Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
W60. november 1., kedd NÉPÚJSÁG 3 A rizstermelőkön múlik... Megyénkben a termelőszövetkezetek 3155, az állami gazdaságok 4367 holdon termeltek ebben az évben rizst. Bár a vetésterület az elmúlt évivel szemben 851 holddal csökkent, mégis az első csép- lési eredmények alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt évben a hán- toló-malmoknak átadott 1000 vagon rizstermés most is meglesz. A termelőszövetkezetek közül úgy a termelés egész ideje, mint most az aratás és cséplés ideje alatt munkaszervezés szempontjából a köröstarcsai tsz-ek járnak az élen. Ezek a termelőszövetkezetek szállították az első rizst a dévavá- nyai rizshántolóba, és a köröstarcsai Petőfi Tsz az első rizsvetőmagot a békéscsabai Terményforgalmi kirendeltségéhez. Átlagtermésük 20 mázsa körül mozog, a minősége kitűnő! Az aratás lényegében már befejeződött, kivéve a bucsai Kossuth Tszt-t, ahol az aratást még meg sem kezdték és a tsz vezetősége szerint egyéb munkák miatt a rizs aratásához csak későbben láthatnak hozzá. A rizs aratásával és a cséplésével tovább várni bűn lenne. A gépállomások a rizs csépléséhez elegendő cséplőgépet tudnak adni. Az esetlen órákat, napokat kihasználó termelőszövetkezetek rizster- mését a Terményforgalmi Vállalat magasabb víztartalmú rizs átadása esetén is el tudja helyezni. Egy részét átadja a hántoióknak azonnali feldolgozásra, míg a másik részét a terményforgalmi telepeken lévő szárítókba szállítja. Termelőszövetkezeteiniknek a rizs szárításáért semmit nem kell fizetniük. Az előrehaladott időre való tekintettel a rizs cséplésével várni, a munkát tovább húzni-halaszta- nd, napos, jó időket várni nem lehet A Terményforgalmi Vállalat a járási kirendeltségein keresztül intézkedik az elcsépelt rizs víztartalmától függően a rizsnek raktárba, hámtolóba vagy szárítóba szállításáról. A feladat nagyobbik része, az 1000 vagon rizs betakarítása azon múlik, hogyan szervezik meg a cséplést és a szállítást a tsz-ek és az állami gazdaságok. Biliaru^ra igazi area Mi újság a tsz-ekben? Kukorica- és hízottsertés-értékesftési tervét is teljesíti a gyomai Győzelem Tsz (Tudósítónktól) . Több mint száz vagon kukoricára kötöttok értékesítési szer- ződést a gyomai járás szövetkezetei. Több közös gazdaság, mint az endrödi Dózsa, a hunyai Aranykalász már eleget is tett szállítási kötelezettségének. A járás legnagyobb, csaknem hatezer holdon gazdálkodó szövetkezete, a gyomai Győzelem kihasználva a jó időt, a töréssel egy időben négy teherautóval J számítja a kukoricát a TV raktárakhoz, s eddig közel 20 vagon kukoricát adott át. Hízott- sertés-értékesitésben sem marad le a tavasszal alakult közös gazdaság. Ebben az évben 700 darabot értékesítenek. A jövő év első felében ezer darabot szándékoznak hizlalni és átadni az állatforgalmi vállalatnak. A hizlalás előfeltételeit is megteremtették: megvan a férőhely, elegendő hízóba állítható süldő, a szükséges takarmány. 