Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

t96fl. november 9., szerda NÉPÚJSÁG 3 Vizesfási párbeszéd az őszi munkáról Eddig 115 százalékra teljesítette áruértékesítési tervét a csanádapácai Köztársaság Tsz A községben, de még a járás­ban is a helyes, jó gazdálkodásról híres a csanádapácai Köztársaság Tsz. Ebben az évben 1960 holdon dolgoztak a tsz szorgalmas gazdái. A nyári szeszélyes időjárás, no meg az ősszel bevitt kisparcellák befolyásolták ugyan az idei ter­mést, de ennek ellenére több nö­vényféléből rekord eredménynek is beillő termést takarítottak be. A 40 hold kenderük, amely több­ségében elsőosztályú volt, holdan­ként 42 mázsa 50 kilót adott. A búzatermés átlaga is meghaladta a 13 mázsa 80 kilót. A törzsterü­leten pedig 16—17 mázsát is csé­peltek egy-egy holdról. Jól sike­rült a kukoricatermés is, hiszen átlagban 35—37 mázsát törtek, de volt olyan terület is, ahonnan 45 —50 mázsa csöveskukoricát taka­rítottak be egy holdról. Jó termés volt a cukorrépából és más ipari növényből is, de a burgonya az idén gyengén fizetett. Átlagosan a Körösladányban kiváló Amikor divatba jött a „falusi bank”-ök létesítése, Dobozon is hozzáláttak a szervezéshez. Mint­egy 110-en csakhamar aláírták a belépési nyilatkozatot, de aztán megrekedt a munka, népi alakult meg a takarékszövetkezet, mert az induláshoz kevés volt a létszám. Pedig nagy szükség lenne a taka­rékra, mert amint Békési Ferenc- né mondta: Dobozon is sokan kér­nének egy kis pénzsegítséget, hogy hamarabb épüljön fel a házuk, ha­marabb legyen bútoruk. Az óhaj, hogy a doboziaknak is legyen bankjuk, csak akkor válna valóra, ha komolyan hozzálátnának, s nemcsak ígérgetnék a község ve­zetői, hogy segítenek megszervez­ni, hanem meg is tennék. Körösladányban nem húzták- halasztották a takarékszövetkezet megalakítását, egy-kettőre beszer­veztek 185 tagot 185 ezer forint részjeggyel, három évvel ezelőtt. Azóta sokat kopott a küszöb, mert sokan járnak ide. Már 381-en kér­tek és kaptak kölcsönt egymillió 111 ezer forint összegben. Máté Józsefné — aki éppen akkor volt bent törleszteni, amikor ott jár­tunk —, 3500 forintot kért bútor­Nem csalódtak a szövetkezésben a kisiparosok Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a Gyulai Mesögasdasági Kiss tervezett 60 mázsa helyett 50 má-’ zsát szedtek és ennek 40 százalé­ka az, amely alkalmas étkezésre. A szerződésben vállalt kötelezett­ségüknek sem tudtak eleget ten­ni. A több mint 3000 mázsa bur­gonyából, amennyire szerződést kötöttek, csak 1900 mázsát adtak be. A munkaegységre is csak 90 dekát, egy kilót adnak. A törekvés, a jószándék megvan a csanádapácai Köztársaság Tsz vezetőiben aziránt, hogy vala­mennyi terméküket, mely nem kerül kiosztásra és a közös alapra sem kell, az állami felvásárló­szervek útján értékesítsék. Ezt igazolja az is, hogy az évi áruér­tékesítési tervüket eddig több mint 115 százalékra teljesítették, év végéig pedig 160 százalékra tel­jesítik. Ez meg is lesz, hiszen most kerül eladásra 300 mázsa búza és 300 hízott sertés, amely szintén az áruértékesítés százalé­kát növeli. Cs. E. a takarékszövetkezet vásárlásra. Szántó Sándor, a Zal­ka Tsz juhásza már két ízben is kért és kapott 5—5 ezer forint kölcsönt. — Látni kellene, hogy' milyen házat épített magának Szántó bá­csi — magyarázza Nemes János, a takarékszövetkezet vezetője. — Van abban