Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-28 / 305. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, december 28., szerda TÉLI ESTE FALUN Hirtelen száll le az est Füzesgyarmatra. Koromsötétjével szinte betakarja a falut, mintha haragudna az emberekre, akik nem nyugszanak, járnak-kelnek az utcákon. Régen az est közeledtével pihenőre tértek. Ahol villany volt, hamar eloltották, csak addig égett, amíg elkészült a vacsora, míg megvetették az ágyat. Takarékoskodni kellett, hiszen nem volt olcsó mulatság. Hát még ahol petróleummal világítottak! Ott aztán igazán hamar kialudt a pislákoló lámpafény, mert különben sem volt ereje szétoszlatni a sötétséget. — Olvasás, tanulás, világosság az embernek? Minek? Kár a fáradságért, drága a petróleum. Jobb lesz nyugovóra térni, kell az erő a holnapi munkához — így gondolkoztak sokan. S most? Az utcákon egyszerre gyúlnak ki az élesfényű villanylámpák. Mindenütt siető emberek, akárcsak nappal. A legtöbben a boltokba igyekeznek, pedig már itt a záróra. A vasbolt előtt megrakott teherautó áll. Hozza az utánpótlást. Telt ház a moziban A fényesen kivilágított mozi felé sokan sétálnak. Betérek. Pár perc, s kezdik az előadást. Teltház. Egyszerű hétköznap. Fiatalok, idősek ülnek a sorokban. Halk beszélgetés tölti meg a nagy termet. Csengetnek, s csaknem ugyanabban a pillanatban elsötétül a nézőtér. Megjelenik az első kép. Csendben kilépek. — Szép ez az épület. Mi volt itt azelőtt? — Mozi, csak kisebb és elhanyagolt. Nemrég építették át szélesvásznúvá, modern előcsarnokkal, büfével. Megnagyobbították a nézőteret is — kapom a pontos választ. — Mindig ilyen sokan vannak? — Mindig. Jó filmeket hoznak Ide, s a közönség már megszokta, hogy kellemes estét tölthet itt —, mondja kísérőm. A termelőszövetkezet jovojerol A Iförös Csillag Termelőszövetkezet mindkét központi épületében világosság van. Már régen letelt a „hivatalos” munkaidő, de itt még dolgoznak. A könyvelésen készítik a zárszámadást. Az elnök irodájában a vezetőség ül együtt. A termelőszövetkezet jövő évi terveiről van szó. Meghányják- vetik, miként dolgozzanak 1961- ben, mit termeljenek, mi lesz a jövedelmezőbb a tsz-nek és az államnak is. Barkóczi elvtárs viszi a szót, s amikor befejezik, még maradnak, beszélgetnek az ifjúságról, a művelődésről, szórakozásról. Kérdésemre elmondják, hogy amióta a termelőszövetkezetek átvették a tanácstól a művelődési otthont, élénkebb az élet. Csak a három termelőszövetkezetben több mint 450 fiatal van. A tsz- ek, ahogy erejükből tellett, biztosították a szórakozást. Régebben, igaz, hogy rendeztek be klubszobát, televízióval, zenegéppel, sakk-, asztalitenisz- és egyéb felszereléssel. Esténként itt töltötték szabad idejüket a fiatalok. Igen ám, de ez már nem elégítette ki őket. Tanulni, művelődni akartak. Különben is, így a falu fiatalsága nem volt egységes. A művelődési otthon átvételével az volt a cél: egyesíteni a falu fiataljait, közösen művelődjenek, közösen szórakozzanak. Igazgató került a művelődési otthon élére, a termelőszövetkezetek évenként 80 ezer forintot fordítanak működésére. A három tsz egy-egy taggal képviselteti magát a művelődési otthon vezetésében. A Vörös Csillagból Ladányi Sándort választották vezetőségi tagnak. Vele beszélgetek terveikről, munkájukról. — Még sok eredményt nem tudunk felmutatni — mondja —, csak rövid ideje dolgozunk. Régebben, amíg nem volt aki irányítsa ezt a munkát, alig volt valami élet a művelődési otthonban. A nőtanács szabás-varrás köre volt csupán rendszeres. Most egymás után kezdték meg munkájukat a különböző szakkörök. Van vívó-, modellező-, foto-, sakk - színjátszó-, sütő-főző- és népitánc- szakkörünk. Nemrég alakult meg az énekkar. Ifjúság! esték a művelődési otthonban A tsz másik épületében is világosság van. Akik befejezték a munkát, azok sem sietnek haza. Többen olvasnak, beszélgetnek, sakkoznak. A művelődési otthon ablakai ontják a fényt a sötét utcára. A KTSZ-klub szobájából vidám beszélgetés, zene szűrődik ki. — Minden héten kétszer rendezünk ifjúsági estét — mondja Zsadányi Mihály, területi KISZ- titkár. A beszélgetésbe a többiek is beleszólnak. Megtudom, hogy 100—120 különböző hanglemezük van. egy zenegép, sok érdekes társasjáték, televízió és könyv. Az ifjúsági estéken előadásokat hallgatnak, táncolnak, filmet vetítenek (saját vetítőgépjük van), és egyéb kellemes és hasznos dolgokkal töltik az időt. Megszervezték a „Világ térképe előtt” foglalkozásokat is. Az ifjúsági estéket sokszor közösen rendezik és volt már példa arÚjévi beszerzéseivel ne mulassza el felkeresni a Gyulai Földművesszövetkezet vasműszaki szaküzletét. Kapható: mindenféle vasáruk, zománcedények, mindenféle szerszáináruk, tűzhelyek és kályhák. Viz- vezetékszerelési kellékek szaküzlete! Vízvezeték kút és villanymotor szaküzlet J Egyben kedves vásárlóinknak eredményes, BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT KlVÄN az FMSZ Igazgatósága 765 ra is, hogy az egyik alapszervezet meglátogatta a másikat Tóth Zoltán vezetőségi tag a fiatalok nevelésével kapcsolatban elmondja, hogy minden olyan fiatallal, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, elbeszélgetnek és segítik, hogy tanulhasson. Foglalkoznak a továbbképző iskolásokkal is, és bevonják őket a KISZ-munkába. Pengő Lajos a színjátszókról beszél nagyon lelkesen. Sorolja, hogy 33 tagja van az egy éve alakult színjátszó csoportnak, és hogy most Köröstarcsán vendégszerepelnek új műsorukkal. A télen Illyés Gyula Tűvétevők című színdarabját akarják előadni. Szilveszterre kabaré-estet rendeznek a fiatalok. Képviselői beszámoló Lelkesen, bizakodva beszélnek ezek a 18—20 éves fiatalok, öröm hallgatni őket, s míg beszélgetünk, a szomszéd teremben tart a képviselői beszámoló. Szobek András elvtárs, ország- gyűlési képviselő beszélget a részt, vevőkkel az országgyűlés munkájáról. Sokan vannak a teremben. Fiatalok, kiszesek, lányok és fiúk, de főleg idősek, termelőszövetkezeti tagok. Olyan ez a beszámoló, mintha csak egy társalgás lenne a barátokkal, ismerősökkel. Igaz, ismerik is egymást. Szobek elvtárs a füzesgyarmatiakat, ők pedig a képviselőt. Egy-egy kérdés tárgyalásánál név szerint is szól egyik- másik emberhez. — Ugye Pista, így van nálatok is? — szól oda az előtte ülőnek. Majd bírál, érvel, példákat hoz a községből is. Amikor befejezi, kérdések hangzanak el. Már kilenc óra is elmúlik, amikor eioszlik a közönség. Ki erre, ki arra indul a családjához, van, aki betér egy pohár borra a közeli vendéglőbe. A művészetről és irodalomról Most már valóban késő este van, de a lámpák még égnek a házakban is. Betérek az egyik családhoz. Bent kellemes meleg. — Mivel a töltik estéjüket? — Sokat olvasunk — mondják szinte egyszerre, és már sorolják is a könyvek íróit: Solohov, Balzac, Móricz, Jókai és még sok más klasszikust. Jókai említésénél a színházra terelődik a szó. — Tavaly kevesen voltunk a Jókai Színház előadásán — mondja az asszony. — Most mindig teltház van, — Nem is kérdem miért, máris mondja: — Nem válogatták meg jól a darabokat. — Most jók az előadások, másképp is játszanak. Valóban művészi játékot nyújtanak itt falun is. Az idő későre jár, már elmúlt tizenegy óra. Befejezzük a beszélgetést. Lassan kialszanak a fények a házakban. Az emberek nyugovóra térnek, csak az utcai lámpák világítalak, eloszlatva a falusi éjszaka sötétjét. Kasnyik Judit Újabb francia atombomba-robbantás a Szaharában Párizs (MTI) Mint nyugati hírügynökségek jelentik, a francia fegyveres erők min isztéri urnának hivatalos közleménye szerint kedden (Gmt 6.30) órakor (magyar idő: 7.30) „kisere- jű nukleáris szerkezetet robbantottak a szaharai Seggane kísérleti terepen”. Mint a Reuter rámutat, ez a harmadik francia atombombarobbantás volt. Hruscsov elvtárs nyilatkozata a gyarmati kérdésben kozott ENSZ-határoza tr ól Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök ' kedden nyilatkozott az ENSZ-közgyűlésnek a gyarmati népek függetlenné nyilvánítására hozott határozatáról. „A közgyűlés által elfogadott nyilatkozatot joggal értékelhetjük a békéért és a népek függetlenségéért vívott harcban következetes álláspontra helyezkedő országok nagy győzelmének” — hangoztatta. A nyilatkozat elfogadásával nagy győzelmet arattak a szocialista országok, amelyek változatlanul valamennyi elnyomott nép nemzeti felszabadulásáért és újjászületéséért szállnak síkra, továbbá az ázsiai, afrikai és