13 tagú bizottság készíti a jövő évi tervet a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben Tizenhárom tagú tervkészítő bizottság alakult a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben. Már most megkezdik a jövő gazdasági évre szóló terv kidolgozását. Ugyanez a bizottság dolgozik az eredményességi munkaegység bevezetésén is. A tsz-ben a jövő gazdasági év megkezdésével — január elsejével — az eredményességi munkaegység-számítás szerint dolgoznak. Ügy számolnak, hogy így sokkal jobban jön ki a tsz is és a tsz-tag is. Az idén minden körülmények között meglesz a betervezett 40 forint 50 fillér egy munkaegységre, de jövőre 50 forintot terveznek egy egységre, amelynek több mint a felét készpénzben kívánják kifizetni. A gyomai járás legjobb árutermelő szövetkezeié (Tudósítóinktól) Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz 10 vagon szabad gabonát, 258 hízottsertést, 432 hízottmarhát, 10 511 darab baromfit, tehenenként és havonként több mint 200 liter tejet adott a népgazadságnak. Az eredményes gazdálkodás folytán jól jár a tagság is. Áruértékesítési tervüket augusztus 31-ig 4 317 000 forinttal 83 százalékra teljesítették. A jó vezetés és a tagság szorgalmával élenjárnak az áruterv teljesítésébal és minden lehetőségük megvan, hogy bevételi tervüket teljesítsék, és a betervezett munkaegység-értéket elérjék. Patronálják a Kulich Gyula Tsz-t A Békési Nyomda pártszervezete már régebben patronálja a békéscsabai Kulich Gyula Termelőszövetkezetet. Különösen sokat segítettek a kukorica törésénél. A nyomda idősebb dolgozói tizenöten egy nap alatt hat hold kukoricát törtek le. A fiatalok is részt vettek ebben a munkában. Az elmúlt vasárnap 26 KISZ-tag a répaszedésnél segédkezett. Ügy tervezték, hogy a munkájukért kapott pénzt a kultúrcsoport felszerelésének fejlesztésére fordítják. A nyomda dolgozói elhatározták, hogy nemcsak az őszi munkák betakarításánál, de más munkánál is minden segítséget megadnak a termelőszövetkezetneki Nem olyan nagy község a megye északi határán Biharugra. De annál nevezetesebb. Az újságot olvasó ember sokat hallott már róla, és meg kell mondanunk, nem mindig a legjobbakat. Tavasszal lett termelőszövetkezeti község, s a kezdeti nehézségek itt talán nagyobbak, sokrétűbbek voltak, mint másutt. Nem rendelkeztek olyan épületekkel, amelybe a közösbe vitt jószágokat beköthették volna. A középparasztnak szokatlan volt még a társas gazdálkodás, és bizony ezt megsínylette az első szántás, vetés. Szép számmal akadtak, akik „derékfájásra, hasfájásra” stb. hivatkozva elmaradoztak a közös munkától és akadtak olyanok is — különösen a nagygazdák között —, akik tapsoltak ennek és a fiatal termelőszövetkezet sorsát látták megpecsételődni e jelenségekben. Mi történt azóta? Akadnak „hasfájósak” ma is. De nem ez a szembetűnő ma már Biharugrán. Inkább az, hogy Nagy Olivér, Szoboszlai Benjamin, Baji Zoltán és a többiek 100-an, 200-an, akik tavasszal jóformán azt sem tudták, merre van a tsz irodája, ma lelkesen ott dolgoznak a közösben. Munkájuk gyarapítja a termelőszövetkezetet. Korábban ezek az emberek is azt mondták: „Ráérek még elmenni, megvannak ott nélkülem”. De eljutott hozzájuk a felvilágosító szó: „Nem így testvér, a holnapra is gondolni kell. Ha nem jössz, holnap üres lesz a kamrád, és nem is telik meg, mert nem lesz mit betenned...” De ne szaporítsuk a szót. Nézzük meg, milyen mostanában a helyzet Biharugrán? ,,I/gy már lehet közöst csinálni!