Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
1966. december 9., péntek NÉPÚJSÁg 9 Tudósítás az országgyűlés munkájáról (Folytatás a 2. oldalról.) kos tormésnövek edest írt elő. A mezőgazdaság a falun folyamatban lévő nagy társadalmi átrendezéssel egy időben, az ezzel járó egyes átmeneti nehézségek ellenére teljesíti tervét, sőt valamivel túl is teljesíti! Ez nem arra vall, hogy „csőd előtt” áll a mezőgazdaság, mini amire ellenfeleink áhítoznak, és áhítoztak tizenöt évvel ezelőtt is, amikor azt jósolgatták, hogy a földreform nyomán lezüllik a termelés, éhínség tör ki az országban. Mint tudjuk, éhínség nem tört ki, azóta létezünk valahogy, nem is a legrosz- szabbul élünk: nem utolsósorban éppen a mezőgazdasági termelésben az utóbbi években bekövetkezett, ha nem is túl nagy, mégis jelentős fejlődés eredményeként. Az igazság megköveteli, hogy ehhez hozzátegyük: e fejlődést lényegében éppen annak alapján érhettük el, hogy a tsz-mozgalom tért hódított, sőt ebben az évben túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban. Az előbbieket bizonyítják felvásárlási tapasztalataink is. Ezután Fehér Lajos utalt arra, hogy a felszabadulás előtti időkben milyen kedvezőtlen volt a lakosság élelmezési színvonala. Magyarországon fogyasztották Nyugat- és Közép-Európá'ban a legkevesebb húst, tejet, tojást, ugyanakkor a legtöbb kenyeret. Ezután ismertetett néhány adatot arranézve, hogy a hároméves terv folyamán hogyan nőtt az egy főre eső élelmiszerfogyasztás a legfőbb cikkekből: így húsfélékből az 1958. évi 41,5 kilogrammal szemben az idén 45,7 kilogramm lesz az egy főre eső fogyasztás, tejből 135 literrel szemben 168, tojásból 142 darabbal szemben 151, zsiradékból 21 helyett 17,8 kilogramm, kenyérgabona-őrleményekben 130 kilogramm helyett 136, a cukorfogyasztás 25 kilogrammról 27-re. nő, a zöldség pedig 85 kilogrammról 107 kilogrammra. Az idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsiradék- és összes fehérjetartalma elérte a legfejlettebb országokét. Ezután Fehér Lajos szólt átmeneti nehézségeinkről a felvásárlásban és ellátásban. Ilyenek időnként vannak és lesznek is, bár — reméljük' — csökkenő mértékben. Részben természeti okokból vannak, amin egyelőre nem tudunk segíteni. Elemi károk miatt például az idén kedvezőtlen a gyümölcstermésünk. Gyümölcsfélékből a tervezettnek csak mintegy 70 százaléka termett meg. Ezen belül kajsziból 45, almából 50, szőlőből 71 százaléka termett. Nyíltan meg kell mondani azonban azt is, hogy a kevesebb szőlőtermésből is az erre alkalmasabb, jobb minőségű árut exportáltuk. Hasonlóképpen exportálnunk kell a télálló Jonathán alma nagy részét is, amiért kemény devizát és azért nyersanyagot kapunk a külföldön. A baromfifelvásárlás elég kedvezően alakul. Kevésbé mondható el ez azonban a tojásfelvásárlásról, részben a felvásárló apparátus nem kielégítő munkája, részben pedig a tojó törzsállomány bizonyosfokú átmeneti csökkenése miatt. A zöldségárak az első három negyedévben átlagosan magasabbak voltak, mint tavaly. Az év második felében Viszont — különösen októberben és novemberben — teljesen kielégítő volt a zöldségfelhozatal és ellátás is. Sőt, jobb, mint az utóbbi években bármikor! — Az átmeneti nehézségeket célszerű intézkedésekkel és megfelelő munkával le lehet küzdeni. A burgonya-kérdést — amely tavaly ilyenkor idegeskedést okozott — egy év alatt kielégítően megoldottuk. Széleskörű gazdasági szervező munkával, állami