azon töprengenek: mit te­hetnek az új szövetkezetekért, azok megszilárdításának gyorsí­tásáért. Hosszan lehetne sorolni a segítség lehetőségeit. Itt van többek között a tervkészítés. Elsősorban itt várnak és kérnek segítséget fiatal szövetkezete­ink idősebb testvéreiktől. Hi­szen a tervkészítésen sok múlik. Vagy egy másik fontos feladat: Kis- és középparasztjaink jó ré­sze kiválóan tudott gazdálkodni néhány hold földjén. Nem biz­tos azonban, hogy máról hol­napra el tudnak igazodni az ezer vagy két—háromezer hol­das gazdaságban. Kitől kérhet­nek, várhatnak segítséget a munkaszervezéshez, ha nem a régi szövetkezetektől, melyek már rendelkeznek gazdag és sokoldalú tapasztalatokkal. Hosszan lehetne sorolni a nagy­üzemi gazdálkodásnak azokat az alapvető problémáit, melyek­ben csak akkor és úgy tudnak eligazodni a néhány héttel vagy hónappal ezelőtt még egyénileg gazdálkodók, ha melléjük áll­nak a tapasztaltak, és őszintén segítenek nekik átjutni a kez­deti nehézségeken. Ezt a segítséget nem lehet minden tekintetben hasonlítani a szocialista országok KGST-ta- nácsához. Bizonyos tekintetben azonban igen. Mert termelőszö­vetkezeteinknek is egy szintre kell jutniuk néhány éven belül. S a jelenlegi űr, amely a régi és új nagyüzemi gazdaságaink között még megvan, csak a köl­csönös segítséggel mosódik el véglegesen. Balkus Imre Csőmbe megvásárolta Lumumbát Mobutuéktól V Párizs (MTI) Patrice Lumumba kongód mi­niszterelnököt, akit január 17-én titokban Katangába szállítottak, Csőmbe, a belgák bábja ugyanab­ba a börtönbe záratta, ahol a bel­gák foglya volt. A Buluo-börtönt, amely Elisabethvilletől mintegy 80 mérföldnyire északnyugatra van, Kongó „legmegbízhatóbb börtönének” tartják. Kongói jelentésében számos an­gol lap felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amely a Mobutu— Kaszavubu—Csombe-klikk részé­ről fenyegeti a kongói miniszterel­nök életét. A tudósítók elmond­ják, hogy Kaszavubu és Mobutu gyakorlatilag eladta Lumumbát Csombénak, aki a belgáktól ka­pott 40 ezer fonttal fizetett Lu- mumbáért. Jelentéseikben rámutatnak, hogy a belga gyarmatosítók készí­tették elő Lumumba átszállítását EJisabethvillebe, mivel Katangá- ban a belgák tartják kezükben az uralmat. A Daily Mirror, amely a múlt­ban több ízben is kirohanásokat intézett Lumumba ellen, most be­ismeri, hogy a kongói problémát a miniszterelnök részvétele nélkül nem lehet megoldani. A lap a bel­ga gyarmatosítókat teszi felelős­sé a kongói helyzet elmérgesedé­séért. Az Ahgol lapok beismerik, hogy növekszik Lumumba népsze­rűsége. A Oaila Telegraph szerint „azóta, hogy Mobutu katonái le­tartóztatták Lumumba miniszter- elnököt, az ország egyre inkább őt támogatja. A kongói nép kijelenti, hogy Patrice Lumumba a törvé­nyes miniszterelnök.” A kubai kormány újabb intézkedései az amerikai provokációk ellen Havanna (MTI) A kubai kormány csütörtökön elrendelte, hogy a guantanamói cimeri kai katonai támaszponton dolgozó valamennyi kubai állam­polgárnak — szám szerint körül­belül négyezernek — tíz napon be­lül külön engedélyt kell kérnie Guantanamo községi tanácsától, hogy az amerikai katonai támasz­ponton dolgozhassák. A kormány egyúttal feloszlatta az Egyesült Államok Kubában működő kulturális intézetét. Az intézet helyén létrehozzák a Lin­Sam H*ua (Tonkini) k era X- (nouang LPáksane francia^ támas2pont\ lUSAl hddKinyätÄ Savannakhe! ksNŰsí V--V T.floHa B.