kérem két szoba, kony­ha, előszoba, üveges veranda, für­dőszoba. Az udvarát egy méter széles betonjárda hálózza be. Két dolgon csodálkozunk mi is: az egyik az, hogy mit segített ehhez a 120 ezer forint értékű házhoz a kölcsön kért 10 ezer forint, a má­sik az, hogy Szántó Sándornak 1952-ben, mikor belépett a tsz-be, 28 ezer forint adóssága volt. Ez bizony külön riporttéma. Most még csak annyit a doboziak érdeklődésének borzolására, hogy a ladányi takarékszövetkezet nyerte el elsőnek megyénkben a kiváló címet. Azzal érdemelte ki, hogy ilyen népes (437) taglétszá­ma van, 741 ezer forint betétállo­mánnyal és hogy több mint egy­millió forintot adott kölcsön az egyre jobb életkörülmények közt élni akaró ladányiaknak. Nagyon vizes a Vizesfási Álla­mi Gazdaság, ugyanis esik az eső. Pedig a gazdaság vezetői nagy re­ményeket fűztek ehhez a naphoz (november 3) összevonták a brigá­dokat, s az irodából is mindenkit kivezényeltek kukoricát tömi, mert a 960 holdból még 320 töret­len. Az idő azonban nem méltá­nyolja a nagy nekibuzdulást, nagy cseppefcben hullatja a nyarat vagy a tél közeledtét sirató „köny- nyeif’s Varjú János brigádvezető, Bu­zi Miháüyné, Komáromi Gábor, a a gazdaság számos dolgozója, akik a közelben törték a kukoricát, dé­li 12 óra előtt az ebédlőbe húzód­tak az eső elől. — Olyan csendben vannak, mintha vendégek lennének itt — léptem oda az asztalukhoz. — Eltalálta: mi 10 kilométerről, Bélmegyer határából jöttünk ide, az a mi brigádunk területe. Meg aztán új embereknek is számítunk még. Én ugyan voltam már öt A párttitkár elvtárs bevezető­ben az őszi munkáról beszélt. A tsz a szántóterület 32 százalé­kán kenyérgabonát termel, melyből addig 186 holdat vetett el. A búzavetés kissé vontatot­tan halad, mert nincs elegendő letakarított terület. Az utóbbi időben hiányosság volt tapasz­talható a szervezésben, lazult a munkafegyelem, a háztáji mun­ka került előtérbe. Az emberek nem használják ki a munkaidőt, későn jönnek ki a munkába és korán mennek haza. Pedig, ha valamikor szükség volt a szor­gos munkára, akkor most külö­nösen. A kukoricát már betaka­rították, aiz átlagtermés 35 má­zsa holdanként, elég jónak mondható. A cukorrépa 50 szá­zalékát kiszedték, amely 150 mázsa körüli termést ígér. Az elvetett őszi árpa és őszi takar­mánykeverék igen szépen zöl- dell, ami a gondos munkát di­cséri. Az állattenyésztés ebben az új tsz-ben igen sokat fejlődött: 39 darab tehénnel és 60 anya­kocával rendelkeznek. A napok­ban adtak át 106 darab hízóser­tést 120 kiló átlag súlyban és 28 85 százalékra vetették el a búzát a füzesgyarmati tsz-ek A füzesgyarmati termelőszö­vetkezetek a répaszedés és ku­koricatörésen kívül a búza ve­tését is szorgalmazzák. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet az 1800 hold tervezett búzavetésé­ből már 1600 holdat elvetett. A kukoricát is mintegy 900 holdon törték le. A tsz tagjai úgy ha­tároztak, hogy vasárnap is vet­nek. A Győzelem Termelőszövetke­zet a 130 hold búzavetósét befe­jezte, az Aranykalász viszont később kezdte meg a betakarí­tási munkáikat, így ott némi le­maradás van. Mindhárom tsz- nél gondot okoz a kukorica tá­rolása. Ezt úgy oldják meg, hogy szúkséggórékat építenek. évig brigádvezető a gazdaságban, aztán öt évig a Békési Gépállomá­son brigádvezetősködtem, az idén jöttem vissza. Komáromi komám meg Buzimé is, de a brigádnak