Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

1966. december 9., péntek NÉPÚJSÁg 9 Tudósítás az országgyűlés munkájáról (Folytatás a 2. oldalról.) kos tormésnövek edest írt elő. A mezőgazdaság a falun folya­matban lévő nagy társadalmi át­rendezéssel egy időben, az ezzel járó egyes átmeneti nehézségek ellenére teljesíti tervét, sőt va­lamivel túl is teljesíti! Ez nem ar­ra vall, hogy „csőd előtt” áll a mezőgazdaság, mini amire ellenfe­leink áhítoznak, és áhítoztak ti­zenöt évvel ezelőtt is, amikor azt jósolgatták, hogy a földreform nyomán lezüllik a termelés, éhín­ség tör ki az országban. Mint tud­juk, éhínség nem tört ki, azóta lé­tezünk valahogy, nem is a legrosz- szabbul élünk: nem utolsósorban éppen a mezőgazdasági termelés­ben az utóbbi években bekövetke­zett, ha nem is túl nagy, mégis je­lentős fejlődés eredményeként. Az igazság megköveteli, hogy ehhez hozzátegyük: e fejlődést lényegé­ben éppen annak alapján érhettük el, hogy a tsz-mozgalom tért hódí­tott, sőt ebben az évben túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban. Az előbbieket bizonyítják felvásárlási tapasztalataink is. Ezután Fehér Lajos utalt arra, hogy a felszabadulás előtti idők­ben milyen kedvezőtlen volt a la­kosság élelmezési színvonala. Ma­gyarországon fogyasztották Nyu­gat- és Közép-Európá'ban a legke­vesebb húst, tejet, tojást, ugyan­akkor a legtöbb kenyeret. Ezután ismertetett néhány ada­tot arranézve, hogy a hároméves terv folyamán hogyan nőtt az egy főre eső élelmiszerfogyasztás a legfőbb cikkekből: így húsfélékből az 1958. évi 41,5 kilogrammal szemben az idén 45,7 kilogramm lesz az egy főre eső fogyasztás, tej­ből 135 literrel szemben 168, tojás­ból 142 darabbal szemben 151, zsi­radékból 21 helyett 17,8 kilo­gramm, kenyérgabona-őrlemé­nyekben 130 kilogramm helyett 136, a cukorfogyasztás 25 kilo­grammról 27-re. nő, a zöldség pe­dig 85 kilogrammról 107 kilo­grammra. Az idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsiradék- és összes fehérjetartalma elérte a legfejlettebb országokét. Ezután Fehér Lajos szólt átme­neti nehézségeinkről a felvásárlás­ban és ellátásban. Ilyenek időn­ként vannak és lesznek is, bár — reméljük' — csökkenő mértékben. Részben természeti okokból van­nak, amin egyelőre nem tudunk segíteni. Elemi károk miatt pél­dául az idén kedvezőtlen a gyü­mölcstermésünk. Gyümölcsfélék­ből a tervezettnek csak mintegy 70 százaléka termett meg. Ezen belül kajsziból 45, almából 50, sző­lőből 71 százaléka termett. Nyíl­tan meg kell mondani azonban azt is, hogy a kevesebb szőlőter­mésből is az erre alkalmasabb, jobb minőségű árut exportáltuk. Hasonlóképpen exportálnunk kell a télálló Jonathán alma nagy ré­szét is, amiért kemény devizát és azért nyersanyagot kapunk a kül­földön. A baromfifelvásárlás elég ked­vezően alakul. Kevésbé mondha­tó el ez azonban a tojásfelvásárlás­ról, részben a felvásárló apparátus nem kielégítő munkája, részben pedig a tojó törzsállomány bizo­nyosfokú átmeneti csökkenése mi­att. A zöldségárak az első három ne­gyedévben átlagosan magasabbak voltak, mint tavaly. Az év máso­dik felében Viszont — különösen októberben és novemberben — teljesen kielégítő volt a zöldség­felhozatal és ellátás is. Sőt, jobb, mint az utóbbi években bármikor! — Az átmeneti nehézségeket cél­szerű intézkedésekkel és megfe­lelő munkával le lehet küzdeni. A burgonya-kérdést — amely ta­valy ilyenkor idegeskedést okozott — egy év alatt kielégítően meg­oldottuk. Széleskörű gazdasági szervező munkával, állami