Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

I960, november 20., vasárnap MÉPfíJSÁG 5 FIGYELEM! Termelőszövetkezeti tagok, egyéni termelők, sertéstartók! Olyan sertéshizlalási szerződésre, amelyet 1961. év január­tól októberig történő átadásra kötnek vagy kötöttek az ál­latforgalmi vállalattal, az állam minden darab sertés után 2 mázsa szemestakarmányt ad készpénzért az állami eladási áron. Kukorica esetében 215.— Ft mázsánként. A takarmányt utal­ványra lehet átvenni 1961. január 1-től kezdődően, a ter­ményforgalmi vállalat telepein. Akik eddig szerződtek hízott sertésre 1961. évi átadásra, szintén megkaphatják a 2 mázsa takarmányt darabonként, csak írásban kell ezt kérni az állatforgalmi vállalat járási kirendeltségétől. Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók és járása ki- rendeltségek adnak! Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Kiing György festőművész kiállítása nyílik meg a békéscsabai múze­umban. A képzőművészet barátai már vagy negyedszázada úgy is­merik Kling Györgyöt, mint a fi­nom festői érzékenység képviselő­jét. Mai festészetünk középnem­zedékének tehetséges tagja, aki mindig is költői lelkülettel, artisz- tikus meghittséggel oldotta meg művészi feladatait. Nem tartozik a hírverők kedvencei közé —mint generációjának legkiválóbbjai közül úgyszólván senki sem —, pedig a jó minőség dolgában biz­tosan számíthatna rá. Ízetlen, bosszantó, nagyzoló munka soha­sem került ki kezei közül, igé­nyessége, kulturáltsága kizárt minden durva eltévelyedést tevé­kenységéből. Üj kiállítása a Csók Galériában ezt a kvalitásbeli ki­egyenlítettséget tanúsítja, azt a rokonszenves képességet, mellyel valamennyi képében megtalálja a harmonizálás lehetőségét. Ér­zékletes kolorittal, hangulatosan fest, olykor tüzes színekkel, más­kor tétova ábrándok hatására, de mindannyiszor bensőségesen han­golva tónusait, puhán illesztve egymás mellé sajátos formaele­meit. A festő nyelvén mondja el tapasztalatait, emlékeit, közli né­zeteit, nyilvánítja ki szolidaritá­sát a munkások iránt. Ugyanazzal a meleg érdeklődéssel ábrázolja egy gyár udvarát, mint lányai gyerekszobáját — nem kell kü­lön alkotói programot készíteni a szocialista építés visszatükrö- zésére, mert egy hivatalos csend­élete, vagy egy balatonparti rész­lete is napjaink általános közér­zetéhez szolgáltat adalékokat. Ha művei — további munkássága so­rán — az egyszerű emberek előtt is érthetővé teszik majd azt a szerves kapcsolatot egyéni sorsa és szociális helyzete között, ad­digra már bebizonyosodik, hogy a forradalmi realizmus akár lágy festőiséggel, meghitt műfajokban is megnyilatkozhat. A kiállítást Koszta Rozália festőművész nyit­ja meg, ma délelőtt 11 órakor. (-) SPORT SPORT SPORT Vasárnapi sportműsor Klucski Gyula emlékverseny j —Bcs. MÁV, 10.30 ó: Bcs. VTSK—: kupa bajnoksága Békéscsabán, a | Bcs. Építők. VTSK-pályán a négy legjobb bé-1 Megyei I. osztály: Délelőtt 9 késcsabai labdarúgó csapat rész- | órakor, az Agyagipar-pályán, Bcs, vételével. 8.30 ó: Bcs.—Agyagipar! Ruhagyár—Orosházi Spartakusz. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szer­Termelőszövetkezetek! Egyéni termelők! KÖSSENEK ZOLDSÉGTERlflEEÉSI SZERZŐDÉSI 1961 évre Termelőszövetkezetek termés után 60 — 80 százalék hitelt kapnak Átvételi védőárak! Kedvezményes vetőmagbiztosítás! Jó értékesítési lehetőség! Termelési szerződés köthető MÉK Kirendeltségnél, íöldművesszövetkezeteknél, ahol a szerződés feltételeiről tájékoztatást adnak. 