süldőakcióval a kocaállomány csökkentését tavasz óta megállítottuk, sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is növeltük olyannyira, hogy az októberi kocalétszám elérte az 568 000 darabot, amely tíz év óta a legmagasabb állomány országunkban. Megfelelő szervező munkával — széleskörű takarmány-akcióval is alátámaszva — rendbehozzuk és fellendítjük a sertéshizlalást és szerződéskötést is, úgyszintén a baromfitenyésztést, a tojás termelést. — A felvásárlás a hároméves tervben az előirányzott 23 százalékkal szemben előreláthatóan 18 —20 százalékkal lesz magasabb az 1957. év véginél. A várható lemaradás elsősorban az idei kedvezőtlenebb esők, néhány fontos cikknél az egészen gyenge termés és a kisebb sertésállomány miatt következett be. A párszázalékos lemaradás sem homályosíthatja el azonban azt a tényt, hogy a falu termelési és társadalmi viszonyaiban végbemenő mélyreható változásokkal egy időben a mezőgazdaság termelése három év alatt 12— 13 százalékkal, a felvásárlás pedig tizennyolc—húsz százalékkal lett nagyobb! Amit hosszú évek óta óhajtottunk, először sikerült elérnünk; hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben és annak alapján nőjön a termelés és ugyanakkor az árutermelés is. — Tisztelt Országgyűlés! — Idáig sem volt könnyű ez az út és nem lesz könnyű a következő 1961-es esztendő sem. Az utána következő években azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében. — Történelmi eredménye és vívmánya a munkásosztálynak, a vele szövetséges dolgozó parasztságnak s egész népünknek, hogy ezt a nagy munkát, s általában az új ötéves tervet immár „két lábon” állva: a szocialista iparra és a szocialista mezőgazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg és válthatjuk valóra! (Nagy taps.) Fehér Lajos után Tatár-Kiss Lajos képviselő, a SZÖVOSZ elnöke szólalt fel. Részletesen beszámolt a felvásárlás idei eredményeiről, a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásáról, az árak alakulásáról. A következő felszólaló Oláh György, Szolnok megye képviselője az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének nagy jelentőségére mutatott rá. Szabits Istvánné Hajdú-Bihar megyei képviselő a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetéről szólott s indítványozta, hogy a belföldi és a külföldi mezőgazdasági tapasztalatcserébe az eddiginél több asszonyt vonjanak be. Szirmai Jenő Somogy megyei képviselő a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényéről szólt. A többi között kijelentette: a szocialista mezőgazdaság megteremtése hozzájárul ahhoz, hogy a munkásparaszt szövetség új tartalmat nyerjen. Végül bírálta a SZÖ- VOSZ-nak a felvásárlással kapcsolatos munkáját. Az elnöklő Vass Istvánné ezután a vitát lezárta. Javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy pénteken délelőtt tíz órai kezdettel folytatja a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló feletti vitát. w tv végi UcUséta lícunuioh • Nyolc autótulajdonos tsz-tag Három vontató dübörög végig a kövesúton. A répát szállítják. A kerekekről lehulló sár apró kupacokban feketélik. A répával megrakott pótkocsikon pufajkás tsz-tagok ülnek. Az enyhe szél kellemessé teszi az időjárást. — Kell is a jó idő — mondja Nagy András, aki éppen a fodrásztól jött ki. Van még egy kis répa, ami szállításra vár. — A vetés? — A mag már a főidben van. Igyekeztünk. Ennyit mondott, majd e-ltoalla- got a tsz irodája felé. A