Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

I960, november 27., vasárnap népújság 3 Szakaszos cukorrépa-szedés! kísérletek A Sopronhorpácsi Mezőgazda- Sági Kutató Intézet három kísér­leti telepén: Sopronhorpácson, Hatvanban és Mezőhegyesen több évi kísérletsorozat fejeződött be az idén. Szakaszos szedéssel állapí­tották meg, hogy a különböző cu­korrépafajtáknál hogyan alakul a cukor, a szárazanyag és a nitro­géntartalom augusztustól decem­berig. A kísérleti parcellákról két­hetenként szedtek fel répát, s ezt MMMMmHMWMMMMmVI Motorjavítás Az Orosházi Gépipari Javító Ktsz-nél motorkerékpárokat, au­tókat, háztartási gépeket javíta­nak. A közelmúltban a szövetke­zet szerződést kötött a Csepel és a Danuvia gyárral, mely szerint a járás területén ők csinálják a garanciális javításokat. Ehhez a munkához előreláthatóan tavasz­ra speciális szerszámokat kapnak. A képen if j. Dauda József a 250 köbcentis motorkerékpár fogas­kerekét rakja helyére. laboratóriumi vizsgálatnak vetet­ték alá. A vizsgálatok szerint ok­tóber elején a legmagasabb a cu­kortartalom. A kísérlet során szá­mos külföldi és hazai répafajtát próbáltak ki. Itt is igazolódott, hogy a legújabb fajták közül a hazai Béta Pli 9-es és 11-es kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A kísérleti telepen feljegyezték a napfényes órák számát, a hőmér­séklet alakulását, a csapadék- mennyiséget és külön megvizsgál­ták azt is, mely fajták a legellen- állóbbak a cerkospóra-fertőzéssel szemben. (MTI) A KPM útügyi osztályának kérése A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztálya rádión hívta fel a gépkocsiveze­tők figyelmét, hogy az aszfalt és a betonutak sokfelé sárosak, emiatt igen csúszósak, tehát na­gyon óvatosan hajtsanak a gép­kocsivezetők. Ezzel kapcsolat­ban a KPM útügyi osztálya kéri a munkagépek, teherautók ve­zetőit, hogy ha mezei utakról fő közlekedési utakra térnek, előzőleg takarítsák le a sarat a kerekekről, ezzel a viszonylag kis munkával igen nagy segít­séget nyújthatnak az útügyi dolgozóknak és sok összeütkö­zést, karambolt megelőzhetnek. (MTI) Nagymamák találkozója Békésen Békésen az I. számú iskola nap­közi-termében nagy sikerű nagy­mamák találkozóját rendezett no­vember 23-án este a helyi nőta­nács. A találkozón több mint 100 nagymama vett részt. Az üdvözlő beszéd után a nőtanács uzsonná­val látta vendégül a résztvevőket. ellenére, hogy az amerikai kül­politika siralmas baklövéseket és kudarcokat szenved, hálistennek van egy-két olyan intézményünk, amely igyekszik kiküszöbölni a csorbát és szívósan, ügyesen mun­kálkodik a szabad világ javára. Az a kár, hogy ezeknek az intéz­ményeknek ügyes dolgairól csak keveset beszélhetünk, mert amit csinálnak, az „top secret’’ — szi­gorúan titkos...” Míg az angol titkosszolgálat, a „British Intelligence Service” kö­zel háromszáz éves múltra tekint vissza, addig a CIA csak tíz esz­tendőre. Ennek ellenére már túl­szárnyalta angol „példaképét”, s ma már a legnagyobb és legkölt­ségesebb titkosszolgálatnak szá­mít a kapitalista világban. „Elég nagy biztonsággal el­mondhatjuk — mondotta dr. Ho­race Crsig CIA-oktató egyik elő­adásában 1953-ban —, hogy a CIA némely tekintetben ma már fe­lülmúlja az angol titkosszolgála­tot. Ezt maguk az angolok is lep­lezetlenül elismerik. Ma már