Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

NÉPÚJSÁG

I960, október 11., kedd

HÍREK.

A kisvasút sínéinek felszedésénél történt. A békéscsabai üzemek fiataljai társadalmi munkában vállalták a sínek felszedését. Pénteken is több fiatal dolgozott a húsipartól, forgácsolótól, a 41-es AKÖV-től és más üzemből. Vidámak voltak, tréfálkoztak, gondolván, így jobban halad a munka. Igazuk van. Többen azonban nem dolgoztak, inkább a nagytemplom kerítését támasztották hátukkal, mintha az nagyon arra szorult volna. Ez a néhány fiatal vitte a prímet a tréfában, miközben a legnagyobb lelkiHuligánok ?

nyugalommal nézte többiek szorgoskodását.

Az élcelődésben még a járókelőket is bevonták. Megjegyzéseket tettek az arra menőkre — különösen a hölgyekre. S a szavakkal egy csöppet sem voltak válogatósak. Sőt egy fehér sapkás fiatalember — Cs. László — még a megszólításig is merészkedett.

— Szevasz, kisanyám, gyere játsszunk egyet! — szólt, s a kőfejtő csákányra támaszkodva, elébe állt a járdán haladó asszonynak. A meglepett tekintetre további durvasággal folytatta, s a többiek hangos röhej- -----------------------------------------a jel kísérték társuk „szellemes” megjegyzését.

A társadalmi munka vállalásával a fiatalok az üzemben vezetőik dícséretét érdemelték ki. De mi volt ezeknek a fiatalok nak a vállalása mögött? A nemes törekvés városunk szépítésére, a munka gyorsabb befejezésére? Nem! Akik társadalmi munkát vállalnak, nemes cselekedetet vállalnak. E fiatalok magatartása nem erre vall. Hát akkor kik ezek a fiatalok? Huligánok?

Ezt döntse e! az olvasó és azok, akik tanúi voltak a pénteki jelenetnek.

KASNYIK JUDIT

— FÉLTETT kincsünk a gyermek címmel előadást tart a TIT október 14-én este 7 órakor Békéscsabán a Balassi Bálint művelődési otthonban. Az előadás után a Dani című magyar filmet vetítik.

— KÍSÉRLETKÉPPEN 13 fajta magyar és külföldi búzát vetnek el az idén az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában. Nemrég fejezteit be 78 hold őszi árpa vetését a gazdaságban.

— KÖZSÉGFEJLESZTÉSI alapból új boncházat építettek Bu- csán. Az építkezésre 30 ezer forintot fordítottak.

— HAT címletből álló bélyegsorozatot ad ki a román posta a. bukaresti bábszínház-fesztivál alkalmából.

— RENDSZERESEN tatarozzák az állami lakóházakat az őszi hónapokban. Füzesgyarmaton legutóbb három lakóház tatarozását fejezték be. amelyre összesen 50 ezer forintot fordított a tanács. A lakások tatarozását tovább folytatják a községben.

— MÜFOGSORT készített egy kolumbiai fogtechnikus a tehenek részére. A fogtechnikus egyik tehene a műfogsor elhelyezése után 10 kilogrammot hízott és több tejet adott. A tulajdonos állítása szerint 10 évvel hosszabbítható meg a tehenek életkora a műfogsor alkalmazásával.

— FŐVÁROSI művészek fellépésével vidám nótaestet rendez október 12-én, szerdán este a Kondorost Csárdában a helyi földművesszövetkezet.

— 230 EZER forintos költséggel építették át Szarvason az Árpád Étterem helyiségeit. Az átépítéssel korszerű, új presszót is létesítettek.

— A KISZ-KONGRESSZUS tiszteletére a gyulai járás és a városi KISZ szervezeteinek tagsága a küldött- és vezetöségválasz- tó taggyűléseken társadalmi munkára tesz- felajánlásokat. Eddig több száz munkaórára történt felajánlás.

