Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-04 / 286. szám
I960, deeember 4., vasárnap népújság 3 Épül a váróterem Kétegyházán még ebben az évben felépítik az új busz várótermet. A községi tanács erre a célra mintegy negyvenezer forintot fordít. MWMMHummmmmw T últelj esi tették vállalásukat Még ez év elején egész évre szóló versenyt kezdeményeztek a Felsönyo- mási Állami Gazdaság dolgozói hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a különböző kisegítő üzemágakban dolgozók egymillió 905 722 forint értékű többlet termelést ajánlottak fel. Például tavaszi árpából csaknem 78 ezer forint értékű többlet termelést vállaltak. Ezzel szemben 277 ezer forint teljesítményt értek el. Kenderből a vállalt 198 ezer forint érték helyett 295 ezer forint értéket termeltek. A gyapjútermelési váll ál ást 204, a csirke- keltetési vállalást 167 százalékra teljesítették. A felajánlott 449 ezer forint megtakarítás helyett 758 ezer forint általános költséget takarítottak meg. Néhány vállalás teljesítését, többek között a tej- és a tojás termelést csak év végén tudják értékelni. Azonban ezek híjával is a vállalt egymillió 905 722 forint vállalást 2 millió 416169 forintra teljesítették. Hopn termelhet gazdaságosabban A H E LY I I RAR ? megtalálta a helyes utat: tárgyalni kezdett a Patet Lao-i erőkkel s e tárgyalások éppen az elmúlt napokban számos megegyezésre vezettek. A többi között elhatározták, hogy a laoszi kormány ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat nemcsak a Szovjetunióval hanem a népi Kínával és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal is. A kormányos apatok e hét elején kezdték meg harcukat Luang Prabang tartomány felszabadítására. Ez a harc azonban még koránt sem ért véget. Igaz, hogy a kormányhű csapatok egyik éke már száz kilométerre megközelítette Luang Prabang városát, de az is tény, hogy az áruló Nosavan a november 5-én végződő héten ötszáz láda lőszert és fegyvert — összesen tizenhatmillió dollár értékben — kapott Bangkokon, Thaiföld fővárosán át az amerikaiaktól. Nyilván ez tette lehetővé, hogy csütörtöki jelentés szerint a zendülők csapatai tankokkal és repülőgépekkel támogatott támadást indíthattak Vientiane ellen. A zendülő csapatok támadását azonban visszaverték. A Laoszról szóló igaz mese tehát még korántsem fejeződött be. A laosziak még messze vannak attól, hogy elmondhassuk: „és boldogan éltek, míg meg nem haltak”. Egyelőre sokkal inkább a harc az osztályrészük. De ez a bátor nép vállalja ezt is, hogy kivívhassa függetlenségét. A helyiipari vállalátok a tanácsok létrejöttével alakultak meg. Azért, hogy a helyi szükségleteket elégítsék ki. Azonban máraz elmúlt néhány esztendőben olyan jelenségek tanúi lehettünk, amikor egy-egy ilyen vállalat túllépte a helyiipari jellegét és termelésével részesévé vált az országos tervfeladatoknak is. De ezeknél a vállalatoknál jelentkezett egy igen komoly probléma, mégpedig az, hogy néhány feltétel hiányzott a vállalat célteljesítéséhez, A helyiipar egyik alap felétele az, hogy helyi erőforrásokra támaszkodva, azokból hozzon létre új termékeket, és azok értékesítését helyileg, tehát az adott területen oldja meg. Mint már fent írtuk, az elmúlt esztendőben azonban olyan vállalatok is alakultak, amelyek egyáltalán nem gazdálkodhattak például a helyi anyagból, s az elmúlt esztendőkben már nem is a helyi, hanem az országos igények kielégítésére törekedtek, sőt egyes termékük, mint például a bagger, vagy mint az orosházi Vasipari Vállalat csiszológépe, exportra került; A műszaki irányításról Ezek a feladatok viszont meghaladták ezen üzemek műszaki fel- készültségét. Ez pedig olyan következményekkel járt, hogy a vállalatok sok esetben lemaradtak tervteljesítésükkél, egyes esetektől eltekintve drágán termeltek. De nem növekedett ezeknél az üzemeknél a termelékenység sem. A napokban lapunkban már néhány írás foglalkozott megyénk ipari helyzetével, foglalkozott a termelékenység növekedésének alakulásával is. Megírtuk, hogy ezeknél a vállalatoknál sok esetben az egyszerű megoldást választották: Munkáslétszámot emeltek, amivel azonban nem növekedett az egy munkásra jutó napi termelés. Az össztermelés