Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

4

NÉPÚJSÁG

I960, december 14., szerda

AZ ÍOiSIPAR

„birodalmában"

Tíz éves a békéscsabai cukrászüzem —

Tíz éves a megyei Vendéglátó-1 rendelkező szakmunkások egy évipari Vállalat cukrászüzeme. Ha visszatekintünk erre az évtizedre, itt is megtaláljuk a kezdeti, vagy éppen a vártnál gyorsabb fejlődés megannyi gondját, baját, örömét, töprengését.

Bemutatjuk Fabulya Mihály sütőmestert.

Laczó Pál elvtárs — aki éppen ezen a napon az üzem létrehozásával egy időben ünnepli tíz éves üzemvezetővé való kinevezését —, és a jelenleg is a cukrászüzemben szorgoskodó szakmunkások tudják csak igazán felmérni azt az utat, amit eddig megtettek. A jó kollektív szellem, a közös akaraterő tette lehetővé, hogy a tíz évvel ezelőtti egyetlen szűk üzlethelyiséget, s a korszerűtlen felszerelést maguk mögött hagyva, az utóbbi években jól felszerelt, korszerű cukrászüzemben készülhet már az ínycsiklandozó édesség.

A korszerű és jól felszerelt üzemben a cukrászutánpótlásra is sor kerülhetett. Jelenleg 14 ipari tanuló — lányok és fiuk — igyekeznek elsajátítani itt e szakma művészetét. S most, amikor a megyei Vendéglátóipari Vállalat békéscsabai cukrászüzemének kollektívája jubileumot ül, íme néhány szám, mellyel bizonyítani szeretnénk a kiváló szaktudással

I tizedes szorgalmas munkáját.

1951-ben úgyszólván egyetlen üzlethelyiségben, korszerűtlen felszereléssel, berendezéssel, s a jelenleginél jóval kevesebb szakmunkás és segédmunkás közreműködésével egész évben csak 390 ezer forint értékű cukrászipari terméket készítettek. Igaz, az akkori viszonyok közepette ez nem volt kis dolog. Öt évvel később a cukrászüzem korszerűsítése után az igényeknek megfelelően rohamos termelési növekedés következett be. Amíg 1951-ben csak 390 ezer forint értékű cukrászipari terméket adtak Békéscsaba lakosságának, 1955-ben már 2 400 000 forint értékű süteményt tett a megyei Vendéglátóipari Vállalat békéscsabai cukrászüzeme a fogyasztók asztalára. Ez év végéig pedig csaknem duplájára növekszik a termelés.

Ebben az évben 323 000 mignont, 425 000 krémest, 256 000 tortaszeletet, 106 000 csemege édességet, 158 000 tejszínes süteményt és 563 000 egyéb süteményféleséget fogyasztott el Békéscsaba lakossága. Ez összesen 1 838 000 különböző süteményféleséget tesz

585 mázsa fagylaltot is készítettek, 1 170 000 forint értékben. Az 585 mázsa fagylaltból 2 340 000 adagot mértek ki, illetve fogyasztottak el a békéscsabaiak. Mindent összevetve, ebben az évben kereken 20 vagon cukrászipari terméket készítettek el és adtak a fogyasztóknak a békéscsabai cukrászüzem dolgozói.

Ha már a fogyasztásról szóltunk, valószínű érdekes lesz az is, hogy a 20 vagon süteményféleséghez, fagylalthoz és más egyébhez mennyi lisztet, cukrot, vajat és más nyersanyagot használtak fel. Pontos számítás alapján 50 400 kilogramm cukrot, 2000 kilogramm citromot, 9000 kilogramm zsiradékféleséget, 3000 kilogramm csokoládét és kakaót, 22 500 kilogramm lisztet, 5000 kilogramm vajat, 41 750 liter tejet, 6000 liter tejszínt és 524 000 darab tojást.

