Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-10 / 265. szám
I960, november 10., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Román vendég járt megyénkben Tegnapelőtt, kedden kedves kiszolgáló és önkiválasztó rendvendég érkezett Békéscsabára. Dr. Korda Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője kíséretében egynapos látogatásra megyénkbe érkezett Tudor Joh, a Román Népköztársaság magyar- országi naigykövetsége mellett működő kereskedelmi kirendeltség vezetője. Tudor Joh, egynapos Békés megyei tartózkodása alatt dr. Kertész Márton, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese és Steigerwald György, a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztály- vezetője, s több kereskedelmi szakember kíséretében a délelőtti órákban Gyulára látogatott el, ahol a város valamennyi iparcikk- és élelmiszer-boltjai már a korszerű kereskedelmet tükrözik. Tudor Joh kíséretével 19 két, három és 15 elárusítót foglalkoztató önkiszolgáló boltot látogatott meg. Nagy érdeklődéssel tanulmányozta az új rendszerű boltok működését, s a í'orgolom alakulását, mely 1959 harmadik negyedévéhez képest 20,4 százalékkal növekedett. Gyulán az egy főre eső forgalom, amióta új redszerre, az önkiszolgáló rendszerre tértek át az iparcikk- és élelmiszer-boltok. A délutáni órákban a békéscsabai Sztálin úti ön ki választó kötöttáru, majd pedig az ugyancsak önkiválasztó cipőboltba látogatott el Tudor Joh. S elismeréssel szólt az átalakított, ízléses és tiszta önKészül a vidéki távbeszélő-névsor A vidéki (megyei) távbeszélő-névsorok új kiadása előreláthatólag 1961. március havában jelenik meg. A kézirat összeállítását a posta már megkezdte, és a nyomdába adás december közepéig megtörténik. Azok a vidéki előfizetők, akik az 1958. évi kiadású névsor megjelenése óta névsoradataik esetleges változását nem jelentették volna be (például foglalkozás, elnevezés változás), úgy ezt a körülményt sürgősen közöljék a területileg illetékes postahivatallal (ahonnan a távbeszélő-számlát kapják), mert ellenkező esetben a változott adatokat a névsorban közzétenni nem lehet. A változásokat november hó 15-ig feltétlenül be kell jelenteni, mert különben a helyesbítésre nincs lehetőség. A vidéki névsor — miként a múltban is — megyénkénti megosztásban, 19 megyei névsorfüzetben jelenik meg. Kapható lesz ezenkívül az összes megyék előfizetőit tartalmazó, úgynevezett országos névsor is, (megyei névsorfüzetek egybekötve). (MTI) szerű boltokról. Mielőtt a késő esti órákban a Román Népköztársaság magyarországi nagykövetsége mellett működő kereskedelmi ki- rendeltség vezetője megyénkből elutazott, köszönetét mondott a kedves fogadtatásért és azokért a gazdag tájékoztatásokért, mellyel a megyei tanács vezetői, s a kereskedelmi szakemberek elhalmozták. Judor Joh azzal búcsúzott el megyénktől, hogy rövidesen ismét ellátogat megyénkbe. Nem hagyja el az őrhelyet Középtermetű, ősz bajúszú ember ült a pártirodában az íróasztal mögött. Irt. Kopottas zöld kalapot viselt, melyet kissé feltolt a homlokára, talán azért, hogy szabadabb utait engedjen a gondolatainak. Érkezésemre letette a tollat, és barátságosan nyújtotta a kezét: Totorán János — mondotta szerényen és hellyel kínált. Ha nem kérdezem, akkor is kitalálhattam volna, hogy Totorán elvtárs egyike azoknak az aktív