-Burma Kambodisa A szovjet pénzügyminiszter cikke a kommun viszi ban Moszkva (TASZSZ) Vaszihj Garbuzov szovjet pénz­ügyminiszter cikket írt a Kom- munyiszt című folyóirat januári számában a szovjet valuta és a kapitalista országok valutáinak helyzetéről. Garbuzov cikkében rámutat, az utolsó 46 évben a kapitalista világpiacon az áruk értéke na­gyobb mennyiségben csökkent, mint az arany értéke. Ennek el­lenére az Egyesült Államokban mesterségesen a korábbi színvo­nalon tartják az arany hivatalos árát. A még 1943-ban megállapí­tott ár: egy uncia arany 35 dollár. Az említett ár és az arany tényle­ges értékének megfelelő ár kö­zötti különbözet sajátos ajándék, amelyet az aranyértékesítő orszá­gok hosszú évek óta kifizetnek az Egyesült Államoknak. Vaszilij Garbuzov megjegyzi, hogy az utóbbi években az Egye­sült Államok csupán fizetési mér­legének hiánya következtében kénytelen ezen a viszonylag ala­csony áron eladni az aranyat. Az 1952-től 1960-ig terjedő időszak­ban az Egyesült Államok mint­egy 5000 tonna aranyat adott el, ennek következtében aranykészle­te a tőkés országok egész arany- készletéhez viszonyítva 44 száza­lékra csökkent. A dolog ilyetén ál­lása — írja a miniszter — arra kényszerítheti az Egyesült Álla­mokat, hogy emelje az arany hi­vatalos árát. Garbuzov hangsúlyozza, hogy az új szovjet rubel aranytartal­mát tekintve tizenegy százalékkal „nehezebb” az amerikai dollárnál és jelenleg az egyetlen olyan va­luta, amelynek aranytartalma ma­gasabb, mint 1913-ban volt. A szovjet pénzügyminiszter magyarázatként elmondja, hogy jelenleg, amikor a bankjegyek nem válthatók át szabadon arany­ra, a kapitalista országok valutá­inak vásárlóereje elszakad azok névleges aranytartalmától. Már nem a valuta aranytartalma hatá­rozza meg vásárlóerejüket, hanem ellenkezőleg, a legkülönbözőbb té­nyezők hatására ténylegesen ki­alakult vásárlóerő határozza meg végeredményben a valuták névle­ges aranytartalmát. coin Ábrahám Akadémiát, mely­nek feladata lesz megismertetni a kubaiakkal az igazi amerikai demokraták életét. A kubai sajtó csütörtökön be­számolt arról, hogy elfogtak hat amerikai állampolgárt, akik a ku­bai elleníorradalmárok megsegí­tésére megpróbáltak illegálisan partra lépni Kubában. Polgárháború Laoszban Laosz 237 000 négyzetkilométer területű, 1,7 mülió lakosú ország Délkelet- Ázsiában. Több évtizedes francia és japán uralom után, lfőá-ben nyerte e! véglegesen függetlenségét, amelyet a nagyhatalmak részvételével megtartott genfi értekezlet garantált. Laosz magáévá telte a békés egymás mellett élés öt alapelvét, aktív semleges külpolitikát folytat, nem tagja semmilyen ka­tonai szövetségnek. Az imperialisták több ízben megkísérelték lángba bo­SDIA l ío Daksc* C & ’S* / s. ZÁS A 0 H 150 km /2J! Nosavan mette ellenforradalmi csapatok '( támadási iránya A kormányhü demokratikus■ egységek * támadást iránya határa Vá.*Dél-Vietpdm M- Malájföld kepéi P*Pakisztán Vr.°Thaiföld Y.D.Kr Vietnami Dem. Közt rítanl az országot polgárháború segítségével, azonban ez a hazafias erők összefogása miatt eddig nem sikerült. 1960. utóbbi hónapjai óta ismét harcok folynak az országban, amelyek Souvanna Phouma törvényes kormányának megdöntésére irányulnak. A kormány elleni lázadók oldalán sorozatosan be­avatkozik a harcokban Thaiföld és az Amerikai Egyesült Államok. Térképünk az 1961. január közepéig kialakult helyzetnek megfelelően m««* tatja be a laoszi harcokat.

Next

/
Thumbnails
Contents