Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-06 / 287. szám
W68. december 6., kedd népújság 3 A 19 éves „Kiváló dolgozó** Jó hír a háziasszonyoknak: Megkezdték a félkész ételféleségek árusítását Békéscsabán A lányok dideregve, fázósan dörzsölik össze kezüket. Hiálba, lucskos, sáros a kukoricaszár már ilyenkor. Most egy kicsit megállt a munka. Játszanak, viccelődnek. Nyolcán vannak egy munkacsapatban. Azt beszélik róluk a gazdaságban, hogy jó munkások. Nekik még a jégeső sem árt. Kukoricát törnek, szárat vágnak most is. Éppen arról folyik a vita, hogy a szárvágáshoz vagy a törésihez fogjanak hozzá. Egyik a törés, másik a szárvágás mellett kardos^ kodik. A vékony, szép arcú 19 éves Szovszki Dorottya, a munka- csapatvezető dönti el a vitát. — Lányok, és azt mondom, hogy most a sasárut kötözzük, ment abban jobban kimelegszünk. Délfelé és korán délután pedig törünk. Mi a véleményetek? — Jól van, akkor törünk, csak spárgát kell vágni — szol a mellette átló barna kislány. Míg a lányok a nagy gombolyag spárgával bajlódnak, eddig a helyes, értelmes Ids Dorottyával beszélgetünk. — Jó későre maradt ez a betakarítás. Nem valami kellemes dolog még decemberben is kukoricát törni. — Nem kellemes, az biztos, hiKözségi népfront-elnökök kétnapos eszmecseréje Békéscsabán A Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége kétnapos eszmecserét folytatott Békéscsabán a megye községi népfront bizottságainak elnökei számára, elsőként az országban. Hatvannál több falusi népfront bizottsági elnök tárgyalta meg a megyei elnökség tagjaival a népfrontmunka időszerű feladatait. A kétnapos továbbképzési tanácskozás Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, a megyei Hazafias Népfront-bizottság elnökének zárószavával fejeződött be szombaton. netét vittük el. Tizenheten jöttek a faluból kukoricát törni, mert Farkas szavának tekintélye van. — Tizenheten? — csodálkozunk — hiszen akkor nem igen kerestek rajta munkaegységet. Molnár elmosolyodik: — Volt is olyan asszony, aki emiatt replikázott. „Másfél forintot kaptunk egy napra a törésért. A fene essen belé! Nem jöttem volna, ha előre tudom...’” — zúgolódott. A többiek azonban lehurrogták: „Hát amikor hetven forintot kerestél a répakoronázásban? Az nem fájt? Talán ezt a két hold kukoricát hagytuk volna töretlenül? Furcsán gondolkodói te Róza! — Mert nálunk úgy van —folytatja Molnár —, mindenkinek jut rosszabb, meg jobb munka is, amin lehet keresni. Farkas Gyúró erre is gondol, mert igen emberséges ember ő. Volt például a cirokfésülés, ahol két és fél, három munkaegységet szereztek egy nap, ha jól megfogták a dolgot. Polják Jánosné, Gofjár János és Számúéi Pálné csinálták egy ideig. Aztán másokat küldött oda Gyúró. Ne legyen igazságtalanság semmiben. Ezt tartja és igy is cselekszik mindig... No, ezért is szereti mindenki. — Azért kemény is tud lenni, ha kell — jut eszébe Molnárnak, s nyomban el is mondja gondolaszén állandóan sárosak, vizesek vagyunk. Ide már csak gumicsizmában lehet kijárni, a cipő elmerülne a sárban. Mondom is mindig a lányoknak, hogy jól öltözzenek fel, mert könnyen meg lehet fázni. Azért mi jobban szeretünk tömi, szárat vágni, mint répát szedni. — De azért a répaszedésben is segítkeztek. — Ott voltunk mi csaknem a végéig. Nem válogatunk a munkában. Azért szeretnek is bennünket, mert mindent vállalunk. Nagyon jól összeszokott a mi kis munkacsapa tank Tizenketten voltunk eddig, de kettő férjhez ment, egy megbetegedett. — Olyan fiatal még, és hallgatnak magára a lányok? — Megértjük egymást. Az én munkacsapatomban dolgozik a húgom, nővérem, két unokatestvérem is. A többiek meg jó barátnőim, s így nincs is semmi baj. — Mióta dolgozik a gazdaságban? — Korán kezdtem a munkát, mert kilencen vagyunk testvérek. Már negyedik éve, hogy a növény- termesztésben dolgozom. Édesapám tíz éve, hogy itt van, a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Ahogyan nőttünk, és az iskolát kijártuk, valamennyien itt kezdtünk dolgozni. Nagyon szeretünk itt. A községben, Telekgerendáson lakunk. Én ebben az évben lettem csapatvezető. — Külön területe is volt a munkacsapatnak, Dorika? — Egy 50 holdas kukoricatáblát műveltünk meg. Azt hiszem, jó eredményt is értünk el. Holdanként több mint 30 q májusi morzsoltalak megfelelő kukoricát törtünk. A hibrid kukorica is jól sikerült. Meg is dicsértek