Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

t9SB. jewtnber 20., kedd HÉP&JSAg 5 Teremtsünk rendet a labdarúgó-pályák gondozása korul Mindenki előtt feltűnő, luoigy a sport­vezetőink legnagyobb része vagy sem-, mit, avagy osak nagyon keveset törő­dik a labdarúgó-pólyákkal. A legtöbb helyen senki sem gondozza a pályáikat, erzaz a szertárosnak adják ki ezt a munkát. A láb daru gó-csapatadink, illet­ve a sportolók létszámának növeke­dése folytán azonban a szertáros! te­endők ellátása már meghaladja az egy ember munkaképességét, továbbá ezt a szertárosoknak úgy „mellékesen" kellene elintézni. Helytelen aiz a nézet, hogy a mérkőzés eiőfcészrtéséhez elég, ha kimeszelik a vonalaikat, a hálót a kapura felrakják. Ez nem elegendő, mert minden pólya bizonyos fokú gon­dozást kívánt Nézzünk talán széjjel a megyében A felszabadulás után nagy társadal­ma erővel indult meg Békéscsabán, a Kazinczy utcai stadion építése. A szur­kolóik, sportszerető dolgozók százai sok ezer órát áldoztak az alapok lera­kásához. Az állam több mint félmillió forinttal támogatta ezt a kezdeménye­zést. Annak ellenére, hogy a pálya tervezése és építése nem a szakembe­rek irányítása mellett történt és több hibával épült, a csabaiak mégis örül­tek, hogy kaptak egy korszerű sport­telepet, füves labdarúgó-pályát. Mint a legnagyobb sportkör, az Építők kap­ta meg használatra a sporttelepet. Sajnos, annak ellenére, hogy a pálya gondozására külön munkaerőt biztosí­tottak, a pálya talej«a helytelen irányí­tás, hanyagság miatt teljesen tönkre­ment, porzott. A tarthatathan ál­lapotom úgy segítettek a jelenlegi vezetők, hogy az ősszel felszántották és bevetették fűvel, a labdarúgó-pálya korszerű füvesítése 70—80 ezer forintba kerül. Vajon volt-e már felelősségre- vomás ott, ahol hanyagság miatt ilyen nagy érték teljesen tönkrement? Pedig a pálya is társadalmi tulajdon... A Békéscsabai MÁV SC Csányi utcai pályája a megye legrosszabb állapot­ban lévő sporttelepe. A vasutasok a pálya birtokbavétele után társadalmi munkával szépen kezdték építeni a sporttelepüket, örömmel nézték ezt a csabai szurkolók, boldog vett minden­ki, hogy egy szép pályával gyarapszik a város. A vasutasoknál beálló gya­kori vezetőség-változtatás azonban tö­rést okozott a pályaépítésben és né­hány év alatt a befektetett érték telje­sen tönkrement. Az utóbbi években még a legszükségesebb vízlevezető ár­kokat sem ássák meg, úgyhogy esős időben a pályán szinte életveszélyes játszani, pedig egyik oldalán vízveze­ték-csőhálózat is le van fektetve .;; Nem sokkal különb az Agyagipar sportpályája sem. Itt sincs tervszerű pályagondozás. Csupán esetenként, kü­lönösen tavaszi olvadás idején horda­nak rá téglaport, amely átmeneti meg­oldást eredményez ugyan, de voltakép­pen a pálya talaját csak rontja. Egy kis társadalmi összefogással és a tég­lagyár támogatásával létesülhetne je­lenlegi mellett egy másik, úgynevezett edzőpálya s így a rossz állapotban lé­vőt fel lehetne újítandó A város szégyene volt sokáig a Kór­ház utcai pálya, amelynek ideális fek­vését felismerték és helyesen értékel­ték sportvezetőink és három év alatt sok társadalmi segítséggel nagyon szép pályát varázsoltak. Sajnos, elsiették a pálya megnyitását és az esős, felázott pályán két mérkőzést is játszottak. Ezt a fiatal, zsenge füves talaj nagyon megsínylette és még most sem tudták az