Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-11 / 240. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO fillér * Világ proletáriai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG i960. OKTÓBER 11., kedd AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 240. szám Nehéz volt a kezdet, de érdemes volt kitartani Nem újdonság, hiszen hazánkban száz számra vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek alakulásuk 10. évfordulóját ünnepük: mégis írunk róla — a tótkomlóst Haladás Termelőszövetkezetről immár másodszorra — azért mert a tél és a tavasz folyamán 1 Az alapító tagok, mint rossz álomról, nevetve beszélnek a kezdeti nehézségekről Klaukó Mátyás elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának. belépettek között akadnak bizonytalankodók. Olyanok, akik még mindig latolgatják, hogy érdemes volt-e belépni? S olyanok is, akik a kezdet nehézségeivel nem számolva azt szeretnék, hogy már most az első évben nagy jövedelemhez jussanak a közös vagyon gyarapodásának rovására. ■ A tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezet tagjai az első években megfeszített munka ellenére is csak évi 2000 forint jövedelmet vittek haza a közösből. Sok oka (aszály, kezdetleges felszerelés, összeszokottság hiánya stb) volt ennek, s mégsem azt nézték, hogy merre menjenek a tsz- böl, hanem azt, hogy gyarapodjon a közös vagyon, s megvessék a későbbi évek egyenletes jövedelmének az alapját. Nehéz elhinni Acsal Jánosról, hogy már 32 éves, és hogy „öreg” tíz éves tag. Az ember nemcsak egy, s nem is néhány évig, hanem egész életében jól akar élni. A tótkomlósi emberek, a Haladás Termelőszövetkezet tagjai megteremtették ehhez az alapot: a kezdeti, az 1951. évi 211 000 forint közös vagyon a jubileumi, vagyis ez év végéig 14 és fél millió forintra növekedett, az egy tagra jutó átlagos részesedés tavaly már 15 996 forint volt. Ez volt az átlag, de például Ácsai Jánosnak — aki 10 éve tag már — 770 munkaegység után 30 000 volt a jövedelme. Azt mondja>— ez érthető is —, hogy a tótkomlósi fiatalok otthon, a tsz- ben keresik és találják meg boldogulásukat. Azelőtt, míg egyénileg gazdálkodtak, nem, hogy bútort, ruhát tudtak volna venni, hanem éppen csakhogy tengődtek. Az első évek nehezek voltak a közösben is, de most már vitathatatlan: érdemes volt kitartani. Ahányszor új film kerül bemutatásra a moziban, annyiszor öltözik fel szé- pen, és megy el a jómódú Dénes- házaspár. Készek vagyunk az ésszerű tárgyalásra Hruscsov elvtárs beszélgetése egy New York-i televíziós társaság vezetőjével New York (MTI) Polgár Dénes, a Magyar Távirati Iroda New York-i tudósítója jeleníti: Hruscsov szovjet miniszterelnök vasárnap este, New York-i idő szerint 9-től 11-ig kétórás beszélgetést folytatott a WNTA New York-i televíziós állomás műsorában, s ennek során válaszolt a televíziós társaság „nyílt fórum” című rovata vezetőjének kérdéseire. A beszélgetést a WNTA-n kívül öt amerikai és több külföldi televíziós társaság, valamint 200 amerikai és számos külföldi rádióállomás is közvetítette^ Az első kérdés az volt, hogy ha az amerikai népet a Szovjetunióban békeszeretőnek ítélik, miért mondják, hogy kormánya imperialista? Hruscsov azt válaszolta, hogy erre a kérdésre a feleletet félremagyarázhatják, mégis igykeszik válaszolni. Nem érdemes azon vitatkozni, hogy melyik kormány képviseli