mind a 23 tagja az idén került ide, mikor a gazdaság átvett ezer hol­dat a bélmegyeri határból — ma­gyarázta Varjú János. — Remélem nem gyalog jöttek? — Bizony, Buziné majdnem. Tegnap elromlott a biciklije, fel­váltva hoztuk a mi biciklinkén Komáromi komámmal. Szorgal­mas, dolgos asszony..: — Már megbocsát Varjú elvtárs, ha megkérdezem: minek köszön­heti, hogy itt brigádvezető volt, a gépállomáson szintén, s most újra az? — Talán annak, hogy 1942—44- ben mezőgazdasági szakiskolát végeztem Békéscsabán. Egyébként a gazdaságban minden brigádveze­tőnek agronémusi képzettsége van. — Aztán volt-e sok vesződsége a brigádban az új emberekkel? darab hízómarhát. Az állatállo­mány részére elegendő takar­mány áll rendelkezésre. Hiba azonban, hogy nincs elegendő állatgondozó. Legfontosabb fel­adatnak határozta el az aktíva­ülés a még hátralévő betakarí­tási munkákra mozgósítani a tagságot és a családtagokat, a vetést mihamárabb befejezni, az állattenyésztésben a legsür­gősebben rendet teremteni. Csicsely Pál hozzászólásában elmondotta: Szpisják Mihály brigádvezető jól összefogta a szétszórt földek munkamenetét. A területfelosztás és a prémi­umrendszer is jónak bizonyult. Szpisják elvtárs helyeselte a beszámolót. Elmondotta: Ha összefogunk, tíz nap alatt vég­zünk a betakarítással. Bírálta a vezetőket, s kérte őket, hogy szervezetten foglalkozzanak a dolgozókkal. Palyusik Ádám, Sajben János, Králik János bí­rálta a vezetőket és a tagokat is, akik nem járnak rendszeresen dolgozni. Zsótér Antal elvtárs arról beszélt, hogy sok olyan dolog merült fel az aktívaülé­sen, amit vezetőségi ülésen ala­posan meg kell majd tárgyalni. Meg kell győzni mindenkit: iparkodni kell a betakarítás és a vetés befejeztével. A feltéte­lek adva vannak, csak a szerve­zésen, a végrehajtáson múlik a sikeres munka. A Gépipari Tudományos Egye­sület békéscsabai csoportja no­vember 6-án, vasárnap délelőtt rendezte meg első műszaki film­előadását a békéscsabai Szabadság Filmszínházban. Az előadás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Tíz órára csaknem megtelt a mozi műszaki szakemberekkel, munkásokkal és diákokkal. Az előadás a GTE műszaki vi­lághíradójával kezdődött, amely hazánk és a külföld legújabb tech­nikai, műszaki újdonságaival is­mertette meg a nézőket. A mo­zaikszerű en váltakozó képek hű — Nem volt biz nekem semmi. Még ők figyelmezetették: János bácsi, ezzel a munkáival mindjárt végzünk, hova megyünk aztán? — Ha ilyen jő volt a munka­szellem, gondolom a termésered­ményekkel sem volt baj. — No, azzal azért nem dicseked­hetünk, mert új a terület. A 400 hold kukoricából még töretlen vagy 60 hold, a 40 hold rizsből is van 10 hold aratni való. Ebben a gazdaságban ugyanis nem úgy van, mint más helyeken, hogy minden brigád a saját területén dolgozik, hanem mindig ott, ahol legsürgősebb. Külön van egy 70 tagú mozgó brigád is, amely a gazdaság minden csücskében dol­gozott már. — Mégis milyen termést takarít be a brigádja Varjú elvtárs? — A kukorica tavaszi szántásba került, s bizony 18—30 mázsa közt váltakozik holdanként — csöve­sen. Hanem a rizs az jól fizet, leg­alább 18 mázsájával, i@az-e Ko­máromi komám? — Annyi lesz feltétlenül — erősíti meg a kérdezett. — Komá­romi Gábor ért a rizshez — ma­gyarázza Varjú János — hat évig termelt rizst szakcsoportban, ugyanazon a területen, ahol most a gazdaság termel. — Hány holdas telepe volt a szakcsoportnak ? — Százharminc hold, ez meg­van most is, de csak negyven holdban van rizs, a többi már öreg. Jövőre 350 holdra növeli a gazdaság a bélmegyeri rizstelepet. — Nem bánta meg, hogy az ál­lami gazdaságba szegődött, Komá­romi elvtárs? — Hát ami az évi jövedelmet illeti, azt tudom, hogy a szakcso­portban 18—20 ezer forint volt ... itt meg olyan 11—13 ezer forint lesz... — De tedd hozzá, hogy amíg a szakcsoportban voltál, látástól vakulásig dolgoztál, nem tíz órát, mint itt. — Muszáj volt, mert szárazföl­di gazdálkodás is volt — ismeri be Komáromi elvtárs. — Bizony, hogy volt, itt meg csak az árasztásra volt gondod, és csak április 1 óta vagy a gazdaság­ban. A havi fizetés mellé jön egy kis prémium meg egy kis nyere­ségrészesedés is. Tavaly sokan vit­tek innen haza 3000—3000 forint nyereségrészesedést. Most is lesz, nyereségre áll a gazdaság. Mire eddig értünk a beszélgetés­ben, bejöttek a törésből az irodis­ták is. — No mit végeztetek, Búzás elvtárs? — kérdeztem régi isme­rősömtől. — Hagyd el, nézd, hogy kibánt velünk az eső, eláztunk. De nem baj, érdemes volt kimenni, mert legalább harminc holddal keve­sebb tömi való maradt. keresztmetszetét adták a világ j ipari fejlődésének. Igen tanulságos volt „Az acél útja” című magyar ismeretterjesz­tő jellegű film, amelyben a vasérc útját mutatják be a bányászástól a nagyolvasztóig, majd az acélbői készült hajlékony acélrudakat, sí­neket. A „24 óra a Renault-gyár- ban”, a műszaki filmfesztivál nagydíjával kitüntetett színes francia film, ebbe az autó-gyár- városba vitte el az előadás részt­vevőit. Megismerhették belőle a gyár fejlődését és történetét, lát­hatták a mindennapi munka sok­sok mozzanatát, amelynek ered­A Gyulai Mezőgazdasági Kis­ipari Termelőszövetkezet tagjai a ktsz fennállásának 10. évfor­dulója alkalmával november 6- án este bensőséges ünnepséget menyeként végül is a szebbnél szebb gépkocsik saját kerekükön gördültek ki a gyártelepről. A „Schlieren” című színes angol film és a „Nagyfrekvenciás edzés” cí­mű német film is igen tanulságos volt a műszakiaknak és a politech­nikai oktatásban részt vevő diá­koknak is. A GTE-csoport legközelebb elő­reláthatóan november 20-án dél­előtt rendezi meg a következő mű­szaki filmbemutatót. Az első elő­adás sikeréből ítélve lesz jövője ennek a kezdeményezésnek, amely már az első alkalommal kivívta a nézők elismerését. tartott a Komló Étteremben: Az ünnepségen a vendégek kö­zött ott volt Zalai elvtárs, a járási pártbizottság titkára. A mintegy háromszáz résztvevő előtt Nagy Kálmán, a szövetke­zet vezetője ünnepi beszédében méltatta a ktsz megalakulásá­nak körülményeit. A szövetkezet fejlődéséről szólva hangsúlyozta: bebizonyo­sodott, hogy a kisiparosok he­lyesen cselekedtek, amikor az összefogás útjára léptek. —» Ma már büszkén mondhatjuk, hogy milliomos szövetkezet va­gyunk — mondotta többek kö­zött, majd a szövetkezet előtt álló feladatokról szólt. Az évforduló ünnepségének részvevői a továbbiakban a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 43. évfordulójáról em­lékeztek, és éltették a győztes proletárforradalmat. B. Z. A betakarítás gyorsítására mozgósított a telekgerendás! Uj Tavasz Tsz pártszervezete GÁT. JÁNOS Telekgerendás K. I. Jól sikerült a GTE csoport első műszaki filmelöadása

Next

/
Thumbnails
Contents