“ Alig lehet ráismerni a Felszabadult Föld Termelőszövetkezetre, amely egybefogja az egész határt. Tavasszal még belátni sem lehetett, hogy mijük van tulajdonképpen: mennyi a közös jószág, a szerszám, a fogat, menynyi a közös épület? Azaz ez utóbbit könnyen láthatták, merthogy csak egy volt: a tsz irodája. Egyéb semmi. — Ki gondolt volna akkor arra, hogy az idén még eladnak az államnak 60 hizómarhát és 50 sertést? — mondják a tagok. Mert eladtak! Olyan nagyszerű majorral rendelkeznek ma már, amelyet megirigyelhetne bármelyik régi termelőszövetkezet is. Az állatforgalmi vállalattól kapták olcsó áron. Hatalmas szarvasmarha-istálló, szín, nagy irodaépület és egyéb épületekből áll a major, a község egyik szélén, közvetlenül a kövesút mellett. Olyan vonzóerőt gyakorolt eddig is a régebbi „hasfájós” tagokra, hogy mikor meglátták, kiegyenesedett a derekuk menten: „No, ez már igen. Van majorunk, méghozzá milyen. így már lehet közöst csinálni”. A napokbon már a földeket is „nagyüzemesítik”, egybeolvadnak a kis parcellák. De mindjárt tegyük hozzá: korántsem csak ez a vonzóerő növelte a munka lendületét, a dolgozók létszámát a Felszabadult Földben, hanem elsősorban az, hogy a pártszervezet tagjai valóban felszabadították sok emberben a dacot, vagy még pontosabban a bizonytalanság-érzetet. Nagy Imre elvtárs, a tsz párttitkára beszéli: Többet annak, aki jól dolgozik ... — A megalakulás utáni első hónapokban bizony nem sokát foglalkoztunk a belépők felvilágosításával, hogy meg is szeressék a közöst, ha már beléptek. Túlságosan sok volt a más irányú gazdasági tennivaló, a leltározás, a földek, jószágok számba vétele stb. Aztán mikor egy kicsit rendbejöttünk, hozzáláttunk ehhez is. Először saját sorainkat erősítettük. Felkerestük a kimaradt régi párttagokat, s 28-ról 33-ra nőtt a pártszervezet létszáma. Rendszeressé váltak a vezetőségi ülések, a taggyűlések, s a pártszervezet egyre több segítséget adott a gazdasági vezetésnek... Nem halad a munka? Bertalan János elvtárs javasolta: a vezetőség mindenkinek papíron adja ki, miből menynyit kell művelnie. Megcsináltuk. Ez segített, de csak átmenetileg. Ekkor Cs. Tóth elvtárs azt javasolta: adjon többet a termelőszövetkezet annak, aki jól dolgozik, több termést ér el a kimért területén. Rendkívüli taggyűlést hívtunk össze, megbeszéltük a javaslatot, és az elnök elé terjesztettük. Az egész tagság egyetértéssel fogadta. Ezt a premizálási rendszert kidolgoztuk az őszi növényekre is. És gondoskodtunk, hogy tudjon erről valamennyi szövetkezeti gazda. A párttagok feladatul kapták, hogy tudassák a dolgok állását mindenkivel. Ekkor osztottuk be arányosan a párttagokat a különböző brigádokba. Néhány elvtárs elhagyta a régi brigádját, hogy mindenütt akadjon párttag, aki felvilágosítja az embereket. Nem véletlen, hogy azóta kétszáz fölé emelkedett a Biharugrára járó napi sajtó száma. ...Szóval felkerestük az otthon maradt embereket is, már azokat, akik eddig húzódoztak a közöstől. Kővágó István például Nagy Olivért meg Szoboszlai Benjámint kereste fel. Mindkettő fiatalember, Nagy Olivért gépkocsivezető tanfolyamra javasoltuk. Ma már el sem lehetne zavarni őket a tsz-ből. Ha vasárnap van, s úgy hozza a dolog, munkába állnak valamennyien. Egyébként nemrégiben Nagy Olivért választották meg a fiatalok KlSZ-titkár- nak. Ennyi asszony egy csomóban még nem dolgozott... Mindekihez igyekszünk eljutni. A nőtanács az asszonyokat kereste fel: „Szállítjuk befelé a napraforgót, jó száraz helyet keressünk neki, jöjjenek verni. Orvosi előadást is hallgathatnak közben, meg a pedagógusok is beszélnek majd a gyereknevelésről. Szórakozva kereshetnek”. Fiatal a termelőszövetkezetünk igaz, de any- nyi asszony