Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-30 / 307. szám
2 NÉPÚJSÁG i960, december 30., péntek Tanulnak, versenyeznek a Mezőb erényi Szövőgyár munkásai Bélyegkiállitás Szeghalmon * Mint már közöltük lapunkban, a szeghalmi gimnázium diákjai nagy S sikerű bélyegkiállítást rendeztek a közelmúltban. Képeink a kiállítás néhány ! részletét mutatják be. Eyskens belga miniszterelnök „takarékossági programja”, azaz a dolgozók életszínvonalának csökkentése ellen 1960. december 20-a körül robbant ki, s azóta egyre erősödik a sok százezer dolgozót felölelő általános sztrájkmozgalom. A rendőrség és a csendőrség brutális eszközökkel kísérli meg a tömegmozgalom elfojtását, mely becslések szerint is már több milliárd frank veszteséget okozott a belga hatóságoknak és tőkéseknek. Térképünk azon belga váró okát ábrázolja, ahol — eddigi hí- Eck szerint — a legerősebb a sztrájkmozgalom. Üveg, tűz, villámcsapás, betöréses.lopás, szavatossági, vihar, baleseti károk esetére nyújt védelmet az olcsó havi díjú Részletes felvilágosítást az Állami Biztosító körzetfelügyelői és fiókjai adnak. Gépek zajától hangos géptermek mellett haladtunk el, befelé az udvarba, az irodák felé. Kábái Lászlót, a Mezőberényi Szövőgyár munkaügyi osztályának vezetőjét kerestük. A kis irodaház keskeny folyosóján segített útbaigazítani bennünket egy kedvesen mosolygó fiatalasszony. Néhány perc múlva már Kábái elvtárs szobájában ültünk, s vártuk a választ kérdéseinkre. Arra, hogy a gépek mellett serénykedő asszonyok közül hányán tanulnak. Arra is választ kértünk Kábái elvtárstól, hogy a vezető beosztásúak közül, a műszaki gárdából kik képezik magukat tovább? Mi magunk is éreztük, hogy nem lesz erre köny- nyű választ adni, hiszen a továbbtanuláshoz azt is odatűztük: hogyan érezteti a tanulás kedvező hatását a termelésben, a minőség javulásában? — Mi tagadás, nem könnyű erre válaszolni — kezdte Kábái elvtárs. — Azonban azt megmondhatom, hogy dolgozóink hatvan százaléka rendelkezik az általános iskola nyolc osztályával... Jelenleg is hárman járnak esténként iskolába, hogy megszerezzék a nyolc osztályt... De más oktatási forma is van nálunk... — Szakmai továbbképzés talán? — Igen... Ez év tavaszán fejezett be hét munkásasszony egy három és fél hónapos szakmai tanfolyamot. — Ez a tanfolyam milyen képesítést adott? — Szakmunkás-bizonyítványt kaptak. Ez — mivel valamennyien évek óta gépek mellett dolgoznak — egyenlő az iparitamuló-képzett- séggel járó szakmunkás-bizonyítvánnyal..; — Jó lenne hasonló tanfolyamot 1961-ben is kezdeményezni — jegyeztük meg. — Most is van ilyen tanfolyam, és jelenleg 17 asszony és leány tanul itt. A jövő évben pedig 40 munkásunkkal akarjuk elvégeztetni a szakmunkási minősítést nyújtó tanfolyamot. Számításunk szerint 1963. január 1-ig mindenki megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt — Ha a bonyolult gépek mellett dolgozók így tanulnak, hol tartanak a vezetők? — Tanulnak szorgalmasan. A művezetők és a magasabb beosztású vezetők közül jelenleg heten vesznek részt a textiltechnikum levelezői, illetve esti tagozatán, egy pedig a közgazdasági technikum levelezői tagozatán... Ezután következő kérdésünkre emlékeztettük: — Hogy a tanulás — szőtte tovább mondatokban gondolatait — mennyire érezteti kedvező hatását a termelésben, a minőség javulásában? Ez az, amire igen nehéz választ adni. Ugyanis még a művezetők között is vannak olyanok, akik nem tanulnak technikumban, de a gépek mellett lévők túlnyomó része sem rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. — És ha a már tanfolyamot végzett vagy a technikummal rendelkezőket hasonlítjuk azokhoz, akik még most is a régi tapasztalatokból élnek? — kíváncsiskodtunk. — A mi szakmánk meglehetősen sajátos. Sokminden befolyásolja a termelés növekedését, s a minőség javulását... Egy azonban vitathatatlan: azok a művezetők, akik végigtanulták a technikumot vagy azok az asszonyok, akik már szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek, határozottan jobban feltalálják magukat bonyolultabb feladatok közepette is... Búcsúztunk Kábái elvtárstól, hogy a gépek „birodalmából” az ebédlőbe hívjuk Zsótér Jánosnét, aki az első tanfolyamon szerezte meg szakmunkás-bizonyítványát. — Mi a véleménye: segített-e a három és fél hónapos tanfolyam a gyakorlati