Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

10W. december 11., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Az érdekek találkoznak kerülő termény értékének megfe­o4 megye íegúyxM dMöükeme Az elmúlt hetekben kezdték meg Battonyán az új, korszerű sü­tödében a próbaüzemeltetést. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az új sütőüzem dolgozói jó minőségű készítményeikkel: a sü­teménnyel és kenyérrel elnyerték a lakosság elismerését. Naponta 30—35 mázsa kenyeret sütnek és mintegy 5—6 ezer süteményt ké­szítenek a község és a környék igényeinek ellátására. Rövidesen sor kerül a termelőszövetkezetek 1980. évi megyei munkaversenyének elbírálására Néhány évvel ezelőtt alig akadt termelőszövetkezet, laimelyik az ál­lam által nyújtott termelési szer­ződésekbe a gazdasági év elején megkapaszkodott volna. Az állat- forgalmi, a terményforgalmi és a többi vállalat megbízottjai gyak­ran arról beszéltek, hogy rájuk se fütyülnek a tsz-ek. S valójában, ha fellapozzuk például a termény- forgalmi vállalat 2—3 évvel ezelőt­ti jelentéseit, és az időszaknak megfelelő adatokat összevetjük a maiakkal, akkor meglepődünk. Hogyan lehet az, hogy akkoriban aáig-aldg írták alá a szövetkezeti gazdaságok például a gabonaérté­kesítési szerződést, ma viszont sor- baállnak, hogy a terményforgal­mi vállalat megbízottjával tárgyal­hassanak. A szerződéses termelés feltételei lényegében akkor is ugyanazok voltak, mint most, mégis, még ha arányokban is szemügyre vesszük a három év alatt befutott utat, ar­ra a következtetésre jutunk: ter­melőszövetkezeti parasztságunk most látja igazáá, mennyire az ér­dékeit szolgálják a kormányintéz­kedések. A szarvasi arborótum egzotikus növényeiből több tízezer csemetét szállítottak a bányavidék és az alföldi városok parkosítására A 86 holdas világhírű szarvasi arbo­rétum faiskolájában hozzáértő szakem­berek gondoskodnak arról, hogy az Ázsiából, Afrikából, Amerikából és a Földközi-tenger vidékéről származó ér­tékes fák, cserjék, dísznövények sza­porulatából minél többet honosíthas­sanak meg hazánk különböző tájain. Az egzotikus növények iránt különö­sen nagy az érdeklődés a bányavidé­keken és a Szarvashoz hasonló éghaj­latú alföldi városokban. Pécs és Komló környékére, valamint az alföldi váro­sokba ez év őszén parkosításra több tízezer piramis-tölgy, törökmogyoró, fenyőféle csemetét és rózsatövet szál­lítottak. A füzesgyanmaiti Vörös Csillag Tsz 1958-ban például azt vállalta, hogy az 1959. évi gabona-termésé­ből szerződésre hatvan vagonnal szállít az ország kenyérellátására. Most pedig néhány hete 120 vagon búza eladására kötött szerződést. De nemcsak a füzesgyarmati tsz- ek jó példája igazolja a szerződé­ses termelés gondolatának megér­tését, hiszen — többek között — a mezőkovácsházi járás közös gaz­daságai a jövő évi gabonatermés jelentős részét szintén értékesítés­re szerződték. • A termelési szerződések megkö­tésének a szerződéses feláron kí­vül — ami mázsánként tíz forint — van egy másik igen pozitív ol­dala is. A szerződést az állam készpénznek veszi, s mint hitel­fedezetet elfogadja. Nem vitás, hogy ez az egy év múlva átadásra Megyénk termelőszövetkezete­iben, községekben nagyon meg­növekedett az érdeklődés a tanu­lás iránt. Esténkint sokáig világí­tanak az iskolák, tanácstermek, művelődési otthonok, sőt a csa­ládi házak ablakai is: mezőgazda- sági, politikai, nemzetközi, egész­ségügyi és természettudományi kérdésekkel ismerkednek az egy­kori cselédek, summások, kubiko­sok. Számos családban tanulnak a gyermekekkel együtt a szülők is. Békés megyében 15 ezer ter­melőszövetkezeti gazda, leány és asszony tanul. A Körösök közelében lakók fő­leg a kertészet és az öntözéses gazdálkodás módszereit igyeksze­nek elsajátítani. Szarvason az Öntözési és Rizstermesztési Ku­tatóintézet bikazugi gazdaságá­lelő hitel elsősorban termelőszö­vetkezeti parasztságunk érdekeit szolgálja. A népgazdaságnak vi­szont ez az előre kiadott hitel egy bizonyos plusz tételt jelent, mert a szövetkezet lényegében csak jövő­re fizet. Ugyanakkor