érte. — Ügy hallottuk, hogy kitüntetést is kapott november 7-én a jó munkájáért. tait. — A lógondozóknál sokszor van összekülönbözés, nincs nagy megértés köztük. Nem először beszélt velük emiatt a brigádvezetö, míg végül aztán megmondta nekik keményen: ha továbbra is rontják a munkafegyelmet, kó.rá- ra vannak a közösnek, akkor elteszi őket más munkaterületre. Volt olyan eset is, hogy már két órakor abbahagyták a munkát az asszonyok és kezdtek hazafelé szállingózni. A here pedig betakarításra várt. Nem fűlött rá senkinek a foga, mert abban a munkában sem lehet sok munkaegységet szerezni. De Farkas megállította az asszonyokat: „Ho- va-hova ilyen korán asszonyok? A lucerna-betakarításra talán Nagyérröl hozzunk embereket?” — Szedjék fel csak ők! — mondta mérgesen Kukucskáné. —Ennyiért úgy sem csinálják... — Akkor rohadjon a földben, úgye? így gondolják? Mindenki megérti, hogy ha kárbavész ez a sok lucerna, kára lesz ebből az egész termelőszövetkezetnek. Csak maga nem érti ezt? Jó, akkor menjen csak haza, mi a többiekkel megcsináljuk. Aztán, ha majd télen tejért jön, emlékeztetni fogjuk erre a délutánra. Kukucskáné azonban nem ment el. A brigádvezetővel együtt segített a betakarításban és egész — Nagyon kellemes meglepetés volt, amikor a nevemet szólították. Nemcsak a magam, hanem a% egéfiz csapat nevében köszöntem meg a ,,Kiváló dolgozó” oklevelet. Amit elértünk, azért valamennyien megdolgoztunk. Szovszki Dorottya, a Felsőnyo- mási Állami Gazdaság kiváló dolgozója, a szerény, kedves arcú kislány kevés beszédű. A kérdésié csak röviden válaszol. Rövid pár percet töltöttünk együtt, de ez idő alatt is izgatottan figyelte barátnőit, akik még mindig a spárgával bajlódtak. Nem is állta szó nélkül: Lányok, mozogjatok, mert megfáztok. És Dorottya biztatására szinte egyszerre fogtak hozzá a kötéshez, csak úgy égett a kezük alatt a munka. Valóban minden elismerést megérdemel a Szovszkidélután, habár zsörtölődve, de igyekezett kiengesztelni Farkast. Nem kellett azonban nagyon erőlködnie, mert Farkas szívből szereti az embereket. Ideges, ha nem lehet állandóan köztük. Ezért csak esténként tanul otthon, sokszor az éjszakába nyúlóan. Ezt sokan nem is tudják. Most végzi a nyolcadik általánost és beiratkozott a mezőgazdasági technikumba is. — Mondtuk neki — szólt Molnár —: sok lesz ez egyszerre Gyúró. Ő azonban csak legyint. De néha-néha már kitör, hogy „hiába, tényleg sok. Ott fogom hagyni az egyiket...” De azért mindig elmegy, nem hagyja abba egyiket ■ sem. Nem olyan fából faragták... Még csak annyit, s ezt nem Molnár János mondta el, mert ő sem tudja: A tsz-pártvezetöségi ülésen Farkasnak jutott eszébe, hogy akármilyen nagy gond is a répaszállítás, az emberek előbbre valók, s gyorsabban halad a munka is, ha jobb kedvvel csinálják, mert otthon nem fázik a család. Ezért követelte: biztosítani kell fogatokat a családok részére történő tüzelőszállításra is. — Miből? Majd mi megoldjuk úgy, hogy ne szenvedjen hátrányt emiatt a répaszállítás sem. Meg is oldották... „ Varga Dezső Bizonyára gyakran fő a feje a dolgozó családanyának, amikor ebéd vagy vacsorafőzéshez készülődik. Mert nem könnyű gyorsan, ízletesen főzni, sütni. Nos, ezen a gondon próbál segíteni kezdeményezésével a békéscsabai büfé, ahol már megkezdték a félkész ételek árusítását. Egyelőre még szerény, de máris érdekkeltő a kínálat. Tízféle félkész ételféleséget árusítanak higiénikus nylon zacskóba csomagolva. Levesből kétféle kapható: kétszemélyre húsleves, hússal, a hozzávaló tojásos metélttel teljesen elkészítve tíz forint 95 fillérért, valamint bográcsgulyás kilenc forint 95 fillérért. Máris népszerűségnek és keresletnek örvend a rántott sertésszelet, a fűszerezett, szalonnával spékelt cigánypecsenye. Kétféle halételt is árusítanak: a 2x8 dekagrammos káig a munkavédelmi feladatokat. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, megállapíthatjuk, hogy megyénkben is szervezettebbé vált a dolgozókról való gondoskodás, a baleseti veszélyforrások megszüntetése. elég gyakran kevés gondot fordítanak. A Békéscsabai Vasipari Vállalatnál a szálanyag szállításához csak akkor biztosítottak fogót, amikor már egy dolgozó balesetet szenvedett. A gyakori baleseteknek oka nagyon sokszor az is, hogy a munka- védelmi rendeleteket, az óvórendszabály előírásait nem tartják be, nem tartatják be a munkásokkal. Gyakran elmulasztják a jegyzőkönyvek felvételét is, mint például az Eleki Téglagyárban is történt így a vezetők nem szereznek tudomást a balesetekről, nem gondoskodhatnak a veszélyforrások megszüntetéséről. A jegyzőkönyv kitöltésénél előfordul, hogy nem eléggé körültekintőek, nem vizsgálják ki alaposan a baleset okát, nem állapítják meg, ki a felelős Hiba az is, hogy a gazdasági vezetők, de a termelés kisebb parancsnokai is elnézik és megtűrik a lazaságot, a védőeszközök mellőzését. Az is tapasztalható, hogy elhanyagolják a balesetelhárítási oktatást, s így előfordult, mint például a Körösladányi Téglagyárban, hogy oktatás nélkül állítottak munkába dolgozókat. Sokszor az oktatás is elég formális. Abból áll, hogy felolvassák az utasításokat vagy éppen az oktatási bizonylatot aláíratják a munkásokkal. így nem lehet csodálkozni azon, hogy a munkások nem mindig ismerik a helyes munkafogásokat, nem használják a védőeszközöket, ami miatt balesetet szenvednek. Tapasztalataink szerint a bal- I eseteknek mintegy 90 százalékát^ roston hat forint 35 fillérbe, a rántotthalnak-váló pedig hét forint 60 fillérbe kerül. Rövidesen a tisztított burgonya árusítását is bevezetik a büfében. Később pedig tovább bővítik a félkész ételek választékát is. A büfében a személyes vagy telefonon leadott előrerendelése- ket is felveszik. Ebben az esetben még jól is járnak a vevők, mert megtakarítják a nylonzacskó árát, ugyanis az előrendelésnél eltekintenek ettől a csomagolási módtól. Benedek Gyula, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője ! kérésünkre elmondotta, hogy minden valószínűség szerint hamarosan Gyulán és Orosházán is bevezetik a félkész ételek árusítását. beruházás nélkül is el lehetne ke. rülni. Távol áll tőlünk, hogy a beruházások szükségességét háttérbe szorítsuk, mert azok az iparfejlesztést, egyúttal a munkabiztonság fokozását, a különféle ártalmak felszámolását is könnyebbé teszik. Nagyon sok gazdasági vezető azonban a balesetek csökkentését és megelőzését kizárólag csak a beruházásokban látja. Helytelen ez a szemlélet, mert az így gondolkodó gazdasági vezetők, ha nincs meg a kellő beruházáshoz szükséges lehetőség, nem sokat tesznek a balesetek elkerüléséért. Ez pedig igen károsan befolyásolja a munkavédelmet. A gazdasági vezetőknek az lenne a kötelességük, hogy felmérjék a helyi erőforrásokat és azok felhasználásával, a munkások véleményének meghallgatásával próbálnák a munkakörülményeket javítani. Jó lenne az is, ha a védőeszközök használatát nemcsak akkor tennék kötelezővé, amikor munkavédelmi felügyelők, biztonsági megbízottak járják az üzemet. Olyan tapasztalataink is vannak, hogy a beruházási kereteket nem minden esetben használják fel célszerűen. Az Orosházi Faipari Vállalatnál például a szellőző berendezést anélkül helyezték üzembe, hogy azt A Munka Törvénykönyve 8. fejezete értelmében előzetesen munkavédelmi felülvizsgálásra bemutatták volna. Többet kellene tenni a nehéz fizikai munkák gépesítéséért, az egészségre ártalmas munkafolyamatok megszüntetéséért is. A balesetek kedvezőtlen alakulása azt bizonyítja, hogy van még mit tennünk, hogy a munkavédelem javuljon. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha a vezetők és munkások aktívabban részt vesznek a munkavédelemben, ha nem tűrik meg a lazaságokat, ha idejében felfedik és megszüntetik a baleseti forrásokat. NEUHAUSER JANOS SZMT munkavédelmi csoportvezető munkacsapalt. Csepkó Eta Több felelősséggel csökkenthetők a balesetek A felszabadulás előtt a dolgozók baleset- és egészségvédelme megközelítőleg sem volt olyan szervezett, mint most. Éppen ezért a kormány — a párt javaslatára — 1950-ben rendeletben határozta meg a minisztériumoktól kezdve a termelés legkisebb parancsnoEnnek ellenére nem lehetünk elégedettek eszközöket kíván. Sajnos, erre még Elsősorban azért, mert 1958-tói napjainkig a balesetek emelkedő tendenciát mutatnak. Ezt különben a statisztika is bizonyítja: 1959-ben balesetek miatt 15 978, az idén pedig — még vége sincs az esztendőnek — 18 067 munkanap esett ki a termelésből. Ha a vállatok és intézmények baleseteinek alakulását vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a baleseteknek 35—40 százaléka anyagmozgatás, szállítás közben adódik. Az anyagszállítás és mozgatás biztonságos közleke- ' dési utakat és megfelelő munka/