értékes felületet helyrehozni. A pá­lyaépítés mindenese, Födné Ferenc irá­nyításával a megyében itt van egyedül tervszerű pólyagondozás. Nagy hiá­nyossága ennek a sporttelepnek, hogy a príma talajú salakpályán csak a ke­leti oldalon lehet nézőket elhelyezni, pedig egy kis bürokratikus eljárással a nyugati kerítést 3—4 méterrel kijjebb lehetne vinni s úgy lehetséges lenne körben áüóheiyes lelátókat építeni. Ezt társadalmi úton is meg lehetne oldani Ezzel megoldást nyerne, hogy 2—3 ez­res nézővel rendelkező mérkőzéseket is lehessen itt rendezni rossz idő beáll­tával. Jelenlegi állapotban 1600 nézőnél több nem helyezhető el. Nagy értékkel gazdagodott ezzel a város, éppen ezért fokozott éberséggel kell vigyázni a VTSK-nak a pályára, nehogy ez a sporttelep is a Kazinczy utcai, vagy a Csányi utcai tárnának sorsára jUS­SOn 55.3 Meg keil még említeni a Sztálin úti Vörös Meteor kézilabda kispályáját. Sajnos, ezzel sem nagyon dicsekedhet a város spoattánsadahna. Ez a pálya sem kapja meg a kellő gondozást, kí­mélést. A kisker. teherautói eseten­ként felszántják a sporttelepet s így vesznek kárba a befeketedett ezer fo­rintok. Alag egy évtizeddel ezelőtt Gyulának volt a Dél-Magyanország legszebb sporttelepe, három füves, labdarúgó- pálya, egy motorkerékpár salakpálya, kézilabda-, röplabda- mellett még te­niszpályának, kugüipályának is helyet csináltak. Pár évig tartott azonban ez a „paradicsomi állapot” és aztán fo­kozatosan elhanyagolták a pályák gon­dozását és ma már ott tartunk, hogy a kerítések, a talaj tönkrement és újra kell kezdeni mindent. Sarkadon is keveset törődnek a lab­darúgó-pályákkal, az edzőpálya ügye tudomásunk szerint még mindig nem oldódott meg. Békésen viszonylag eléggé szivükön viselik a sporttelepek ügyét, szép ter­vek vannak a kibővítésre és minden remény megvan arra, hogy pár év múlva korszerű, gondozott sporttelep­pel büszkélkedhetnek majd a sport­szertő békésiek. Szeghalomban valamikor szép sport­telep volt, a futópályát sokáig nagy gonddal karbantartották. Az utóbbi évek során azonban itt is tönkremen­tek az értékek. Az egyre szépülő életünkben miinde- .nütt arra irányul az ellátás, hogy a nö­vekvő minőségi igényeket kielégítsék. Éppen,ezért a sportélet sem maradhat el ebben a tekintetben. Széppé, barát­ságossá lehet tenni sporttelepeinkéit. Itt az ideje, hogy végre napirendre tűzzük sporttelepeink karbantartá­sát, és azt olyanná tegyük, hogy az minden tekintetben megfeleljen. hámori János A totó 51. heti eredménye Törölve, 1, 1, x, 1, x, 1, 1, töröl­ve, 1, 1, 1, 1, x. A totó 51. játékhetén a 12 talá­latra 3152 forintot a 11 találatra 135, a 10 találatra pedig 20 forin­tot fizetnek. é^akó Ülés harapott rá először ^ a horogra. Szeplős, pulyka­tojásra emlékeztető képén nem­ien látszott meg a prédikáláshoz Készülődés izgalma, aibból azon­ban, hogy nagyokat nyeldesett, mintha akadozott volna valami a torkán és néha akkora halom szé­nát szedett össze, hogy nem bírta felemelni, mindenki tudta, hogy nem soiká megkezdi a térítést. Ügy is lett. — Az ilyen emberek miatt pusz­tul el a világ — kezdte és még szi- lajabbul járt a keze. — Az isten nem tűri már sokáig a gonosz hi­tetlenséget. Kapus önérzetesen odakiáltott neki. — Kiről beszélsz, Illés öcsém? Van az éh hitem olyan, mint a tiéd! — Magáról is, meg a többleterői is, , mert csak egy igaz isten léte­zik. _ Hogy