előnyös a közös gazdaságnak, mert a beru­házásokat csaknem egy évvel ko­rábban valósíthatja meg. Senki előtt nem kétséges, hogy ez a gazdaságpolitika dolgozó né­pünk érdekeiből fakad. Ez az ér­dek pedig elválaszthatatlan a nép­gazdaság gyorsabb fejlesztésétől, amelynek üteme ma alapvetően attól függ, hogy a mezőgazdaság hozamainak alakulásában az eddig elért legjobb 9 eredményéket mi­lyen gyorsan tudjuk tartóssá, az egész mezőgazdaságra jellemzővé tenni. Dupsi Károly ban 30 öntözőmestert képeznék ki a télen. Az intézet tudományos kutatói ezenkívül szakelőadás­sorozatban ismertetik meg a kör­nyékbeli termelőszövetkezeti ta­gokkal az öntözés tennivalóit, elő­nyeit. A Munka Vörös Zászló Ér­demrenddel kitüntetett Tessedik Sámuel mezőgazdasági technikum szaktanárai a több mint száz bentlakó tanulón kívül szarvasi és kondorosi kihelyezett osztályo­kon tanítják a haltenyésztést és öntözést. A primőrkertészetről Európa- szerte híres Gyula termelőszövet­kezeti városban mezőgazdasági szakkörökön, ezüstkalászos tan­folyamokon ismerkednek — jó­részt lányok és asszonyok — a hajtatásos zöldségtermesztés és az öntözés módjaival. Mezőkovács- házán, Békésen és még több ter­melőszövetkezeti faluban sok asz- szony és leány iratkozott állatte­nyésztési szaktanfolyamra. Külö­nösen a tanyavilágban nagyon kedvelt a szülők esti iskolája is: a tanulás lehetőségeitől egykor megfosztott emberek most szor­galmasan tanulnak. A Földművelésügyi Minisz­térium évről évre meghirdeti a termelőszövetkezetek munka­versenyét. Ez a munkaverseny kiterjed a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, az áruérté­kesítésre és a melléküzemágak jövedelmezőségére. Ehhez a versenyhez megyénk valameny- nyi járásából csatlakoztak a ter­melőszövetkezetek. Az orosházi tsz-ek mind beneveztek az 1960­as vetélkedésbe. A versenyérté­kelésre rövidesen sor kerül. A megyei tanács szövetkezetpoli­tikai csoportja néhány napon belül elkezdi az adatgyűjtést és ellenőrzést, majd összehívják a megyei versenybizottságot, és eldöntik: melyik az a három termelőszövetkezet, amelyek között a verseny díját — a 70 ezer forintot — megosztják. A versenybizottságnak előre­láthatóan nehéz helyzete lesz, mert a versenyző gazdaságok közül nem is egy az olyan szö­vetkezet, mint a végegyházi Szabadság, a kamuti Béke, az újkígyósi Aranykalász és a többiek — ahol az idén az aszá­lyos időjárás ellenére is igen magas terméseredményt értek el. De több az olyan versenyző szövetkezet száma is, amelyek­ről eddig kevés szó esett, mint például a sarkadi Kossuth, pusz- taottlakai Üj Élet, a kondorosi Vörös Október, az endrődi Bú­zakalász, ahol a szövetkezeti gazdák odaadó, jó munkája nyomán az idén jó versenytár­sakat ismerhettünk meg. (WWyWWAWWUVWVWWWWWAVWlíVWVWUW Megkezdődött a gallyazás Eredményesen segíti a termelőszövetkezeteket az Orosházi Építőipari Ktsz A termelőszövetkezeti építkezésekben jó eredményeket ért el az Orosházi Építőipari Ktsz. December 31-ig 28 létesítményt, többek között a csanádapácai Haladás Tsz-nél egy 100 férőhelyes növen- dékmarha-istállót, az orosházi Dózsa Tsz-nél ugyancsak egy 100 fé­rőhelyes növendékmarha-istállót, a csorvási Kossuth Tsz-ben három csibenevelőit, egyenként 2500 férőhellyel, ezenkívül pedig egyéb épületeket adnak át a termelőszövetkezetekben. A szövetkezetiek a 28 létesítményen kívül, terven felül vállal­ták, hogy a gyulai Népköztársaság Tsz 100 férőhelyes istállójának vízvezetékszerelési munkálatait is elkészítik. Medgyesbodzáson egy ugyanilyen istállónál a villanyszerelési munkákat csinálják meg a ktsz tagja. Ezenkívül a megye területén 15 tsz-istállóra villámhárí­tót szerelnek fel. Tsz-tagok! Egyéni termelők! Sertéstartók! Tenyészérett kocasüldöt kaphatnak hitelbe! A koca vételárát, mely kg-ként 16,50 Ft, a szaporulatból 3 db süldő­vel kell megtéríteni. A süldőket a mindenkori szabadárnál 1,— Ft- tal magasabb áron számoljuk el. ! Igénylés ÄHatforgalmi Vállalat felvásárlóinál! 677 15 ezren tanulnak a termelőszövetkezeti községekben

Next

/
Thumbnails
Contents