Most, amikor a megyei Vendéglátóipari Vállalat békéscsabai cukrászüzemének tíz éves fennállásáról szóltunk, úgy véljük, ezek a számok nagyszerűen példázzák megnövekedett igényeinket. Elsősorban azért hívtuk seLaczó Pál üzemvezető útnak indítja Gönczi István gépkocsivezetőt, hogy minél előbb a fogyasztók asztalára kerüljön a friss sütemény.

ki. Mindez súlyban több mint 128 680 kilogramm. Nem érdemtelen megjegyezni azt sem, hogy az említett süteményféleségeken kívül — noha az átlaghoz képest elég hűvös volt a nyár — ebben az évben a cukrászüzem dolgozói

gítségünkre e számokat, hogy még inkább bizonyítani tudjuk a megyei Vendéglátóipari Vállalat békéscsabai cukrászüzeme szorgalmas kollektívájának tíz éves, eredményekben gazdag munkáját.

Balkus Imre

Egy zsák cement és a többi

Palotát nem lehetne felépíteni egy zsák cementtel, de még csak egy kis családi házat sem. Mindkettőhöz nagyon kevés, de ha egy építéshez egy zsák cement hiányzik — és nincs honnan beszerezni —, akkor nagyon sok. Olyan sok, hogy megakadályozza az építkezést, nem lehet tetőt húzni az épületre, nem lehet parkettázni, festeni, ajtót, ablakot berakni.

Talán túlzás ilyen következtetéseket levonni — mondhatnánk.

Valóban nem sok, s az értéke sem nagy. Talán erre gondoltak azok az építőmunkások is, akik a lőkösházi művelődési ház felépítése után otthagytak egy zsák cementet az udvaron. Ök elvonultak, a cement ottmaradt. Senki sem törődött vele, senkinek sem kellett. Azután jött egy kiadós eső, megkötött.

— Tönkrement egy zsák cement? Kit bánt az? Nem érték — mondaná valaki.

Sajnos, vannak, akik így gondolkodnak. A szabadban maradt valahol egy láda, amelyben gyümölcsöt szállítottak. Leesett a kocsiról. Volt, aki látta is, de nem szólt a vezetőnek, hogy álljon meg.

— Minek? Majd elszámolunk valahogy — gondolta.

Az egyik boltban rosszul tároltak 10 kiló cukrot, benedve- sedett, tönkrement. — Sebaj! Jóváírják a leltárnál, s így „nem én károsodom” — szólt a boltvezető. A második boltban így ment tönkre, rozsdásodott meg több viharlámpa és egyéb áru. Veszített az értékéből, ezért csökkenteni kellett az árát, s még így sem tudták eladni.

> Apróságok ezek? Nem! Sok kicsi sokra megy. Az apróságokból lesznek a több ezer forintos károk. Csak egy példát: Ez év első felében csupán megyénk vendéglátóiparánál 16 500 forintos kár volt, a rossz raktározás miatt tönkrement árukból. Ehhez járult az is, hogy nem kielégítő a raktározási lehetőség, nem tudnak hol tárolni. Sorolhatnánk a 10 és 100 ezer forintos veszteségeket, melyeket az ilyen apróságnak tűnő dolgok, hanyagságok, felelőtlenségek okoznak. Sokan nem gondolnak erre és hagyják, ha ilyet látnak. Pedig nagy kár minden zsák cementért, minden kiló cukorért, minden darab áruért, ami tönkremegy.

Nem szabad szó nélkül hagyni a legkisebb dolgot sem, mert a mienk, a nép vagyona. A mi zsebünkben lesz kevesebb az ilyen veszteségekből.

Kasnyik Judit

Színházi bemutató Békéscsabán és Mezőkovácsházán

A Békés megyei Jókai Színház tegnap este Békéscsabán szép sikerrel mutatta be A kőszívű ember fiai című színművet, melyet Jókai Mór regényéből Földes Mihály írt színpadra.'A bemutatón több igen értékes alakítást láthatott a város színházlátogató közönsége, és jogosan tapsolt Váradi György vendégművész kitűnő rendezésének is.

Ugyancsak tegnap este volt Mezőkovácsházán Huszka Jenő: Gül baba című operettjének bemutatója. Az operett nagy sikert aratott, különösen Havas Ágnes, Bánffi Frigyes, Székely Tamás és Beck György alakítása volt átlagon felüli. A Gül babá-t ma Szeghalmon, 15-én Mezőhegyesen, 16-án Gyulán, 17-én Szentesen, 18-ári Szarvason, 20-án Békésen, majd a megye még néhány községében és városában is bemutatják.

WVWVWV\AAAAAA/\A/WNAAA/V SA/V\AAAAAAAAAAA^^AAAA^V^A^W\AAA^^

Eltévedt emberek

(Vita egy „társuralkodóval")

Jehova tanúi. így hívjak ennek a már régebben betiltott szektának a híveit. A megye számos helyén a nevüket sem ismerik, csupán Orosházán és Szarvason vannak néhányon.

Nemrég felkerestem egy jeho- vistát Szarvason. Lakása valamikor gyülekezőhely volt.

— Mostanában nemigen gyülekeznek — mondta róla egyik szomszédja. — Néhány hiszékeny parasztember, asszony és egy-két lelkibeteg barátja jár meg hozzá — folytatta az illető. — Van ebben a szektában olyasmi, hogy akkor sírnak ők, ha valaki születik és akkor örülnek, ha valaki meghal... — magyarázta a szomszéd.

Ennyi előzmény után kíváncsian vártam P. P. hazatérését otthonába. Valahol a városban tartózkodott. Motoron érkezett. Megmondtam neki nyíltan, hogy újságíró vagyok és szeretném közelebbről megismerni gondolatait, az életről, a társadalomról alkotott elképzeléseit. Bevezetett a kis műhelyébe és ott beszélgettünk. P. P. testihibája nem kettetu szánalmat, ugyanis vitatkozó élen edve feledtette nyomorék voltát/ Nagyon szeret filozofálni, sajnos

azonban eltévedt a filozófiában. Ügy járt ő, mint az őserdőbeli vadász r aki elszakadva társaitól, eltévedt a vak csapásokon, azonban azt hiszi, hogy ö jár a helyes úton.

Azt állította, hogy a világot a Nagy Szellem, Jehova teremtette, aki öröktől fogva, mindörökké létezik. Megjegyeztem, hogy amíg ő nem tud állítására felhozni semmi bizonyítékot, csak a vak hitet, a tudomány bebizonyította, hogy anyag nélkül szellem nem létezik. Az anyagi világ örök, az anyag mindent betölt. Az anyag elsődleges, a tudat később fejlődött ki, mint az agy sajátos terméke ..;

Így vitatkoztunk egy darabig. Ö az idealista felfogást védte, én a materialista felfogás helyességét bizonygattam. Végül is megkérdeztem: Mi a célja Jehova tanúinak a világgal? Azt válaszolta, felhívják a világ figyelmét az isten bosz- szújára, mely fenyegeti az emberiséget. Mondtam, hogy a bosszú úgy hiszem emberi tulajdonság, sőt elítélendő, rossz emberi tulajdonság, nem is beszélve arról, hogy Jehova tanúi azt hirdetik: aki kővel dob, dobd vissza kenyérrel.

Ezzé Adámról és Éváról beszélt,

vagyis kitérő és zavaros választ kaptam. Aztán arra voltam kíváncsi, vajon mi történik azokkal, akik nem jehovisták? A megyében ugyanis mintegy negyvennegyvenöt megkeresztelt jehovista él és a szimpatizálók száma sem sok, nem éri el a kettőszázat.

P. P. erre azt válaszolta: Nem tudni, mi lesz a más vallásúakkal és a materialistákkal. Későbbi szavaiból azt vettem ki, hogy ezek valószínűleg a gyehenna tüzén elégnek.

Köszönjük szépen ezt a jövőt — gondoltam magamban, majd arról érdeklődtem, vajon politizál-e?

Milyen a viszonya a szocializmushoz?

— Hát, ami az emberek életét illeti, az jobb, mint a múltban volt — jegyezte meg P. P„ de mindjárt határozottan kijelentette, hogy

nem politizálnak. Ami a fegyverfogást illeti, arra azt válaszolta — testi fogyatékosságára utálva —, hogy maga részéről amúgy sem foghat fegyvert. A kitérő válasz sejtette velem, hogy felfogásuk szerint se jó, se rossz ügyért nem fognak fegyvert. Ez ismét elgondolkoztató, ha figyelembe vesszük isten bosszújáról szóló fenyegetéseiket, a „gyehenna tüzet”, az „özönvizet”, mely a maga nemében rettenetes pusztító fegyver eszméjének az elfogadását jelenti.

Az ilyen és sok más megoldhatatlan ellentéttől csak úgy hemzseg a jehovisták tana.

A jehovisták elterelik a figyelmet a mai élet problémáinak reális megoldásáról. Olyan utópisztikus világot állítottak fel maguknak, mely a múltba mutat, másrészt nem különbözik a legreakció- sabb államformától. Egyrészt látszólag „sehol ország”, másrészt nagyon is hasonlít a régi és elavult királysági államformához. Figyeljük csak, mit írnak ezekről a kérdésekről a nem politizáló jehovisták.

A Nyugatról kapott írásokat magyarra fordították és ezeket géppel írott brosúrákban terjesztették. Egyik ilyen brosúrájukban olvastuk a következőket:

Jehova elhatározta, hogy „ ... megsemmisíti a gonoszokat és megszabadítja az Öt szeretőket az Újvilágban való boldog életre”. Ezután arról írnak, hogy „.. .Jehova isten nem felelős a nemzetek között dúló zűrzavarért és háborúkért. Gondolatai messze felette állnak a világ katonai nemzeteinek a gondolatainál. Ugyanúgy Jehova imádatának nincs semmi köze a nemzetek háborúihoz ...”

Jehovát tehát nem érdeklik a háborúk. Mindenhatóságát nem aprózza fel olyan „kicsinységekre", mint a háborúk megszüntetése. Mi érdekli hát Jehovát?

A brosúra szerint Jehova elhatározta a Föld benépesítésével foglalkozó parancsában, hogy „miután az ember kényelmesen betö'- tötte a Földet, megszűnik az emberiség szaporodása ...” Aztán azt is elhatározta, hogy a Földön helyreállítja a Paradicsomot és tökéletes kormányzatról gondoskodik. „Milyen lesz ez a kormányzat?” — teszi fel a kérdést a brosúra szerzője. — „Demokrácia lesz-e vagy diktatúra?”

így kérdez, amikor már az iskolás gyerek is tudja, hogy minden demokrácia egyben diktatúra is. Kérdés, hogy az adott demokráciában a többség gyakorol-e diktatúrát a kisebbség felett, vagy a kisebbség a többség felett, attól függően, hogy a munkásosztály széles tömege van-e hatalmon, vagy a burzsoázia szűk osztálya.

Az utóbbi esetben a burzsoázia hatalma demokrácia a burzsoáziának és diktatúra a munkásosztálynak. A munkásosztály hatalma esetében demokrácia a széles dolga • ) tömegeknek és diktarúra a volt elnyomó osztálynak, a burzsoáziának.

A jehovisták szerint „.. .az uralkodó.. ”, „.. .a székhely a mennyben lesz elhelyezve, Sionnak nevezik majd és a Király, Jézus erről az előnyös pontról igazgatja majd az egész Földet...” A brosúrában ezután azt írják, hogy i,..,a királynak társuralkodói is