földművesszövetkezeti boltban nagy a forgalom. A polcok roskadásig megrakva áruval. Szegedi Eszter, a bolt vezetője csak pár perc időt szakít számunkra. — Ilyenkor nagy a tolongás, vásárlás. Jön az ünnep meg a disznóvágás. Különösen nagy keletje van a zsírosbödösitnék. Az utóbbi hetekben több mint 30-at adtunk el. Csempekályhából 22-t kaptunk, de mondhatom, órák alatt elvitték. Több is elkelne, de csak ennyit kaptunk. A textilosztályon fiatal menyecske áll. Ruhának valót vásárol. — Még nem volt meg a zárszámadás, de azért akad egy kis pénz mindig — nevet Fábián Mi- hályné. — Tsz-tag maga is? — Én?... Csodálkozva néz rám, mintha arra gondolna, hogyan lehet ilyet kérdezni. — Persze hogy az vagyok, a férjem is. — Munkaegység? — Akad. Nekem 250 van, a férjemnek viszont 800 körül. — Mennyi lesz egy munkaegység értéke? — Úgy hallottam, 41 forint. — Akkor lesz jövedelem. Hiszen ezenkívül ott van a háztáji is. (Tessék számolni.) * A főutca mellett modern orvosi lakás épült ebben az évben. — Igen, mintegy 500 ezer forintot költöttünk rá — adja a felvilágosítást Püski Sándor, a tanácselnök-helyettes. — Orvos van már? — Szegedről. De csak ideiglenesen. Talán később kapunk állandót. A tanácsháza tetején televízió antennája nyújtózkodik. Ilyet több helyen is láttunk a községben. Püski Sándor elmondta, hogy ebben az évben 4 televíziót vásároltak a község lakói, meg a két tsz. A művelődési otthonba is szereltek be egyet. — Amikor adás van, mindig zsúfolásig megtelik a terem. Nem is csoda, hiszen sokan eddig még csak az üzletben látták. * Az utóbbi időben tíz kétszobás, fürdőszobás lakást építettek. Eb-1 ben az évben eladtunk hat házhelyet, amit jövőre szintén beépítenek a tulajdonosok. Ezenkívül állami beruházásból és községfejlesztési hozzájárulásból tűzoltó- laktanyát és négytantermes iskolát építenek. 1963-ra tervezik egy új, 300 férőhelyes művelődési otthon építését. A jelenlegi már kicsi. — Úgy hallottuk, több tsz-tag vásárolt személygépkocsit is. — Ez már nem újság nálunk. Jelenleg nyolc van a községünkben, amiből ebben az évben ötöt vásároltak. — Pár perc gondolkodás után Püsiki Sándor már sorolja is a boldog kocsitulajdonosok nevét. Liszkai András, Benkő János, Somogyvári József, Püski Imre, Gyebnár János. — Ezek a tsz-tagok ebben az évben vették a kocsit. Legtöbben Moszkvicsot. De ezenkívül több tagtól hallottam, hogy jövőre már ő is gépkocsi tulajdonos lesz. Kint a földeken még serényen folyik a munka. A répaszedés utóján tartanak. A Béke Tsz-ben már csak egy-két négyszögölnyi répa van szedetlenül. Az egyik táblánál egy fiatal tsz-tag éppen az utolsó répát pucolta. — Befejezte? — Igen. Ez az utolsó csomó. A többiek hamarabb kész lettek, csak tudjci, én építkezem. Rossz volt a házam teteje és azt húztam cserép alá. Muszáj volt — teszi hozzá magyarázólag. — Jön a tél, meg kellett csinálni. — Aztán betakarta a répacsomót, s elindult velem együtt a brigádszállás felé. Már az udvaron hallottuk, hogy az egyik teremből vidám zeneszó szűrődik ki. Talán csak nem valami mulatságot rendeztek ilyenkor dologidőben? Nem, a dohányt csomózták. Csak hát zeneszó mellett vidámabban megy a munka is. — Benkő András nagy szakértelemmel válogatja a dohányt. — Vigyázni kell, nehogy összekeveredjen. — Hát igen, ez a legfontosabb — toldja meg a szót Pikó Sándor. — Nem nehéz ez a munka, amint látja az elvtárs, asszonyok is csinálják, de még milyen ügyesen — nevet Búzás Gábor. Igyekszünk, hiszen