Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17 / 297. szám

1960. december 17., szombat népújsAg 3 A termelékenység és a norma alakulása A GYULAI HARISNYAGYÁRBAN Az országgyűlés ülésszakán több felszólaló — köztük Kádár elvtárs is — foglalkozott a gazdasági épí­tő munkánk nagyszerű eredmé­nyeivel. Az eredmények megálla­pítása mellett felvetődött egy-két hiányosság is, mely a további gyors ütemű fejlődést akadályoz­za. Kádár elvtárs megállapította, hogy a termelékenység a 3 éves terv során ütemesen javult, azon­ban ez a növekedés valamivel alatta marad annak az aránynak, amit el akartunk érni. A növeke­dést akadályozták az elavult nor­mák. A technika fejlődésével egy­idejűleg, a korszerűbb munkaszer­vezés következtében nem módo­sították a normákat, s így bizo­nyos mértékig ezek az elavult normák a termelés gyors ütemű növekedését fékezték. Ellátogat­tunk a gyulai harisnyagyárba, a Ötmillió csibét keltetnek az új évben Békés megyében A megye termelőszövetkezetednek állandóan növekvő naposcsibe- igényeit a keltetőállomások már nem győzik kielégíteni. Az új év­ben 34 darab tízezres' keltető­géppel gyarapszanak ugyan a keltetőállomások, de segítenek magukon a termelőszövetkezetek is. A gyulai járásban 8, Sarkadon pedig hat termelőszövetkezet kö­zösen rendez be keltetőállomást. A hat-hat gépes új termelőszövet­kezeti „csibegyárak” januárban megkezdik a munkát, s az első évben csaknem 800 ezer csibét és viziszámyast keltetnek. A to­jást a termelőszövetkezetek törzs- állománya és a háztáji gazdasá­gok adják. Békés megyében egyébként az ez évi három és fél millió helyett ötmillió csibe lát napvilágot 1961- ben, aminek a jó részét a termelő­szövetkezetek és a háztáji gazda­ságok nevelik feL város legnagyobb üzemébe, hogy ott a dolgozókkal és vezetőkkel be. szélgeesünk e témáról. Mi a vezetők véleménye, hogy teljesíti az üzem a termelé­kenységi feladatát, milyen intéz­kedések vannak jelenleg és mire lehet számítani a termelékenység növekedése terén? Mindenekelőtt feltettük a kérdést, hogyan ala­kult a vállalat, termelékenysége 1956 óta. Ez évszámhoz viszonyít­va 1959-ben az egy órára eső ter­melési érték emelkedésének mér­téke közel 40 százalékos. 1960 első három negyedévében a termelé­kenység tovább fokozódott, és a növekedés mértéke 1959. évhez vi­szonyítva közel 5 százalékos. Ha hasonlítjuk a vállalati ter­melékenység emelkedését az or­szágos átlaghoz, akkor a kép igen kedvező. Éppen ezért rögtön fel is tesszük a kérdést: ezek szerint van-e tennivaló jelenleg a terme­lékenység további növekedése vé­gett? A dolgozók és vezetők egy­öntetű véleménye: igen, van még tennivaló és vannak is ilyen irá­nyú munkák a vállalatnál. Erről a kérdésről beszélgettünk Király János elvtárssal, a munkaügyi csoport vezetőjével. Az üzemben jelenleg folyamatban van a nor­mák felülvizsgálata. A normák fe­lülvizsgálatának következtében ki­sebb mértékű, mintegy 2—3 szá­zalékos darabbér-változtatásra is számíthatunk. 1955-ben kezdtük gyártani az automata-gépeken a férfi és gyermek bokafix és 3/,-es harisnyát. Olyan gépek kerültek az üzemtje, amelyeket sem a mű­vezetők, sem a munkások nem is­mertek. A munkásoknak, a mű­vezetőknek jelentős gondot adott a gépek üzemeltetése, termelésé­nek fokozása. Azóta már több év telt esL A munkások begyakorlottsága nőtt, a művezetők is jobban megismer­ték a gépeket, így jelenleg a mun. kasoknak a gépek kezelése kisebb feladatot jelent, mint a gépek üzembeállításakor. Egy-két évvel ezelőtt kezdtük el gyártani a szí­nes kreppnylon férfi bokafixet. Az új anyaggal a dolgozóknak kezdet­ben nehezen ment a munka. A be­gyakorlottság azonban itt is a nor­mák jelentős túlteljesítését ered­ményezi. Épp ezért bizonyos fokú kiigazításra itt is szükség lesz. Hangsúlyozni kell, hogy a jövő évben végrehajtásra kerülő nor­marendezést nem lehet összeté­veszteni az 1956 előtti normaren­dezéssel. Az üzemben 1956 után folyamatosan a műszaki feltételek megváltozásával egyidejűleg ren­deztük, kiigazítottuk a normákat is. Most is pgy ilyen mértékű ren­dezésről van szó és ezeket a vál­toztatásokat akkor is végrehajtot­tuk volna, ha nem adott volna a minisztérium erre utasítást. Min­denesetre j az országos irányelvek megkönnyítik munkánkat és így magunk is úgy értékeljük, hogy azok kiadására szükség volt — fejezte be nyilakozatát Király elvtárs. A munkásokkal és a ve­zetőkkel történt megbeszélés alap­ján meggyőződtünk róla, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a gyár kap a népgazdaságtól, megva­lósítják a maguk területén és hoz­zájárulnak a termelékenység nö­velése útján az életszínvonal to­vábbi rendszeres emelkedéséhez, mert — mint a vezetők mondták — 1956 óta a termelékenység emelkedésével párhuzamosan a munkások keresete is jelentős mértékben emelkedett és az elkö­. vetkező időben is emelkedik. Székely Árpád pA^sziaßidmi. lakossága a saóitdk&czdc gacsáalkoáas^ töalast&fya MEGYÉNK még néhány terme-' lőszövetkezetében az őszi betaka­rítási munkák befejezésén szor­goskodnak. Ugyanakkor több köz­ségben a parasztemberek sokasá­ga választja az új paraszti élet útját. Az utóbbi két hétben több ezer egyéni dolgozó paraszt kérte felvételét a már meglévő régi ter­melőszövetkezetekbe, vagy éppen alapítottak új termelőszövetkeze­teket. Ezt láttuk a napokban Pusztaföldváron is. A békéscsabai és a helyi népnevelők érvelő sza­vai nyomán Pusztaföldváron is napról napra többen értik meg, látják be, hogy egyetlen járható út parasztágunk számára a nagy­üzemi gazdálkodás útja. A pusztaföldvári községi ta­nács forgalmas lett hétfő óta. A népnevelőkön kívül igen sok kis- és középparaszt keresi fel a ta­nács vezetőit, hogy aláírja azt a nyilatkozatot, mellyel végképp elkötelezi magát a nagyüzemi gazdálkodással. HÉTFŐN — a vidéki és a helyi népnevelők baráti elbeszélgetése nyomán — 92 egyénileg gazdál­kodó pusztaföldvári parasztember Irta alá belépési nyilatkozatát, s ezzel szakított a régimódi gazdál­kodással. Másnap •— kedden — 96 belépési nyilatkozatot számlál­tak este a tanácselnöki szobában. E két napon — hétfőn és kedden — 845 hold földdel növekedett a pusztaföldvári két termelőszövet­kezet földterülete, illetve alakult új termelőszövetkezet. Szerdán a korábbi napoknál is jóval többen: 130—140 parasztember lépett az új paraszti élet útjára. Amint a tanács vezetői számbavették: szer­da estig az egy héttel ezelőtti 37 százalékos nagyüzemi művelés alatt álló földterület 60 százalék­ra növekedett. Csütörtökön a belépők