Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-13 / 242. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, október 13., csütörtök Német vendégek megyénkben A Német Demokratikus Köztársaság felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából a TIT és más megyei szervek meghívására német vendégek érkeztek hétfőn megyénkbe. Helmuth Fuchs, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsosa, Paul Ebersbach, a követség másodtitkára látogatottak el Békés megyébe, hogy találkozzanak termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóival, vezetőivel. Hétfőn 9 órakor érkeztek meg a vendégek a TIT székházába, ahol Kaszai Pál elvtárs, a TIT megyei titkára üdvözölte meleg szavakkal ha átaínkat, s arra kérte őket, érezzék magukat jól megyékben. Helmuth Fuchs elvtárs Kaszai elvtárs szavaira azzal válaszolt, hogy őszinte szeretettel látogattak el hozzánk, őszinte baráti érzésekkel. Vizsnyiczai elvtárs arról tájékoztatta a német elvtársakat, hogy mi jelle/nzi megyénket, milyen ipari üzemekkel rendelkezünk és mennyire változott meg ez év tavaszán mezőgazdaságunk arculata. A német elvtársak különösen két területről érdeklődtek: Először is a baromfitenyésztésről, ezen belül különös tekintettel a libatenyésztésről. Elmondották ugyanis, hogy a Német Demokratikus ' Köztársaság az eddigieknél jóval több baromfit, illetve libát szeret- e vásárolni Magyarországtól. Ép- n ezért érdeklődtek arról is, %y a termelőszövetkezetek és ál- ában a nagyüzemi gazdaságok pehnyire tekintik megyénkben alapvetőnek a baromfitenyésztést. Nánósi Illés elvtárs, a megyei tanács osztályvezetője elmondta, hogy jelenleg — mi tagadás —, még nem dicsekedhetünk azzal, hogy termelőszövetkezeteink jó részében megértették volna ennek jl isz.’iosságát, jelentőségét. Biztató >_>!t azonban Nánási elvtárstól ha Iául — s ezt a követség vezetői örömmel fogadták —, hogy a közeli két éven belül nagy változás megy végbe termelőszövetkezeteinkben a baromfitenyésztést illetően. Majd az általános politikai helyzetről beszélgettek hosszan az elv- társak. Sok szó esett a Társadalmi Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működéséről itt megyénkben. Vizsnyiczai elvtárs elmondotta a német elvtársaknak, hogy a múlt évben a TIT tizenhét szakosztálya, de különösen a világnézeti és a szakmai szakosztályok több mint kétezer előadást tartattak. A német elvtársak, miután beszámoltak arról, hogy ez év nyarán befejezték a mezőgazdaság átszervezését, különösen á falvakban indult meg az ismeretterjesztő munka. Arról is tájékoztatták a vendégek a fogadásukra megjelent elvtársakat, hogy most nagy erővel segítik az NDK-ban az új termelőszövetkezetek megszilárdulását és ezzel egy időben az árutermelés növelését. A másfél óra hosszás baráti beszélgetés után a német elvtársak, a TIT vezetői, s a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetői ellátogattak a kétsopronyi Hunyadi Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet tagjai és vezetői nagy örömmel fogadták a vendégeket. Megérkezésük után a tsz-vezetők azt javasolták, tekintsék meg a német elvtársak gazdaságukat, mely ez év tavaszán több száz holddal megnövekedett, s jelenleg 1742 holdon gazdálkodnak. A sertések, s a szarvasmarhaállomány megtekintése után a szövetkezet kultúrtermében hosszan elbeszélgettek a szövetkezet vezetőivel és tagjaival a gazdálkodás és az állattenyésztés helyzetéről. A szövetkezetiek sokat