jobban a népet, a szovjet kormány-e, vagy az amerikai, mert ez kiélezné a helyzetet. Mindenki megmarad saját rendszerénél, mi a magunkénál, az amerikaiak szintén a magukénál. Hruscsov kifejtette, hogy nem akar vitatkozni az amerikai kormánnyal, mert ha ezt tenné, beavatkozásnak minősítenék az amerikai belügyekbe. De mi azt mondjuk — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a szovjet kormány a legbékeszeretőbb a vüá- gon. Ha Ön azt állítja, hogy az amerikai kormány békeszeretőbb, hadd mondjam el a következőket: tavaly Eisenhower elnökük vendége voltam. A legjobb érzésekkel jöttem az Egyesült Államokba. Mindent meg akartam tenni népem akaratából azért, hogy a legjobb kapcsolatokat teremthessük meg az Egyesült Államokkal. Nagyon hasznos beszélgetést folytattunk az elnökkel. Kávézás közben hozzám fordult és angolul azt mondta nékem: barátom. Mikor mondtam, hogy nem ismerem az angol nyelvet, azt mondta: tanulja meg ezt a kifejezést. Ezután én is, mint baráthoz fordultam hozzá, s minden jól ment. Odahaza jelentettem, hogy kitűnő kapcsolataink lesznek az Egyesült Államokkal és teljesedik népünk álma, hogy viszonyunk jó legyen, s a békét szolgálja. És ' utána mit tett az amerikai kormány? A párizsi csúcsértekezlet előtt két ízben is U—2-es repülőgépet küldött a Szovjetunió fölé. Mit szólna az amerikai nép ahhoz, ha szovjet gép repülne New York fölé, miután előzőleg baráti tárgyalást folytattunk. Ügy gondoljuk, az amerikai kormány nem volt őszinte. Az ilyen cselekedetek nem javítják, hanem élezik a helyzetet, és ez végül is hidegháborúra vezethet, A következő kérdés arra vonatkozott, hogy hajlandó-e Hruscsov beleegyezni abba, amit Eisenhower egyik beszédében javasolt: tartsanak mindenütt népszavazást arról a kérdésről, hogy a népek szocialista vagy kapitalista rendszerben kívánnak-e élni. Hruscsov megkérdezte az újságírót, hogy hány éves. — Harminckilenc vagyok — válaszolta. — Hát Ön még nagyon fiatal emiber — mondta a szovjet kormányfő —, és ezért úgy látszik, rosszul ismeri a történelmet. Amikor az Októberi Forradalom befejeződött, a Szovjetunióban amerikai, angol, francia, német és japán csapatok szálltak partra. Ezek után kitört a polgárháború és ez egy négy évig tartó népszavazás volt A fehérgárdisták és a tábornokok már Tula és Moszkva alatt voltak, Szibériát, Ukrajnát és Belorusz- sziát elfoglalták. Végül az orosz, az ukrán, a belorusz nép és a Szovjetunió valamennyi népe ki- ebrudalta a támadóikat és azt mondta, hogy nálunk szocialista rendszer lesz. Ez népszavazás volt. Eisenhower elkésett a kérdéssel. Wilson is feltette már azt a kérdést és mi leszavaztuk. A németek ellenőrizni akarták a szavazást a második világháborúban, de mi jól megválaszoltunk arra is: kdsö- pörtüfc őket és hajlandók vagyunk egy újabb népszavazásnak is elébe nézni, ha rákényszerítenek bennünket. Az amerikai újságíró erre azt mondta, hogy nem a Szovjetunióban tartandó népszavazásra gondol, hanem a kelet-európai úgynevezett leigázott országokban. Hruscsov azt válaszolta, hogy minden nemzetnek megvan a maga szuverén kormánya és nem az ő dolga, hogy ebbe a kérdésbe beleszóljon. — Rossz címre intézte a kérdést — mondotta Hruscsov. — Ami pedig a leigázás kifejezést illeti, ez olyan szemét, amit már rég ki kellett volna dobni a szótárból. Az amerikai újságíró ezután felvetette: Nagyon veszélyes