száma és a szövetkezetek földterülete még tovább növeke­dett. ÖRVENDETES, hogy leginkább a község középparasztjai sorakoz­nak belépési nyilatkozataikkal. Legtöbben a Dózsa Termelőszö­vetkezetbe kérik felvételüket. Ezenkívül csütörtökön a délutáni órákban csaknem kizárólag kö­zépparasztok alakítottak új ter­melőszövetkezetet. NAPONKÉNT 150—200 népne­velő keresi fel Pusztaföldvár egyénileg gazdálkodó parasztjait. Hogy mennyire, megértették a pusztaföldvári emberek is a párt és a kormány által javasolt nagy­üzemi gazdálkodás helyességét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a népnevelőket — akik jó része ipari munkás — jól fo­gadják, szívesen elbeszélgetnek, elvitatkoznak velük. Nem egy esetben megtörtént, hogy néhány órás gondolkodási időt kért egyik vagy másik parasztember, azzal a megjegyzéssel, hogy néhány óra múlva térjenek vissza. Olyan új belépő is akadt ezekben a napok­ban Pusztaföldváron, aki belépé­se után, ha közvetlenül nem is csatlakozott a városi agitátorok­hoz, de anélkül, hogy szólt volna valakinek, sorra járta rokonait, barátait, s kérte, kövessék példá­ját. AMINT A NÉPNEVELŐK a pusztaföldvári emberek jó hangu­latáról a tanács vezetőinek jelen­tést tettek, ezzel azt is érzékeltet­ték, hogy még néhány nap, s Pusz­taföldvár dolgozó parasztjai egy emberként javasolják, hogy a község szélére kerüljön ki a ter­melőszövetkezeti község feliratú tábla. B. I. Gyors gazdasági fejlődés az Albán Népköztársaságban Az Albán Népköztársaságban ország­szerbe teljes lendülettel folyik az építő­munka. Szabad és békeszerető nép építi új életét, a szocializmust Albá­niában. A népi hatalom fennállása 6ta több valósult meg az országban, mint amennyi évszázadok alatt a régi Al­bániában. A múltban Albánia, mint ismeretes, minden tekintetben siralmasan elma­radott ország volt, gazdasági és kui­v/attóra). Albánia egy lakosra jutó tex- tiltermelése 14,8 méter, míg Kanadáé 14,4 méter, Indiáé 11,3 méter, Törökor­szágé pedig csak hat méter. 1958-ban az Albán Népköztársaság egy főre jutó épületfa-termelése 97,5 köbméter volt, ugyanakkor Spanyolországé mindössze 40,8 köbméter, Olaszországé 31,6 köb­méter, Belgiumé pedig 69 köbméter^ 1957-ben Albánia minden egyes lako­sára 114 kilogramm krómérc jutott, Az ötéves tervben épült új konzervgyár. Lurális téren Európa legelmaradottabb országa. Ma már mindez a múlté, min­den a lehető legjobb irányban válto­zott meg. Az Albán Népköztársaság nagyot fej­lődött a gazdasági élet valamennyi te­rületén. Nemzeti ipara azelőtt sohasem tapasztalt ütemű fejlődést ért el. 1959-ben az ipari össztermelés az 1938. évinek körülbelül a 22,5-szerese volt. A népi hataJdm éveiben jelentő­sen meggyorsult az ipar fejlődésének üteme. Az első és a második ötéves tervben, azaz tíz év alatt, országunk­ban az ipar fejlődésének évi átlaga 19 százalék volt. Hatalmas eredmény ez, azt mutatja, milyen egészséges éá vi­rágzó népgazdságunk és mennyivel m agasabb rendű a szocialista rendszer, mint a kapitalista rendszer. Az ipari fejlődés ilyen üteméről még egyetlen kapitalista ország sem tett bizonysá­got, még a kapitalizmus legvirágzóbb időszakában sem. Az ipar fejlődési üte­mét illetően Albánia kiállja az össze­hasonlítást bármelyik — kicsi vagy nagy — kapitalista országgal. Az ipari termelés gyors növekedési ütemének eredményeként Albánia szá­mos más oszágot megelőzött több fon­tosabb ipari gyártmánnyal az egy főre jutó termelésben. Így például 1958-ban az egy főre jutó kőolajtermelése 267 kilogramm volt, megelőzve Franciaor­szágot (30 kilogramm), Német Szövet­ségi Köztársaságot (85 kilogramm), Olaszországot (31 kilogramm), a Ju­goszláv Szövetséges Népköztársaságot (72,5 kilogramm), Egyiptomot (128 kilo­gramm) és Törökországot (13 kilo­gramm). Albánia elektromosenergia­termelése jelenleg egy főre számítva 99 kilowattóra, azaz megelőzd Indiát (39 kilowattóra) és Törökországot (89 kilo­megelőzve Görögországot (7 kilo* gramm), Jugoszláviát (7 kilogramm), a Dél-Afrikai Uniót (47 kilogramm), a Fülöp-szigeteket (32 kilogramm) és Tö­rökországot (28 kilogramm). Albánia 176 kilogrammos egy főré jutó szén- termelésével (lignit termelés) megelőz­te Franciaországot (52 kilogramm), Gö­rögországot (146 kilogramm), Hollan­diát (23 kilogramm), Olaszországot (15 kilogramm) és Spanyolországot (89 ki­logramm). Ezeket a sikereket számos iparág gyorsan növekvő termelésének lehet köszönni. Így például míg a Német Szövetségi Köztársaságban 1950. és 1958. közt a vililamosenergia-termelés 117 százalékkal. Angliában 79 százalékkal, Franciaországban 74 százalékkal, Olasz­országban 78 százalékkal, Kanadában 72 százalékkal. Japánban 72 százalék­kal, Belgiumban pedig 49 százalékkal növekedett, addig az Albán Népközr- társaságban 7,1-szerese az azonos időszakra eső fejlődés. A cementgyár­tás ugyancsak 1958-ban (1950-hez ké­pest) a Német Szövetségi Köztársaság­ban 82 százalékkal, Olaszországban 144 százalékkal, Kanadában 115 százalék- ital, Belgiumban pedig csak 11 száza­lékkal emelkedett, az Albán Népköz­társaságban viszont ugyancsak 1950- hez képest 4.9-szeres a növekedés. Nincs semmi ellentmondás abban a tényben, hogy az 1959-ben a gazdasági fejlődés üteme még nagyobb mérvű volt és így tovább növekedett Albánia javára a különbség a kapitalista or­szágok fejlődésével szemben. 1959-ben ipari termelésünk 20 százalékkal ha­ladta meg az 1958. évit. Ilyen ütemű fejlődésre még nem volt példa és va­lószínűleg nem is lesz példa egyetlen kapitalista országban sem. Az Idén százezer falusi dolgozó vett részt a belföldi és hatezer a külföldi IBUSZ-kirándulásokon Az IBUSZ tavaly olyan ki­rándulások szervezését kezdte meg, amelyeknek részvevői ki­zárólag állami gazdaságok, gép­állomások és termelőszövetke­zetek dolgozói közül kerültek ki. Ebben az évben 6000 falusi dolgozó utazott külföldre az IBUSZ révén, s mintegy 100 000 dolgozó paraszt kereste fel ha­zánk legszebb tájait, legérdeke­sebb városait az IBUSZ autó­buszaival és különvonataival. Figyelem! Megnyílt a gyomai Földművesszövetkezet korszerűen felszerelt, a modern követelményeknek megfe­lelően berendezett, neovilágítású, reprezentatív f^ukr úszdá j a ! . ressó kávé! Tejes kávé! Cacaó! Cukrászsütemények és minőségi italok állandóan kaphatók Előzékeny és udvarias kiszolgálás! Ha Gyomén jár, feltét­len keresse fel új cukrászdánkat! Karácsonyi tészta- és torta­rendeléseit már most adja fel. hogy azokat időben elkészít­hessük. 763

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents