Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

> 4 NÉPÚJSA8 G I960, december 8., csütörtök Csehszlovákiai tanulmány utam tapasztalatairól Ez év októberében igen A II; tanévben is sor kerül — fizikai kombinativ készségének fejüesatósére. Hasznos és kellemes tanulmányút kér rétéiben szerezhettem tapasztalatokat a csehszlovák iskolarendszer, illetve ne­velőképzés helyzetéről és fejlődéséről. Munkakörömnek és a Művelődésügyi Minisztériumtól kapott témának meg­felelően természetesen elsősorban a csehszlovák óvónőképzés általános helyzetét tanulmányoztam, ezen belül pedig azt, hogy az óvónőképzős hall­gatóik tanulmányi idejük alatt milyen szervezett kapcsolatokat létesítenek a űoSgozókSsak A csehszlovák; közoktatásügyi poffiti- Jsa érthetően nagy gondot fordít a ne­velők képzésére. A párthatározat igen nyomatékosan ezt így fogalmazza meg: sA tanítókra van bízva jövő nemzedé­künk — sajátságos, hogy a tanító el­nevezést egyaránt használják az óvó­nőkre és a középiskolai tápárakra is —, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a tanítók helyes kiválasztásának, marxi-lenini nevelésének, pedagógiai és szakmai előkészítésének. A sikeres is­kolai neveiőmunka elengedhetetlenül megköveteli, hogy a tanítók megszaba­duljanak mindenféle esökevényektől, főként a vallási esökevényektől. és a tudományos, világnézeteket maglukévá tegyék, a gyakorlatban szem előtt tart­sák és ennek szellemében irányítsák ifjúságunkat: szakmai és módszertani felkészültségük az eddigieknél jobb le­gyen.” Eddig ugyanis — már a felszabadulás óta is — több változata volt az óvónő­képzésnek. 1953-ig például öt elemi és négy polgári iskola után kétéves volit az óvónőképzés. Érthető, hogy a rövid képzési idő alatt még a legszüksége­sebb elméleti ismereteket és gyakorla­ti készségeket sem sajátíthatták el. A képzési idő nagy részét ugyanis az ál­talános műveltséget biztosító közisme­reti tárgyak töltötték ki. A túl fiatalon való miunikábaállás sem volt mindig szerencsés. Az 1953-as reform az óvó­nőképzést úgy szabályozta, hogy az ál­talános Iskola Vili. osztályának elvég­zése után hároméves lett az óvónőkép­zés, melyet egyévi szakmai gyakorlat, majd képesítő vizsga követett. A fent említett párthatározat értéke­lése szerint azonban már ez a forma sem felelt meg a szocialista építés mai követelményeinek. Ezért 1959-től kez­dődően az óvodai tanítónők négyévfo­lyamos pedagógiai szakközépiskolán szerzik meg képesítésüket a 9 évfolya­mos iskola elvégzése után. Az első évfolyamon 5+1 rendszerű oktatás folyik. Hetenként egy nap hat órában üzemben dolgoznak az óvónő­jelöltek. Helyes az a törekvés, hogy olyan munkát ismerjenek meg és vé­gezzenek, melyre később is szükségük lehet, például az üzemi konyha, a tex­tilüzem, a cukrászipart és a többi. Volt alkalmam ilyen üzeira foglalkozást is megnézni, melyek célszerűek voltak, s a célnak minden tekintetben megfelel­tek. Jó kapcsolat alakult ki az üzem dolgozóival. Egy súlyosabb járvány idején a tanulók munkája biztosította például a tervteljesítést. (A boszkovi- cei textilfeldolgozó üzemben.) Az első tanévet követő nyári szünet­ben összefüggő háromhetes mezőgaz­dasági vagy ipari üzemi fizikai mun­kára mennek a hallgatók az iskola szervezésében. A részvétel kötelező. A hallgatók a munkásokkal együtt dol­goznak, s szinte csak a fizikai munka végzése az egyetlen cél, melyben igen szép eredményeket érnek el. Tekintve azonban, hogy a társadalmi, mozgal­mi, kulturális nevelési lehetőségek ki­használása nem történik tervszerűen, sőt teljesen mellékesnek, mellőzöttnek látszik, ez az alkalom nem váltja ki a hallgatók erkölcsi, politikai fejlődésé­ben azt a maximális eredményt, ame­lyet a mi óvónőképzőink által rende­zett nyári társadalmi gyakorlat. Ná­lunk ugyanis a hallgatók a fizikai munka mellett az üzem és a dolgozók munkájával, kulturális és mozgalmi életével, szociográfiájával, művelődési viszonyaival foglalkozó megfigyelési gyűjtési kutató feladatokat is kapnak, és műsoros esteket rendeznek: Talán e felismerés wa­nya váltott ki oly nagy érdeklődést a csehszlovák pedagógusokban, óvónő­képzős tanárokban a mi eljárásunk iránt, általában egész felsőfokú képzé­si rendszerünk iránt; munkán keresztül — a dolgozókkal való szervezett kapcsolat létesítésére. A tavasza hónapokban, a mezőgazdasá­gi munkák végzésére legalkalmasabb és legszükségesebb időben, két héten keresztül dolgoznak mezőgazdasági vagy ipari üzemben az óvónőjelöltek a fent ismertetett módon. Amennyire hasznos a konkrét munka végzése, a tényleges társadalmi értékek terme­lése, annyira vitatható a folyamatos tanulásnak tanév közben, sokszor előre meg nem határozott időben történő megszakítása; A képzés további folyamán, tehát a III. és IV. évfolyamon nem terveznek a fentiekhez hasonló társadalmi mun­kát. Az életre, a gyakorlatra nevelés, a dolgozókkal való kapcsolat létesítése ez évfolyamokon már a szakmai gya­koroltatás jegyében történik. Talán nem kalandozom ei túl messze, ha a fentiek jegyében röviden ismertetem a csehszlovák óvónőképző középiskolák szakmai gyakorlati képzését is. Elöl­járóban a feltételekről, a körülmé­nyekről röviden annyit, hogy a képzők mellett nincs szervezetileg hozzákap­csolt gyakorló óvoda; A gyakorlás te­rületi óvodákban történik, ahová álta­lában a legjobb óvónőket helyezik, akik nem tesznek külön mintaóvónői vizsgát, és pótdíjat sem kapnak. Nem szokás az egyéni hallgatói hospitálás sem. A pedagógiai szakos tanár által vezetett csoportos óvodalátogatás az egyetlen formája annak, hogy a hall­gatók megismerjék az óvoda életét, a gyermekeket, az óvodai nevelő-oktató munka gyakorlatát; és módszereit; A csehszlovák óvónőképző gyakorlati kiképzési rendszerének van egy igen pozitív, némely vonatkozás­ban nálunk is megszívlelendő terveze­te, nevezetesen a huzamosabb és két fázisú területi szakmai gyakoroltatás. A hallgatók a II; évfolyam elvégzése után háromhetes nyári óvodai gyakor­laton vesznek részt, a IV. félév máso­dik felében pedig kéthónapos össze­függő területi óvodai gyakorlatra mennek# A képzés tartama alatt tehát összesen 11 hétig végeznek óvodai gya­korlati nevelő-oktató munkát. Mi e célra négy hetet fordítunk; A tanulmányút során alkalmam vo*t a csehszlovákiai magyar nyelvű nem­zetiségi óvónőképzés helyzetéről is tá­jékozódni. Léván, Losoncon és Komá­romban folyik magyar nyelvű óvónő­képzés. A lévai óvónőképzőben a kö­vetkező magyar nyelven tanuló osztá­lyok vannak: két I; osztály, egy II; osztály és érettségire épülő tanfolyam. Az összes magyar hallgatók száma H5. Ezekben az osztályokban minden tár­gyat magyarul tanulnak, és heti két órában tanulják a szlovák nyelvet. A lévai képzőnek ezenkívül természete­sen vannak szlovák osztályai is. A ta­nári kar egy része jól beszél magya­rul. A magyar tagozatot az igazgató­helyettes irányítja. A tanulók jól érák magukat. Ellátásuk azonos a szlovák tanulókéval. (Internátusi ellátás, in­gyen tanszerek stb.) Tanítási óráikat hallgatva, füzeteiket nézegetve megál­lapítható, hogy nyelvtudásuk, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük kielégítő. Nem tartozik szorosan a té­mához, de az óvónőképzéstől elválaszt­hatatlan az óvodák helyzetének vázla­tos ismertetése. Az óvodai nevelő mun­ka színvonalára bizonyos mértékig kö­vetkeztethetünk az óvónőképzés mód­jainak fenti ismertetéséből is. Érdekes, hogy az óvodák szervezetileg teljesen az iskolarendszerhez kapcsolódnak. (A neve is: Materska Skala: Anyaiskola.) A gyermekcsoportokat osztályoknak nevezők, önálló igazgatóságokat alkot­nak. Általában a szakmai és világnézeti szempontból legfejlettebb óvónő az igazgató. Rendkívül előremutató és nemzetközi tekintetben is példamutató az a törekvés, hogy rövid időn belül kötelezővé kívánják tenni ötéves kor­tól az óvodába járást, hogy az isko­lai életre egységesen előkészítsék a gyermekeket; A másik igen pozitív vonása a cseh­szlovák óvodáknak, hogy igen sok pe­dagógiai és technikai szempontból is jól konstruált, nagy méretű játékkal vannak ellátva. A játékok összerakha­tok, szétszedhetők, általában társas já­tékok és igen alkalmasak a gyermekek Jól felfogott irányítás Tanulságos a játék készítésének módja is. Játéktervet bárki beterjeszthet az illetékesekhez. Azt egy pedagógusok­ból és műszakiakból álló bizottság fe­lülbírálja, módosítja, majd legyártják a prototípusokat s kiadják néhány óvodába, hogy az óvónő pár hónapi használat után véleményezze. Ezután, ha szükséges, korrigálják, majd töme­gesen legyártják és ellátják vele az óvodákat. Az óvoda számára készült játékok nem is kerülnek a játékbol­tokba; Ez az eljárás igen szemäeQetes példája annak, hogy a fejlett csehszlovák ipar hogyan segíti a pedagógusok munká­ját. Bárcsak nálunk is célszerűbb, tar- tósább és olcsóbb, speciálisan óvodai játékokat gyártana mielőbb a játék­ipar. Néhány igen szellemes óvoda já­ték tervrajzát, gyártási és használati utasítását elhoztam. Szeretném a gya­korló óvodai szülői munkaközösségek és a hallgatók, valamint az óvónők és tanárok bevonásával ezeket házilag el­készíttetni és gyakorló óvodákban használtatni; Se vége, se hossza nem J volna beszámolómnak, ha az idő és torjcetelem nem szabna batári;. Befeje­zésül csupán aranyiban kívánom végső Jfioffizetovenctóban összefoglalni tapasz- taJaitaimait, hogy külföldi, csehszlová­kiai tapasztalatok is megerősítenek bennünket abban, hogy a megye felső­fokú óvónőképzés tartalmi és szerve­zeti koncepciói jók s a megvalósítása helyes mederben hajiad. Ezt a fenti összevetésiben és saját helyzetűink reá­lis értékelésén túl azzal is alátámasz­tom, hogy a csehszlovák művelődés- ügyi mins-ztériu m óvónőképzős osztá­lyaitok véüeménye szerint a perspek­tíva Csehszlovákiában is az, hogy 1968- ra megteremtik a ternyi és személyi feltételeit a főiskolai óvónőképzés­nek és megszüntetik a középfokú kép­zési módszerit A csehszlovák óvónőképzőé szakem­berek ígérték, hogy viszonozzák láto­gatásunkat. tanulmányozva az új ma­gyar felsőfokú óvónőképzést. Mi sze­retettel várjuk csehszlovák barátain­kat, hogy a kölcsönösen hasznos tanul­mányút tapasztalatcsere-lehetőségeit maximálisan kihasználjuk, s ugyan­akkor a népeink közötti bánáti kapcso­latokat is erősítsük. TÓTH LAJOS, a szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet igazgatója A hír, amit hallottunk, nem kelt különösebb szenzációt. Egy­szerű hétköznapi dolog, de ha jobban latolgatjuk, kiderül, hogy mögötte százak, ezrek élete ele­venedik meg. Szövetkezeti pa­rasztoké, az állami élet vezető embereié, akik kéz a kézben dacolnak napjainkban az idővel, hogy biztonságban legyen az évi termés, földben legyen az évi kenyérnekvaló, s közben készül az évi mérleg, a zárszámadás és a jövő év termelési tervei ke­rülnek papírra éjszakába nyúló estéken. E nagy munka közben pedig jólesik a hím a mezőko­vácsházi járási tanács a zárszá­madások előkészítésében, a ter­melési tervek készítésében — a korábbi gyakorlattól eltérően — nagyobb szerepet szán a helyi tanácsoknak és termelőszövet­kezeteknek. Arról van itt szó, hogy a járási tanács irányító és ellenőrző szerepét cseppet sem csorbítva, a főbb irányelveket és termelési mutatókat ugyan előírva, a termelőszövetkezetek­re, a helyi tanácsokra bízza e fontos munkák elkészítését, ki­vitelezését, s csak megerősítés végett kerül ez a járási tanács asztalára. Amikor e hírrel előhozakod­tunk, aggályoskodók és akadtak így tették fel a kérdést: miért éppen most, amikor tengernyi az új, a nagyüzemi munkában még járatlan szövetkezet? Mi­ért most, amikor még kiforrat­lan a vezetés egynémelyik kö­zösségben, s félő, hogy túllőnek a