Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-06 / 263. szám
f 1960. november 6., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 3 ezer holcfon javítják a talajt a szeghalmi járásban Teljesítene november 7-re tett felajánlását a Gyulai Gépállomás III. sz. brigádja Hatmillió forint beruházással oldják meg Gyoma — Endrőd (Szeghalmi tudósítónk jelenti) Két évvel ezelőtt kezdték meg a munkát a Debreceni Talajjavító Vállalat hármas számú di- gozó földcsoport tagjai a szeghalmi járásban. A terméketlen szikes talajt kémiai és fizikai úton termővé tették. Eddig mintegy háromezer holdon végezték el a talajjavítást. A legnagyobb területet a körösladányi Dózsa és a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben javítottak « meg. Jelenleg a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetben dolgoznak és mintegy 400 hold föld talajjavítását végzik. A csoport csaknem minden tagja Ezt a hint egy helyeslő fejbólintás&al is ed lehet intézni. Inkább lapozzunk bele egy kicsit a brigád életébe! Szándékosan írom így: életébe, mert a brigád tagjai nemcsak adminisztratív szempontból képeznek külön csoportot. s; Ök egy kis koüleiktívát alkotnak, melynek megvannak a maga örömei, gondjai. Ha a közös célt sikerül elérni, az közös örömük, ha nehézségei vannak, az közös gondjuk. A brigád 16 főnyi törzsgárdája 1959-ben. alakult ki. Vezetője, a csaknem kétméteres, robusztus fiatalembeir, Fairkas István. Megkértem, mondja el, mi a módszere, mivel éri el, hogy szinte egy emberként tudja mozgósítani embereit a feladatokra. Mély hangja betölti a szobát: Brigádomban kilenc párttag van. A feladatokat először ve— Tavasszal, amikor a brigádértekezleten megmondtam, hogy 800 kh. a kapálása tervünk, egyesek lemondással vették tudomásul. — Mindössze 210 kh.-at vetünk négyzetesen — mondották, soros vetést pedig nem lehet géppel rendesen kapálni. Nem kell megijedni — felelték erre a tapasztalt traktorosok — úgy fogjuk beállítani a kultivátorokat, hogy a soros vetést is megkapálhassuk. Bukta Lajos és Szatmári L. István reggeltől késő estig Ze- toron ültek, s 500—500 kh.-t kapáltak meg. A brigád összesen 1500 kh. kapálást végzett el. A traktorosok többsége jól haladt egyéni tervének teljesítésében. Az egyik dolgozó azonban mind hanyagabb lett, részegeskedni kezdett. Eleinte — ha meglátták bemenni a kocsmába — szóltak neki, hogy ne igyon többet egy-két pohárnál. Nem használt. Ezért a brigád kizárta tagjai sorából. 100 százalékon felül teljesíti tervét, különösen jól dolgozik Kovács Barna főszerelő és Szilágyi Mihály csoportszerelő, valamint Kazai Mihály agronómus. lük szoktam megbeszélni. A többiekkel azután már nemcsak én foglalkozom, hanem ők is. Azt hiszem, ez adja a brigád fő ütőerejét. Aztán már beszél magától, szép sorban mindenrőlj Az aratás idején még ra — folyta vünk 480 feladat hárult a brigád- a brigádvezető. — Ten- aratás volt, emellett válMi újság Mezőmegyeren? Távolból a község még ebben a lombhullató őszi időben sem látszik ki a levélsátorból, azonban lakóival beszélgetve, azonnal előtűnik Mezőmegyer arca. Az idevalósiak azt mondják, hogy általában jól mennek a dolgok. A termelőszövetkezeti községgé válás óta előnyösen változik a parasztság felfogása és ezzel a cselekedete, a munkája is. Persze nem mindenkinek a magatartása tükrözi még ezt. Akadnak, akik úgy zörögnek, mocorognák régi gondolkodásmódjuk zárkájában, mint a szarvasbogár a gyufásskatulyában. Itt van például Brdhiik Pál az öt holdjával. Bizony, a nép állama iránti adókötelezettségének sem tesz eleget. Mezőmegyerre azonban inkább a Such Mártonok a jellemzőek. Such Márton, az itteni Egyakarat Tsz tagja azt mondja: — Ha tudtam volna, hogy így megy, már 52-ben. felhagyok a kínlódással, az