ugyan megnőtt, mint például az elmúlt negyedévben az orosházi Vasipari Vállalatnál, ahol az 1430 darabos csiszológép-lemaradást a munkáslétszám emelésével sikerült behozniuk, sőt tervüket 134 darabbal túl is teljesítették, de ezt olyan áron tették meg, hogy sem a vállalat nyeresége nem növekedett, ezen belül nyilván nem emelkedett a munkások fizetése sem. Ezeknél a vállalatoknál sokszor felmerült már egy olyan gondolat: vajon elégséges-e a jelenlegi műszaki képzettség, amivel ezeket az üzemeket irányítják? Sajnos, nem elég! A legtöbb vállalatnál egykét műszakin kívül a termelést közvetlen irányítón kívül a műszaki fejlesztéssel nem foglalkoznak. E vállalatok irányitását a területileg illetékes tanács látja el. A vállalatok terveit a vállalat javaslata alapján a megyei tanács illetékes osztálya hagyja jóvá, illetve szabja meg. És a vállalatok nem hiába mondják azt, hogy bizony,: terveik sokszor ad hoc jellegűek, mert sokszor tervük nem veszi figyelembe azt, hpgy a vállalat előző esztendőben anyagigényes termékeket állított elő, míg a következő évben kevés anyagigényű, de annál munkaigényesebb termék gyártását vállalta. A tervkészítésnél sokszor éppen az hiányzik, hogy felmérnék a vállalatok esz- tendőnkénti lehetőségeit, hogy termékeit hol és ki számára tudja értékesíteni. A műszaki irányítás problémájához tartozik az is, hogy bár ezek a vállalatok közvetlenül a helyi tanácsokhoz tartoznak, az ipari osztály azonban szakember hiányában vajmi kevés segítséget tud adni tervfeladataik megoldásához. Maradt tehát a megyei tanács. De ki hiszi el, hogy a szakigazgatási szerv egyetlen főmérnöke műszakilag tudja irányítani és ellenőrizni a megyei tanács alá tartozó összes vállalatokat? Aligha hihető. Ezért ezeknek a vállalatoknak a fejlesztéséért mindent meg is kell tenni. S az elmúlt esztendőkben a túlzott decentralizáció ügy látszik, nem bizonyult helyesnek, legalábbis az irányításit illetőleg. Mert az helyes ugyan, ahol arra lehetőség van, mint például két városunkban, Békéscsabán és Gyulán, hogy helyi vasipari vállalat jött létre, de már azon érdemes lenne gondolkodni, hogy irányításukat nem ártana centralizálni. Olyan visszás helyzetet is megszüntetne ez például, hogy ezek a vállalatok most jelenleg önállóan próbálnak üzemfejlesztési terveket megvalósítani, kevés lehetőséggel, ha pedig egy irányítás alá kerülnének, tehát egyesülnének, fejlesztési tervüket a közös erőforrásból sokkal hamarabb meg lehetne valósítani. Lehetőségek és ellenvélemények Olyan furcsa helyzet is előállt ezeknél a vállalatoknál már, hogy számvitelileg jól vannak irányítva, hisz a termelésnek és elosztásnak a legszigorúbb ellenőrzését, regisztrálásét naponként megteszik. Számvitelileg pontosan tudják, hogy üzemük hol áll a tervteljesí- tésben, hogy növekedett-e a termelékenység, milyen a megyei termelés, de ezzel úgy hatni nem tudtak, hogy egyúttal a műszaki színvonal emeléséért is tennének valamit. El kell mondanunk azt is, hogy olyan problémák is nehezítik ezeknek a vállalatoknak a műszaki ellátását, mint például a műszakiak megbecsülésének problémája. Néhány helyi ipari vállalatunknál lebecsülik a műszakiakat, és bizony nem foglalkoztatják őket szívesen. Még szerencse, ha főmérnök nélkül meg is vannak (ami káros ugyan), de főkönyvelő nélkül nem mernek maradni. El lehet képzelni, hogy néhány, jelenleg funkcionáló kisipari üzemünket összevonnánk, több millió forintos megtakarítást eredményezne, növekedne a termelékenység, jobb lenne a műszaki irányítás és ha a helyi tanács nem is, de a megyei tanács illetékes osztálya az ellenőrzésen túl műszaki segítséget is tudna nyújtani új gyártmányok bevezetéséhez, piacot teremtene új termékeiknek, s könnyítene anyagbeszerzési gondjaikon. Persze e terv megvalósításának néhány akadálya van. Elképzelhető, hogy akármelyik városi tanácsunk mereven és görcsösen ragaszkodik a területén működő ipari vállalathoz, még akkor is, ha annak irányításában műszaki káderek hiányában részt sem tud venni. Ragaszkodik hozzá elsősorban azért, mert mint mondjákEz a miénk! Ragaszkodik másodszor azért ezekhez a vállalatokhoz, mert nyereségükből a tanács részesedik. Ez nem más, mint a