Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

1960. NOVEMBER 27., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Még 7500 vagon cukorrépa kerül átadásra , büszkén a szocializmus útján — A KISZ megyei küldöttértekezlete — Tegnap, november 26-án a Barnevál kultúrtermében megtar­totta küldöttértekezletét a KISZ Békés megyei Bizottsága. Az ér­tekezleten megjelent ORBÁN LÁSZLÓ elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB tudományos és kulturális osztá­lyának vezetője, SZABÓ SÁNDOR elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának másodtitkára, SUSZTER JÓZSEF elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának ifjúsági alosztályvezetője, KÁLVl KATALIN elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára, K. NAGY ISTVÁN elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztályvezetője, MERÉNYI FERENC elvtárs, a Hazafias Nép­front megyei elnökségének titkára és LIMARJEV VASZILIJ MATREJEV1CS elvtárs, a szovjet hadsereg őrnagya. Emelt füvei Ä legutóbbi adatok áriról tanús­kodnak, hogy megyénk termelő- szövetkezeteiben erőteljesebb len­dületet kapott a cukorrépa beta­karítása. A megyei tanács főagro- nómusának becslése szerint mint­egy 7500 vagonra tehető az a cu­korrépa, ami — részben felszed­ve, részben pedig szedetlen — be­szállításra vár. A közös gazdaságok többségében igen jól szervezték a répa betakarítását. Ennek tudható be, hogy a békéscsabai Május 1, a nagyszénási Lenin Termelőszö­vetkezetek — ahol az őszi mun­kákkal kissé elmaradtak — a mulasztást pótolták, s melléjük egyre több gazdaság zárkózik fel. Tótkomlós, Gyoma, Kevermes és Kardoskút viszont azon községek közé tartozik, ahol a cukorrépa betakarításában ugyan előrébb léptek, de a szedés, szállítás és az átvétel körül hibák vannak. Sxervessék meg jobban az átvételt Tótkomlóson A tótkomlósi szövetkezetek kö­zül főként az Alkotmányban van még szedetlen répa, mintegy 14— 15 holdon. Naponta — amint azt a péntek esti taggyűlésen is megál­lapították — 60—70 ember szor­goskodik a répatáblán. A betaka­rítással elmaradtak, a vezetőség mégis úgy döntött, hogy ma, vasár­nap közgyűlést tart. Noha en­nek a közgyűlésnek az őszi mun­kák befejezésével, a terv és zár­számadás előkészítésével kellene többek között foglalkozni, a szö­vetkezeti gazdák érdekét szem- előtt tartva mégis helyesebb len­ne, ha ezt a közgyűlést a cukor­répa betakarítása utáni időre ha- lasztanák. De van ebben a községben egy másik gond is á cukorrépa átvé­tele körül. Az átvevő délután négy órakor beszünteti munkáját. A cu­korrépát közvetlen vagonba rak­ják s emiatt a fogatok sokszor órákat állnak kihasználatlanul. Ennek a lassú átvevői munkának tudható be, hogy a Viharsarok és Tegnap délelőtt a Vöröskereszt megyei szervezetének helyiségé­ben ünnepélyes keretek között ad­ták át a megyei tanács és a Vörös- kereszt által indított tisztasági verseny győzteseinek a kitűzött jutalmakat. Az ünnepséget Cse­rei Pálné megyei titkár nyitotta meg. Beszédében méltatta a tiszta, sági mozgalom jelentőségét, és a megyében eddig elért eredménye­ket. Majd a versenybizottság mun­kájáról adott tájékoztatót a jelen­lévőknek dr. Szentkereszty László, a KÖJÁL igazgatója, a bizottság elnöke. A városok versenyében Gyula lett az első és elnyerte az ötvenezer forintos jutalmat. A községek közül első lett Csaba- csüd 50 ezer, második Nagykama­rás 30 ezer, a harmadik Mezőbe- rény 20 ezer forint jutalmat, ka­pott. Az állami gazdaságok első a Haladás Tsz-ben mintegy 300 vagon répa átadása eddig húzó­dott. Az idős tsz-tagokra Kevermesen is jobban támaszkodjanak A kevermesi határban is jócs­kán van tennivaló. A Petőfi Tsz- ben még hatvan hold cukorrépa várja a szorgos kezeket. Szomba­ton mintegy hatvan asszony dol­gozott a répatáblán. A férfiak a szállítással voltak elfoglalva. 18—20, lófogattal állandóan hord­ták a répát. A szövetkezet 430 tagja közül 240-nek van munka- beosztása valamilyen brigádban. 190 ember részben tsz-nyugdíjas, részben pedig munkából kiörege­dett. Jóllehet a 190 idősebb férfi és nő közül munkába állna 50, vagy 60, csak ezek segítségét kér­ni kellene, foglalkoztatásukat kö­rültekintéssel megszervezni, biz­tosítani. A helyi erők munkára szervezése Kardoskúton is segít Kardoskúton a keveremesihez hasonló a helyzet, azzal a különb­séggel, hogy itt négy tsz-ben mint­egy 79 hold répa szedetlen. A csa­ládtagok és az idősebb parasztok segítségére ebben a községben is bátrabban kellene támaszkodni, feltárni a helyi erőket. Ezek a példák egyediek. Belőlük a megye általános helyzetét nem ítélhetjük meg, mert a szántóföld­ben lévő 7500 vagon cukorrépa megyénk több mint 260 közös gaz­daságában megoszlik. Ennek el­lenére mégis beszélnünk kell a betakarítás ütemének fokozásáról, a ledolgozható munkanapok jobb kihasználásáról, mert a fáradsá­gos munkával megtermelt cukor­répával szemben az emberek többsége sem falun, sem városon nem közömbös. helyezettje a Csudaballai Állami Gazdaság 25 ezer forint jutalmat és a KÖJÁL vándorzászlaját kap­ta meg. Második a Lőkösházi Ál­lami Gazdaság 15 ezer forint, har­madé a Szeghalmi Állami Gazda­ság kótpusztai üzemegysége 10 ezer forintos jutalmat kapott. A termelőszövetkezetek versenyé­ben a kondoros! Dolgozók Terme­lőszövetkezet lett az első, jutalma 50 ezer forint és a Vöröskereszt vándorzászlaja. Második az oros­házi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet 30 ezer és a sarkadi Kossuth 20 ezer forint jutalmat kapott. Ezután dr. Árus Tibor átadta megyei tanács végrehajtó bizott­sága nevében a jutalmakat a tisztasági verseny győzteseinek. Az ünnepségen a megyei Vörös- kereszt vendégül látta a résztve­vőket. A KISZ Békés megyei Bizottsá­gának beszámolóját Baukó Mi­hály, a KISZ Békés megyei Bi­zottságának. titkára mondotta el. — December 16-án ül össze a Kommunista Ijfúsági Szövetség országos kongresszusa — kezdte beszámolóját Baukó elvtárs. — A kongresszust megelőző alap­szervezeti vezetőségválasztó tag­gyűlések megyénkben is reálisan értékelték ifjúságunk fejlődését, munkáját, és jól határozták meg a további feladatokat. A felkészülés időszakában meg­nőtt megyénk ifjúságának lelke­sedése, aktivitása, megélénkült általában az alapszervezeti élet. Ezt igazolják az alapszervezeti taggyűléseken elhangzott felszó­lalások is. A felszólalók többsége azokkal a legfontosabb politikai és gazdasági feladatokkal foglal­kozott, amelyeket a pártszerveze­tek a fiatalok elé állítottak. A taggyűlések légköre tükrözte az ifjúság ragaszkodását a szövet­séghez és a párthoz. Ezt bizonyít­ják a termelésben elért eredmé­nyek is. A Békéscsabai Téglagyár KISZ-fiataljai például védnöksé­get vállaltak a szállítási munkála­tok felett, s eddig mintegy 100 ezer forint értékű munkát végez­tek el, Hasonlóan jól megállják helyüket a Békéscsabai Ruha­gyár, a Gyulai Harisnyagyár, a Mezőhegyesi Cukorgyár fiataljai is, A termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok fiataljai hétszáz katasztrális holdon végezték el a kukoricatörést és répaszedést. A középiskolás fiatalok 13 ezer munkanapot teljesítettek a tsz- ekben, a betakarítási munkák idején. Csupán a csabai gimná­zium fiataljai négy nap alatt 240 katasztrális holdról szedték le a kukoricát. KISZ-fiatalságunk tehát képes arra, hogy nagy feladatokat vál­laljon a második ötéves terv vég­rehajtásában. A három év eredményei Baukó elvtárs ezután rátért az 1957 óta elért eredmények ismer­tetésére. — Három és fél év alatt — mondotta többek között — az egész országban félmillió tagja lett ifjúsági szövetségünknek. Megyénkben 417 alapszervezet 16 300 taggal tevékenykedik. A KISZ-szervezetek létrehozásában, szervezetünk megerősítésében a legnagyobb segítséget a párt tag­jai és a pártbizottságok adták. Az ifjúság marxista-leninista nevelésével kapcsolatosan a KISZ-bizottság titkára elmondot­ta, hogy amikor megszervezték az oktatást, figyelembe vették az ifjúság különböző rétegeinek po­litikai érettségét, politikai látó­körét. Az 1958—59-es oktatási év­ben négyezer fiatal vett részt a politikai oktatásban. Az ifjúság legnagyobb érdeklődése a párt VII. kongresszusának tanulmá­nyozásán nyilvánult meg. Közel tízezer fiatal ismerkedett a párt határozatával, a kongresszus ha­tározataiból adódó feladatokkal A hibákról szólva elmondotta Baukó elvtárs, hogy egyes helye­ken nem jól választották ki a propagandistákat, nem hívták őket össze rendszeresen, nem el­lenőrizték és nem segítették mun­kájukat, ezért sok hallgató kiesett az oktatásból. — Ifjúságunk politikai nevelése mellett nem szabad megfeledkez­nünk a szakmai és az általános műveltség emeléséről sem. Me­gyénk KISZ-taglétszámának tíz százaléka, 1600 fő nem végezte el a nyolcadik általános iskolát. Egyes járásokban még rosszabb a helyzet. A sarkadi járásban pél­dául a tagság 15 százalékának nincs meg a nyolcadik általános osztálya. Helyes tehát több alap­szervezetünknek az a kezdemé­nyezése, hogy minél több fiatalt mozgósít az általános iskola el­végzésére. Egyre több az olyan pedagógus és kiszes fiatal, aki fel­keresi az üzemeket, tsz-eket, be­szélget azokkal a fiatalokkal, akik nem járták ki végig az általános iskolát. Az állami oktatáson túl — mondotta ezután — tovább kell növelni a szaktanfolyamokon a fiatalok létszámát. Orosházán, Sarkadon, Okányban, és a megye más községeiben igen nagy az ér­deklődés a mezőgazdasági techni­kum iránt. KISZ-szervezeteink adjanak még több segítséget a fiataloknak, hogy kedvük szerint részt vehessenek a szakoktatásban. Az ipari tanulók helyzetét ér­tékelve a következőket mondotta: — A továbbtanulás mellett na­gyobb gondot kell fordítani a falusi ktsz-ekben és a kisiparo­soknál dolgozó ipari tanulók kép­zésére és nevelésére. Sajnos, még mindig elégtelen az ipari tanu­lók körében folyó politikai neve­lőmunkánk. A megyei bizottság és a járási-városi bizottságok tag­jai ritkán látogatnak el az ipari- tanuló-iskolába vagy a tanulók munkahelyeire. Több helyen visz- szaélnek a mesterek és az ipari tanulók helyzetével, túlóráztatják! őket, bizonyos honoráriumért pluszmunkát végeztetnek velük főleg szabad idejük rovásárai szombaton és vasárnap. Erélye­sebben kell fellépnünk az ifjúság jogait megsértő intézkedésekkel szemben. Fiataljaink többsége nem hisz a vallásos dogmákban Ezután a hazafias nevelésről, hagyományainkat ismertető pro­pagandamunkáról, a külföldi fi­atalokkal való kapcsolatról be­szélt a titkár. Az ifjúság ateista neveléséről szólva, többek között ezeket mondotta: — Egyre jobban érezhető az alapszervezetekben a vitatkozó légkör, egyre több kiszista* lép fel a vallásos nézetekkel szemben. Ez különösen komoly jelentőségű olyan helyeken, ahol a vallásos befolyás még mindig igen erős. Bár van még sok tennivalónk, azt nyugodtan állíthatjuk, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége, nem hisz az úgynevezett földön­túli boldogságban, hanem hiszi és tudja, hogy az emberek boldog életét csak itt a földön lehet megteremteni. Az élet szebbé tételéhez tartozik a különböző eredetű formaságok új tartalommal való megtöltése. Egy­re népszerűbbé válnak például a KISZ-fiatalök által szervezett ki­szes esküvők, a KISZ-tagok és út­törőik díszes sorfala. Gyulán eddig körülbelül 80 kiszes esküvőt tar­tottak, s ma már olyan helyeken is, mint Almáskamarás, Körösla- dány, Telekgerendás, Kamut, kez­denek a formaságok meghonosod­ni. Ezután arról beszélt, milyen fontos a KISZ-en kívüli fiatalok­kal való együttműködés, majd a kulturális és sportmunkát érté­kelte. — Baj van még a színjátszó cso­portok műsorpolitikájában — mondotta többek között. E tekin­tetben sok a tennivaló a kultúr- otthomók és a KISZ-szervezetek együttműködésénél. A KISZ sporttevékenységét ér­tékelve sok adatot sorolt fel a spartakiádon való részvételről, a különböző sporttalálkozókról, majd ezt mondotta: — KISZ-alapszervezeteink egy részében nagyon helytelenül, kü­lönválasztják a KISZ-től a sport­munkát. Pedig arra kell törekedni, hogy az alapszervezetek minél több fiatalt vonjanak be a sporto­lásba; Legfontosabb: , a fiatalok munkára nevelése Külön fejezetben beszélt Baukó elvtárs az ifjúság munkára neve­léséről. — A mezőgazdaság szocialista átszervezésében — mondotta — komoly segítséget adtunk a párt- szervezeteknek. Mintegy 800 fiatal (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyesen adták át a jutalmat ' a tisztasági verseny győzteseinek

Next

/
Thumbnails
Contents