nemsokára készen akarunk lenni. * A kamuti Beké Termelőszövetkezet tagjai ebben az évben lelki- ismeretesen dolgoztak. Mint ahogy azt Balog Sándor, a fiatal tsz-elnök is mondotta: — A jó munkának meglesz a haszna... Jantyik Tibor Társadalmi munkával segítettek a KISZ-fiatalok * (Tudósítónktól) A körösladányi Kossuth Termelőszövetkezet KISZ-fiataljai megbeszélték, hogy a rendes napi munkájukon kívül társadalmi munkával is segítenek a Száz holdanként 50 törzsbaromfi Száz holdanként 50 törzsbaromfit állítanak be a jövő gazdasági évben a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei. A számítás szerint mintegy 50 ezer törzsbaromfit kell felnevelni, hogy a kellő számú törzsbaromfi meglegyen. Az idén a járás termelőszövetkezeteiben mintegy 10—15 ezer volt a törzsállomány. A termelőszövetkezetek már meg is kezdték a törzsállomány szervezését. A végegyházi Szabadság Tsz a jövő gazdasági év első felében ezer darabból álló magyar fehér fajta tyúkfarmot létesítenek. A törzsállomány tojáshozamára már le is szerződtek a keltetőállomásokkal. Az Oj Élet Tsz 240-es pulyka törzset, 180 libát és 60 kacsát állított be törzsállományba. A törzsállomány tojásaiból mintegy 150 ezer forint bevételre! számolnak‘az Üj Élet Tsz-ben. | kilométernyire lévő Szabadkai tanyavilágban az elmúlt évben főleg jómódú középparasztok alakították a Zöld Mező Tsz-t. A tagság kora tavasztól az őszi betakarításig oly példásan, fegyeltermelőszövetkezetnek az őszi termények betakarításában. Vasárnaponként és a rendes munkaidőn kívül is dolgoztak és összesen 12 hold kukoricát törtek le és három holdon felszedték a cukorrépát. ségére vált volna. Törődtek a fiatalokkal is, akik szintén jó munkával hálálták meg a számukra biztosított rendszeres előleget, szórakozási lehetőségeket. Jó munkájuk eredménye többek között, hogy a gyulai járásban elsőnek tették földbe a jövő évi kenyér magját. Az első közös vetés alkalmával kitűnő . magágyat készítettek. A korai vetésű olasz búza buján Orosháza lesz a magyar üvegipar új fellegvára Zöldell a búza a gyulai Zöld Mező Tsz-ben Gyula termelőszövetkezeti mezetten dolgozott, hogy régi város határában a központtól 13 I termelőszövetkezetnek is dicsöA második ötéves terv egyik legnagyobb beruházását az üvegipar kapja, s miután 1963-ban megszüntetik a jelenlegi, korsze: rűtlen módszerekkel dolgozó miskolci üveggyárat, helyette Orosházán létesítenek több százmillió forintos beruházással hatalmas üvegkombinátot. Első lépcsőként öntöttüveg-gyár létesül, ahol át nem látszó üvegeket gyártanak. A gépi berendezést a Szovjetunió szállítja, s a termelés megindulása után teljes egészében fedezve lesz az ország üvegpalack-igénye. A következő gyáregység a konzervipart látja majd el üvegekkel és ezzel feleslegessé teszi az ilyen irányú importot. A Viharsarok jövendő legnagyobb üzemének helyét már kijelölték, jövőre megkezdik a tereprendezést, a földmunkákat és a csatornázás munkáit. Az üzem a város határában éjiül, s a gyár és a lakónegyed közé széles erdősávot telepítenek. fejlett, haragoszöld színével sűrű gyepre emlékeztet. Szépen fejlődik a bánkúti búzájuk is: egyik 150 holdas táblában már nyugodtan elbújhat a vidék színes madara, a fácán. A mezei munka befejezése után zárszámadásra készül a tagság s nagyon megnyugtató számukra, hogy a rendkívül száraz nyár ellenére az első esztendőben sikerült elérni mun- kaegységenkint a betervezett 31 forint értéket.