— 750 ÖRA társadalmi munkát végeztek eddig a békéssámsoni Vörös Csillag Termelőszövetkezet KISZ-fiataljai. Társadalmi munkával hozzák rendbe aKlSZ-szer- vezet helyiségét is.

Hűvösebb idő

Felhőátvonulások, délen és keleten többfelé esővel. Megélénkülő, helyenként erős nyugatira, északnyugatira forduló szél. Az éjszakai lehűlés a nyugati határszélen erősödik. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet a nyugati határszélen 6—9, máshol 9—12 fok között. A legmagasabb nappalig hőmérséklet 14—18 fok között.

Közel kétmillió forint építkezésre

A napokban adták át a mezöberényi Aranykalász Tsz-ben a modern 102 férőhelyes magtár- padlásos tehénistállót. Az istálló állami hitelből épült, amely több mint egymillió-háromszázezer forintba került. Állami és saját erőből történt beruházással — amelyhez a termelőszövetkezet közel félmillió forinttal járult hozzá — felépült még egy 50 férőhelyes növendékistálló, 40 férőhelyes szerfás fiaztató, kétszer 200-as süldőszállás, egy 20-as fiaztató, egy 25 férőhelyes lóistálló. Ezenkívül átalakítottak egy régi épületet, amelyben 100 borjút helyeznek el.

Három új

autóbusz-váróterem épült a szeghalmi járásban

( d á s i f 6 n 'k t:ó 1 )

A szeghalmi járásban az 1960- as évi községfejleszlési tervek elkészítése alkalmával a lakosság kérésére Bucsán, Füzesgyarmaton és Szeghalmon betervezték az új autóbusz-váróterem építését. Füzesgyarmaton mintegy 40 000 forintot fordítottak az építkezésre. amit már át is adtak rendeltetésének. Bucsán és Szeghalmon is a közeljövőben adják át az új várótermet.

Rekordtermés sxudáni fű-mag bál

Sokan gyönyörködtek az idén a mezőberényi Aranykalász Tsz 20 holdas szudánifű-vetésében. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a megyében alig akadt hozzá hasonló. A levágott szudáni füvet az elmúlt hét elején kezdték csépelni. A tervezett 12 mázsa átlagtermés helyett 18 mázsánál is többet adott holdja.

Nem fizetett azonban ilyen jól a lucernamag, amelynek cséplé- sét három hete fejezték be. A 80 hold lucernából mintegy 40 mázsa aprómagot csépeltek el. Gyönyörűnek Ígérkezett az érés kezdetén a ,lucerna is, de nagy volt a magdarázs kártétel.

Ha engem választanának...

A napokban a ösorvási Állami Gazdaság kiszistáival a kongresz- szusi készülődésükről és a közelgő vezetőségválasztó taggyűlésről be. szél gettem. A pillanatnyilag titkár nélküli szervezet tagjaitól elsősorban az iránt érdeklődtem: kit látnának legszívesebben az új vezetőség élén? A kérdezettek nagy többség Pékár Pál nevét említette. Engedve a „kísértésnek”, felkerestem az egyetem padjaiból nemrég kikerült fiatal mérnököt, s birodalma — a gépműhely — közepén nekiszegeztem a kérdést: ha Önt választanák meg titkárnak, milyen megvalósításra váró tervekkel kezdené meg a munkát?

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG

Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja

Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., I. em. Telefon: 22—96.

Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehoczky Mihály: Telefon: 10—21

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba;

Felelős nyomdavezető: Kendra György .Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél.

Előfizetési díj i hóra 11.— Ft

Váratlanul érintették szavaim; hirtelenjében nem is tudott mit felelni. Pár perc után azonban előkerült egy és más a „tarsolyából”.