latin-amerikai független államok, amelyek a gyarmati rendszer ellen küzdenek; végül az összes nyugati béke- és szabadságszerető erők — folytatódik Hruscsov nyilatkozata. A gyarmati kérdésben benyújtott szovjet javaslatok tükröződnek az ENSZ határozatában, tehát a szovjet nyilatkozat-tervezet az ENSZ-határozat politikai alapjának tekinthető. Az a tény, hogy a közgyűlés határozatot hozott a gyarmati országok és népek függetlenségének kikiáltásáról, megmutatja, mennyire megerősödött a szégyenletes gyarmati járom ellen kialakult egységes harci front. ,Még sok tőkés ország — Ausztria, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország. Kanada, Űj-Zéland stb. — is csatlakozott a határozathoz. Mindez igazolja a szovjet kormány véleményét — folytatódik Hruscsov nyilatkozata —, amely szerint a gyarmati rendszer súlyos teherré vált minden ország és nép számára, ütött a kolonia- íizmus végórája, s ezt a rendszert el kell temetni. Hruscsov megállapítja: a gyarmati rendszer ellen kibontakozó világméretű front most folyó megszilárdulása azért is nagy jelentőségű, mert ezzel a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének is új, szilárdabb alapjai teremtődnek meg. Az a nyilatkozat-tervezet, amelyet a gyarmati kérdésben a Szovjetunió terjesztett az ENSZ-köz- gyűlés elé, természetesen eltér a közgyűlés által elfogadott nyilatkozattól. A szovjet kormány javaslatai ugyanis világosabbak, szabatosabbak, alapjaiban kívánják átalakítani a múlt örökségeként ránk maradt államok és népek közötti viszonyokat — állapítja meg a szovjet miniszterelnök. — A világ népei, s különösen a nemrég felszabadult vagy függetlenségükért még harcoló népek nem támaszkodhatnak csupán az ENSZ határozatára. Hruscsov utalt arra, hogy a gyarmattartó hatalmak még részben sem voltak hajlandók támogatni a határozati javaslatot, s tartózkodtak a szavazástól. E magatartásuk mögött nyilván az az igyekezetük rejlik, hogy fenntartsák és megvédjék az elkorhadt gyarmati rendszert. Ezt minden népnek számításba kell vennie. Az algériai, kongói, laoszi véres események, a független Kuba és sok más állam ellen szőtt intrikák ékesszólóan példázzák, hogy a gyarmati járom lerázásáért folytatott küzdelem az erők még nagyobb kifejtését követeli meg. Ma a fő feladat: kivívni, hogy az ENSZ-nyilatkozatban kifejezésre juttatott elvek megvalósuljanak, hogy a nyilatkozat követelései ne maradjanak papíron. A szovjet kormány reményét fejezi ki, hogy mindazok az országok, amelyek az ENSZ-ben a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánítása mellett szavaztak, továbbra is támogatni fogják a kolonializmus elleni harcot. Hruscsov ezután megállapítja: Ha a gyarmattartó hatalmak kesztyűt dobva az ENSZ-nek, továbbra is akadályozni fogják az elnyomott népek felszabadulását, továbbra is gátolni fogják függetlenségüket, akkor e népek számára nem marad más hátra, mint eltökélt harcban elsöpörni útjukból minden akadályt. Ebben a harcukban pedig nem lesznek egyedül. A szovjet kormány büszke rá, hogy az ENSZ-nek a gyarmati rendszer felszámolására hozott történelmi jelentőségű határozata a szocialista szovjet állam kezdeményezésére született meg. A KÖTELEZŐ gépjárműszavatossági biztosítás 1961. évi díja 'január 1-én esedékes Felhívjuk a belföldi rendszámmá! ellátott magán- és szövetkezeti tulajdonban levő gépjárművek (személy- gépkocsi, motorkerékpár, tehergépkocsi, háromkerekű gépjármű, vontató, autóbusz) üzembentartóit, hogy a biztosítási díjat fizessék be. A díj megfizetésének igazolására GÉPJARMÜSZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁSI IGAZOLAS-t kell az Állami Biztosítónak attól a fiókjától beszerezni, amelynek területén az üzembentartónak lakóhelye (telephelye) van. Egyidejűleg igazolni kell, hogy az előző évre eső díjat megfizették, vagy, hogy a gépjármű az előző évben nem volt forgalomban. A biztosítási díj átutalásához az Állami Biztosító fiókja befizetési lapot bocsát rendelkezésre. A biztosítási díj január 31-ig késedelmi pótlék nélkül, egyösszegben fizethető b°. Kivételt képeznek az egyéni tulajdonban levő személy- gépkocsik, melyek biztosítási díja januárban és júliusban, két egyenlő részletben fizethető. Állami biztosító