és lány egy csomóban még nem dolgozott nálunk, mint most a napraforgó-verésben. Nem tudom már, ki javasolta közülük, hogy — mivel most tatarozzuk a régi tsz-irodát —, ne költsük el a rászánt pénzt. Van közöttünk, aki ért a meszeléshez, még vörös csillagot is tudunk festeni — mondották. — Spóroljuk meg a néhány ezer forintot, és vegyünk érte inkább televíziót”. Meg is csináljuk. Hadd szórakozzanak az asszonyok, a fiatalok munka után. így válik egyre szebbé az életünk... ...Ez Biharugra igazi arca. Tavasszal csak 70—80 ember dolgozott rendszeresen a 3200 höldnyi szántóföldön. Ma, az őszi munkák dandárjában több mint 200 férfi és nő, éltesebb és fiatalabb ember szorgoskodik a jobb életért.... Varga Dezső Uj, korszerű üzletek nyílnak Medgyesegyházán Medgyesegyháza termelőszövetkezeti község földművesszövetkezete ebben az évben teljesen szakosítja üzlethálózatát. A konfekció-üzletüket önkiválasztó bolttá alakítják át. Még ebben az évben egy önkiválasztó cipőboltot, üveg-, porcelán és egy vas-műszaki üzletet nyitnak. Ezenkívül nyílik egy vegyesbolt a tanyaközpontban. A földművesszövetkezet tagjai 40 ezer forinttal járultak hozzá a tanyaköponti üzlet létrehozásához. Az előbb említett négy üzlet átalakítási költségei 240 ezer forintot tesznek ki. 1965-ig kétmillió-ötszázezer forint költséggel nagyobb beruházásokat hajtanak végre. Üj műszaki boltot létesítenek kétszáznyolcvanezer forint költséggel. Tüzép- telepet hoznak létre 450 ezer forint, új italboltot nyitnak 100 ezer forint költséggel. A vendéglátóüzem korszerűsítése pedig 360 ezer forintba kerül. A presszó és a cukrászda bővítésére 110 ezer forintot fordítanak. Űj jéggyár üzembe helyezésére 150 ezer forintot költenek, új cukrászüzletre pedig százezer forintot. Az új bútorüzlet nyitása 30 ezer forintba kerül. A kereskedelmi egységek korszerű raktárral való ellátására 300 ezer forintot költenek. Üj központi irodaházat létesítenek, 250 ezer forintos költséggel. Ezeket a beruházásokat minden kölcsön nélkül, saját erőből valósítják meg. Mestervizsgáznak a kisiparosok A kisiparosoknak azon kívül, hogy készítményeikkel valamennyi megrendelőjük, vevőjük előtt vizsgáznak, szigorú szakmai bizottság előtt is számot kell adni tudásukról. Az ipartörvény kötelezővé teszi, hogy a képesítéshez kötött szakmában 1956. január 1. óta váltott ipar jogosítvány-tulajdonosnak utólag mestervizsgát kell tenni: Ez a rendelkezés azért vált szükségessé, hogy megfelelő szakképzettségű kisiparosok álljanak a lakosság rendelkezésére. Csinosítják a 101-es szobrot A békéscsabai Szabadság téren lévő 101-es szoborról már többször írtunk. Eddig elhanyagoltan csúfította az egyre szépülő városunkat. A városi tanács a közelmúltban hozzáfogott a tatarozásához. A szobor felületét vörös műkővel fedik be. Erre a célra mintegy 36 ezer forintot fordítanak. A szobor tatarozásával nagyban hozzájárulnak a Szabadság tér szebbé tételéhez. Járdát, villanyvezetéket építenek Szentetornyán Szentetomyán a tanács-kirendeltség és a lakosság részben társadalmi munkával, részben községfejlesztési alapból 630 méter hosszú, egy méter széles bitumenjárdát épít. A munkát már régebben megkezdték, s nemsokára befejezik. Van remény arra is. hogy a négy év óta húzódó 500 méter villanyvezetéket is felszerelik. A község lakói itt is vállalták: segítenek a szerelésnél, hogy a munkát minél hamarabb befejezzék.