lenne, ha a Szovjetunió a nyugat-berlini kérdést a saját erejére támaszkodva akarná megoldani, nem pedig az ENSZ többségének akaratára támaszkodva. — Maguk mindent összekevernek — válaszolta Hruscsov —, de azért igyekszem feleletet adni. Én azt mondottam az ENSZ-ben, hogy ha a világszervezetben továbbra is egyoldalúan intézik a kérdéseket, az ENSZ továbbra is amerikai pórázon jár, akkor a világszervezet elveszti a népek tiszteletét, és az országok nem fordulnak többé az ENSZ-hez. Ha a Szovjetuniót meg akarják alázni, a Szovjetunió az ENSZ nélkül is meglehet. Ha szuverenitásunkat megsértik, saját erőnkkel is meg- védjüfc azt. Én nem akarom úgy megváltoztatni az ENSZ szerkezetét, hogy kiváltságokat biztosítsak a Szovjetunió számára, csak egyenlő elbánást kívánok. Ön azt állítja, hogy mi az ENSZ-en kívül akarjuk megoldani a berlini kérdést, A berlini kérdés azonban az ENSZ keretén kívül van. Ez a háború maradványa. Ennek a kérdésnek a megoldása azokra tartozik, akik a második világháborúban harcoltak és ezt elismerte mind a négy nagyhatalom. Mi azt akarjuk, hogy mind a két Németország kössön békeszerződést. Már csaknem 16 éve volt a háború, és még mindig nincs békeszerződés — éz nem normális állapot. Minden normalizálást kívánó ember békeszerződést akar. Azt akiarja, hogy békeszerződést kössenek. Ha megkötik a békeszerződést a két Németországgal — mert jelenleg két Németország van — akkor V, megoldhatjuk a nyugat-berlini kérdést is Nyugat-Berlin lakosságának a dolga, hogy milyen rendszert akar. Ha kapitalista rendszerben akar élni, ám tegye. De a megszállást meg kell szüntetni, nehogy ez a kérdés újabb világháborút robbantson ki. Ha ennek következtében azt gondolják, hogy mi atomháborút akarónk, akkor Ön nagyon téved. Mi mindenképpen megkötjük a német békeszerződést. Nem hisszük, hogy az Egyesült Államok emiatt világháborút robbantson ki. Mi békét és barátságot akarunk minden néppel. Ha Nyugat-Berlin a saját rendszerében akar élni, rendben van. Mi azonban szocializmust akarunk. Az előbbi az ő ügyük, ez pedig a mi ügyünk. Ügy látszik, hogy itt rosszul értik azt, amit mi akarunk. Végül az újságíró felvetette, hogy mindkét részről megértést kell t i ásítani, hogy tárgyalás útján lehessen megoldani a vitás kérdéseket. — Egyetértek — válaszolta Hruscsov. — Ne avatkozzunk bele egymás belügyeibe. Önök fejlesszék országukat kapitalista alapon, mi fejleszteni fogjuk hazánkat szocialista alapon. Minden ország fejlődjék úgy, ahogyan saját népe kívánja, és akkor megértés lesz, és meg lehet mindent tárgyalni. Az újságíró megkérdezte, hogy beleegyeznék-e a Szovjetunió abba, hogy egyik állam se szállítson fegyvereket az új afrikai országoknak. Hruscsov azt mondta, hogy ezt már régen javasolta a Szovjetunió, a nyugati hatalmak azonban nem fogadták el. A Szovjetunió bármikor kész ilyen szerződés megkötésére. Végül arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió kész-e csúcstalálkozóra összeülni a megválasztandó új amerikai elnökkel. Hruscsov azt válaszolta, nemcsak kész rá, hanem reméli is, hogy találkozik az elnökkel egy csúcstalálkozó keretében. — A Szovjetunió minden ésszerű lépégre kész. Önök válaszszák meg elnöküket, válasszák !meg azt, akit akarnak, mi készek vagyunk az ésszerű tárgyalásra. Ezután a szovjet miniszterelnök elbúcsúzott a kérdem újságírótól és a televízió nézőitől. i