veteránokHolnap Battonyán perdül meg a lottógömb Zenés tánc- és divatbemutató előzi majd meg az izgalmas perceket Röplapok, plakátok, tablók, transzparensek, hangszórók adják tudtul megyénk „nagyérdemű lottózó közönségének”, hogy holnap Battonyán kerül sor a lottó 46. heti nyerőszámainak sorsolására. Békés megyében sorrendben ez már a hetedik lottóhúzás. Eddig Békéscsabán, Gyulán, majd ismét Békéscsabán, utóbb pedig Orosházán, Szarvason és Békésen volt ebben a nem mindennapi élményben része sok-sok ezer embernek. A húzás színhelye a kultúrotthon lesz, de a rendkívül nagy érdeklődésre tekintettel a műsort hangszórókkal az utcára is közvetítik). A hivatalos programot 9 órakor zenés tánc- és divatbemutató vezeti be a helyi kultúrcso- portok és a földművesszövetkezet közreműködésével. Azoknak, akik be tudnak majd jutni a kultúrházba, már ekkor jó szórakozásban lesz részük, de a műsor „izgalmasabb” része 10 órakor kezdődik. Rövid tájékoztatás után a díjmentes, számozott belépőjegyek alapján kisorsolják az öt számhúzót a közönség soraiból. Közjegyző közreműködésével ellenőrzik a 90 számgolyót, majd az „országos társasjáték” fénypontja következik: megperdül a lottógömb... —km— naik, akik szívesen segédkeznek a pártmunkában. Egyébként is van valami közös vonása a mi idős elvtársainknak, melyek felismerhetővé teszik társadalmi kilétüket: Szerények, de ugyanakkor nagyon önérzetesen mozognak, dolgoznak a pártban. Olyanok, mint a gondos családapa, aki vállán érzi a felelősséget. Ott vannak a fontos rendezvényeken és mindenütt, ahol úgy érzik, szükség van rájuk. Beszélgetnek, felszólalnak, vitatkoznak, vigyáznak, nehogy a fiatalok tapasztalatlanságukban elrontsák a dolgot. A párt mindenük, féltett kincsük. Ilyen embernek ismertem meg Totorán János elvtársat is, miközben szót váltottunk. Hetvenegy éves korban más ember talán most pihenne, de Totorán elvtárs Csorváson ma is a közügyekben fáradozik. — Vajon min töri a fejét? — gondoltam magamban és látható kíváncsisággal, érdeklődve néztem az előtte fekvő levélpapírt. Elértette a ki nem mondott gondolatot és felemelve a félig megírt levelet, magyarázta: — A sajtónknak írok. Megdicsérem őket ezért a cikkért — közelebb húzta a Nép- szabadság aznapi számát és megmutatta az említett írást. — Mi ragadta meg annyira figyelmét ebből a cikkből, hogy még levélírásra is késztette? — érdeklődtem. — Hogy mi ragadott meg? — ismételte a kérdést és csak azután válaszolt. — Az, hogy úgy van, ahogyan írják: nem használunk ki minden lehetőséget a sertéshizlalásban. Mert nézze csak — mutatott az újságra —, a 140 ezres kocagyarapodásból 54 ezer a háztájira és 56 ezer a közös gazdaságokra, s 30 ezer az egyéni gazdaságokra jut. Tudja, mit jelent ez? — nézett rám kérdőn, de mindjárt ő adta a választ, mégpedig úgy, hogy beleolvasott a cikkbe: Ez azt jelenti — folytatta —, hogy azok, akik azt hiszik, hogy a sertésállomány gyarapítása az egyéni gazdaságok és háztáji gazdaságok figyelembevétele nélkül hamarosan megoldható, azok nagyon tévednek. Tudja, nálunk és másutt is vannak, akik lebecsülik a háztáji szerepét, pedig a háztáji gazdaságokban még kihasználatlanok a lehetőségek ... Szavait a telefon csörgése szakította meg. Ceruzát, és papírt ragadott. Sietett a készülékhez. Az egyik termelőszövetkezetből közölték, mennyire