Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
*»»- **>• ~4mm* -mm&* Fényt ad az első lengyel atomlámpa TVDOMMHV CS TCCHNIKA WH^Á^ÁBÓh. Világszerte rohamosan fejlődik a tudomány és a technika. Ami tegnap még elképzelhetetlennek számított, ma már megszokott valóság. Amint mondani szokták: Atomkorszakban élünk, az űrhajózás hajnalán, amikor semmi sent lehetetlen. A Szovjetunió az idén is több tudományos és technikai vívmánnyal ejtette bámulatba a világot. Nem véletlen ez. A kommunizmust építő társadalom felsőbbrendűségéből fakad mindez. Most pedig az év néhány érdekes tudományos és technikai eredményével ismertetjük meg lapunk kedves olvasóit. A Varsói Nukleáris Kísérletek Intézete a közelmúltban szenzációs bemutató színhelye volt. Két fiatal tudós, Adam Kazimierski és Edmund Strychalski bemutatta Villamos áram — közvetlenül magenergiából A Los Alamos-i atomkutató laboratóriumban sikerrel próbáltak ki egy berendezést, amely lehetővé teszi az atomenergiának közvetlen villamosárammá való átalakítását. Az új berendezés gázplazmás termoelem, amely a Peltier-hatás elvén működik. Csésze alakú tartályban egy tiszta urán 235-ből készült pasztillát függesztenek fel, amelyet céziumgőzzel vesznek körül. A készüléket az atomreaktorba süllyesztik. A reaktor neutronsugárzása az uránpasztillában láncreakciót indít el és az U-—235 szétesésekor keletkező hő hatására az uránból a céziumgőzön keresztül elektronáram indul meg. Egy illyen cella 3,8 Volt feszültség mellett 40 Ampert ad le. A kísérletek alkalmával rúdelem nagyságú készülékkel 25 W-os izzólámpát 12 óra hosszat tartottak üzemben. Az új plazma termoelemmel elméletileg az atombomlás hőenergiájának 80 százalékát lehet elektromos árammá átalakítani. A gyakorlati határ 30 százalék, ami megfelel a korszerű hőerőművek hatásfokának. A hőelem kiváló hatásfoka annak tudható be, hogy az uránpasztillát. 1650 Celsius fokra lehet felhevítem, ami jóval felette van a nukleáris tüzelőanyag-rudak hevftési határának. A Los Alamos-i kutatóintézet vezetőjének véleménye szerint a plazma-terihoelem továbbfejleszthető hajók és mozdonyok táplálására is. Olajbányászat mélyfúrással A Szovjetunióban olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel 7 km mélységű olajkutak is fúrhatok, sőt a - módszer tökéletesítésével km-es fúrásokkal is nagy olajlelőhelyeket tártak fel. A szakemberek feltételezik, hogy a már nagy. . ... í -—. részt kimerült-Qlajme^ők alatt tohamarosan 10 km-es mélységből .... , , , , i. £ iw**,, vabbl hatalmas olajtartalékok tais a felszínre hozzák majd az olajat. Az új módszer azért jó, nagy jelentőségű, mert a legújabb kutatások bebizonyították; hogy a Szovjetunió számos vidékén — elsősorban Azerbajdzsánban — nagy mélységben gazdag olaj mezők vannak. Már az első 4—4,5 lálhatók. Ezért Azerbajdzsánban például a következő néhány évben 1800, 3—4 km mélységű olájkutat fúrnak, s hamarosan más vidékeken, a többi között Baskiriában, Ukrajnában és Szibériában is végeznek majd mélyfúrásokat. Lifttel a felhők közé Európa jelenleg legmagasabb tornya a Moszkva közelében fekvő Malojaroszlavec városban emelkedik. A 310 méter magas geofizikai kutatási laboratórium acélszerkezetének belsejében működő lift gyakran egészen a felhők közé visz fel. A tornyot 50 darab, több mint hat méter hosszú, és megközelítően másfél méter átmérőjű acélcsőből szerelték össze, a hegesztő varratokat radioaktív izotópokkal ellenőrizték. A torony támaszául öt kilométernyi acélkötelet feszítettek ki. A torony mindössze egy méter átmérőjű acéltűn áll, kiegyensúlyozott szerkezete révén még a legerősebb viharnak is ellenáll. A szerkezet összsúlya 300 tonna, összehasonlításképpen; a párizsi Eiffel-torony, amely 300 méter magasságával eddig Európa legmagasabb tornya volt, kilencezer tonna súlyú. A Moszkva környéki tornyot egy 24 tagú szerelőbrigád kilenc hónap alatt készítette. el. Még ■az idén Ukrajnában is elkészül egy hasonló, 350 méter magas torony. közös alkotását, az atom — jobban mondva az izotóp-lámpát. A lámpa legfontosabb része az a kis tartály, amely Krypton—85 elnevezésű radioaktiv gázt tartalmaz. A tartály belső falát úgynevezett Luminofor világítótestecs- kék borítják, amelyek a gáz sugárzásából származó energia hatására fénylenek. A kísérleti lámpa fénye — minden nagyító vagy tükör nélkül — 300 méterre is ellátszik. Megfelelő berendezésekkel ez a távolság természetesen növelhető. Hol használható az atomlámpa? Ott, ahol más fényforrás üzemeltetése energiahiány vagy más okból lehetetlen. Gondoljunk például a tengeri vagy a magas hegyi viszonyokra. Előnye, hogy minden töltés nélkül évekig világít. A bemutatott lámpa tíz évig megőrzi majd fényerejét, majd újabb évtizedekig fele erővel ég. A második évtizeden túl egynegyedére csökken a fénye, de még sokáig világít. Az atomlámpa készítői két tényezőre hívták fel a figyelmet. Az egyik, hogy a lámpa — függetlenül attól, hogy radioaktiv gázzal működik — az emberi szervezetre veszélytelen. A másik, hogy eléggé drága gyártási költsége miatt nem célszerű utcák vagy lakások világítására használni. Egy gramm fémből — több száz méter huzal Alekszej Ulitovszkij szovjet tudós munkája valóságos forradalmat idézett elő a modern műszergyártásban. Olyan berendezést szerkesztett, amely lehetővé teszi az emberi hajszálnál sokkal vékonyabb huzalok készítését, méghozzá nyomban üvegszigeteléssel. Ulitovszkij berendezése a következőképpen működik; egy üvegcsőbe morzsányi fémdarabot helyeznek, s nagyfrekvenciás áramot bocsátanak át rajta. Az áram megolvasztja az üvegcsőnek azt a szélét, ahol a fémdarabka fekszik, e megolvadt helyről húzzák ki aztán a rendkívül vékony, szigetelt fémhuzalt. Ezzel a módszerrel 1 gramm fémből több száz méter huzalt készítenek. A huzal keresztmetszetét a hőmérséklettel, az áramerősséggel és a kihúzás gyorsaságával szabályozzák. Ulitovszkij berendezése automatikusan működik, s hihetetlen pontossággal készíti a megadott mikroszkopikus keresztmetszetű huzalt. Ulitovszkijnak már különféle fémekből sikerült ilyen vékony huzalt készítenie. Ez lehetővé tette számára, hogy igen kis súlyú és a munkában rendkívül megbíz» Bambuszvasút Sí w Uj szovjet mezőgazdasági gépek Az ukrán Mezőgazdaság-gépesítési és Villamosítási Kutató Központban 50 új mezőgazdasági gép kipróbálása van folyamatban. A többi között jó eredményeket értek el egy sokoldalú cukorrépavető-géppel, amely a kétkezi munkát a negyedére csökkenti. Vetésen kívül az új gép a fiatal hajtások trágyázására is felhasználható. Az 50 gép között kilenc új traktor is van, közöttük a sztálingrádi és a harkovi traktorgyárak nagy sebességű, különösen erős motorral felszerelt gépei, valamint nagy kapacitású kukoricaaratók és két új cukorrépa-arató gép, amelyek meg is tisztíják a learatott répát. Ezek a gépek a kézi erővel végzett munkákat 10—15 százalékkal csökkentik. Egy grúziai autógyárban már meg is kezdték a sárgadinnye-földek megművelésére alkalmas törpetraktorok tömeggyártását. A gép súlya mindössze 170 kg, sebessége óránként 5 km. Az új traktor talajjavítóval, árokásóval és kaszálógéppel is fölszerelhető. A kínai falvakban megvalósuló műszaki forradalom egyik fontos feladata a szállítás gépesítése, annak az elavult helyzetnek a megváltoztatása, hogy a szállítandó termékek, nyersanyagok zömét emberi erővel kell megmozgatni — írja egyik cikkében a Renmin Ribao. A legtöbb kommunában nagy gondot okoz a trágya kiszállítása a földekre, miután még nemcsak a gépi erő kevés, hanem az igás- álíat is. Ezért a kommunák parasztjai elkezdtek helyi „vasutakat” építeni — bambuszból. A bambuszsíneken könnyedén gördülő, fából készült csillékben szállítják ki a földekre a trágyát. Ezzel az új módszerrel húsz-harmincszorosára növelik a szállítási munka termelékenységét, s rengeteg emberi erőt takarítanak meg. Honan tartományban a kommunák eddig több mint kétezer ilyen vasutat építettek. Háló — csomó nélkül Tekercskönyv A könyv hagyományos formája nem minden szempontból tekinthető ideálisnak. A népszerű zseb- könyvek kiadása sem oldotta meg az olvashatóság, a kisméretűeég és a könnyű kezelhetőség összes korszerű követelményeit. A mikrofilm és különböző változatainak elterjedését akadályozza, hogy olvasása nehézkes. A szabad szemmel még olvasható, úgynevezett törpe másolatok sem váltak be. Különböző részletvizsgálatok (a legkönnyebben olvasható hasábszélesség 6—8 om, a sorköz 1—2 mm stb.) után legújabban az úgynevezett tekercskönyv bevezetésével kísérleteznek. A Kalleand Co amerikai cég 0,006 mm vastag fémlemezre nyomja a szöveget. (Egymásra fektetve csak 187 lemez éri el az 1 mm vastagságot.) A lemezszalagot kazettában tartják, mint a filmtekercset. A tekercskönyv tokja zsebkönyv nagyságú. A kísérleti műanyag mintapéldány 2,5x8x12 cm; súlya 100 gramm. A könyvtekercset — mint a filmet — befűzik a tokba, és a tokon található gombokkal az olvasásának megfelelően továbbítják. A tokban öt tekercs könyv fér el. A tekercskönyv alkalmasnak látszik tankönyvek, szakkönyvek, szórakoztató regények, térképiek stb. kiadására is. és 5—10-szer olcsóbb a könyvnél. A hálócsomózás több ezer éves mesterség. Csomózással készülnek a halászhálók, a bevásárló szatyrok, a táskák még akkor is, ha újabban alapanyaguk már műszál. A műanyagtechnika azonban a hálókészítést nemcsak azzal forradalmasította, hogy rendelkezésre bocsátotta az erős műanyagszálakat. A legújabb hálókészítési technológia nem műanyag szálat, hanem azonnal kész, csomómentes hálót ad. A gépből végtelen tömlőformában jön ki a kész háló. A szemnagyság és a szálvastagság állítható, úgyhogy a hálótömlő a legkülönbözőbb sűrűségben, szálvastagságban, színben és átmérőben gyártható. A végtelen hálótömlő igen alkalmas önműködő csomagológépekhez. A levágott szakaszok lezárása ilyenkor fém- kapcsolással. vagy hegesztéssel történhet. A csomómentes műanyagháló rendkívül erős, nedvességtaszító és egészségügyi szempontból is kifogástalan. ható elektronikus műszereket készítsen. E műszerekre nincs hatással sem a hőmérséklet emelkedése, sem a nedvesség, sem a különféle sugárzások. Az Ulitovszkij által megteremtett mikrome- tallurgia gyorsan fejlődik a Szovjetunióban és új lehetőségeket nyit a műszergyártásban. A plovdivi | /rr rr rr hőerőmű A Bolgár Népköztársaságban, a plov- clivi ipari központ energia-ellátásának: és fűtésének biztosítására a Marica folyó balpartján, a vásárvárostól észaltra új, nagy hőerőmű épül, amely nemcsak a jelenlegi, hanem az 1965-ig épülő gyárakat is teljes mértékben ellátja majd energiával. Az erőmüvet három 12 000 k\v-os turbinával és négy kazánnal szerelik fel, e kazánok óránként 120 tonna gőzt termelnek majd. Az új erőmű üzemanyagául az alacsony fűtőértékű trojanovói barnaszenet használják fel. Az új létesítmény épületei előregyártott, előfeszített vasbetonból készülnek. Az erőműben 350 munkás, mérnök és technikus dolgozik majd. Az építkezéseket három szakaszra bontják: a villamosenergia és a távfűtéshez szükséges göztermelés már 1982-ben megindul. m « Összesodorható hanglemezek Egy francia, egy amerikai és egy angol hanglemezgyártó vállalat bejelentette, hogy új típusú, kiváló hanghatású hanglemezeket hoz forgalomba igen könnyű és olcsó plasztik anyagból. Az új hanglemezek súlya nem haladja meg a négy grammot, vastagságuk egytized milliméter és olyan rugalmasak, hogy összesodorva is szállíthatók, de könyvekhez, folyóiratokhoz, újságokhoz is mellékelhetek. Az első példányok átmérője 18 centiméter lesz, percenként 33, 45 és 78 fordulatszámra készülnek. A gyártást egyelőre Amerikában kezdik meg, s a tervek szerint 1960-ban 40 millió ilyen hanglemezt akarnak készíteni.