a CIA sok vívmányát felhasználják, különösen, ami a személyzet ki­válogatását és kiképzését, a hír­szervezet kiterjesztését és a mun­ka minőségét illeti...” Az elmúlt évben a müncheni Isak Verlag könyvkiadó gondozá­sában Joachim Joesten neves publicista tollából könyv jelent meg „CIA — hogyan dolgozik az amerikai titkosszolgálat”? cím­mel. A könyv szerzője részletesen foglalkozik a CIA tevékenységé­vel és leírja működését. A CIA üzletszerűen dolgozik, mint egy gyár, helyesebben kife­jezve, mint egy hatalmas kon­szern. Igazi „Big business” (nagy üzlet) — mint a General Motors, United States Steel, Standard Oil Company és a többi —, azon­ban állami jelleggel és szigorú biztonsági rendszer mellett. A CIA vezető munkatársainak nagy része az amerikai üzleti életből kerül ki. Működésére legtalálóbb az aranybányászattal való össze­hasonlítás. Éjjel-nappal egy óriá­si nagy gépezet van mozgásban, hogy a nyersanyag valóságos he­gyeit juttassa el a CIA kiértékelő helyeire. Ott azután fáradságos, precíziós munkával a hatalmas aktatömegből kiválogatják az adatok apró aranyszemcséit, ame­lyeket összesítve minden reggel az elnök íróasztalára helyeznek. A CIA feladatairól így véleke­dik a könyv szerzője: „A szovjet térség technikai fejlődésének fel­derítése, gazdasági kémkedés, po­litikai felforgatás, diplomáciai cselszövés, kártevés, eszmei be­folyásolás, lélektani hadviselés és megtévesztő manőver — ez tevé­kenységének fő területe...” 1949-ben az amerikai parla­ment törvényt fogadott el, amely a CIA-nak az amerikai alkotmány történetében eddig teljesen isme­retlen önkormányzatot biztosított. Az említett törvény a többi kö­zött kimondja, hogy: a) a CIA a rendelkezésére álló összegek hovafordításáról nem tartozik semmiféle elszámolás­sal; b) évenként I0Ü külföldön to­Az ötéves tervidőszak alatt több mint 50 ezer hold szikes és savanyú talajt teszünk termővé Államunk mintegy 80 millió forintot fordít talajjavításra Évtizedes probléma a talajjavítós. Megyénknek főleg az északi részén, a gyomai és szeghalmi járásban több tízezer hold föld még ma is terméketlen, vagy csak nagyon minimális mennyiséget terem a legjobb talajmunka után is. A felszabadulás utáni években kezd­ték meg a megyénkben a talajjavítást, elég kezdetleges módszerrel, és csak pár száz hold erejéig évente. Az 5—6 holdas parasztgazdák­nak nem volt annyi pénzük, hogy a terméketlen, rossz sziket ter­mővé tegyék. A talajjavítás hajnala megyénkben is a nagyüzemi gazdálkodással kezdődött. A napokban felkerestük a megyei tanács öntözési és talajjaví­tási felügyelőjét, Sebestyén Antal elvtársat, s megkértük, hogy nyi­latkozzon néhány kérdésünkre. HÁNY HOLD FÖLDET J£ VITOTTAK MEG AZ UyÓB­BI ÉVEKBEN ÉS MENNYI var még javításra? A felszabadulás után mintegy 210 ezer hold volt a terméketlen, gyenge talaja megyénknek. Ez év végéig mintegy 55 ezer savanyú és szikes talajt javítottunk meg. Megyei viszonylatban a sa­vanyú talajaink nem mindig ter­méketlenek, sőt a területeken ok­szerű növényi sorrend megválasz­tásával és megfelelő agrotechni­kával aránylag kielégítő termés- eredményeket is el lehet érni. A sarkadi járás területén sok a sa­vanyú talaj és az idei év mégis gazdagon, jól fizetett. A termés­átlag szinte vetekszik a jó talaj hírében álló járásokéval. A ter­melés azonban rajtuk sok esetben kevéssé biztonságos és a gazdasá­gosság mértéke rossz. Ennek oka az, hogy a savanyú talajokon csak kevesebb növényféleség ter­melhető, a talajművelés különö­sen a kötöttebb változatokon költ­séges és ennek eredménye, mi­nősége gyakran nem kielégítő, mert a vízellátást és a kívánatos szerkezetet biztosító talajmunka rajtuk nem mindig sikerül. Az ilyen talajokon a műtrágyák ér­vényesülése rossz, szervestrágya gazdálkodásuk pazarló. A kedve­zőtlen növényi életfeltételek meg­szüntetésével azonban e talajok termése tetemesen fokozható és azokon a belterjes gazdálkodás követelményei kielégíthetők. A savanyú talajokon a kedvezőtlen életfeltételeket „meszezéssel” — a talajok mészállapotának rende­zésével szüntetjük meg. MI A HELYZET A SZIKES • >>\\ \ ^ VS;\ W • borzott ügynököt hozhat bé az or­szágba az egyébként érvényes be­vándorlási határozatoktól függet­lenül; c) a CIA személyzetéi és tevé­kenységét semmiféle hatóság (rendőrség, katonaság) liem ellen­őrizheti. A Ezek után érthető,/négy a CIA valóságos állam az államban, kü­lönleges jogokkal felruházott szervezet, amely felépítésére és működésére vonatkozóan semmi­féle felvilágosítással nem szolgál. Az egyetlen, ami a CIA-val kap­csolatban nem titkos — a szék­helye. Washingtonban a „Féggy Botton” néven ismert városresz- ben van. A washingtoni telefonkönyvben pedig ezt olvashatja az érdeklő­dő: Central Intelligence Agency. E utca 2430. Telefon: Executive, 3—6115. Az épületet két és fél méter ma­gas, felül szöges dróttal ellátott rácskerítés veszi körül. Itt azon­ban csak a szervezet jelentékte­len segédhivatalai székelnek már, mert nagyszerűen leplezve Was­hington harminc más épületében helyezték el a CIA tulajdon­képpeni intézményeit, hivatalait. Fontos fiók-kirendeltségei pedig az Amerikai Egyesült Államok mintegy huszonöt más városában működnek és számuk állandóan emelkedik. 1956 júniusában pél­dául arról érkeztek jelentések, hogy a Virginia állambeli Me Le­an és Hampton helységek közelé­ben új CIA-központ épül. (Folytatjuk) Kovács Jenő TALAJOKNÁL? A szikes talajoknál már rosz- szabb a helyzet, mert a szik talajvíz hatására elfolyósodik, ke- nőcsös lesz. Száraz állapotban kő­kemény, a vizet nem veszi be. A kötött, szikes réteg gyakorlatilag vizetzárónak tekinthető. Megmű­velése rendkívül nehéz. Az erő­gépeket és a talajművelő eszközö­ket egyaránt rongálja. Termést alig ad. Ilyen talaj főleg a szeg­halmi járásban és a gyomai já­rás egyik részén, Dévaványán és Ecsegfalva határában található. I Az aszályra nagyon érzékeny, mert nem tartalékolja a vizet. A javítatlan szikes öntözése is ne­héz feladat, mert a szikesek he­lyes öntözése nagy körültekintést kíván. A javított szikes ezzel szemben könnyen munkálható. Vízgazdálkodása megjavul és a vizet beveszi és tárolja. Termés- eredményei kielégítőek lesznek. Helyes agrotechnika, okszerű trá­gyázás és jó vetésforgó mellett a terméseredménye állandóan fo­kozható. MILYEN EREDMÉNYEKET ÉRTÜNK EL A JAVÍTOTT SAVANYÚ ÉS SZIKES FÖL­DEKEN? Elöljáróban annyit: a javítást 40 százalékban digózással és 60 százalékban kémiai javítással ér­tük el. A gyakorlat szerint mind a kétfajta talajjavítás jól bevált. Ezeken a földeken már a javítás utáni első évben szinte megdup­lázódott a terméseredmény. Ezért van