egyéni gazdálkodással! Ugyanez a véleménye Gyurka Jánosnak meg a többieknek, odább a Haladásban meg a Hunyadi Tsz-ben is. Mezőmegyer nagy lendülettel igyekszik felemelkedni azoknak a tsz-községeknek a sorába, ahol már rég till vannak- a „vagy1’-on, azon, hogy az egyéni „vagy” a közös jobb-e, s már olyan probléma izgatja őket, hogy miként egyesíthetik erőiket a még egységesebb nagyüzemi gazdálkodásra. A me- gyerieknek azonban most sincs szégyellnivalójuk. A cséplési eredményekből kiderült, hogy a megyeri tsz-ek búzatermelési átlaga holdanként 12,65, ezzel szentben az egyénieké 7,70 mázsa. Noha a közösen gazdálkodók még jobb terméseredményre törekednek, a kisparcellás átlagot már most fölényesen verik. Az anyagmozgatás terén is előreléptek. Mindegyik megyeri tsz hosszú lejáratú törlesztésre pótkocsis Zetort kapott, így gyorsan kerül a vetőmag, a trágya, a műtrágya a földé re, meg a termés a közellátás véa.,j- ringéséfoe, s a tagság kamrájába. Igyekeznek is! A termelőszövetkezetek a szerződéses terményeket sorra-rendre átadták, sőt többet, mint amennyire szerződtek. Ezen felül a feleslegüket is eladták az államnak amellett, hogy a gabonájuk az újig megvan. Büszkék és nyugodt álmúak, mert rendben a szénájuk. Szinte nem akarunk hinni Szabó István tanácselnöknek, amikor közli, hogy ezzel szemben az egyéniek „egy dekát sem adtak az államnak, s jóformáin a szövetkezetiek tartják el őket.” Helyes ez így? Semmi esetre sem. Azonban anélkül, hogy az egyénieket a közösség, az állam iránti felelősség alól felmentenénk, úgy gondoljuk, hogy a meggyőzésüket illetően lenne még tennivaló, s Mezőmegyer arculatéról eltüntethető a szépséghiba. Bejárva az Egyakarat, a Haladás meg a Hunyadi Tsz-eket, szemünkbe ötlenek az új létesítmények, a szerfás istállók, a sertésólak, s egyéb áüatférőhelyek, bizonyítva, hogy a mezőmegyeriék a növénytermesztés mellett a közös állattenyésztésiben is jeleskedni kívánnak. A község általános helyzete sem rossz — mondják a helybeliek. E tekintetben a községi tanácsnál kapunk legátfogóbb képet. Fő feladat jelenleg a tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdítása. Az október végi tanácsülésnek is — mondhatni — ez volt a fő tárgya, de ugyaniakkor tárgyalta a v. b. az 1961-es költségvetést is, amelynek a tervezése a takarékosság jegyében fogant. Az ötéves tervhez készíti erőit az ország, 6 ebben Mezőmegyer is részt vesz, többek közt azzal, hogy kerüli a halasztható beruházásokat, ami azt jelenti, hogy 20 százalékkal rövidebben tervez. Azt mondja Szatmári Bajos v. b. titkár, hogy lesznek a faluiban, akiknek nem tetszik a csökkentett költségvetés, de előbb- utóbb ők is megértik, hogy az országos ipari és egyéb beruházások sorrendileg fontosabbak, s ha kissé később, de Mezőmegyer is megkapja a még hiányzó részét. Egyébként nincs okunk a panaszra — fűzi hozzá. — A megyei tanács tervosztálya például százezer forintos beruházást adott a 2 éve vajúdó kútfúrási problémák felszámolására. A Haladás Tsz központ ja közelében, a nagyszállás! iskolánál jó és bővizű kút készült, s ehhez a községnek csupán 39 ezer forinttal kellett hozzájárulnia. Általában véve a megyei és a járási tanács segít, ahol csak tud. A múlt esztendőiben járdaépítéshez kaptunk hitelt. A lakosság társadalmi munkával egészítette ki. Az idén 25 ezer forint értékű munkával, a múlt évben pedig 400 fuvar kőnek Békéscsabáról való ide&zállításával bizonyították be a megyeriek, hogy a közérdek szívügyük. Ezt a tűzoltólaktanya építésekor is igazolták. Temérdek társadalmi munka van abban, s ezt belefoglaltuk az épületbe falazott alapokmányba is. Olyan ám az épület, hogy még a békési alosztály laktanyájánál is különb, korszerűbb — lelkesedik Szatmári Lajos, aki régi tapasztalt tűzoltóparancsnok, s akinek a keze alatt olyan önkéntes tűzoltógárda nőtt fel fiatalökból és idősebbekből, hogy hírük távoli községekben is ismert, a járási és a megyei versenyeken az elsők közt álltak helyt: Persze, nem minden ilyen szép és jó, Muronynak és Mezőmegyer- qek például közösen van egy orvosa, dr. Andor László. A maga részéről mindent elkövet, de Kamuion és Kétsopron yban is helyettesítenie kell. Átszervezéssel vagy más úton-módon az egészségügyi szerveknek változtatniuk kellene ezen. Az állategészségügyi diétás viszont jó. Dr. Simon József állatorvos szorgalmasan látogatja a tsz-eket és azonnal intézkedik, ha valahol baj van a jószággal Mennyi újság, mennyi érdekesség, s ha nem jövünk, mind megímatlan marad — nyitunk a tanácsházán Szűcs Győzőné adminisztrátorra, akiről az hírlik, hogy hajlamos az itteni közérdekű események megírására és továbbítására a laphoz. — Arról hallottak-e, hogy az iskola új kerítést kap, hát a televízióról, amit a megye ajándékozott a művelődési otthonnak? Lám, ezekről méig nem tudunk. A szőke, kék szemű asszonyka mosolyogva szorít kezet — ilymódon nyilvánítja ki, hogy nem hagyja a községe dolgai felől tájékozatlanul az újságolvasókat. Mezőmegyerről távozóban iskolásokkal találkozunk az utcán. Megkérdezzük az elsőt, hogy ki ő és hanyadikos. — Vizsnydc Mihály a nevem, elsős vagyok — húzza ki magát. — Szeretsz tanulni? — Már négy ötösöm van, még papírból is egy! — feleli nagy büszkén. A papírból való ötösért különösen helyt kell állni! Tudjuk mi jól, meg is veregetjük az emberke vállát érte. Lassan magunk mögött hagyjuk az őszbe merült falut, amelynek pillanatnyilag nincs itthon a párttitkára. Hogy merre jár most Aradszki Pál? Csabán van éppen. Közérdekű dologiban töri magát, ahogy ez már szokása. Huszár Rezső lallituk, hogy 32 munkaimap tánsad-almi munkát teljesítünk a tsz-ekben. Vasárnaponként a traktorosok családostul mentek kévét hordani, s teljesítették felajánlásukat. A gépeik pedig learattak 520 kh. gabonát. Balogh Gábor bri- gádszerelő nem kis részt vállait magára ezekben az időkben. Egyik éjjel éjfélkor kopogtattak az ablakán. Nem sokkal azelőtt ment haza, a fáradtságtól alig tudta felfogná, hogy elromlott az Sz—lOO-as, a csapággyal van baj. Aztán azonnal öltözni kezdett és indult csapágyat szerezni. Másnap reggel váratlan segítséget kapott a szerelésihez. Vozár István brigádtag ■— akinek gépén akkor váltótársa dolgozott —, megtudta, hogy baj van a „mackóval” és önként jött segíteni. A tapasztalt szakmunkások egy-kettőre rendbehozták a lánctalpast, amely még azon a napon munkába állhatott. A munka dandárját azonban az ősei vetés és mélyszántás jelenti. A 15 erőgépből kilenc ráállt a kétműsizialkos üzemelésre. Ez sem ment sí mán, mert sokan idegenkedtek tőle. A kérdést úgy oldották meg, hogy. a tapasztalt, jó szakmunkások mellé tették a kezdőket. Ezzel érték el ebben az időben a gépek folyamatos üzemeltetését. Pered Pál mellé például a tsz adott egy olyan fiatalt, aiki még sohasem ült azelőtt traktoron.. Perei elvtárs kezdetben a föld végén aludt, hogy bármilyen rendellenesség esetén azonnal a fiatalember segítségére siethessen. — A brigád eddig kb. 1000 kh. őszi vetést végzett, s csupán az elmúlt tíz nap alatt 400 kh.-t. Sajnos az időjárás elég kedvezőtlen, de még így is idejében földbe tesszük az összes vetőmagot. Azután teljes lendülettel az oszd mélyszántáshog fogunk, hogy mielőtt a nagy hideg beáll, minél nagyobb területen végezzük el az őszi mélyszántást. A tsz-ek vezetősége értékeli azt a munkát, amelyet traktorosaink végeznek, s igyekeznek szorosabbra fűzni kapcsolatukat a brigáddal. Amikor a traktorvezetők társadalmi munkában segítették az aratást, a tsz tagsága kö zös szalonnasütést és sörözést rendezett. A mostani, hidegebb éjszakákon Bontovics Gáspár és Gyarmati János a Vörös Csillag Tsz elnöke és főagro- nómusa sokszor meglátogatja traktorosainkat. Helyesen kidolgozott, ösztönző célprémiumot tűzött ki a gépállomás, szeptember és október hónapra. A ni. sz. brigád szeptemberben is a legtöbb műszakot teljesítette. Két hónap alatt 11 OOO forint jutalmat kapott a brigád. Ebből 2000 forintot takarékba tetteik. Ha a brigád valamelyik tagjának szüksége lenne rá, ebből a pénzből kisegítik, év végén pedig közös vacsorát rendeznek belőle. A brigád tagjai igen sok nehézséget győztek le, de azért nem panaszkodnak, hiszen a keresetűik is elég jó. Nem ritka a 3500 forintos kereset, az egy főre eső kereset pedig 2500 forint. Vállalását eddig nyolc fő teljesítette. Eves tervét a brigád 110 százalékra teljesítette, de a tavaszi és nyári tervét is túlteljesítette. Baleset a brigádban nem volt. A brigád tagjai elhatározták, hogy jövőre elnyerik a „Szocialista munka- brigád” címet. TfMAR IMRE agronómus, Gyula vízellátását (Gyomai tudósítónktól) Évek óta gondot okoz a több mint 10 ezer lakosú Gyoma község lakosainak jó és elegendő mennyiségű ivóvíz-ellátása. A 30— 40 éve készült artézi kutak vízhozama egyre kevesebb, tisztításuk, karbantartásuk évenként sok ezer forintot emészt fel. A községi tanács a vízellátás javítására a múlt év őszén a Hármas Körös közúti híd melletti részén próbafúrásokat végeztetett, ahol nagyobb mennyiségű és ivásra alkalmas vizet találtak. A három, percenként 120 liter vizet adó kút hozamát a volt gazdasági iskola bővizű kútja percenként 560 literre egészíti ki. A vízmüvet a Békéscsabai Magasépítő Vállalat építi. A főnyo- mó-vezeték építését ez évben kezdték meg, s eddig csaknem ötezer méteren rakták le. A lakosság eddig 75 ezer forint értékű társadalmi munkával járult a beruházás megvalósításához. A főnyomó, valamint a mellékvezetékek lefektetése után, már a jövő évben a kutakhoz is eljuttatják az áramot, és 100 köbméter befogadóképességű hidroglóbust építenek. Az eredeti tervtől eltérően, a gyomai tanács kezdeményezésére a vízellátási gondokkal küzdő endrődiek problémáját is megoldják . 3 A feltárt vízmennyiség 45 százaléka feleslegként jelentkezik, ezt az endrődiek kapják és ilyen arányban segítik e nagy beruházás megvalósítását. Öt orosházi tsz fedezte be eddig a vetést A hét orosházi termelőszövetkezet közül elsőnek az Üj Élet Tsz fejezte be 425 holdon a bú- zavetést. Aztán egymás után zárkózott fel a többi tsz: a Béke, a Petőfi. Most már csak a Dózsa és a Vörös Csillag termelőszövetkezetnek van még hátra mintegy 300 hold vetnivalója, és akkor tó orosházi hét termelő- szövetkezet teljesiti ez évi 7400 hold búzavetési tervét. Az Üj Élet Termelőszövetkezet a betakarításban is élen jár. Befejezte 292 hold közös kukorica törését és a 65 hold cukorrépa szedésének is a végefelé jár. A kukoricatöréssel végzett a Petőfi és a Törekvés Tsz, s befejezéshez közeledik ez a munka a Vörös Csillag Tsz-ben is, melynek tagjai végeztek a 127 hold cukorrépa termésének felszedésével és elszállításával. Vállalatok főkönyvelői figyelem! Budapesti és vidéki telepeinken a vasbegyűjtés mellett különféle haszonanyagot veszünk és értékesítünk Haszonvas árat térítünk anyagnemenként (lemez:-, rúd-, idomvas stb.) külön-külön válogatott, szakszerűen tárolt vasféleségekért. Haszomvas-anyagokat az új anyag áránál 25 százalékkal olcsóbban árusítjuk, tehát megtakarítás érhető el, ha az új anyagokat haszonvassal helyettesítik. KAPHATÓk: Idomanyagok Lemezek Csövek Sínek TELEPÜNK: Békéscsaba, vasútállomás, telefon: 14—86 és budapesti telepeinken is. Kohászati fllapanyagértékesítő Vállalat Budapest VI., Benczúr utca 11. Telefon: 425—799.