süldő­akcióval a kocaállomány csökken­tését tavasz óta megállítottuk, sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is növeltük olyannyira, hogy az októberi kocalétszám el­érte az 568 000 darabot, amely tíz év óta a legmagasabb állomány országunkban. Megfelelő szervező munkával — széleskörű takar­mány-akcióval is alátámaszva — rendbehozzuk és fellendítjük a sertéshizlalást és szerződéskötést is, úgyszintén a baromfitenyész­tést, a tojás termelést. — A felvásárlás a hároméves tervben az előirányzott 23 száza­lékkal szemben előreláthatóan 18 —20 százalékkal lesz magasabb az 1957. év véginél. A várható lema­radás elsősorban az idei kedvezőt­lenebb esők, néhány fontos cikk­nél az egészen gyenge termés és a kisebb sertésállomány miatt kö­vetkezett be. A párszázalékos le­maradás sem homályosíthatja el azonban azt a tényt, hogy a falu termelési és társadalmi viszonyai­ban végbemenő mélyreható válto­zásokkal egy időben a mezőgazda­ság termelése három év alatt 12— 13 százalékkal, a felvásárlás pedig tizennyolc—húsz száza­lékkal lett nagyobb! Amit hosszú évek óta óhajtottunk, először si­került elérnünk; hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezésével egy időben és annak alapján nő­jön a termelés és ugyanakkor az árutermelés is. — Tisztelt Országgyűlés! — Idáig sem volt könnyű ez az út és nem lesz könnyű a követke­ző 1961-es esztendő sem. Az utá­na következő években azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fej­lődésében. — Történelmi eredménye és vív­mánya a munkásosztálynak, a ve­le szövetséges dolgozó parasztság­nak s egész népünknek, hogy ezt a nagy munkát, s általában az új ötéves tervet immár „két lá­bon” állva: a szocialista iparra és a szocialista mezőgazdaságra tá­maszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg és válthat­juk valóra! (Nagy taps.) Fehér Lajos után Tatár-Kiss La­jos képviselő, a SZÖVOSZ elnöke szólalt fel. Részletesen beszámolt a felvásárlás idei eredményeiről, a lakosság zöldség- és gyümölcs­ellátásáról, az árak alakulásáról. A következő felszólaló Oláh György, Szolnok megye képviselő­je az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésének nagy jelentőségére mutatott rá. Szabits Istvánné Hajdú-Bihar megyei képviselő a mezőgazdaság­ban dolgozó nők helyzetéről szó­lott s indítványozta, hogy a bel­földi és a külföldi mezőgazdasági tapasztalatcserébe az eddiginél több asszonyt vonjanak be. Szirmai Jenő Somogy megyei képviselő a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényéről szólt. A többi között kijelentette: a szoci­alista mezőgazdaság megteremtése hozzájárul ahhoz, hogy a munkás­paraszt szövetség új tartalmat nyerjen. Végül bírálta a SZÖ- VOSZ-nak a felvásárlással kap­csolatos munkáját. Az elnöklő Vass Istvánné ez­után a vitát lezárta. Javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy pénteken délelőtt tíz órai kezdet­tel folytatja a mezőgazdaság hely­zetéről és az előttünk álló felada­tokról szóló beszámoló feletti vi­tát. w tv végi UcUséta lícunuioh • Nyolc autótulajdonos tsz-tag Három vontató dübörög végig a kövesúton. A répát szállítják. A kerekekről lehulló sár apró ku­pacokban feketélik. A répával megrakott pótkocsikon pufajkás tsz-tagok ülnek. Az enyhe szél kellemessé teszi az időjárást. — Kell is a jó idő — mondja Nagy András, aki éppen a fod­rásztól jött ki. Van még egy kis répa, ami szállításra vár. — A vetés? — A mag már a főidben van. Igyekeztünk. Ennyit mondott, majd e-ltoalla- got a tsz irodája