rosszúl felfogott helyi érdekek védelme. A műszaki irányítás problémájá- szik. Ki kell mutatni a helyi tanácsok szűklátólkörűségének nép- gazdasági kárát, a centralizáció szükségességét és a vállalatoktól eddig befolyt jövedelmet ezután is a területileg illetékes tanács számára kell juttatni. Ha így teszünk, úgy érezzük a kérdés méregfogát kihúztuk, de még nem oldottuk meg teljesen. A megoldás kulcsa elsősorban a szakember-probléma megoldásában van, és ezt ismételten le kell szegezni. Helyiipari vállalatunknál arányosan növekszik a termelékenység a megalapozott műszaki irányítással. Üj technológia, új gyártmányok megvalósítása nem képzelhető el jó szakemberek nélkül. Sokan talán elleneznék néhány jelenleg városi szinten működő tanácsi vállalat centralizálását, hivatkozva egy korábbi minisztertanácsi határozatra. De véleményünk szerint néhány vállalatunknál túlhaladott az az álláspont, hogy ezek a vállalatok csak a helyi igények kielégítésére termelnek, mert ezek a vállalatok már régen túlnőttek ezen. És ezek irányítását a helyi tanács teljesen úgy sem tudja ellátni, helyesebb — és ez népgazdasági érdek — centralizálni. Nem a centralizációt sürgetjük önmagáért, hanem a gazdaságosságot és az olcsóbb termelést, a termelékenység növekedését. A helyiipar irányításának kulcsa tulajdonképpen a megyei tanács kezében van, mert ha a megyei tanács szakigazgatási szervei látják, hogy például a bútoriparban sokkal többet és olcsóbban tudnánk termelni, ha központi irányítás alatt lennének mondjuk a bútoripari vállalatok — ugyanez áll a vasiparra is —, meg kell valósítani a centralizációt akkor is, ha az ellen sokan rosszul felfogott helyi érdekből tiltakoznak is. Dóczi Imre ÚJÍTÁSOKKAL, a régi gépek korszerűsítésével is növelik a termelékenységet a gyulai harisnyagyárban A gyulai harisnyagyárban saját erőből is korszerűsítik a régi gépi berendezéseket. Az üzem vezetősége és legkiválóbb szakemberei például állandóan újabb technikai ötletekkel kísérleteznek, keresik az új lehetőségeket, hogy a népgazdaság megterhelése nélkül még eredményesebben dolgozzanak. Rafácz Józsefnek, a budapesti, Gáspár Istvánnak és Kovács Józsefnek a gyulai harisnyagyár művezetőinek újításával legutóbb nyolc 40 éves kötőgépet alakítottak át műhelyükben korszerű harisnyagyártásra. A korábban csak egyszínű sima mintájú harisnyákat kötő gépekkel ma már a legdivatosabb hossz- és keresztcsíkos színes mintájú kreppnylon zoknikat készítik, s amióta ezekkel a gépekkel megkezdték a szebb és jobb minőségű új cikkek gyártását, megélénkült a külföldi — főleg nyugat-európai — megrendelők érdeklődése a gyulai harisnyák iránt. Figyelemre méltó az is, hogy a gyulai gyár szakemberei a soron következő átalakítási munkák közben további technikai újításokkal kísérleteznek. így például a következő sorozat gépei az előbbieknél is tökéletesebbek lesznek, s a hossz- és keresztcsíkosokon kívül már különböző mértani és egyéb mintájú színes zoknik kötésére is alkalmasakká válnak. „Amit több száz lakó hiába vár" December 2-i Mai jegyzetünk „Amit több száz lakó hiába vár” címmel a Felsökörös-sori bérházak lakóinak panaszával foglalkozott. A cikkre választ kértünk a megyei tanács illetékes osztályától. A válasz — mely megnyugtató — meg is érkezett szerkesztőségünkbe, anyagtorlódás miatt azonban csak 1960. december 6-i, keddi számunkban tudjuk közzétenni. FIGYELEM! FIGYELEM! Termelőszövetkezeti tagok, egyéni termelők, sertéstartók! Olyan sertéshizlalási szerződésre, amelyet 1961. év január ól októberig történő átadásra kötnek, vagy kötöttek az állatforgalmi vállalattal, az állam minden darab sertés után 2 mázsa szemestakarmányt at! készpénzért, az állami eladási áron. Kukorica esetében 215,— Ft mázsánként. A takarmány- utalványok már december elején beválthatók a községenként meghirdetett napokon a Terményforgalmi Vállalat telep cin. Akik eddig szerződtek hízott sertésre 1961. évi átadásra szintén megkaphatják a 2 mázsa takarmányt darabonkén csak írásban kell ezt kérni az állatforgalmi vállalat járás kirendeltségétől. Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók és járási ki rendeltségek adnak! Békés megyei Allatforgalmi Vállalói