— A1 ap szer vezet ü nk vezetősége ezideig nem sokat törődött a fiatalok ideológiai nevelésével. Mondhatnám azt is: „nem politizáló” kiszisták voltak a KISZ-szervezet tagjai. Ezért, ha engem választanának; feltétlenül vóltoztanánk ezen az egészségtelen állapoton. Előadássorozatot indítanánk be, ahol időszerű politikai kérdésekről hallanának a fiatalok. Ennek hatására fejlődne vitakészségük és közelebb kerülnének, világosabban látnák napjaink problémáit.

Lassan beköszöntőnek a hosszú téli esték. Időmilliomosok leszünk. Kár lenne elfecsérelni azt a néhány hónapot, amikor „ritkább”'a munka. A lehetőségeink megvannak ahhoz, hogy beindítsunk egy traktoros^gépész tanfolyamolt. A tanár szerepét én is vállalnám ...

— A kulturális nevelés terén van tennivaló?

— Van bizony — válaszolja, és sóhajt egyet szavai mellé. — A fiatalok még csak kísérletet sem tesznek általános műveltségük növelésére. Nem olvasnak, és a film- és televízió-előadásokat is ritkán

látogatják. Sok-sok szellemi olimpiát kellene rendezni. Ügy gondolom, ezek ösztönző hatással lennének rájuk, és az egy helyben topogásból megindulnának felfelé a műveltség „lépcsőin” ...

Beszélt még a jó közösségek kialakítását elősegítő, színes klubdélutánok, az ifjúsági szocialista munkabrigádok tervéről, a KISZ- tagok példamutatásáról és sok olyanról, ami eleven KISZ-életet ígérne.

Brácsák István

Csaknem tízszeresére nőtt a kocaállomány

Hétszázötven hízottsertést ad be az államnak a mezőberényi Aranykalász Tsz, amely nagyban növeli az áruértékesítési tervet. A betervezett süldőket nem tudták megvásárolni, így a kiesést ráhiz- lalással pótolják. Jövőre már nem lesz probléma a hízóknak való süldő felvásárlással, mert a hízóalapot a tsz neveli fel. Az év tavaszán még csak 15 anyakocája volt az Aranykalász Tsz-nek, ma már 140-nél is több van. A kocák nagyobb része most fial. A jövő hízónak való egy része már meg is van.

Nagy István:

Kirándulás a múltba

III. Becs, az ékszerek városa

Szívesen írnék arról, hogyan dolgoznak a bécsiek, azonban tényleges munkával foglalatoskodó embereket egyszerűen nem láttam. Tisztában voltam vele, hogy a gyárak enyhén remegő ablakszem ein belül a sistergő, dohogó gépek között izzadságos munka folyik, csakhogy nekünk nem mutatták az életnek ezt a kevésbé dekoratív, de lényegesebb oldalát. Elvezettek mindenkit Mária Terézia ágyasszobájába, a Belvedere-palota raífináltan metszett bokrú kertjébe, a 900 esztendős kolostorok nyirkos katakombáiba, csak éppen a valószínű, nyers mához nem engedtek közel egyikünket sem.

Ilyen okok miatt képtelen vagyok egyébről beszámolni, mint jelentéktelen impressziókról, amelyek lehetnek érdekesek ugyan, de semmiképpen nem alkalmasak arra, hogy érzékeltessék Becs igazi levegőjét.

Vagy mégis?

Mert akármelyik irányban róttuk a többnyire sima, jól kövezett utcákat — mint már említettem — mindenütt fény és csillogás kápráztatta a szemünket. Nyugodtan merem állítani, hogy élelmiszerboltnál csak ékszerüzlet volt több, s ezekben annyi fajta nemes fémből és drágakőből kiformált, tündöklőén szép női kar- és nyakékek voltak garmadába rakva, hogy minálunk a felét sem látja az utcai járókelő. Ide írjam az árakat is? Anélkül is tudhatja tisztelt olvasó, hogy azokat nem a segédmunkások keresetéhez szabták. Húsz—huszonöt-1- harmincötezer schillinget csak azok tudnak leguberáilni egy pecsétgyűrűért, akik nem gyári műhelyben izzadnak meg a pénzért, hanem egy-két telefonbeszélgetés eredményeként jutnak tízezrekhez.

Egyébként Irma néni is (az előző cikkemben szereplő H. Princz édesanyja) olyan információval látott el, hogy „Bécs az ékszerek városa”. Any- nyira az — mondotta —, hogy az ut- ! caseprők gyakran találnak hajnal on ta drága ruhadíszeket, arany fülbevalót, amiket a pezsgőmámoros éjszakák után hazafelé ténfergő méltóságos asz- szonyok kacimbálnak le hebehurgyán magukról. Irma néni még személyesen nem találkozott ilyen szerencsés utcaseprővel. sőt azt sem tudja, hogy a derék köztisztasági munkásoknak hány százaléka vagyonosod ott már meg ilyenformán, azonban szentül hiszi, hogy amit hallott, az mind színtiszta igazság. Pedig, ha figyelembe vesszük, hogy az osztrák fővárosban is több az utcaseprő, mint amennyi ékszert eldobálnak a gazdagok ..becsípett” asszonyai, akkor világosan kitűnik; ezen az úton vajmi kevesen jutnak el a felső tízezer mennyországába.

Mennyországot mondtam és nem véletlenül. Mert állítom, hogy a legmá- niákusabb hívő fantáziájában sem létezik olyan paradicsomi állapot, amilyenben a háztulajdonosok. kereskedők, bankárok és egyéb hasonszőrűek élnek Bécsben. A drága lokálok reggeltől estig, de különösen estétől reggelig zsúfoltak. A pincér itt minden vendéget személyesen ismer, tudja, kinek milyen mélyen kell meghajlítani a derekát a borravaló reményében. Közönséges halandónak egyszerűen lehetetlen ilyen helyre bejutnia, hiszen a gyakorlott és jó szimatú „cerberusok” már messziről megérzik, hogy lapos az erszény. Olyan műsorszámokat lehet az efféle úri lebújokban látni, amelyek — Irma néni szerint — csak egészen romlott emberek szemének és fülének valók.

A kisemberek természetesen másképpen szórakoznak. Ök nem adnak estélyeket, nem ülnek be a hírhedt vetkőzőszámokat nézni a Moulin Rouge-ba, hanem beérik szerényebb örömökkel is. A malterkeverők, írnokok és kifutók népes tábora is szívesen járna hangversenyre és színházba is, de az ő zsebük ezt nem bírja. Nem bírja, mert az Operában például 40— 250 schülingért lehet jegyet váltani. Marad tehát a futballmeccs, a füves, erdős D ima-part, a nyilvános strandfürdők és a Práter.

Csak néhány mondatot erről a Práterről. Hasonlít a pesti Vidám Parkhoz, csak kevésbé olcsó, jóllehet — mint értesültem — ez a bécsiek igazi szórakozóhelye, különösen esténként. Nos, egy estét én is eltöltöttem ebben a tarka-barka világban. A rugós falovacskákra, a bolondkocsira, a hullámvasútra, no meg a híres óriáskerékre

bármelyik pillanatban felülhettem volna, mert — bármilyen hihetetlenül hangzik Is — kihalt volt minden. Ha valamelyik szórakoztató masina vagy építmény előtt megálltam a számat tá- tani, itt is ugyanaz történt velem, mint a belvárosban: karonragad- tak és már be is tuszkoltak az ajtón, így ültem fel akaratomon kívül a szel- lemvasútra is, amely hat kemény schillingért csaknem két percen keresztül rohant velem a hullák, akasztófák, tigrisek és vicsorgó csontvázak rémes birodalmában.