felé. A földművesszövetkezeti bolt­ban nagy a forgalom. A polcok roskadásig megrakva áruval. Sze­gedi Eszter, a bolt vezetője csak pár perc időt szakít számunkra. — Ilyenkor nagy a tolongás, vásárlás. Jön az ünnep meg a disznóvágás. Különösen nagy ke­letje van a zsírosbödösitnék. Az utóbbi hetekben több mint 30-at adtunk el. Csempekályhából 22-t kaptunk, de mondhatom, órák alatt elvitték. Több is elkelne, de csak ennyit kaptunk. A textilosztályon fiatal me­nyecske áll. Ruhának valót vásá­rol. — Még nem volt meg a zár­számadás, de azért akad egy kis pénz mindig — nevet Fábián Mi- hályné. — Tsz-tag maga is? — Én?... Csodálkozva néz rám, mintha arra gondolna, hogyan lehet ilyet kérdezni. — Persze hogy az vagyok, a férjem is. — Munkaegység? — Akad. Nekem 250 van, a férjemnek viszont 800 körül. — Mennyi lesz egy munkaegy­ség értéke? — Úgy hallottam, 41 forint. — Akkor lesz jövedelem. Hi­szen ezenkívül ott van a háztáji is. (Tessék számolni.) * A főutca mellett modern orvo­si lakás épült ebben az évben. — Igen, mintegy 500 ezer fo­rintot költöttünk rá — adja a fel­világosítást Püski Sándor, a ta­nácselnök-helyettes. — Orvos van már? — Szegedről. De csak ideigle­nesen. Talán később kapunk ál­landót. A tanácsháza tetején televízió antennája nyújtózkodik. Ilyet több helyen is láttunk a község­ben. Püski Sándor elmondta, hogy ebben az évben 4 televíziót vásá­roltak a község lakói, meg a két tsz. A művelődési otthonba is szereltek be egyet. — Amikor adás van, mindig zsúfolásig megtelik a terem. Nem is csoda, hiszen sokan eddig még csak az üzletben látták. * Az utóbbi időben tíz kétszobás, fürdőszobás lakást építettek. Eb-1 ben az évben eladtunk hat ház­helyet, amit jövőre szintén beépí­tenek a tulajdonosok. Ezenkívül állami beruházásból és községfej­lesztési hozzájárulásból tűzoltó- laktanyát és négytantermes isko­lát építenek. 1963-ra tervezik egy új, 300 férőhelyes művelődési otthon építését. A jelenlegi már kicsi. — Úgy hallottuk, több tsz-tag vá­sárolt személygépkocsit is. — Ez már nem újság nálunk. Jelenleg nyolc van a községünk­ben, amiből ebben az évben ötöt vásároltak. — Pár perc gondol­kodás után Püsiki Sándor már so­rolja is a boldog kocsitulajdono­sok nevét. Liszkai András, Benkő János, Somogyvári József, Püski Imre, Gyebnár János. — Ezek a tsz-tagok ebben az évben vették a kocsit. Legtöbben Moszkvicsot. De ezenkívül több tagtól hallottam, hogy jövőre már ő is gépkocsi tulajdonos lesz. Kint a földeken még serényen folyik a munka. A répaszedés utóján tartanak. A Béke Tsz-ben már csak egy-két négyszögölnyi répa van szedetlenül. Az egyik táblánál egy fiatal tsz-tag éppen az utolsó répát pucolta. — Befejezte? — Igen. Ez az utolsó csomó. A többiek hamarabb kész lettek, csak tudjci, én építkezem. Rossz volt a házam teteje és azt húztam cserép alá. Muszáj volt — teszi hozzá magyarázólag. — Jön a tél, meg kellett csinálni. — Aztán be­takarta a répacsomót, s elindult velem együtt a brigádszállás felé. Már az udvaron hallottuk, hogy az egyik teremből vidám zeneszó szűrődik ki. Talán csak nem va­lami mulatságot rendeztek ilyen­kor dologidőben? Nem, a dohányt csomózták. Csak hát zeneszó mel­lett vidámabban megy a munka is. — Benkő András nagy szakérte­lemmel válogatja a dohányt. — Vigyázni kell, nehogy össze­keveredjen. — Hát igen, ez a legfontosabb — toldja meg a szót Pikó Sándor. — Nem nehéz ez a munka, amint látja az elvtárs, asszonyok is csinálják, de még milyen ügye­sen — nevet Búzás Gábor. Igyek­szünk, hiszen