hívják? — kurjantott k özbe megint valaki. — Illésnek — jött rá rögtön a válasz. — Én az istent kérdeztem :; s — Borzasztó, borzasztó — csó­válta a fejét Cakó, s szakadt róla víz. — El kell veszni a világnak. Berti úgy igyekezett, hogy kö­zelebb kerüljön hozzá és nagy ko­molyan megkérdezte tőle: — Mondd, Illés öcsém, miért vagy te ennyire elkeseredve? Min­denki felel isten előtt saját magá­ért, ne fájjon a te fejed emiatt. — Dehogyisne — mondta Cakó. — Nekünk az a küldetésünk itt a földön, hogy jóra neveljük az em­bereket és figyelmeztessük őket a közelgő világvégére.:. Megint belekotyogott valaki: — Na. akkor te sem kapsz oda- featről prémiumot a jó munká­dért — hiszen még csak magad vagy köztünk szombatista. Aztán miért nem vagyunk mi jók tene­ked? Tán azért, mert nem ríjunk meg szomorkodúnk örökké? IS apus a lelke mélyén örült az ilyenfajta (közbeszólásokinak, de azért egy világért nem mutat­ta volna. A saját vallását minde- nekfödött valónak tartotta és nem adta volna egy vak lóért, ha meg tudja agitálni az eltévedett Cakót. Ezért ilyen kérdést tett fel neki: — Aztán Illés öcsém, mondjad csak, hogyan lesz vége a világ­nak? Mert a biblia szerint.;. — A biblia szerint — vágott közbe Cakó és megállt, hogy min­denki hallja, amit mond — a vi­lágot isten tartja négy erős oszlo­pon. Csak annyi kell, hogy az egyik oszlopot kirántsa alólunk, máris hullunk le a semmibe. — Ajjajjajaj! — óbégatott egy hang. — Mi lesz, ha elíkorhad az az oszlop? Akik nem vettek részt a vitá­ban, azok is figyeltek minden szó­ra. Kapus egészen odalépett Cakó mellé, s gunyoros hangos, széles taglejtések közben kérdezte tőle: — Te, Illés öcsém, milyen bib­liát olvasol? Mert azt, amit te mondasz, én nem olvastam még egyik evangéliumban sem. Sze­rintem nem úgy van az, ahogy itt előadtad azokkal az oszlopokkal. Hanem megszólalnak a végítélet harsonái és... Cakó hökkenten hátralépett, szeme kitágult és sárga fény vil­lant benne. Érezte, hogy kihull a fejéből minden valamirevaló gon­dolat, s nem győzi szóval még Bertit sem, nemhogy az egész ha- hotázó, ugrándozó, füttyögő társa­ságot. Nem látott semmit és sen­kit maga körül, csak azt érezte, hogy az ő mindenható istene le van teperve a föld porába, s hagyja magát gúnyos nevetség tárgyává tenni. Egy pillanatig még átvillant az agyán, hogy ő bizony egy csapásra szétmorzsolna most mindenkit, ha isten volna, majd két kézbe kapva, felemelte a vasvillát. Nem az istentelenek tömegét, hanem az előtte izgő- mozgó, magyarázó Bertit okolta mindenért, s már tudta, hogy agyonüti. Kapus Berti száján el­halt ugyan a szó, de csak nehe­zen fogta fel a veszedelmet. Ahe- lyet, hogy félreugrott volna a csa­pás elől, azt kiáltotta: — Illés öcsém, az istenért... az istenért! mondat vége már a földön röppent ki belőle. A vas- villa fokával érte a feje közepét. Egy vércsík lassan elindult cso­mós, deres haja közül lefelé a homlokán, majd hirtelen belesza­ladt csukott, jobb szeme gödrébe. Mindenki azt várta volna, hogy a szelíd, istenes lelkű Cakó meg­ijed erre, azonban szó sem volt errről. A szeplős, kis ember nem ugrott oda Bertihez, hanem fogát vicsorgósan összeszorítva, ínyét felhúzva újból felemelte a hegyes szerszámot. Most már nem ütésre, hanem megölő szúrásra. Hárman is ráugrottak egyszerre, s lefogták. — Megőrült! — sikította egy asszony. — Az agyára ment a bib­lia, tisztára az agyára. Cakó rúgott, harapott, karmolt, tajtékzott, csakugyan olyan volt, mint egy tébolyodott. Amikor meglátta, hogy Kapus felnyitotta szemét a babusgató asszonykezek sűrűjében, eszelősen feléje köpött és tovább rángatódzott. NAGY ISTVÁN A Gyulai Állami Levéltár a helytörténeti sportkutatás szolgálatában Minél több nehézséggel jár a sport fejlődésének figyelemmel kísérése, an­nál nagyobb érdeklődést érdemel me­gyénk első terjedelmesebb sporttörté­neti tanulmánya. A Testnevelési Tudo­mányos Tanács által is elismerésben részesített „Békés megyei sportemlék­könyv I.”-hez forrásanyaggal nyújtott segítséget a Gyulai Állami Levéltár. Ezért ragadjuk meg az alkalmat, hogy építő kritikával, a további kutatás előtt álló feladatok felvázolásával vi­gyük előbbre fiatal tudományágunk ügyét. Se szeri, se száma azoknak a mo­nográfiáknak, kisebb-nagyobb tanul­mányoknak, amelyekhez a kutatók le­véltárunkban merítettek. De sporttör­ténelemmel senki sem foglalkozott. A szerző úttörő vállalkozását ezért üd­vözöljük örömmel. Virágh Ferenc mostani tárgyválasz­tásával a labdarúgó-rajongók széles rétegeinek kedvez, noha hazai viszony­latban a tornának és atlétikának van magasabb életkora, messzebbre nyúló története. Ha a sport fejlődését és ala­kulását rendszerbe foglaljuk, akkor a sorrend betartása biztosítja az áttekin­tést, a sportágak kialakulásának egy­séges képét és egymásra gyakorolt ha­tását. A kiválasztott nagy sportegyesü­letek labdarúgó-életének fázisaira for­dított kutatói gondot ki kell terjeszteni a jövőben a sportcsalád szerény mun­kásaira, a kisegyesületekre is. Milyen forrásterületről meríthetnek a sporttörténeti kutatók, hogy e kettős célt méginkább megközelíthessék? A levéltárban található egykori al­ispán!, főszolgabírói, polgármesteri iratokból. Az említett hatóságok fel­ügyeleti, ellenőrzési jogot gyakoroltak a sportegyesületek felett. E funkciójuk megyénk sportmonográfiájának meg­írásához adatokkal szolgálnak. Érintetlen anyag a levéltár őrizetébe még nem került városi és járási TST-k irattáraiban összegyűjtött egyesületi iratok. Hálás anyag az egyesületek birtokában lévő ún. közgyűlési és vá­lasztmányi jegyzőkönyvek. Valamint az egykori napilapok sportrovatai. Az élő sportveteránok szóbeli emlé­keinek összegyűjtése is hálás feladat. A falvakban és városokban élnek so­kan emberek — aktív vagy volt spor­tolók és sportvezetők —, akik telve vannak különböző emlékkel, amit vágynak másokkal is megismertetni. Az egyéneknél és az egyesületeknél lévő sport-vonatkozású tárgyi emlékek gyűjtése viszont múzeumaink anyagát hoznák még közelebb a dolgozó nép­hez. A Békés megyei sportemlékkönyv megszületésével megyénk előkelő he­lyet biztosított magának a most meg­indult országos szakirodalmi és doku­mentációs munkában. Rövidke elemző írásunk közrebocsátásakor örömünket fejezzük ki, hogy maga a téma elő­térbe került. DK. CSÁKABONYI KÁLMÁN levéltárvezető. KEDD, 1960. DECEMBER 2®. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Szovjet né­pek zenéjéből. 8.40 Kár volna értem? Gellért Oszkár verse. 8.45 A Pro Arte Antiqua-együttes játszik. 9.00 Anesi és Jancsi az iskolában. 9.20 Iskolai kóru­sok énekelnek. 9.40 Fúvószene. 10.00 Hírek. 10.10 Lányok, asszonyok... 10.30 Könnyű zene nagymamáknak. 11.05 A hír. 11.20 Operarészletek. 12.00 Hírek. 12.10 Tánczene. 13.00 Ezüstkalászos gaz­datanfolyam. 