célon ezek a termelőszövetke­zetek. Mitagadás, az ellenvetők szavaiban van némi igazság. Különösen az, hogy sok az új szövetkezet, s némely helyen a vezetők, a tagok még elég járat­lanok a nagyüzemi munka szer­vezésében. De az igazság csak eddig az övéké, s tovább a szó, az igazság a mezőkovácsházi já­rási tanács vezetőié. Nem hagy­ják ők magukra ezeket a közös­ségeket. A legfőbb termelési mutatókat most is megjelölték. Előírták például, hogy egy-egy községtől mennyi kenyérgabo­nát, napraforgót, mennyi áru­ként forgalomba hozott hízót és más mezőgazdasági terméket, várnak. Ami új a módszerükben az, hogy — a régi gyakorlattól eltérően — nem a járási tanács mezőgazdasági osztálya írja elő ezt külön-külön minden terme­lőszövetkezetre, hanem a közsé­gi tanácsokra és a termelőszö­vetkezetekre bízza, hogy azok a helyi sajátosságokat, figyelembe véve önállóan készítsék el, a legfontosabb mutatókat figye­lembe véve, zárszámadásukat és jövő évi tervüket. E mögött az intézkedés mö­gött sokminden jó és hasznos rejlik. Többek között felismeré­se annak, hogy a helyi tanácsok már rég kinőtték a gyerekruhát és nagyobb hatáskört kémek a község gazdasági ügyeinek irá­nyításában, szervezésében — és alkalmasak is erre. A követelés is helyénvaló, mert valljuk be csak az aggályoskodókkal együtt őszintén — noha a termelőszö­vetkezetek termelési önállósága lényegesen javult az utóbbi években —, nem ritka még az olyan eset, hogy egy-egy község vezetőinek véleményét figyel­men kívül hagyva ad utasítást a járási tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezetek­nek. Időben jött gondolái sugallta ezt az intézkedést a mezőkovács­házi járási tanács vezetőinek. Jól, helyesen felfogott irányítást takar. S az aggályoskodóknak még talán annyit: ezzel az in­tézkedéssel nemcsak, hogy szi­lárdul a vezetés a községi taná­csokban, hanem szélesebb ala­pokon jut kifejezésre a termelő­szövetkezeti demokrácia. — Deák — Belvízmentesítő csatornát építenek Karácsonyi reprodukció-vásár az ország képcsarnokaiban A múlt héten néhány óra alatt 34 milliméter eső esett a méhke­réki Balcesku Tsz határában. A vízzel átitatott talaj nem nem győzte elnyelni a csapadékot és így több mint 150 hold őszi vetés foltokban víz alá került. A szö­vetkezet gazdái hozzáláttak a vetésen összegyűlt víz lecsapolá- sához. Ezt a munkát jórészt be­fejezték. Jelenleg a szántatlan földekről eresztik le a vizet a már korábban készült belvízmente­sítő csatornákban. Ezenkívül a községben működő vízgazdálko­dási társulat az Eszterházi-tagban mintegy 2,5 kilométer hosszú bel- vízmentesítő-csatomát készíttet, amely mellékágazásaival együtt 300 hold szántóföldet hálóz be a felesleges vizek levezetésére. A szövetkezet gazdái közül van olyan nap, hogy 80—100 ember is szorgoskodik az épülő csatornán, amelynek eddig több mint felét elkészítették. A Képcsarnok Vállalat karácsony előtt nagyarányú reprodukció-vásárt rendez a budapesti és vidéki képcsar­nokokban. A képzőművészet nagyja­inak alkotásairól készült reprodukcióik­ból mindenütt kiállításokat rendez­nek. (MTI) Karácsonyra szakiiziefbal ajándékozzon! Hasznos és célszerű divatárut, kötöttárut! Békéscsaba, Kötött-f ehémemübolt, Sztálin út 1 Orosháza, Ruházati Áruház, Kossuth L. u. 4 Gyula, Kötött-divatárubolt, Petőfi u. 37 Selyem nyakkendő 18,50 Ft-tól 48,80 Ft-tól 35,— Ft-tól 45,— Ft-tól 140,— Ft-tól Bőrkesztyű Divatsál Férfi pulóver Női divat-kuligán Divatáru, fehérnemű, kötöttáru Gyapjú — őrlőn — ralon — kuligánok és nagy választékban! pulóverek Tsz-tagok! Egyéni termelők! Sertéstartók! Tenyészérett kocasüldőt kaphatnak hitelbe! A koca vételárát, mely kg-ként 16,50 Ft, a szaporulatból 3 db süldő­vel kell megtéríteni. A süldőket a mindenkori szabadárnál 1,— Ft- tal magasabb áron számoljuk el. Igénylés Ällatforgcslml Vállalat felvásárlóinál! 677

Next

/
Thumbnails
Contents