az, hogy a termelőszövetke­zeteink minden évben nagyobb és nagyobb földterület javítására adnak be kérelmet. Az elmúlt években Ecsegfalva határában a javított sziken 5,08 mázsával ter­mett több őszi búza holdanként, mint a javítatlan talajon. Bélme- gyeren a Mihalik-dűlőben kuko­rica elővetemény után az őszi búza 12,80 mázsát termett holdan­ként, míg a javítatlan táblákról 6,80 mázsát takarítottak be. A sarkadi Dózsa Tsz-ben a kémiai javítás után búzából 10,4 mázsát arattak, addig míg a javítatlart területen csak 6,4 mázsát takarí­tottak be egy holdról. Átlagban a javított savanyú talajról kalászo­sokból 2—3 mázsával többet arattak, mint a javítatlanról. A déyaványai tsz-ekben nagyon jel­lemző példa a kukorica termés- eredmény különbség. Míg a javí­tatlan szikről 10 mázsa csövesku­koricát törtek, addig a javított sziken 26 mázsa csöveskukorica termett. Óriási a különbség. Ilyen példát lehetne találni a füzes­gyarmati termelőszövetketekben is. Míg a javítatlan szikről 110, addig a javított területről 210 má­zsa cukorrépát takarítottak be egy hold földről. Számtalan pél­dával tudnám bizonyítani azt, hogy jóval magasabb termésered­ményeket érnek el a javított ta­lajokon. Államunk évente sok-sok millió forintot költ a talajjavítás­ra. A MÁSODIK ötéves ter­VÜK VÉGÉRE MENNYIVEL CSÖKKEN A JAVÍTÁSRA VARQ SZIKES. SAVANYÚ TALAJ A MEGYÉNKBEN? Az 1960-as gazdasági évben a hat­ezer holdat terveztük be javítás­ra. De a termelőszövetkezetek éppen a fejlődés következtében több mint nyolcezer holdra ad­tak be igényt. A kilátások sze­rint az meg is lesz. Nagyarányú talajjavítás a gyomai és szeghal­mi járásban történt az idén is, a dévaványai Szabad Föld Tsz- ben 500 hold, Aranykalász Tsz- ben 300. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben 850, a körösla- dányi Zalka Máté Tsz-ben pedig 400 hold talajjavítást végzett a Debreceni Talajjavító Vállalat. Ez évben csak talajjavításra mintegy tízmillió forintot költöt­tünk. Az ötéves terv első évében szintén növekszik a megjavított talaj hold száma. 1961-ben a terv szerint 2—3 ezer holddal javíta­nak többet, mint 1960-ban, 1965- ig az ötéves tervidőszak alatt mintegy 50—52 ezer holddal nő a javított talaj megyénkben. Mintegy 80 millió forintot költ az államunk a talajjavításra. MILYEN LESZ A JAVÍTÁS ÜTEME? Termelőszövetkezeteink mivel kialakították a nagytáblákat, így már az ötéves terv első évében rátérünk a komplex talajjavítás­ra. Eddig sok-sok kárbaveszett óra és üzemanyag ment tönkre azzal, hogy a szövetkezetek földjei aránylag kis táblákban vol­tak és 10—20 holdakat kellet ja­vítani. Az elkövetkező években már egy-egy határrészt fognak javítás alá. Ilyen tervet dolgoz­nak ki már a gyomai határban, ahol egy hatezer holdas táblához fognak hozzá. A hátralévő 150 ezer hold javításra szoruló föl­dünket már ilyen zárt rendszerű megoldással javítjuk meg. Az államunk, kormányunk, a termelőszövetkezeteink sokat köl­tenek a talajjavításra, de megéri, mert rövid idő alatt hatványozót- tan megtérül a ráfordított több milliós költség. Csepkó Eta 1960. november 29-től december 3-ig valamennyi szakmában leltározást tartunk Ezen idő alatt az árukiadás szünetel. BÉKÉS MEGYEI MEZÚSZÖV Békéscsaba, Szerdahelyi utca. 19271

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents