Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-14 / 243. szám
BÉKÉS MEGYEI ★ Ára: SO fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! § I960. OKTÓBER 14., péntek AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 243. szAm Evadnyitás a színházban Ma nyitja ismét Kapuit a Békés megyei Jókai Színház hogy egy évadon keresztül minden este sok száz nézőt tanítson és szórakoztasson. Csajkovszkij „Diadalmas asszony” című nagyoperettjével kezdődik az évad. A darab szerep- osztásával, díszleteivel méltó az évad megnyitására. Fennállásának ötödik évfordulóját ünneplő színházunk a fokozott művészi igényeknek megfelelően, a nézők eszmeiesztétikai ízlésének formálását segíti elő az ez évi műsorszámaival. Biztosíték erre az előadások művészi színvonalának tervszerű emelkedése, a színház vezetősége és a művészek összehangolt kollektív munkája. Ha az elmúlt évad műsorát nézzük, láthatjuk a prózai előadások színvonalának egyenletes emelkedését, mely elődadások megnyerték a nézők tetszését. Ilyen darabok voltak például a Kötéltánc, a Király nevében, A kapitány, a Koldusopera, a Menyasszonytánc és a többi. Az operettek rendezői, díszlettervezői, kivitelezői komoly erőt fejtettek ki egy-egy előadás sikerééx-t. Természtes azonban, hogy mindezek ellenére a nézők több, a mai életről szóló előadást kívánnak látni színházunkban. Ebben az évben tíz új művésszel és munkatárssal erősödött a színház társulata. Az új művészek több éves gyakorlata biztosíték lesz arra, hogy megszeretik őket a Békés megyeiek. A művelődéspolitikai irányelvek célkitűzései alapján, a személyi és a tárgyi feltételekkel tehát minden lehetőség megvan színházunk színvonalas, tartalmas, művészi munkájára. Kétszázhatvan tájelőadást és kétszáz székhelyi előadást terveztek az 1960/61-es évadra, ami komoly szervezőmunkát igényel minden területen. Dicséretes, hogy az évad jó előkészítésére, az előadások látogatottságának emelésére a színház sokirányú, gondos munkát fejtett ki. Tizennégy székhelyi előadásra már több mint háromezer bérletet adtak el és ez a szám még tovább emelkedik. Ez azt jelenti, hogy ebben az évadban sokkal magasabb látogatottságot élnek meg az előadások, mint eddig. A jó tapasztalatok alapján megkezdték a tájelőadások közönsége részére is a bérletek eladását. Szarvason a járási művelődési házzal közösen eddig 140 bérletet adtak közre, de ugyanígy szervezik a közönséget Battonyán, Békésen, Dobozon, Eleken, Mezőhegyesen, Gyulán, Kondoroson, Orosházán, Sarkadon, Kardoskúton is. Mi is azt kérjük az állami, társadalmi, termelőszövetkezeti, üzemi vezetőktől és dolgozóktól, hogy tegyenek meg mindent a jó közönségszervezés érdekében. Ez elsősorban művelődéspolitikai kérdés, amely természetesen velejár a színház jobb anyagi ellátottságával is. Dicséretes kezdeményezéseket mondhatunk a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet vezetőiről, akik körülbelül száz tsz-dolgozónak biztosítanak előadásonként színházjegyet a mezőkovácsházi művelődési házba. Örvendetes az is, hogy Békéscsabán a nőtanács és az Építők Területi Bizottsága közös kezdeményezésére a 14 bemutató mindegyikére közel 600 jegyet vettek meg a dolgozóknak. A színházi bérletezés szélesítése hasznos dolog azért is, mert az emberek nevelése és szórakoztatása ezáltal tervszerűbbé válik, illetve kötelezi a színházat arra, hogy az előadásokat a terv szerint, magas színvonalon, nagyszámú közönség előtt mutassa be. Nem vitás, színházunk csak úgy teljesítheti falun is a feladatát, ha a termelőszövetkezeti dolgozók és a falu lakossága telt házat biztosítanak az előadásokon. Ehhez a fontos munkához hívjuk segítségül kultúrmunkásainkat, a párt, a tanács, a tömegszervezetek, termelőszövetkezetek és a szakszervezetek vezetőit és aktivistáit. Színházunk vezetőitől és művészeitől pedig azt kérjük és várjuk, hogy lelkiismeretes munkával, magas művészi színvonalon tartott előadásokkal segítsék pártunk művelődéspolitikai irányelveinek megvalósítását. Borka József a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője. fléleteh a kubai ellenforradalmírok ügyében Santiago de Cuba (AP) Eqy katonai törvényszék Santiago de Cubaban szerdán halálra ítélt hét kubai ellenforradalmárt és egy amerikait, név szerint Anthony Zarbát, aki a múlt héten partra szállt agresz- sziós csoport tagja volt. A többi vádlott közül tizenhat 30 évié szóló börtönbüntetést kapott, egyet két évi, egyet pedig tíz évi börtönbüntetésre ítéltek. A Santa Clara-i katonai törvényszék szerdán öt halálos ítéletet hozott, több vádlottat pedig 20—30 évig terjedő börtönre ítélt. * Az amerikai külügyminisztérium bejelentése szerint az Egyesült Államok a közeljövőben újabb korlátozásokat rendel el a Kubába irányuló exportra. A szállítási tilalom állítólag élelmiszeren és gyógyászati cikkeken kívül valameny- nyi más árucikkre kiterjed, Nyugati provokációs manőver miatt félbeszakadt az ENSZ szerda délutáni ülése New York (MTI) Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti New Yorkiból: Az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülése egy nagyarányú provokációs manőver következtében félbeszakadt. Napirenden az a kérdés szerepelt, hogy a Szovjetunió javaslatát a gyarmati népek felszabadítására a Politikai Bízott-, ság tárgyalja-e, vagy ahogyan a Szovjetunió javasolta, a közgyűlés. A szovjet javaslatot Hruscsov elvtárs indokolta meg nagyhatású beszédében. — Mindenki előtt világos — mondotta —, milyen rendkívül fontos nemzetközi probléma, hogy az emberiség megszabaduljon a múltból örökölt szégyenletes gyarmatosító rendszertől. A közgyűlésnek teljes felelősség tudatában számot kell vetnie azzal, hogy a a gyarmatosító rendszer, ha nem hozunk sürgős intézkedéseket, még sok szenvedést okozhat, sok áldozatot követelhet, sok millió életet pusztíthat el, fegyveres konfliktusokat és háborúkat idézhet elő, nemcsak a föld egyes részeiben, hanem az egész világon fenyegeti a békét és biztonságot. Hruscsov nevetségesnek mondotta, hogy a gyarmatosítók a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavát hirdetik. A szovjet kormányfő ezt a rabszolgakereskedők és 3 rabszolgatartók fantazmagóriájának nevezte. Le az álarcot, gyarmatosítók! — Határozottan le kell tépni az álarcot a gyarmatosítókról — mondotta Hruscsov — és be keil mutatni, milyen az igazi ábrázata azoknak, akik betegségeket, nyomort, éhínséget és halált vittek a leigázott országokba; Számos küldött tapsa fogadta a szovjet küldöttség vezetőjének szavait, mikor kijelentette: — A nép előbb-utóbb szántónkén, hogyan szavazott képviselője az ENSZ-ben. Amellett volt-e, hogy haladéktalanul és teljesen meg kell szüntetni a gyarmati szolgaságot, meg kell adni a szabadságot minden népnek, vagy pedig ingadozott? Azok, akik ellenzik, hogy a közgyűlés plenáris ülésén a kormányfők részvételével vitassuk meg a gyarmatosító rendszer megszüntetésének kérdését — folytatta Hruscsov —, elárulják politikájuk rövidlátó voltát és érveik tarthatatlanságát. A gyarmatosítók hiába remélik, hogy sikerül feltartóz- tatniok az elnyomott népek nagyszerű mozgalmát a szabadságért és függetlenségéért. Csak idő kérdése, hogy a gyarmatosító rendszer végleg elpusztul. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — ha hű akar maradni alapokmányához —, nem maradhat kívül e kérdés megoldásán. Hruscsov elvtárs után az angol küldött emelkedett szólásra és védte az ügyrendi bizottságnak azt az álláspontját, hogy a kérdés a Politikai Bizottság elé kerüljön. Ezt az álláspontot támogtta Űj- Zéland küldötte is. Csehszlovákia és Bulgária delegátusa a szovjet álláspontot támogatta. Hasonló értelemben szólalt fel Ghana, Guinea és Libia küldötte is. Azután a volt Francia-Kongó delegációjának vezetője kapott szót. Ekkor történt az első incidens. A kongói küldött egy táviratot ismertetett, amelyet egy portugál gyarmat népe intézett hozzá. A kongói delegátus éles szavakkal követelte, hogy Portugália is adja meg a szabadságot gyarmatainak. Az elnök „manőverez“... Az elnök ekkor félbeszakította a kongói küldöttet. Amikor a kongói delegátus újra szólást kapott, kijelentette: „Én Afrikából jöttem és új ember vagyok az ENSZ-ben. Nagyon csodálkozom azon, hogy az elnök másokat nem szakít félbe, engem azonban, aki testvéreim hangját tolmácsolom, félbeszakít.” Az elnök ismét megvonta a szót a kongói küldöttől és figyelmeztette, hogy térjfen a tárgyra. Ez a jelenet háromszor megismétlődött. Ezután Libia és Irak delegátusa foglalt állást a szovjet javaslat mellett. Ekkor került sor a második incidensre. Fülöp-sziget küldötte arról beszélt, hogy a szabadságot minden gyarmati népnek meg kell adni, majd rátért arra, hogy a kelet-európai népeknek sincs szabadságuk. Románia küldötte, eljárási kérdéshez szólva, a szónoki emelvényre lépett és kérte, hogy az elnök utasítsa rendre a fülöp- szigeti delegátust. „Független, szuverén nemzeteket, amelyek tagjai az ENSZ-nek, nem lehet sértegetni” — mondotta. Az elnök azonban nem volt hajlandó rendreutasítani a fülöp- szigeti delegátust. Románia delegátusa másodszor is ügyrendi javaslatot tett, követelte a fülöp- szigeti küldött rendreutasítását. Az elnök azonban kijelentette, hogy a fülöp-szigeti delegátus nem sértett meg senkit, • csupán politikai kérdést tárgyalt. Erre maga Hruscsov kért szót. „Amikor Kongó küldötte beszélt egy táviratról, amit szenvedő társaitól kapott, az elnök megállította — mondotta. Hogyan lehetséges, hogy ez az amerikai báb, akik a gyarmatosítókkal szimpatizál, nyugodtan sértegethet független országokat. Mi nem az elnök kegyelméből vagyunk itt, hanem a Szovjetunió népeinek erejéből az igazságot hirdetjük és ezt On, elnök úr. semmiképpen sem akadályozhatja meg. ...és megnémul Az elnök egy szót sem válaszolt Hruscsovnak. Ezytán a fülöp-szigeti delegátus folytatta beszédét és hangoztatta, hogy nem akarja megbántani sekinek az érzékenységét. Elővette előre megírt beszédét, de kihagyott belőle minden olyan célzást, amely a kelet-európai népekről szólt volna. Ezáltal a fülöp-szigeti küldött beszéde végeredményben imperialista-ellenes felszólalássá vált, úgy hogy felszólalása végén Hruscsov, az egész szovjet küldöttség és a többi szocialista küldöttség is megtapsolta a fülöp-szigeti delegátust. Ezután egymásután szólaltak fel Etiópia, Nigéria,'India, Kuba küldöttei, és a közgyűlés szónoki emelvénye a gyarmatosítás elleni tiltakozás hatalmas fórumává vált. A hangulat láttán Anglia delegátusa még egyszer szót kért és azt mondta, hogy ő ugyan a Politikai Bizottság elé akarja vinni a kérdést, de ha a közgyűlés úgy határoz, hogy a problémát a közgyűlésen tárgyalják meg, Anglia konstruktív módon fog részt venni a vitában. A brit delegátus tehát finoman visszavonult. Ezutáp folytatódtak a felszólalá- (Folytatás a 2. oldalon) Kennedy felelőtlennek nevezi a Kimoj és Macu védelmére irányuló amerikai kormánypolitikát New York (MTI) Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az amerikai külügyminszté- térium állítólag titkos tárgyalásokat kezdett Csang Kaj-sekkel Kimoj és Macu szigetének kiürítéséről, Kennedy szenátor, a demokrata párt elnökjelöltje élesen támadta Nixon alelnököt. Kennedy több kérdés intézett Herterhez arról, hogy igazak-e azok a hírek, amelyek szerint az amerikai külügyminisztérium e kérdésről tárgyal Csang Kaj-sekkel. A külügy minisztérim később hivatalosan cáfolta, hogy ilyen tárgyalások foLynának. Kimoj és Macu kérdésében elfoglalt álláspontját magyarázva Kennedy kijelentette: Ahhoz, hogy Amerika háborúba bocsátkozzék, megfelelő okra van szükség. Kimoj és Macu nem kielégítő ok egy háborúra. Kimoj és Macu védelmével veszélyeztetjük Tajvan védelmét és az amerikaiak életét. A demokrata elnökjelölt azonban hozzáfűzte, hogy véleménye szerint Tajvant „meg kell védeni”. Kennedy kijelentté, hogy Ki moj és Macu szigete katonai szempontból véd'hetetlen, s Nixon álláspontja, amely szerint e szigeteket meg kell védeni, „a felelőtlenség útját jelenti”.