13*20 Lakatos Antal népi zenekara játszik, Petri Miklós énekeL 13.40 Ügyes kezek. 14.00 A magyar munkásmozgalom dalaiból. 14.15 Fiata­lok zenei újságja. 14.40 A madár és a róka. 15.00 Hírek. 15.10 Egy falu — egy nóta. 15.30 Előszóval — muzsikával. 17.40 Szót kérünk... 18.00 Melis György énekel. 18.15 A berchtesgadeni sasfé­szektől a berlini bunkerig: „Szigetcsa­ták” a Távol-Keleten. 18.30 Lammer- moori Lucia. 19.05 Gyári sziréna. 19.25 Szórakoztató népi muzsika. 19.54 Jóéj­szakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Bregenzi Ünnepi Játékok. 1960. Johann Strauss-est. 21.35 Gyermekne­velés. 21.50 Chopin: cisz-moll polonéz. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel. 22.25 A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik, vezényel: Lehel György. 23.05 Tánczene. 24.00 Hírek. 0.10 Éji zene. 0.30 Himnusz. PETŐFI RADIO: 8.00 Hírek. 14.15 Szórakoztató zene. 15.20 Az olimpiák lantosai és krónikásai. 16.00 Hírek. 16.05 Mosonyi operáiból. 16.40 Emberi szer­tartás. 17.00 Frank Sinatra énekel. 17.15 Időszerű nemzetközi kérdések. 17.25 Vonószenekari muzsika. 18.00 Hírek. 18.05 Disznótor Kalocsa környékén. 18.30 Bolyongó papírhajócskák. 19.00 Hírek. 19.05 Kovács Erzsi énekel, a Martiny-együttes játszik. 19.25 Kórus­muzsika. 19.40 Ezüstkalászos gazdatán­békés megyei népüjsag Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., 1. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehóczky Mihály. Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hóra 11,— Ft folyam. 20.00 Bach művészi pályája. 20.45 Az első fehérek a fekete Afrika szívében. 21.00 Hírek. 21.05 Fúvószene. 21.15 Leül halála. 21.36 Színes népi mu­zsika. 22.15 Emlékszel még? 22.20 Tánc­iskola kezdőknek és haladóknak. 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 18.00 Varázsszem. 10.55 Szünet. 19.00 TV Híradó. 19.15 Hétköz­napi tanácsok, ünnepi készülődés a konyhában. 19.25 Tűz és füst. 19.35 Szü­net. 19.40 Római lányok (olasz film). SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba; December 15—21: Oz, a csodák cso­dája. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. brigád MOZI, Békéscsaba. Decem­ber 15—21: Tacskó. K. h.: fél 6, féd 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba: December 15—21: Ellopták a hangomat. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma: Decem­ber 19—21: Különös hajótöröttek. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. PARTIZÁN MOZI, Orosháza: Decem­ber 19—21: Sombrero. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. December 19—20: Bűntény, vagy.;. ? K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Gyula. December 15—20: Rózsák az államügyészríek. K. h. : 5, 7, v.: 3, 5, 7. ERKEL MOZI, Gyula: December 19—21: Egy dal száll a világ körül. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTÓBER MOZI, Mezőko- vácsháza. December 10—21: A bemu­tató elmarad. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. ^BÁSTYA MOZI, Békés. December 19—20: Magány. K. h.: 6, 8, v.: 4. 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad: December 19—21: Megbilincseltek. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Decem­ber 15—21. Tacskó. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. ADY MOZI, Szeghalom December 10—21: Fekete gyöngyök. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents