Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-09 / 239. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ära 60 fillér * Világ proletárjai egyesüljetek! NEPUJSAG I960. OKTÓBER 9.. VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Mindennapi kenyerünkért Kevés olyan munkás, mérnök, kutató és különböző hivatali beosztásban dolgozó él hazánkban, aki ne kísérné állandóan figyelemmel mezőgazdaságunk fejlődését, a mezőgazdaságban folyó munka minden mozzanatát. Ez az érdeklődés másfél évtizeddel ezelőtt a munkásosztály „Földet visz- sza nem adunk!” jelszavával kezdődött s azóta a gépállomások, a különböző mezőgazdasági eszközöket gyártó üzemek, kutató intézetek, mezőgazdasági iskolák, az újabb és újabb gépkonstrukciók létesítésével folytatódik. S még mennyi mindent, mennyi áldozat- vállalást lehetne felsorolni, de a fenti példák is meggyőzően bizonyítják, hogy munkásosztályunk hű szövetségesként segítette és se. gíti dolgozó parasztságunk fel- emelkedését, anyagi és kulturális jólétének növekedését, a technika újabb és újaibb vívmányaival igyekszik parasztságunkat megszabadítani a nehéz fizikai robottól. S csak természtes, hogy mindezekért több kenyeret, húst, tejet, s a mezőgazdaságban termelt ipari nyersanyagot vár cserébe. Vajon hiába várja-e a több kenyeret, húst és egyebeket? Erre a kérdésre nem könnyű felelni. Adóig, amíg dolgozó parasztságunk zóriie az egyéni gazdálkodás útját járta, kevesebb élelmiszer jutott a munkásosztály asztalára, kevesebb nyersanyag a feldolgozó üzemekbe. Nem csoda, hogy egyes türelmetlen munkások gyakran kifakadtak, hogy a mezőgazdaságra költjük a nemzeti jövedelem jó részét, s mégis kenyér és hús probléma van az országban. Nem titok, hogy kivitel helyett behozatalra szorultunk búzából és takarmánygabonából, mert nem a lehetőségekhez mérten, nem nagyüzemben, hanem széjjelaprózott emberi erővel, keskeny földdarabokon gazdálkodott parasztságunk, s nagyon alacsony termésátlagokat takarítottunk be hosz- szú éveken át. Most már nagyüzembe tömörült végre dolgozó parasztságunk zöme, s már tavaly is, az idén is többet adott összességében mező- gazdaságunk, mint a korábbi években. De ez a több nagyon viszonylagos, ha figyelembe vesz- szük, hogy az igény, a fogyasztás magasabbra nőtt, mint amennyivel a terebélyesedő nagyüzemek többet termeltek. Hazánkban még ma is van kenyér-probléma, vagyis még mindig behozatalra szorulunk búzából. Nem azért, merj. nem tudjuk megtermelni, hanem azért, mert nem termeljük meg. Termelőszövetkezeteink vezetőinek és tagjainak egy része — az egyénileg dolgozó parasztokról nem is beszélve —, a tavalyi búzavetéskor is, most is azt számolja, mennyi a család kenyérszükséglete és igyekszik minél kisebb területet vetni. A cél természetesen az, hogy az eddiginél kisebb területen termeljük meg egész dolgozó népünk számára a bőséges kenyérgabona-szükségletet. Ehhez a célhoz közelebb értünk a földek táblásításával, de a frissen táblásított földek még jó időjárás esetében is 3—5 mázsával teremnek kevesebbet, mint azok, amelyeken már hosszú évek óta korszerű, nagyüzemi a termelés. Ha minden földterületünkön meg. kétszereződött volna a búzatermés, mint a füzesgyarmati isz-ek javított földjein, ha nem kellene 5—6 és 8 mázsás átlagokkal számolnunk, akkor elég volna a szántóterület 25 százalékát is bevetni, mint ahogyan azt a sarkadi járás és a megye több termelőszövetkezetében akarták most az őszszel. Egyelőre, amíg az újonnan nagyüzembe került kisparcelíák a a régi tsz-ben 15—17 mázsáról 12 —13 mázsára csökkentik az átlagot, addig nem lehet alkudozni a 25 és 30 százalék között. Nem 1^- het azért sem, mert még sok az egyéni gazdaság is, amelyek az idén is annak a mennyiségnek csak 26,7 százalékát adták el az állami felvásárló szerveknek, mint amennyire szükség lett volna, mint amennyire számítani lehetett. Azért sem lehet alkudozni a 30 százalék alá, mert egyes termelőszövetkezetek tagjai az idén is jóval több kenyérgabona kiosztását szavazták meg, mint amennyi családjuk évi szükséglete. — „Amit a család nem fogyaszt el, azt úgyis a köznek adom” — mondják azok, akiknek sok felesleg gabonájuk van. Azonban nem mindegy, hogy a piacon adja el a köznek, vagy pedig a terményforgalminak, mert az állam csak annyi gabonát vesz számba, amennyit az állami felvásárló szervek felvásárolnak s aszerint egészíti ki dolgozó népünk évi kenyérgabona-szükségletét külföldi behozatallal, drága valutáért. A szántóterület 30 százalékának búzával való bevetése ellen leginkább az az érv, hogy nem jut hely ipari- és takarmánynövénynek. Csakhogy az ipari és a takarmánynövények terméshozomát sokkal jobban tudják biztosítani a talajerő utánpótlással, mélymű velőssel, s főleg az öntözéssel, mint a búzáét. Öntözési lehetőség több van megyénkben, mint amennyit eddig kihasználtunk, s nemcsak a Körösök mentén, hanem más helyeken is, mint ahogyan azt a csúkutas módszerrel bebizonyították Kétegyházán is. Termeljenek termelőszövetkezeteink minél több ipari- és takarmánynövényt de ne a mindennapi kenyerünk rovására! És természetesen nemcsak az a lényeges, hogy a háztájit is beleszámítva, a szántóterület 30 százalékába búza kerüljön, hanem az, hogy idejében, jól elkészített, s olyan magágyba kerüljön a kenyérgabanamag, hogy az minél bővebben teremjen jövőre, a nagy célokat kitűző ötéves tervünk első esztendejében. Ehhez az szükséges, amint számos termelőszövetkezet tagjai, többek közt a békéscsabai Kulich Tsz tagjai teszik, hogy a betakarítás és a vetés időtartamára egy órával megnyújtották a napi munkaidőt. A kenyér kell jövőre nekik is, kell a dolgozó parasztságot sokoldalúan segítő munkásosztálynak, egész dolgozó népünknek. S nem mindegy, hogy mennyi a kenyér és hogy hazai acélos búzából készül, avagy külföldről hozzuk drága valutáért. 0 szégyenletes gyarmati rendszer pusztulásra van kárhoztatva — mondotta Mazurov belorusz küldött az ENSZ-köxgyülésen Nigéria felvétele után New York (MTI) Mint már jelentettük, az ENSZ- közgyűlés péntek délutáni (magyar idő szerint esti) ülésén elfogadta a Biztonsági Tanács javaslatát és a nemrég függetlenné vált Nigériát felvette a világszervezetbe. Több küldöttség, főként afrikai, ázsiai küldöttek s a szocialista tábor képviselői rövid beszédben üdvözölték az ENSZ 99. tagállamát. Sekou Touré guineai elnök örömét fejezte ki amiatt, hogy az afrikai államok immár kétharmada tagja az ENSZ-nek. Sajnos — mondta — egyes afrikai népeket még mindig megfosztanak annak lehetőségétől, hogy kivegyék részüket az ENSZ-nek a jobb jövő megteremtését célzó munkájából. A szocialista tábor országai nevében felszólaló Mazurov, a belorusz küldöttség vezetője — állapítja meg a TASZSZ-jelentés — kijelentette, hogy az új független afrikai állam megszületése újabb fényes bizonyítéka annak, hogy a szégyenletes gyarmati rendszer pusztulásra van kárhoztatva és nincs messze a nap, amikor a sokat szenvedett Afrika teljesen megszabadul a gyarmati függő viszony minden formájától. Az ülés végén válaszbeszédet mondott Abubaker Tafawa Báléivá nigériai miniszterelnök. Beszédének nagy részét afrikai kérdéseknek, köztük Kongó problémájának szentelte. Kijelentté, hogy csak afrikai államok foglalkozhatnak a kongói helyzettel. Hozzáfűzte, hogy országának nincs szándékában semmiféle tömbhöz csatlakozni, sohasem kényszeríti akaratát másokra és nem fenyeget egyetlen afrikai területet sem. A közgyűlés péntek délelőtti üléséről magaslégköri zavarok miatt késve érkezett jelentések újabb részleteket közölnek. A TASZSZ összefoglalójában idézi az ülésen felszólaló Zabara jemeni küldött beszédét. Zabara sí'kra- szállt amellett, hogy mindkét fél törekedjék a leszerelési tárgyalások folytatására. Ugyanák'kor felhívta az afrikai országokat, hogy vessék latba befolyásukat a kongói helyzet megszüái-dításáért. Hozzáfűzte, hogy a közel- és közép-keleti helyzet változatlanul feszült. Elítélte a francia csapatok algériai kegyetlenkedéseit és megbélyegezte a francia kormányt, mert nem hajlandó megszüntetni a gyarmati háborút. Ezután a válasz jogán Raul Roa kubai külügyminiszter beszélt. Utált a guatemalai küldött október 5-i közgyűlési beszédére, amelyben olyan állítások hangzottak el, melyek szerint Kuba agresszív lépéseket tett Guatemala ellen. Roa hangsúlyozta, hogy ezeket a rágalmakat nem maga a guatemalai kormány agyalta ki, hanem a United Fruit Company utasítására az amerikai külügyminisztérium sugalmazta. Azok a próbálkozások, hogy Kuba kormányát kommunistának tüntessék fel, tulajdonképpen a beavatkozás ürügyének megteremtését célozzák. Guatemala területén ameriaki támaszpontokat létesítenek Kuba ellen. A jelenlegi guatemalai kormány befogadott sok Kubából elmenekült bűnöst • és most arra szervezi őket, hogy betörjenek Kubába. Ugyancsak a Reuter-iroda tudni véli, hogy a semleges országok akciót terveznek a kínai kérdés további halogatásának megakadályozására. Nehru indiai miniszterelnök péntek este latin-amerikai és skandináviai küldöttekkel tárgyalt, az afrikai—ázsiai csoport pedig szombaton reggel, a közgyűlés délelőtti ülése előtt megbeszélést tartott. Képzőművészek kiállítása Szarvason A Hazafias Népfront, a szarvasi járási művelődési otthon vezetősége és a Képzőművészek Békés megyei Munkacsoportja grafikai kiállítást- rendez Szarvason a művelődési házban. A kiállításán a Békés megyei képzőművészek, többek között Koszta Rozália, Bíró György , Cs. Pataj Mihály, Ezüst György, hipták Pál és Je- ney István legújabb műveiből mutatnak be. Az ünnepélyes megnyitó október 9-én, ma délelőtt 11 órakor lesz. Megnyitó beszédet Marik Mihály, a községi tanács v. b. elnöke mond. Tárlatvezető Koszta Rozália festőművész. Koleraj ár vány Afganisztánban Moszkva (MTI) Afganisztán fővárosában, Kabulban és az ország több más területén az elmúlt hetekben súlyos kolera-megbetegedéseket észleltek. A járvány elterjedésének megakadályozására, az afgán kormány kérésére szovjet bakteriológusok érkeztek különrepülőgépen Kabulba. A szovjet orvosok nagy- mennyiségű — mintegy ezerötszáz liter — vakcinát vittek magukkal. J Új gép a Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyárban nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre, a korszerű, termelékenyebb gépek üzembehelyezésére. Képünkön Bíró Gyula gépkezelőt láthatjuk az új végáru bolyhozó gépnél, ,s