17782 vezete november 25-én délután 3,és este 7 órakor a Balassi kultúr­otthon nagytermében „Rómából jelentjük” címmel előadást ren­dez. Az előadást Vitrai Tamás a Magyar Televízió sportriportere tartja. Mindkét előadás után Vitrai Tamás saját filmjeit vetíti le. Befejezéshez közeledik a városi lebdssrúgé-lbcijnekság A békéscsabai városi labdarúgó-baj­nokság befejezéséig mindössze egy-két mérkőzés hiányzik. A csapatok 9,8, il­letve 7 mérkőzést játszottak. A bajnok­ság élén Mezőmegyer áll. Második a Békéscsabai Agyagipar II. csapata. Utolsó a MÁV. Érdekes, hogy ez a csapat minden mérkőzésén kikapott, s mindössze csak három gólt (rúgott a 43 ellenében. A városi labdarúgó szö­vetség helyesen írta ki ezt a bajnoksá­got, hiszen többször színvonalas, sport­szerű mérkőzéseiket láthattuinik. 7. Postás 9 3 1 5 17:19 1 8. Kötöttárugyár 9 2 3 4 19:25 7 9. Szabadkígyós 7 2 1 4 12:15 % 10. MÁV n. 9­­9 3:43 • Ifjúsági bajnokságra készülnek a Kötöttárugyár öklözöl A BAJNOKSÁG állasa: 1. Mezőmegyer 2. Agyagipar II. 3. Előre 4. Kinizsi 5. Sarkad II. 6. VTSK n. 9 7 1 1 21: 9 15 9 6 2 1 39:16 14 9 5 2 2 23:20 12 9 4 3 2 21:17 11 84-4 27:16 8 8233 21:23 7 A Békéscsabai Kötöttárugyár ököl­vívói ma délelőtt 10 órakor újra szőri- tóba lépnek. Ez a verseny felkészülés a Békés megyei egyéni ifjúsági bajnok­ságra, melyet 1961. január közepén tar­tanak meg. A Kötöttárugyár ökölvívói lelkiismeretesen készülnek a verseny­rendbetette a ráeső részt. Nem akart még egyszer belefogni. — Van valami kifogás, kérem­szépen? — kérdezte, mikor tudta, hogy semmi kifogást nem talá­lunk utána. Hanem a nagy kapáiási hajrá megzavarta. A csapatveze­tője azt mondta neki, hogy ha minden kötél szakad, akkor sem szabad lemaradniuk a másik csa­pattól. Manó erre azt válaszolta: — Énrajtam nem múlik, kérem- szépen. Neki is fohászkodott úgy a ka­pálásnak a maga parcellájában, hogy néha, amikor a répa tövé­től kézzel húzta ki a vadgörögdiny- nyét és felegyenesedett, néhány pillanatig csak elsötétült világot látott, benne szikrázó csillagok­kal. Aztán a kapanyelet is erőseb­ben markolta a kelleténél. Ha oly­kor megállt egy csepp szussza- násra és ki akarta nyújtani a szerszámnyélhez görbült tenyerét, az ujjai megmakacsolták magu­kat. Szóval elfáradt, de nem bánta. Feltette magában, hogy mire a csapat többi tagja végez, készen lesz ő is a dolgával. A nap delelőre állt, forróvá he­vítette a levegőt. Fellegek csak ritkán kószáltak odafenn. Éppen hogy elfüttyögött három vagonjá­val a féltizenkettes vonat, s már amoda pipált jó messzire, való- szinűtlenül megnyurgulva, gólya­lábakat eresztve a csillámló, himbálódzó délibábtenger köze­pén. A gyomra is zaklatta már Manót, a cigarettafüst utáni vágy is lefoglalta a figyelmét, és így történt, hogy véletlenül kivágott egy nagyocska, fodroslevelű répát. Éppen onnan, ahol úgyis ritkán maradt meg, s már jó nagy lé­pésre nem volt semmi a sorban. Eh, óvhatatlan — vigasz­talta magát. — Megeshet bárkivel ilyesmi. Felegyenesedett, hüvelyk­ujjával lepréselte kapája éléről a rátapadt szívós földet és szemét megreszkírozta a baloldali szom­szédok felé. Azok nótát dtudorász- tak, vagy fütyültek önmaguk szó­rakoztatására és sebesen járt a kezük. Manó sajnálta a kivágott répát, de nem értette, miért sajnálja. Félt, hogy észreveszik? Na, még csak az hiányozna, hogy ő fél­jen! Azért mégis azt gondolta: jó, hogy nem látta senki. — Hopp megvan! — ötlött az eszébe. Fogta a kivágott répát és átlódította a szomszédja nyilasá­ba. — Magának, Nyágó elvtárs, már egészen jól megy ez a föld­szakma. Manó szíve egyből rákapcsolt a sebesebb dobogásra, amint meg­hallotta a csapatvezető hangját. Egy pillanatig azt hitte, hogy az nem vett észre semmit. De mi­helyt elfogta annak a tekintetét, rögtön tisztában volt vele, hogy most jön a népnevelőmunka. Jött is. — Nyágó elvtárs — kezdte a csapatvezető, s kapálgatta az egyik répasort — maga még min­dig nem tudja úgy megbecsülni a szövetkezet vagyonát, ahogy kel­lene. Pedig tudja, ha nem ügye­lünk az ilyesmire — és itt felemel­te a kivágott növényt —, akkor ezt megérzi a zsebe valamennyi­ünknek. Ekkorára már minden vére a fejébe tódult Manónak. Dühösen földhözvágta a szerszámját, és megfordult: — Kéremszépen, azért ez mégis sok. Egész délelőtt nem vágtam ki egyet sem, s most mégis elkezde­nek engem macerálni. Kéremszé­pen, én ezt nem tűröm, én szuve­rén ember vagyok ... — Jól van, Nyágó elvtárs, de mi szükség erre a kiabálásra? — Kéremszépen, nekem nem parancsol senki. — Rendben van — mondta a csapatvezető —, de hagyja már abba ezt az örökös kéremszépene- zést. — Kéremszépen. én kereskedő ember voltam. Igazságtalannak tartom, hogy csak éppen az én te­vékenységemben találnak kifogá­solnivalót, holott... A csapatvezető odaiiiesz- tette bakancsa orrát egy kövér vadrepce tövéhez és úgy mond­ta: — Újra meg kell ezt kapálni, Nyágó elvtárs. A verseny nem azt jelenti... — Kéremszépen, tessék elhinni, én semmit sem kapálok. — Akkor nem írjuk be az egy­séget. — Olyan nincs kéremszépen. — Miért ne volna? Erre Nyágó Manó neki akart ugrani a csapatvezetőnek, (hiá-J ba, ilyen volt a természete), és ha éppen oda nem érek, megkínozta volna a porban. Mondtam neki: — Jól van, egye meg a fene, ha nem akarod újra kapálni, majd én megcsinálom helyetted. Még ma délután hozzáfogok, mert így mégsem hagyhatjuk. Mit mon­danak a többiek? re, mert több ^óképességű csapattal [ mérkőznek. November 27-én a Makói > Vasas csapatát hívták meg, december j il-én pedig a Budapesti MTK ifi csa- patával mérkőznek. Érdekes sporthírek SZÍNARANYBÖL KÉSZÜLT SPORTTRÖFEA A futball-klubok világkupája, melyet az idén a Real Madrid csapat nyert* szabályos méretű futball-labdát ábrá­zol. A labda burkolata azonban bőr helyett szín aranyból készült, úgyhogy a „labda” 1,2 kilogramm súlyú. Ha svájci aranyművesnél akarták volna elkészíttetni, 12 000 svájci frankba ke­rült volna. Spanyolországban azonban az arany jóval olcsóbb, úgyhogy a világkupa megrendelői egy barcelonai aranyművesnél a fenti összegnek kb. a feléért tudták beszerezni. *■ • BESÓZOTT TENISZPÁLYA Nyágó legszívesebben en­gem is felnyársalt volna a szemé­vel, de aztán lassan nyugalmi ál­lapotba vonultak az izmai. Egy kicsit megbukott előre a feje, majd tenyerét megnyálazva leha-j jolt ás felemelte a kapanyelet. A tapasztalat szerint legjobb az olyan teniszpályán játszani, amelynek felüle­tére ... sót szórtak. Japánban új mód­szert honosítottak meg a teniszpályák burkolásánál, ötven tonna földhöz egy tonna sót tesznek és ezt a keveréket döngölik le a pályán. Az ilyen pálya i felszíne síma, nincsenek rajt» repedé- Nagy István í sek és soha nem nő ki rajta a gyom«

Next

/
Thumbnails
Contents