munkában? — kérdeztük tőle. — Sokat segített. Én kockás anyagokat szövök, ahol több hozzáértés szükséges, mint az egyszínű anyagoknál. — Mit tanult ezen a tanfolyamon? — Anyag- és géptant. S ez a kettő különösen hasznos volt őszintén szólva, másként látom most azt, amit csinálnom kell, mint azelőtt. Sőt, ha kisebb baja történik valamelyik gépemnek, meg tudom csinálni... Tovább bizonygatta volna még Zsótémé a szakmunkástanfolyam hasznosságát, de pár lépésre tőÁltalános sztrájk Belgiumban lünk, az ebédlőasztal mellett bárom műszaki vezető vitatkozott. Még az irodában, Kábái Lászlótól tudtuk meg, hogy munkaversenyt is kezdeményeztek. Ö így beszélt erről: — Nem tévedek akkor, ha azt mondom, hogy munkásaink örömmel fogadták a versenyt. Jelenleg kilenc parti versenyez egymással, a vetési és a minőségi terv teljesítéséért. A verseny győztese 2500 forint jutalmat kap. Egyéni verseny is van. Az első három helyezett pénzjutalmat kap. Ezenkívül a festöde részére is szerveztünk versenyt. A feltétel itt az, hogy 1959-hez viszonyítva öt százalékos önköltségcsökkentést érjenek eL A technikusok is versenyeznek. Aki a minőségi munkával kapcsolatos tennivalókat legjobban látja el, 400 forint pénzjutalmat kap. A verseny befejezéséig már csak egy-két nap van hátra. Nagy az izgalom mindenütt. Az ebédlőasztal mellett a sárga-műszak három művezetőjével beszélgettünk. A verseny győztesének egyik esélyese Paulik János brigádja. — Véleményem szerint megnyerjük a versenyt. Azok a munkások, akik az én brigádomban dolgoznak, mindent elkövetnek azért, hogy a győztesek mi legyünk. — Mit tesz Paulik János művezető, hogy ne maradjanak le a versenyben? — Ha valami problémájuk van, segítek nekik. Műszaki tanácsot adok, és ügy gondolom, ennek megvan az eredménye is. Az asztal mellett G Bimbó János és Halmán János eddig csak hallgatott. Pedig még ők is lehetnek a verseny győztesei! Bár Bimbó Jánosnak nem ez a véleménye. — Az én szövőgárdám általában mindennap 20 ezer vetéssel kevesebbet teljesít, mint a többi parti. Azt nem mondhatom, hogy nem lekiismeretesen dolgoznak. Csak tudja, ez úgy van, hogy a szövéshez is rátermettség kell. Van aki ügyesebb, és annak jobban is megy a munka. Még ennél is nagyobb gondja van Halmán Andrásnak. Az ő partijában állandóan változik nemcsak a létszám, de változnak a munkások is. Ez a véleménye a három műszaki vezetőnek. Hogy ki lesz a győztes, azt majd a verseny értékelésénél tudják meg. De hogy a Mezőberényi Szövőgyár dolgozói kitesznek magukért, az biztos. Balkus—Jantyik Hermendy László tanár, a bélyeggyűj tő szakkör vezetője a III; B) oszöUjr tanulóival ismerteti a kiállítást; A kiállítás egyik szép darabját mutatja a látogatóknak Móczár István, aki a lepke-bélyeggyűjteményhez valódi lepkékből állított össze illusztrációt. Gál Ilona és Boruzs Ilona , tanulók kérdezgetik társukat a gyűjtemény eredetéről^ Jelentős kiadványokkal gazdagodott ebben az évben a népi demokráciánk történetéről szélé irodalom Ebben az évben — hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából — számos történeti munka jelent meg, amely tudományosan feldolgozza az elmúlt időszak eseményeit, s mélyrehatóan elemzi legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását. Az évfordulóra megjelent művek közül kiemelkedik Nemes Dezső Magyarország felszabadulása című könyvének második kiadása. A könyv két részből áll, az első rész: Magyarország felszabadulása. az 1955-ben megjelent munka átdolgozott kiadása, míg a második rész. a Magyarország fejlődése a felszabadulás után című, több mint hatvan oldalas tanulmány összefoglaló képet és értékelést ad az elmúlt tizenöt év fejlődéséről. A munkásosztály az újjáépítésért, 1945—1946 című dokumentum-gyűjteményt a Párttörténeti Intézet munkatársai állították össze. Igen jelentős a Fejezetek hazánk felszabadításának történetéről című kötet, amely Magyarország felszabadításáért folytatott hadműveletekről konkrét anyagot ad. A Magyar Partizán Szövetség kezdeményezésére készült A harcostársak emlékeznek című gyűjtemény. Nagyon hasznos kiadvány a Munkásnapok, harcos évek — másfél évtized a számok tükrében című könyv. A kiadvány mindenki számára érthető szemléltető eszközökkel mutatja be hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. (MTI) Általános Háztartási Biztosítás