nemsokára készen akarunk lenni. * A kamuti Beké Termelőszövet­kezet tagjai ebben az évben lelki- ismeretesen dolgoztak. Mint ahogy azt Balog Sándor, a fiatal tsz-elnök is mondotta: — A jó munkának meglesz a haszna... Jantyik Tibor Társadalmi munkával segítettek a KISZ-fiatalok * (Tudósítónktól) A körösladányi Kossuth Ter­melőszövetkezet KISZ-fiataljai megbeszélték, hogy a rendes napi munkájukon kívül társa­dalmi munkával is segítenek a Száz holdanként 50 törzsbaromfi Száz holdanként 50 törzsba­romfit állítanak be a jövő gaz­dasági évben a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei. A számítás szerint mintegy 50 ezer törzsbaromfit kell felnevel­ni, hogy a kellő számú törzsba­romfi meglegyen. Az idén a já­rás termelőszövetkezeteiben mintegy 10—15 ezer volt a törzsállomány. A termelőszövetkezetek már meg is kezdték a törzsállomány szervezését. A végegyházi Sza­badság Tsz a jövő gazdasági év első felében ezer darabból álló magyar fehér fajta tyúkfarmot létesítenek. A törzsállomány to­jáshozamára már le is szerződ­tek a keltetőállomásokkal. Az Oj Élet Tsz 240-es pulyka tör­zset, 180 libát és 60 kacsát ál­lított be törzsállományba. A törzsállomány tojásaiból mint­egy 150 ezer forint bevételre! számolnak‘az Üj Élet Tsz-ben. | kilométernyire lévő Szabadkai tanyavilágban az elmúlt évben főleg jómódú középparasztok alakították a Zöld Mező Tsz-t. A tagság kora tavasztól az őszi be­takarításig oly példásan, fegyel­termelőszövetkezetnek az őszi termények betakarításában. Va­sárnaponként és a rendes mun­kaidőn kívül is dolgoztak és összesen 12 hold kukoricát tör­tek le és három holdon felszed­ték a cukorrépát. ségére vált volna. Törődtek a fiatalokkal is, akik szintén jó munkával hálálták meg a szá­mukra biztosított rendszeres előleget, szórakozási lehetősé­geket. Jó munkájuk eredménye többek között, hogy a gyulai járásban elsőnek tették földbe a jövő évi kenyér magját. Az első közös vetés alkalmával ki­tűnő . magágyat készítettek. A korai vetésű olasz búza buján Orosháza lesz a magyar üvegipar új fellegvára Zöldell a búza a gyulai Zöld Mező Tsz-ben Gyula termelőszövetkezeti mezetten dolgozott, hogy régi város határában a központtól 13 I termelőszövetkezetnek is dicsö­A második ötéves terv egyik legnagyobb beruházását az üveg­ipar kapja, s miután 1963-ban megszüntetik a jelenlegi, korsze: rűtlen módszerekkel dolgozó miskolci üveggyárat, helyette Oroshá­zán létesítenek több százmillió forintos beruházással hatalmas üvegkombinátot. Első lépcsőként öntöttüveg-gyár létesül, ahol át nem látszó üvegeket gyártanak. A gépi berendezést a Szovjetunió szállítja, s a termelés megindulása után teljes egészében fedezve lesz az ország üvegpalack-igénye. A következő gyáregység a kon­zervipart látja majd el üvegekkel és ezzel feleslegessé teszi az ilyen irányú importot. A Viharsarok jövendő legnagyobb üzemének helyét már kije­lölték, jövőre megkezdik a tereprendezést, a földmunkákat és a csatornázás munkáit. Az üzem a város határában éjiül, s a gyár és a lakónegyed közé széles erdősávot telepítenek. fejlett, haragoszöld színével sű­rű gyepre emlékeztet. Szépen fejlődik a bánkúti búzájuk is: egyik 150 holdas táblában már nyugodtan elbújhat a vidék szí­nes madara, a fácán. A mezei munka befejezése után zárszámadásra készül a tagság s nagyon megnyugtató számukra, hogy a rendkívül száraz nyár ellenére az első esz­tendőben sikerült elérni mun- kaegységenkint a betervezett 31 forint értéket.

Next

/
Thumbnails
Contents