érdeklődtek arról, hogyan és milyen módon gazdálkodnak az NDK szövetkezetei. A német elvtársak készséggel válaszoltak a szövetkezetiek kérdéseire. Ezután került sor a Hunyadi Termelőszövetkezet elnökének a beszámolójára, melyben részletesen elmondotta az utóbbi évek sikereit, eredményeit. Ebéd után Helmuth Fuchs elvtárs pohárköszöntőt mondott, melyben kifejezte, hogy a magyar nép harca a Német Demokratikus Köztársaság harca is. Azt mondotta: Valamennyi szocialista ország egyet akar, egy célért küzd: az emberek jólétéért, s ami mindennek az alapja, a békéért. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy a német fasizmus a második világháború alatt éppen úgy üldözte és gyilkolta a magyar népet, mint a német népet. A kétsopronyi Hunyadi Termelőszövetkezet gazdái ünnepélyesen búcsúztatták a német vendégeket, akik a Hidasháti Állami Gazdaságba indultak. Itt a gazdaság igazgatója és főállatenyésztője fogadta a vendégeket. Az állattenyésztés megtekintése után az ebédlőben vacsorán látták vendégül a kedves vendégeket. Balkus Imre Pécsi táborozás lesz a kondorost úttörők munkájának gyümölcse A Kondorosi I. számú Általános Iskola Zrínyi Ilona és Petőfi Sándor úttörőcsapata társadalmi szerződést kötött a Lenin Termelőszövetkezettel. A termelőszövetkezet és az úttörők között már évek óta jó kapcsolat alakult ki, s a pajtások már sokszor dolgoztak a tsz földjén. Amikor eljött a kukoricatörés ideje, Szakács Györgyné csapatvezető irányításával 80 pajtás látott munkához. Munkájuk eredményeként a kukoricáért kapott összeget pécsi táborozásra és kirándulásra költik. Az iskolásgyermekek szüleit az elmúlt napokban az a meglepetés érte, hogy fiaik, lányaik mennek is iskolába meg nem is. Közösen kivonulunk a termelő- szövetkezetekbe, állami gazdaságba segíteni a betakarításban meg aztán tanulmányi kirándulás is lesz — újságolták otthon a Jancsik, Erzsik, Jutkák. — Mi ez, valami újfajta politechnikai oktatás? — kérdezte tőlem egy mama. — Nem, ez is más, meg az is. Majd részletesen megtudakolom ott, ahol erre a legpontosabb választ adhatják — feleltem. A megyei tanács v. b. művelődésügyi osztályán közölték velem, hogy a Művelődésügyi Minisztérium egyszerű, jó és okos rendelkezéséről van szó: — segítse fiatalságunk is gazdaságainkat néhány napos munkával, hogy mielőbb az ország közös kamrájába kerüljön a termés. A nevelők és diákok ezt természetesnek vették és készséggel vállalták. Így történt, hogy néhány nappal ezelőtt városból, faluból vonaton. teherautókon daloskedvű lányok, fiúk robogtak a határba. Az általános iskolásoknak három, a középiskolásoknak öt nap állt rendelkezésükre, hogy segítsék a betakarítást. No, persze a szünetből tanulmányi kirándulásra is futotta. Beck Zoltán, az Orosházi Táncsics Gimnázium egyik pedagógusa elmondotta, hogy intézetükben a következőképpen használták ki az öt napot. Két napig a Mezőhegyest Állami Gazdaság kukoricáját törték. Száz holdon végezte el 650 diák. A hozzá nem értő is kiszámíthatja, hogy nem volt megerőltető a dolog. Ráadásul úgy szervezték a munkát, az iskola részéről úgy egyeztek meg a gazdasággal, hogy ebédet, szállást kaptak a diákok, azonkívül pénzt is, aminek fele az iskoláé, fele pedig az iskolai KlSZ-szer- vezeté és utolsó fillérig a diákok közös céljait szolgálja. A törés után fennmaradt időt tanulmányi kirándulásra fordították. Jártak Gyulán, Szarvason, Szegeden; színházat, üzemet, történelmi nevezetességeket