haladtak a vetéssel. Feljegyezte a hallottakat. Ha megjön a párttitkár, továbbítja a tájékoztatást... Boda Zoltán . /}(ért van hl ke stales... A telelő tavakban szinte nyüzsögnek s magasra ugrálnak a halak. A szivattyúmotor mellett, amely folyamatosan árasztja az oxigéndús vizet a taHASZNOS TUDNIVALÓK Kit terhel a tervtől eltérő, olcsóbb kivitelezésből származó kár? Egy kivitelező vállalatnak a tervdokumentáció szerint olyan ideiglenes tetőszerkezetet kellett készítenie, amely tökéletes védelmet biztosít. A kivitelező ehelyett olcsóbb megoldást választott, amely azonban nem nyújtott teljes védelmet és beázás folytán kár keletkezett. Az építtető a kár megtérítését követelte a kivitelezőtől, aki azonban azzal védekezett, hogy az olcsóbb megoldás és a keletkezett kár együttvéve alatta marad a tervekben szereplő költségesebb megoldás ellenértékének. Kérdés, hogy az okozott kárt kinek kell viselnie. A kivitelező — a 220/1958. P. A Békéscsabai Faipari Ktsz értesíti kedves megrendelőit és összes ügyfeleit, hogy a mai napon új helyiségbe költözött. A szövetkezet új címe: Berényi út 122. Telefon: 12—09 és 21—88. Gyümölcsfacsemeték, díszfák, sorfák, rózsafák, ezüstfenyők , nagy választékból szerezhetők be a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál Eladás mindennap a Kazinczy utcai barakkban. Piaci napokon Jókai utca 17. alatt is! % M. sz. utasítása- értelmében — választhatta a tervtől eltérő olcsóbb megoldást mint megtakarítást eredményező eljárást, ehhez azonban az építtető előzetes hozzájárulását kellett kikérnie. Ha a hozzájárulás megtörtént, a szerződés módosult. Ebben az esetben a kivitelező az olcsóbb tetőszerkezet készítésével teljesítette a szerződést, a bekövetkezett kárért nem felel, hanem azt az építtetőnek kell viselnie. Más a helyzet akkor, ha a kivitelező önkényesen, a kivitelezte- tő hozzájárulása nélkül választja az olcsóbb kivitelezést. Ha emiatt, kar következik be, a kivitelező köteles a kárt megtéríteni, mert szerződésszegést követett él. A kivitelező még a kártérítés mérséklését sem kérheti, mert a szerződésszegésért szándékosság terheli, és így a kártérítés mérséklését a jogszabályok kizárják. Ezt az elbírálást a pénzügyi szempontok is indokolják. Ha a kivitelező a tervnek megfelelő költségesebb kivitelezési módot választja, a kivitelezés költségei a beruházási hitelt terhelik, és a kár — feltehetően — be sem következik. Ha azonban önkényesen tér el a kivitelező a beruházási tervtől, a beruházási hitel egy része felhasználatlanul marad ugyan, de a bekövetkezett kár a beruházási hitel terhére már nem számolható el. A kárt tehát az építtetőnek kellene egyéb pénzalapja terhére viselnie csak azért, mert a kivitelező a szerződést egyoldalúan megszegte. Ez nem volna összeegyeztethető a felelősség elvével, mert a vét'lent sújtaná, a szerződéstszegő pedig mentesülne. vakba, néhány ember sürgölődik: földet hordanak a gátak erősítéséhez. Ott van Debreceni Sándor főhalász is, ő irányítja a munkát, de megfogja a földdel tele kosár fülét is ... Nézegetem őket és arra gondolok, hogy itt, a Biharugrai Halgazdaságban nincs izgalom a ha- lászásban. Tavasszal kirakják az ivadékot, ősszel a telelőbe szállítják ... Tévedtem, van izgalom, különösen most, amikor kiderül, melyik brigád nevelt legtöbb halat, melyik lesz az