Fiatalságot sem láttam a Práterben; Mert azt a néhány suhancot, akik a filmeken mutatott cowboyokat majmolva, széles karimájú somberóban, sarkantyúé csizmában, colt-táskával az oldalukon bitangoltak végig meg visz- sza az utakon, nem mertem a fiatalság fogalmába vonni. A fiatalságot nem ők, hanem nyilvánvalóan azok a fiúk képviselték Bécsben is, akikkel a város északi részén, a Häehstadt- platzon találkoztam. Fütyörészve lépkedtek előttem, hónuk alatt egy-egy díszes kötésű Thomas Mannal, s amikor elváltak, kézfogással és ezekkel a szavakkal búcsúztak egymástól: „Légy becsületes és végezd jól a munkádat!”

A schönbrunm királyi kastély pazar díszítésű termeit járva, nem tudtam szabadulná a gondolattól: a magyar nép véres verejtéke is itt van e töméntelen sok kincsbe ágyazva. A kínai terem flamand mester munkája. A milliós szoba falai (annak idején egymillió forintba került) rózsafából vannak ki* faragva, s a filigrán díszítések máza 24 karátos arany. Az óriási tükörteremben nem kerül nagy erőfeszítésbe felidézni az 1815-ös Bécsi Kongresszus; vagy ahogyan másképpen nevezték: „táncoló kongresszus” véget nem érő ceremóniáit. A fáma szerint az ötéves Mozart ebben a teremben is játszott, s miközben egy alkalommal leesett a székről. Mária Antoinette felemelte és megcsókolta. A fiúcska erre ünnepélyesen kijelentette, hogy mihelyt felnő, a hercegnőt elveszi feleségül, azonban nem tartotta be ígéretét.

Láttam egy fémyképsorozatol, amely az 1945-ös nagy bombázások után mutatta az oszfráik fővárost. Nagyon nehéz lehetett akkor a kormos romok erdejében elképzelni a jelenlegi városképet. A művészettörténeti múzeum belyukasztott kupolával éktelenkedett, a parlament falai csonkán meredeztek áz égre, a világhírű Operaház ablakai kiégve sötétlettek, mint a halálszemek, a lakóházak jelentős része kártyavárként összeomolva keserítette a hajléktalan lakosságot. És ma minden áll eredeti formájában, a háború nyomait úgyszólván teljesen eltüntették. Csupán az Opera ház helyreállítására 10 millió dollárt költöttek, s ma igazán méltó temploma a világ zenekultúrájának.

Szép élményekkel akartam elbúcsúzni Bécstől, azonban nem sikerült. Leültem pihenni a Duna-kanális partján egy padra, elővettem a zsebemben felejtett Népszabadságot, amikor megszólított egy alacsony termetű, horgászbotos, idősebb ember.

— ön magyar? — kérdezte.

— Az volnék.

— Jaj, de örülök! — tárta szét a kezét. — Én is úgy szöktem ki Budapestről 1948-ban az ávósok elöl.

— És aztán miért? — érdeklődtem kíváncsian;

— A Sulyok-párt kortese voltam én. amíg lehetett, s ott ártottam a kommunistáknak, ahol tudtam.

Szemtől szemben álltam egy olyan emberrel, aki miatt a felszabadulás előtt sosem volt kenyerem és kilátásom. Az illető bizonyosan nem látta rajtam, hogyan fog lángot bennem a gyűlölet parazsa. különben aligha hencegett volna itthoni tevékenységével. S várta mafla-szelíd arccal a válaszomat, mert el sem tudta képzelni, hogy Bécs kellős közepén egy eleven magyar kommunistával találkozhat. Egy ideig latolgattam, hogyan ijesz- szem el; a közelemből, majd így válaszoltam neki.

— Okosan teszi ön, hogy nem a mi kenyerünket pusztítja, és igazán ömlők, hogy nem mérgezi odahaza a levegőt.

Nagyon jól értett a szóból, s úgy otthagyott, hogy köszönni is elfelejtett. Én is felálltam és elindultam ellenkező irányba.