Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-17 / 271. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * Világ proletariat, egyesüljetek! I960. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM KORMÁNYHATÁROZAT a termelőszövetkezetek állami támogatásának új rendszeréről A magyar forradalmi munkás* paraszt kormány határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatás 1961. évi rendszeréről. A kormány megállapította, hogy a termelő- szövetkezetek számszerű fejlődésére és gazdasági megszilárdulására kedvezően hatottak az eddig megjelent 3004-es határozatok. A termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala tovább emelkedett és belterjes irányban fejlődött. A közös gazdaságok az 1959. évihez képest növelték a munkaigényes, belterjes növénykultúrák vetésterületét. A régebben alakult és gazdaságilag erős termelőszövetkezetek átlagtermései már elérik az állami gazdaságok eredményeit, a tél folyamán alakult szövetkezetek termésátlagai pedig már az első évben meghaladták az egyéni parasztgazdaságok átlagait. A 3004/3-as új kormányhatározat továbbra is a legfontosabb feladatnak tekinti, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag minél előbb fejlett, korszerű mezőgazda- sági nagyüzemekké váljanak. E cél megvalósítása érdekében a szövetkezeteknek a lehető legteljesebben. ki kell használniuk saját erőforrásaikat. Törekvéseiket, erőfeszítéseiket a kormány továbbra is széleskörű állami támogatással serkenti. A határozat továbbra is fenntartja az új és területileg jelentősen megnövekedett termelő- szövetkezetek differenciált állami támogatásának rendszerét, amely az előző években már jól bevált. A rendelkezésre álló anyagi erőket a kormány azoknak a célkitűzéseknek magvalósítására összpontosította, amelyek elsősorban a mezőgazdasági fejlesztést szolgálják. Az új határozat fokozottabban érvényesíti azt az alapelvet, hogy a termelőszövetkezetek a mozgósított saját erőforrásaik arányában kapjanak állami támogatást. A növénytermesztés fejlesztése megköveteli, hogy a termelőszövetkezeték nagy gondot fordítsanak a talajerő pótlására. Ezért az állam továbbra is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek a szerves- trágyázás kiegészítéseképpen kevés költséggel növelhessék zöldtrágyázott területeiket. A termelőszövetkezetéknek az állam a somkóró vetőmagot mázsánként 500, a keserű csillagfüriöt 300, a szegletes ledmeket 300, a napraforgó-vetőmagot pedig mázsánként 380 forintos kedvezményes áron bocsátja rendelkezésükre. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztése, a jövedelmező gazdálkodás kialakítása érdekében az állam sokoldalú támogatást nyújt az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy az öntözött területeiket elsősorban a már meglévő öntöző- rendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával növeljék. Űj öntözőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek olcsóbban építhető öntözőtelepeket kívánnak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldségellátása érdekében főként a zöldségtermelésre különlegesen alkalmas tájakon fejlesszék a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztést. Termelőszövetkezeteink a helyi öntözéses lehetőségek kihasználásánál, továbbá a használaton kívüli öntözőtelepek helyre- állításánál, az öntözőtelepek korszerűsítési miunkáinál ugyanazokat a kedvezményeiket kaphatják meg, mint az új öntözőtelepek létesítése esetén, vagyis elengedik a teljes bekerülési költség 50 százalékát kitevő hitelösszeget. A víznyerés elősegítése érdekében a termelőszövetkezeték ellenszolgáltatás nélkül kaphatnak vizet az olajkutatások során megnyitott, vizet adó kutakból. Hasonlóan fontos feladatnak tekinti a kormányhatározat a talajjavítási és talajvédelmi munkák fokozását, ideértve a vízrendezést is. A szükséges talajjavító anyagokat az állam továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére, sőt — gépi talajjavítás esetén — viseli a költségek 50 százalékát, A vízrendezési munkák elvégzésében az állam hitellel segíti a termelőszövetkezeteket, a vízügyi szervek térítés nélkül adnak a közös gazdaságoknak szaktanácsokat és műszaki irányítást. A növényvédelem fejlesztése érdekében a határozat továbbra is lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 8—10 éves hitelre vásárolhassanak növényvédelmi gépeket. A növényvédelmi munkák gépi díjából az 1959. év őszén, továbbá az 1960-ban és az 1961. év folyamán alakult, valamint a jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek húsz százalékos kedvezményt kaphatnak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőtől mentes terményt vagy terméket állítanak elő, a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Azok a szövetkezeték. amelyek növényvédőszert nagykereskedelmi tételben vásárolnak, a nagykereskedelmi árat fizetik. Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékek értékesítésének növelése érdekében a kormány felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a közös állomány gyorsütemű fejlesztése mellett használják ki minél teljesebben a háztáji állattartásban rejlő tenyésztési és árutermelési lehetőségeket is. A közös állatállomány saját erőiből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövetkezetek közös állatállományának alapja a bevitel és a tagok háztáji gazdaságából történő közvetlen vásárlás. Kiegészítésképpen az állam, elsősorban az új és területileg megnövekedőit termelőszövetkezeteket állatvásárlási hitelekkel támogatja A régebben működő termelőszövetkezetek közül azok, amelyek eddig állatvásárlási hitelt nem vettek igénybe, vagy a meghatározott mértéket még nem merítették ki, ugyancsak kaphatnak hitelt tenyészállatok vásárlására. A szövetkezeti közös állatállomány fejlesztését — a középlejáratú állatvásárlási hiteleken túlmenően — természetbeni törlesztéses akcióval is segíti az állam. A termelőszövetkezetek 1961-ben tenyész- vagy vemhes üszőket kaphatnak, amelyek értékét természetben törleszthetik le hízott marhával vagy hízott sertéssel. A természetbeni törlesztéses akció keretében kocasüldő juttatását is kéahetik a közös gazdaságok. A juttatott kocasüldők többségét a juttatástól számított második év végéig 50 százalékban, a harmadik év végéig száz százalékban hízó-, vagy tenyészsertéssel törleszthetik le. Igen lényeges, hogy a termelőszövetkezetek széles körben kössenek a szövetkezeti tagokkal megállapodást a háztáji állatállomány szaporulatának felnevelésére és átvételére. A termelőszövetkezeti tagok háztáji tehérttartását segíti elő az az intézkedés, mely szerint a tehénnel még nem rendelkező tagok kedvezményes feltételek mellett üszőt kaphatnak. Igen kedvező a szövetkezetek számára a szerződéses borjúkihelyezési akció fenntartása. A nevelésre átvett borjúk árának kifizetésére a termelőszövetkezetek rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe, s a hathónapos kort elért borjúk után egy-egy mázsa korpát igényelhetnek állami áron. A határozat új kedvezménnyel segíti a termelő- szövetkezeteket az állatok értékesítésénél: ha valamely termelőszövetkezet egy tételben legalább 30 szarvasmarhát vagy legalább 50 hízottsertést ad át, az állatforgalmi vállalat a minőségi átvételt a helyszínen köteles eszközölni. Kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a közös sertésnevelésre, a közös sertésállomány fejlesztésére. A saját tenyésztésű kocák számának növelése érdekében az állam minden saját tenyésztésű koca első ellésekor egyenként 800 forint összegű középlejáratú hitelt nyújt. A termelőszövetkezeti tagok az állatforgalmi vállalatoktól — süldővel való törlesztésre — tenyésztésre alkalmas kocasüldőket igényelhetnek. A határozat a jövőben is fenntartja a törlesztéses ju'htenyésztési akciót és tenyészbaromfi-juttatást. Erre a célra a termelőszövetkezetek középlejáratú hitelt igényelhetnék. A kormány a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetét figyelembe véve fontosnak tartja a gépállomások munkáját: a termelőszövetkezetekben a jövőben is a gépállomások feladata lesz az alapvető gépi munkák elvégzése. Ugyanakkor kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek az eddigi gyakorlatnak megfelelően vásárolhatnak mezőgazdasági gépeket. A közös gazdaságok traktor- és munkagépvásárlásait az állam legfeljebb a bekerülési költség 75 százalékáig, 6—8 éves lejáratú hitellel támogatja. Az új és területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkeze- tak gépállomási munkadíj-tételeit a rendelet kedvezményesen állapította meg. Termelőszövetkezeteink nagy része felismerte a közös áruértékesítés fontosságát, és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több árut adjon el a felvásárló szerveknek. Ezeket a termelőszövetkezeteket az állam az áruértékesítési tervek teljesítése után járó kedvezménnyel támogatja. Az új határozat tovább fejlesztette az úgynevezett áruértékesítési mutatók rendszerét. A termelő- szövetkezetek 1961-ben, ha a közös gazdaságból származó hízott- és tenyészsertéseknek, a baromfik- nak, a tojásnak és tejnek, valamint a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel elkötött és idejében átadott hízott sertéseknek — állami és szövetkezeti vállalatok, szervek részére történő — együttes értékesítésével elérik vagy meghaladják a megállapított szintet, hitelelengedésben részesülnek. A határozat alapján a szövetkezetek feldolgozó üzemeikből származó terményekre és termékekre is köthetnek előzetes szerződést. Hasonlóan kedvező, hogy a gyümölcs vagy a zöldség eladásánál a jövőben — ha az átadásra kerülő mennyiség a 25 mázsát eléri vagy meghaladja — az áruk mennyiségi és minőségi átvételét a termelő-, illetőleg a feladóhelyen eszközük. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezhetik meg. A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy elsősorban olyan beruházásokat végezzenek, amelyek a leggyorsabban elősegítik a közös termelés és értékesítés növelését. A közös állatférőhelyek céljára az eddigieknél nagyobb mértékben építsenek egyszerű, olcsó és helyi anyagokból, saját építőbrigáddal gyorsan felépíthető épületeket. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek gondoskodjanak a járulékos beruházások — vízellátás, villamosítás, stb. — megvalósításáról, mivel ezek elhagyása növeli az önköltséget, és az épületek a járulékos létesítmények nélkül gyakran nem is használhatók ki célszerűen. Az állam elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket támogatja, amelyek egyszerű épületeket emelnek, saját munkabrigádjaikkal és megfelelő mértékű saját hozzájárulással. A határozat életbe léptette az úgynevezett fix-áras vállalati építkezések rendszerét. A típustervek szerint készülő gazdasági épületek építését a kivitelező vállalatok már 1961 január 1-től rögzített áron végzik. Ez megkönnyíti az építkezések lebonyolítását, csökkenti a bekerülési költséget. A határozat továbbra is érvényben tartja a saját erő beruházások után járó kedvezményeket. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot évről-évre növelik* jelentős kedvezményt nyújt az állam. így a három éve, vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek — amennyiben a tagok között kiosztott természetbeni és pénzbeli részesedés 10 százalékánál nagyobb mértékben növelik a fel nem osztható szövetkezeti alapot — a tíz százalékot meghaladó résznek, az első és másodéves termelőszövetkezetek pedig a saját érőből eszközölt beruházások teljes összegének megfelelő hitelelengedési kedvezményt kaphatnak. Ezen felül a termelőszövetkezetek az egyes létesítmények bekerülési költségéből — a megállapított feltételek teljesítése esetén — ugyancsak hitelelengedési kedvezményben részesülhetnek. A hitelelengedés mértéke 15 százaléktól egészen 100 százalékig terjedhet. A határozat nagy súlyt helyez a termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó-üzemeinek fejlesztésére. A segéd- és feldolgozó-üzemi tevékenység keretében a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban kihasználhatják a helyi erőforrásokat, lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy több termelő- szövetkezet közös vállalkozásként hozzon létre segéd- és feldolgozó- üzemeket. A közös üzemek létrehozásával a termelőszövetkezetek — erőforrásaikat egyesítve — korszerűsíthetik terményeik feldolgozását. Igen fontos, hogy a termelőszövetkezetek fejlesszék házi építési szervezetüket. Helyes, ha több termelőszövetkezet közösen szervez építőbrigádokat és ezt kisebb építőipari gépekkel látják el. A kormány továbbra is támogatja a szövetkezetekbe kihelyezett szakembereket. A tervek szerint 1961-ben állami támogatással mintegy ezer agronómus és könyvelő kerül a közös gazdaságokba. Az ismertetett legfontosabb kedvezményeken, az állami támogatások rendszerén kihall a kormány számos más területen is segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek a közös gazdálkodás megszervezéséhez, valamint a gazdálkodás színvonalának továbbfejlesztéséhez. (MTI)