első a nagy vetélkedésben. Mert nagy a vetélkedés, amit időnként hevít az értékelés, a helyezések megállapítása. Júliusban Földesi Sándor, augusztusban Karácsonyi Lajos brigádja volt az első. így sorolják a földet hordó emberek, s tippelnek, hogy az évvégi értékeléskor vagy a KISZ-fiatalokból álló Földi brigád lesz az első, amely a szocialista brigád címért is harcol, vagy Katona Károly brigádja. Jön a hal, készítsétek a csúszdát! — szól Debreceni Sándor. Jön ám, mert hozzák, bárkában a hosszú tápláló csatornán. Cs. Nagy Erna és Baji Rózsika ugyancsak kifáradt, míg idevontatott egy 4—5 mázsa hallal tele bárkát vagy hat kilométerről. El is mentek pihenni. Györgyi Béla, Rózsa Zoltán és a többiek merik ki a halakat, s eregetik a telelőbe. S micsoda szép halak: égyre-más- ra 130 dfcg-osak, pedig csak két nyarat értek meg. Debreceni Sándor megmutatja, milyen alakú és pikkelyű halat szeretnek a nyugatnémetek, milyet a többi külföldiek. Az évente nevelt hal mintegy 95 százaléka ugyanis külföldre megy Biharugráról. Olcsón, 280 —290 dekagramm kukoricának megfelelő takarmányon, főleg ocsun, malmi sepredéken nő meg egy kilósra a hal. Az idei tervteljesítés azonban nagyon bizonytalan. Egy kicsit izgatottak is a halászok, hogy nem lesz prémium. A tavasszal elpusztult egy csomó anyahal, sok értékes ugrál tájfajta, ezért úgy kellett vagy ezer mázsa ivadékot ösz- szevásárolni. — No azért nem olyan kétségbeejtő a helyzet — mondja Kozma eivtárs, az igazgató. — Igaz, hogy a tavalyi 106 százalék helyett esetleg csak 98 százalékra teljesítjük a tervet, de amit elvesztünk a halon, azt fölösen pótoljuk mással. A tervezett évi 700 e-.er forint: nyereséget a harmadik negyedév végére már túlteljesítettük 50 ezer forinttal, s lényegében a negyedik negyedév adja a bevétel zömét, most „aratnak”. Kozma elvtárs aztan elmagyarázta, mi a titka annak, hogy a lehalászás előtt túlteljesítették a nyereségi tervet, s hogy a dolgozók már biztosak lehetnek: egy hónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés üti a markukat. A titok a következő: eddig 35 ezer forintért adták el a gazdaság területén található nádtermést. A télen már magük takarították be, s kiderült, hogy az eddigi 35 000 fórint helyett 300 ezer forint tiszta jövedelmünk lesz a nádból. Egy másik jelentős jövedelem- forrás a sertéshizlalás. Eddig ez sem ment, annyira nem, hogy tavaly 400 ezer forint ráfizetése volt a gazdaságnak a sertéshizlalásra. Ez a szomorú lecke arra késztette a gazdaság vezetőit, hogy kikutassák: miért nem tudnak ők hizlalni? Rájöttek, hogy baj van a férőhely- lyel, a gondozással, meg a takarmányozással. Ezeket a hibákat az idén kijavították, s most ezer sertést hizlalnak meg, s mintegy 700 ezer forint bevételhez jut ebből is a gazdaság. Felvetődhet a kérdés: a mellék-üzemágakat jövedelmezővé tudta tenni a gazdaság, a fő profilját, a haltenyésztést nem? Sajnos, a halak pusztulását rajtuk kívülálló ok (fertőzött víz került a tavakba) idézte elő. A kiesés így is sokkal kisebb, mint amennyire a pusztulás pillanatában számítottak, sokat pótolt a lelkesedés, a brigádok, s a dolgozók közti verseny, a mindig többre való törekvés. Az sem lesz meglepő, ha november utoljára, a lehalászás befejezésekor kiderül, hogy dekára teljesítette a gazdaság haltenyésztési tervét is. Kukk Imre \