látogattak. Iskolánként változott a program aszerint, hogy hol milyen munkalehetőségek voltak. . Az eső is közbeszólt és bizony soksok diák szomorúan bámult felkeléskor az esőfüggönnyel sötétített ablakra, mert elesett egy kedélyesnek ígérkező közös kiruccanástól. Az engem kérdő mama, ha olvassa ezt a kis írást, megállapíthatja, hogy nem politechnikai oktatásról volt tehát szó, amikor gyermekei a furcsának vélt szünidőben vidáman robogtak a rájuk is váró határba, de azért ez sem volt kevésbé közérdekű és nevelő hatású. Huszár Rezső * Öt megye tanácselnökei találkoztak Békéscsabán Téli nevelési ankétok Füsesgyarmaton Téli nevelési ankétok előké- U szitáséi kezdték meg Füzesgyarmaton. A kettes számú iskola és a Hazafias Népfront vezetősége, valamint az iskolai szülői mun- , kaközösség közös programot doles a könnyű szövetből készült > kompié. Az enciánkék szinü ruha ? princessz-szabású, egyenes vonalú S kabátkával, melyet kerek gallér és / három nagy gomb díszít. ( gozott ki az ankétok megszervezésére. A szülői munkaközösség vállalta, hogy beindítja a szülők iskoláját, ahol főleg pedagógiai tárgyú előadásokat tartanak. Az előadások megtartását a fiatal pedagógusok, valamint tanácstagok önként vállalták. Az első előadást az ezüstkalászos gazdatanfolyamok beindításával kapcsolatban tartották meg. A következő előadást november 26-án tartják. Az ankétok szervezői meghívták Göröcs Jánost, aki részt vett az olimpián, és felkérték, hogy tartson élménybeszámolót a község dolgozóinak. Az előadások megszervezését a pedagógusok és a Hazafias Népfront vezetősége közösen végzik. Szerkesztői üzenetek GEDÓ MIHALYNÉ, GYULA. — Többek kérésére történt, hogy a rádióműsort a műsoradás napján közöljök lapban. Az lenne a legjobb megoldás, ha kétnapi műsort jelentethetnénk meg rendszeresen, ezt azonban helyszűke miatt nem tudjuk megvalósítani. Ó ANDBÄS ISTVÁN, BÉKÉSCSABA. — A személyi tulajdonban lévő házak felújításával és tatarozásával kapcsolatosan közöljük, hogy ha a tulajdonos az építésügyi hatóság jogerős határozatában elrendelt építési munkákat a megállapított határidőig nem, vagy nem kellő mértékben végezteti el, az építési munkák elvégeztetéséről — a tulajdonos költségére és veszélyére — az építésügyi hatóság maga gondoskodhat. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának rendezésében kedden délelőtt 10 órakor a megyei tanács dísztermében táj-értekezletet tartottak, öt megye tanácselnökeinek részvételével. Az értekezleten részt vett dr. Kiss Pál elvtárs, a tanácsszervek osztályának csoportvezetője, Nagy Ernő elvtárs, a pártközpont munkatársa, Oláh György elvtárs, a Szolnok megyei Tanács v. b. elnöke, dr. Dalos László elvtárs, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Biczó György elvtárs, a Szegedi városi Tanács elnöke, Kovács Imre, a Csongrád megyei Tanács v. b. elnökhelyettese és Arany Tóth Lá- jos elvtárs, a Békés megyei Tanács elnöke. Az értekezletet Arany Tóth Lajos elvitárs nyitotta meg, majd átadta a szót dr. líiss Pál elvtárs- nak. Dr. Kiss Pál elvtárs beszédében szólt a tavaszi szolnoki tájértekezletről, ahol már egyszer megvitatták az 1959. évi és 1960. évi községfejlesztési feladatokat. — A mai tanácskozáson — mondotta Kiss Pál elvtárs —, ismét a községfejlesztést vitatjuk meg. Beszámolt Kiss elvtárs arról, hogy a községfejlesztési hozzájárulás alatta maradt az átlagnak. Ügy látjuk, hogy a végrehajtó bizottságok nem vették figyelembe a lemaradást, sok esetben felületesen kezelték a hozzájárulások mértékének megállapítását is. Nem jutottak előrébb községi és járási tanácsaink a helyi anyagbázis bővítésének feltárásánál sem, számos községben egyáltalán nem vizsgálják a helyi anyagforrásokat. Kiss Pál elvtárs szólt a községfejlesztési létesítmények műszaki ellátottságáról. Megállapította, hogy a gazdasági bizottság határozatának alkalmazása érezteti hatását, mert egyre több helyen megvitatják a terveket és csak ezután döntenek azok felhasználásáról. Egyre több helyen alkalmazzák a típusterveket is. Előfordul azonban még mindig a burkolt magántervezés, és sok esetben a kifizethető jutalmakat éppen magántervezésre használják fel. Ezután dr. Kiss Pál elvtárs a társadalmi munkáról beszélt. Mint elmondotta ezután községi vezetőinknek: az eddiginél fokozottabb mértékben kell számolniuk a társadalmi munkával, mert forintban ki nem fejezhető az az érték, amit egy-egy község lakossága tehet saját községének épitéséért. Dr. Kiss Pál elvtárs beszéde után a jelenlévő v. b.- elnökök szóltak a referátumhoz. Oláh György elvtárs, a Szolnok megyei tanács v. b. elnöke beszélt a „mellékcsatornán” érkező építési anyagokról, amelyekről feltételezhető, hogy állami beruházásból származnak. Szólt arról, hogy megyéjükben több fegyelmi vizsgálatot folytattak le és több v. b.-vezetöt megbüntettek, akik megszegték a tervezési előírásokat. Dr. Dalos László, a Bács megyei Tanács v. b.-elnöke szólt a községfejlesztési építkezések műszaki ellenőrzéséről, s elmondotta: tovább kell fejlesztenünk az emberekben a saját városuk, községük szeretetét, mert akkor a községfejlesztési programok végrehajthatók. Biczó György elvtárs, a Szegedi városi Tanács v. b.-elnöke a céltudatos tartalékolásról beszélt, s elmondotta, hogy a közös feladatok megoldása náluk minden kerület községfejlesztési tervében szerepel és ez jó hatással van a tervek megvalósítására. Kovács Imre elvtárs, a Gsong- rád megyei Tanács v. b.-elnök- helyettese elmondotta, hogy ahol kevés a társadalmi munka, ott feltételezhető a testületi szervek gyenge irányító munkája. Keveset foglalkoznak társadalmi munka szervezéssel és ez meg is látszik a tervek megvalósításánál Sürgette a típusterv-katalógus kiadását. Arany Tóth Lajos elvtárs, a Békés megyei Tanács v. b.-elnöke szólt arról, hogy egyre kevesebb helyi anyag áll rendelkezésre a községíejlesztési tervek megvalósításához. Községeink egyre nagyobb létesítmények megvalósításához fogtak hozzá, így művelődési otthonokhoz és fürdőhöz. Élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy egy egész járás érdekét szolgáló közös építkezéshez közös alapot teremtsünk községfejlesztési összegekből. Arany Tóth elvtárs ezután arról beszélt, hogy a községfejlesztési tervek megvalósításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a jó tapasztalatok elterjesztését. Nagy Ernő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa szólt arról, hogy a községfejlesztési tervek teljesítésének ebben az évben sem lesz nagyobb akadálya. Beszélt arról, hogy a társadalmi ellenőrzést meg kell szigorítani és a tanács legyen a gazdája ténylegesen is a községfejlesztési terveknek. A pártszervezetek is támogassák ezt a munkát. Dr. Kiss Pál elvtárs a hozzászólások után összefoglalójában megelégedéssel nyugtázta, hogy számtalan jó javaslat hangzott el, amit v. b. vezetőink ezután fel tudnak munkájukban használni. (—czi.)
